Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-20 / 195. szám
OB1 AüGTJSZTüS M. NAPLÓ* 9 Egyedül vagyunk-e a világmindenségben ? Szovjet tudósok izgalmas kutatásai Tjudőmdtu/ős kateidóizköp Nemrég a csillagászati tudományban még az az elképzelés volt az uralkodó, hogy a világmindenségben rendkívül ritka jelenség a bolygó-rendszerek képződése. Most igen komoly alapunk van annak felderítésére, hogy a naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerek száma a világmindenségben igen nagy. Az idén a csillagászok először fedeztek fel olyan bolygórendszert, amely a Nap „leg közelebbi környékén” helyezkedik el. Egy igen halvány csillag, az úgynevezett Bar- nard-féle repülőcsillag alapos megfigyelése révén Van de Camp amerikai csillagász az említett repülőcsillag mozgásé ban szinte elhanyagolhatóan- kicsiny, de mégis rendszeresen változó deklinációkat fedezett fel. Ezeknek az elhajlásoknak az oka csak az lehet, hogy a csillagnak, ha nem is látjuk, bolygója van. amely vonzza. A deklinációk nagysága alapján kiszámították, hogy á láthatatlan égitest tömege mindössze másfélakkora, mint a Jupiteré. Ezek szerint pedig csak bolygó lehet, nem pedig kis csillag. A Jupiter e távoli hasonmásának keringési ideje saját „Napja”, vagyis az említett repülőcsillag körül, mintegy huszonnégy év. SZAZMILLIARD CSILLAG Valószínű, hogy több mint százmilliárd csillagot számláló Teiút- rendszerünkben legalábbis több milliárd olyan csillag van, amely szintén bolygórendszerhez tartozik, még pedig a miénkhez hasonló. Az égbolton pedig a Csillagászok mintegy tízmil- liárd Tejút-rendszert figyelhetnék meg. s ezek közül a legtévölabbiak olyan mérhetetlenül messze vannak tőlünk. hogy fényük három- négy .miljiárd évig „utazik” hozzánk. hetséges-e, hogy valamilyen kapcsolatot teremtsünk az egyelőre ismeretlen, távoli értelmes lényekkel? Talán fölösleges mondani, hogy milyen hatalmas lendületet adna a tudomány, a kultúra fejlődésének, ha sikerülne kapcsolatba lépni ezekkel a fejlett civilizációkkal. A fantasztikus regények e kedvelt témája napjainkban már objektív tudományos elemzés tárgya. Azt hihetnék, hogy a kapcsolatteremtés legtermészetesebb módja, hogy űrhajósokat küldjünk az ismeretlen élőlényekhez. Sokat írtak már az úgynevezett fontonraké- tákról, amelyek csaknem a fény sebességével tennék meg a csillagok közötti távolságokat úgy, hogy utasaik. — egyfajta speciális relativitás-elv hatására — nem is öregednének közben. Sajnos azonban a sugárhajtásos elven alapuló repülő alkalmatosságok lehetőségeinek, a csillagközi utazások részleteinek tüzetesebb vizsgálata sokkal kisebb reményekre jogosít fel bennünket. Kétségtelen, hogy a rakéták fontos kutatási eszközt jelentenek, és lehetővé teszik az ember számára, hogy megközelítse „legközelebbi szomszédainkat”, — a naprendszeren és környékén belül. Távolabbi utazásokra, csillagközi túrákra azonban minden valószínűség szerint alkalmatlanok; Minden kor hajlamos volt arra, hogy túlbecsülje saját technikai vívmányait. Gondoljunk csak arra, hogy a XIX. században arról vitatkoztak, hogyan lehetne közönséges tüzérségi ágyú segítségével felrepülni — a Holdba. Nos, meggyőződésünk szerint a mi esetünkben valami hasonló történik, amikor a rakétában rejlő lehetőségekről van szó. CSILLAGKÖZI ÖSSZEKÖTTETÉS Viszont az, hogy a lehetséges „rádióadók’’ ilyen roppantul nagy számát figyeljük meg egyidejűleg, az csaknem lehetetlen. HONNAN JÖNNEK A RÁDIÓHULLÁMOK Ebben a bonyolult helyzetben igen érdekes és bátor elgondolással állt elő Nyiko- laj Kardasev, fiatal szovjet rádiócsillagász. Elképzelésének lényege a következő: feltehető, hegy egyes civilizációk előbbre vannak a fejlődésben, mint a mienk. Például kedvükre rendelkeznek oly an energiaforrásokkal, amelyek ereje megközelíti saját napjuk sugárzását, ami pedig az emberiség által termelí energia teljesítmények sok -sok tízezermilliárdszorosa. Ha ezek a civilizációk sz általuk felhasznált enyrgá kis töredékét kódolásra használják fel, vagyis arra, hogy bizonyos információt tartalmazó rádiójeleket adjanak le, úgy ezeket a jelzéseket nemcsak Tejút-rendszerünk bármely pontján lehet felfogni, hanem akkor is, ha azok a jelzések más, de közeli Tej- űt-rendszerekről valók. Kardasev elgondolása szerint egyáltalán nem kötelező, bogy a mesterséges rádiójel- zések valamely adott hullámhosszon, például 21 centiméteresen érkezzenek. A skála ;nnél sokkal szélesebb lehet. Természetesen csak külön program alapján folyó, rendkívül alapos megfigyelések nyomán juthatunk el annak megállapításához, hogy a felfogott rádióhullámok természetes eredetűek-e, avagy mesterségesek; loszlf Sklovszkij FÖLD ALATTI MÜZEUM KABIRBAN A nyngat-gallileai Kabirban nemrégiben egy több ezer éves sírt tártak fel. A régészek még nem fejtették meg az ásatás során felmerülő rejtélyt. A temetkezési helyen ugyanis egymástól több ezer éves időközben készült tárgyakat találtak. A képünkön bemutatott termékenység szobor, mely erősen tükrözi az egyiptomi művészet hatását, a sír viszonylag fiatal tárgyai közé tartozik. — Mindössze kétezerötszáz esztendős. AUTO — KARBURATOR NÉLKÜL A hozzáértő meglepődik, ha megtudja, hogy tíz Volga típusú gépkocsi fut már a Szovjetunióban — karburátor nélkül. A karburátort egy fél vezetőkkel működő kis műszer helyettesíti. A m '.szer szovjet konstrukció. A mérőfejek szüntelenül jelzik a motor működésének adatait, a i!-vegő hőmérsékletét, a légnyomást. Az elektrónikus szerkezet pedig nyomban kiszámítja, mennyi benzinre van szüksége a motornak szabó lyozza az üzemanyag fogyasztást. Az új módszer alkalmazása növeli a motor kapacitását1 a Volga hetven lóerős motorja olyan teljesítményt nyújt, mintha nyolcvan lóerős lenre fogyasztása azonban csökkent. Induláskor a gépkocsi rendkívül gyorsan indul. A szerkezet viszonylag olcsó es ára hamarosan megtérül. ELEKTRONIKUS NEDVESSÉGMÉRŐ Két perc alatt meghatározza a vágott és a levelesdohány nedvességtartalmát a PVTK—1 elektronikus nedvességmérő, amelyet Grúziában szerkesztettek. A műszer működése a nedvességtartalom és a dohány dielektromos átvezetése közötti összefüggésen alapszik. A készülék a munkaigényes laboratóriumi vizsgálatokat feleslegessé teszi: A grúz tudósok PVTT—1 néven egy másik elektronikus nedvességmérőt is szerkesztettek, amelyet a már bálázott dohánynál is felhasználhatnak. REKORD-ÓRA A petrodvoreci állami óragyárban elkészült az első sorozata a Rekord típusú férfi karórának. Az órának nemcsak a neve Rekord: ez ugyanis a világ egyik legalaposabb kronométere — szerkezetének vastagsága mindössze 2,? milliméter. tj VILLAMOSMOZDONY Moszkva környékén sikerrel próbálták ki a VL—80 K. új szovjet villamosmozdonyt. — Most a nehéz észak-kaukázusi vonalakon, nagy terhelésű szerelvényekkel próbálják ki, mire képes a legerősebb szovjet mozdony. Villamos motor- j jainak teljesítménye mintea1 6500 kilowatt. A lokomotív tervezett sebessége óránként 110 kilométer. Nehéz, hegy vidéki vonalakra, nagy terhelésű szerelvények vontatására is kiválóan alkalmas. VÍZ1ERÖIVIÜ ESŐVÍZRE Skóciában olyan vfzieröir.ó vet építettek, amely 650 né:’ zetkilométer területről ös'-m gyűjtött esővizet használ le’ elektromos energia termelésé re. Az esővizet 8 kilométet távolságból vezetik a víz’ erőműbe. altatAs — FÉNYJELEKKEL Érdekes altató-gépet szerkesztett Robert Laserre, francia technikus. A tranzisztoros rádióhoz hasonló gépezet a szívdobogás és a légzés ritmusának megfelelő fényjeleket ad és ezek az impulzusok, — a feltaláló szerint —, bárkit elaltatnak őt percen belül. fl Duna-Tisza köze aranyhomokfa . Igen kevéssé valószínű, hogv egyedül á mi Földünk rendelkezne azzal a kiváltsággal, hogy élet van rajta, hiszen bolygónk csak egy a sokmilliárd közül. Ha mégis feltételeznénk, hogy „egyedül vagyunk”, ez azt jelentené, hogy csodákban hiszünk. Természetesen azonban, ma még nem tudjuk, hogyan lesz az élettelenből élő. Érmek a rendkívüli fontosságú kérdésnek az érdemi tanulmányozása voltaképpen csak most kezdődik. Valószínű. hogy a molekuláris biológia. a biofizika, a biokémia által az utóbbi években elért fontos eredmények lehetővé leszik számunkra annak megértését. hogyan keletkezett az s'et a Földön és más bolygókon. Annyi azonban mindenképpen bizonyos, hogy az élet törvényszerűen élettelen anyag ból keletkezik. Ez az anyag fejlődik, tökéletesedik, s így valamikor értelmes lénnyé válik. De nem mindenütt. Véleményünk szerint korántsem minden bolygón lesz értelmes lénnyé az evolúció száz millió és sokszázmillió éve alatt az élővé alakult élettelen anyag. Másrészt viszont a bolygók száma rendkívül nagy. Ilymódon feltehetjük, hogy a világmindenségben egymástól mérhetetlen, esetleg több ezer fényévnyi távolságban igenis léteznek az értelmes élőlények „szigetei”. Kétségtelen, hogy a csillagközi összeköttetés egészen más jellegű lesz, mint a bolygóközi. Az összeköttetés egyik lehetséges formájáról most is határozott véleményt adhatunk; A modem rádíóflzika révén tíz fényévnyi távolságban biztonságos rádióösszeköttetést lehet megvalósítani. Tudni kell, hogy nagyjából hasonló távolságra fekszenek tőlünk a hozzánk legközelebbi csillagok. Már el is hangzott a javaslat, hogy a velük való rádióösszeköttetés hullámhossza 21 centiméteres legyen. Ez egyfajta természetes szabvány, ugyanis a hidrogén, a világmindenségben leginkább elterjedt elem e hullámhosszon bocsát ki rádióhullámokat. Az Egyesült Államokban még arra is kísérletet tettek, hogy a Naphoz hasonló és hozzánk legközelebbi csillagokról jövő mesterséges rádiójeleket felfogják. A kísérlet azonban nem sikerült, mert annak valószínűsége már eleve túlságosan csekély volt. Lehetséges ugyanis, hogy a hozzánk legközelebb eső civilizációk tőlünk sokkal nagyobb, több száz fényévnyi távolságra vannak. Ez esetben pedig a mesterséges rádiójelek felfogása sokkal nehezebb, hiszen nem tudhatjuk előre, hogy a sokszázezer, többé-ke- vésbé egyformán halvány kis csillag közül melyiknek a kör nyékén lehet értelmes élet, AZ EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS a homokon már régóta foglalkoztatja a Duna— ' Tisza közén élő embereket. Hosszú évszázadokon át nehezen birkóztak vele, az esn- lier és a homok küzdelmében sokáig az utóbbi kerekedett leiül. A hatalmas homokbuckák egy-egy viharos széljárás után különböző helyeken ütötték fel tanyájukat és csak nagyon lassan, sok-sok ember szorgalma és verejtéke árán sikerült úgy ahogy megszelídíteni. A bőségies napfény és a termést korán érlelő meleg és az avar időikben ébresztette a gondolatot az erre lakókban, hogy szőlősteerteket telepítsenek. A Tisza-menti felsőalpári szőlőkről ahogyan a nép nevezte: Árpád szőlejéről — már f. Géza 1075-ös ado- vuxnylevele is említést tesz. Nagy Lajos királyunk pincéiben már szabadszállási borok is voltak. És még a török hó. doltság előtt megtaláljuk a j szőlő őseit a Jánoshalmán, Kiskunhalason és Kiskunma j-1 sán ma is gazdagon virágzó kultúráknak. Együk legkedveltebb borszőlőfajtánk a Kadarka a török hódoltság idején került hazánkba, amely később értékes tulajdonságai miatt nagy területeken honosodott meg és manapság is a borfogyasztóit egyik legkedveltebb itala. A szóló és gyümölcs térhódítása a múlt száll moszkvai ifjósági világiéra előkészületei A FANTÁZIÁTÓL A TUDOMÁNYIG Valószínű, hogy a más bolygókon lévő civilizációk nagy visze máris előbbre van, mint a mi Földünk civilizációja, amely voltaképpen még gyermekcipőben jár. Hadd emlékeztessünk itt arra, hogy Galilei, tehát a modem csilla- :ászati tudomány megalapítanak kora óta mindössze 9 év telt el. s az emberi- g máris ott tart, hogy igá- c. ’ "hsa a termonukleáris "rgtái. Mi kü . ,..zik ezután? LeEddig már a világ több mint száz országának ifjúsági szervezetei jelentették be, hog: részt vesznek az ifjúság szolidaritási világfórumán, amelyre szeptember 16-a és 23-a között kerül sor Moszkvában. Az előkészítő bizottságban élénk munka folyik. Már elfogadták a fórum emblémáját a háttérben a földgolyó látható, az előtérben egy fák ! lya ezzel p1 f-'M’áttal: „Fórum. 1 Moszkva, 1964.”, Megjelentek a Fórum színes plakátjai. A szovjet posta a világ ifjúságának nagy eseményével kapcsolatban külön bélyeget hozott forgalomba. Rövidesen megjelenik a „Száz kérdés, száz felelet” című könyv, amely beszámol a szovjet Ifjúság életéröl, munkájáról, pihenéséről, a Szovjetunió különböző ifjúsági és diákszervezeteinek tevékenységéről, nemzetközi kapcsolataid I «H* ! zad második felében és a századfordulón következett be. A kötött talajokon pusztító fi- loxéra felkeltette az immunis homokos területek iránti érdeklődést és elődeink ezekben az évtizedekben nagy lépéssel jutottak előre a homok meghódításában. A szőlő és gyümölcstermesztés igazi felvirágzásához azonban a szocialista átszervezés adta meg a döntő Lökést. Bőséggel voJt olyan tévhit, hogy a szóló és a gyümölcs olyan speciális termelési ág, amely a nagyüzemben csődöt mond — ám az eltelt két-bá- rom esztendő alatt elért eredmények lezárták a vitát. A kétkedők csattané« és meggyőző választ kaptak, A HOMOKVILÄGBAN a kérdést az élet a következőképpen vetette fél: vagy termelünk több százezer holdat kitevő 2-aranykoroma alatti homokos területeinken három mázsa rozsot, négy-öt mázsa kukoricát, vagy 60—80 mázsa szőlőt és ugyanannyi gyümölcsöt Az egyik szakíró már a múlt század végén kifejtette, hogy míg egy hold rozs a homokon 10 forintot, addig rgy hold szőlő 280 forintot jövedelmez. Ez a tapasztalat nem évült el. Éppen ezért a jelzett kettős alternatíva közül a vá. lasztás az utóbbi megoldásra esett. Ez egyben azt. is jelenti, hogy a mi, szinte szűzföldnek számító homokterüle- ink a belterjes és gazdaságosan termő kertészeti kultúrák folyamán nagy termelési értéket adnak. És ha évszázadokon át. szánté megold hatatl,innak látszó gondot jelentett e homokos vidékek parasztjainak élete, úgy a szőlő és gyümölcsültetvények egyben gondoskodást jelentenek a homok világ ma még mostoha körülmények között élő emberéről. Bács-Kiskun megyében nagyon találóan a szőlőt a kommunizmus növényének nevezték el, jelképezve, hogy a napjainkban létesített ültetvények j a mai generáció lövőjét, a kom ' mundzmusért folytatott har-! cunkat alapozza meg. Bács-Kiskun gazdaságtörté- j neti múltja azt bizonyítja hogy nagy kiterjedésű homo- j kos területeink a meglehető- I sen szélsőséges, de végeredményben mégis kedvező időjárási tényezőkkel együtt a szőlő és gyümölcstermesztésnek ígérik a legnagyobb jövőt. Tehát új lehetőségeink birtokában folytatnunk kell azt, amit elődeink oly hősiesen megkezdték, be kell fejeznünk a homok meghódítását, ami egyet jelent a homok korszerű, a világszínvonalon álló hasznosításával is. Kormányzatunk nagy jelentőséget tulajdonít Bács-Kiskun eme adottsága hasjaiost- tásának. hiszen az ötéves terv törvény kimondja: ,.Mintegy 70—80 ezer katasztrális hold nagyüzemi szőlő telepítését főként a re Icons trukció keretében kell úgy végrehajtani, hogy közvetlen a szőlő, illetve a bortermés és felvásárlás növekedjék.” Ez a nagyarányú állami és társadalmi program amelyet a Duna—Tisza közén a futóhamokból aranyhalnak programnak neveztek el a második ötéves terv idején Bács-Kiskun megyében 45 ezer hold szóló és 25 ezer hold gyümölcsös telepítését irányozza elő. A szőlő- és gyümölcstelepi, lésre azokon a területeken is sor kerül, ahol a kertészeti kultúrák eddig még nem Honosodtak meg. Ezek a legalacsonyabb jövedelmű körzetek, s így lehetővé válik a mező- gazdaság termelőerődnek egyen letesebb elosztása is. A TELEPÍTÉSI PROGRAM rendkívül nagy szervező tevékenységet igényéit a párt és állami szervektől, az állami gazdaságoktól, a termelőszövetkezetektől, termelőszövetkezeti csoportoktól és a szak- szövetkezetektől egyaránt. De annak ellenére, hogy .rülönö- sen Kezdetben nagy gond voll a szaporítóanyag biztosítása, s kedvezőtlen volt az időjárás, több mint 20 ezer hold szőlő már a földben van. A telepítések egy érdekes színfoltja, hogy tsz-közi vállalko. zásként is hoznak létre ültetvényeket: Jánoshalmán 275 és Imrehegyen 200 holdon. Meggyőződésünk, hogy az ál telepítésekkel végérvényesen elűzzük a homoki szegénységet és kulturálatlanságot, és jelentős lépést, teszünk előre annak érdekében, hogy a fu- tóhomiokból valóban arany homok legyen. Bács-Kiskun a szóló és gyümölcstermesztésben nagy tapasztalatokat szerzett parasztsága öt esztendő alatt akkora új ültetvényt mondhat magáénak, amekkorát annak előtte csak 150 év alatt sikerült megvalósítani. Éppen ezért büszkén vallja hogy az az új honfoglauís, amely szemünk előtt zapli’a a homok meghódításának befejezéséért, a magyar szőlőtermesztés nagy fellendülését, biztosan bekövetkező világhírnek megalapozását és a szőlő és gyümölcskultúra renaissan. ceát fogja eredményezni. Weither Dániel •főbb mint a naflalin A naftalinnál hatásosabb molyirtót készítettek egy moszkvai kutató intézet vegyészei. Az új szernek már a neve is: antimoly. Ereiéi egy szintetikus és könnyen párolgó vegyianyag adja: Ezek a kigőzölések ugyanis nemcsak a molyt irtják, hanem a petéit is. Az új szer más rovarok ellen is hatásos. K ét- három tabletta elegendő ahhoz, hogy az egész helyiségből elűzze a molyokat;
