Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-19 / 194. szám
1964. AUGUSZTUS 19. NAPLÓ Gyógynövény-kiállítás a Néprajzi Múzeumban A koffein szülőanyja a kávéfa, a kodeiné a mák. A jódé tengeri algák, a szalicilé a fűzfa, a szeszé a burgonya és a répa. A vitaminok növények kincsei, akár a különböző penicillin készítmények, sőt. ma már hormon-alapanyagokat is szolgáltat a növényvilág. Ennek a felsorolásnak nincsen vége s nem is lesz soha. P i 11 anatnyilag másfélmillió növényfélét regisztrál a tudomány, s ebből százezerről ha tudjuk, hogy gyógyító ereje van. Egyelőre csak ennyiről, mert a betűt nem értő milliók között sokan vannak és voltak. akik soha nem hallott nöl vényekkel gyógyítanak a világ kultúrától távoli vidékein évezredek óta. öreg bányászaink is a mecseki erdők tisztásain régen gyűjtik a jó kis „repicsek”-et, hogy szilikózisukat kúrálgassák a főzetével. Nincs nagy ideje annak, hogy a nemzetközi tudományos medicinában megjelent a növény-társadalom két óriása: a Rauwolfia Indiából és a Khella Egyiptomból, ahol a nép évszázadok óta használja őket vérkeringési zavarok, illetve vesekő bántal- mak ellen. És annak is csak 180 éve, hogy Withering angol orvos a Digitalis szív- gyógyító hatását egy javas- asszony teájában felfedezte. A gyógynövények voltak, ..vannak és lesznek még akkor | is, amikor száz és száz, valamikor divatos gyógyszer emlékét régen befödte a feledés pora. Amit a magyar gyógynövényekről mindenkinek hasznos és szükséges is tudni, arról egy most megnyílt érdekes és szqp kiállítás ad átfogó képet. A Művelődésügyi Minisztérium gyógynövény tárlatát Vass Anna muzeológusunk elrendezésében és gondozásában Pécsett a Néprajzi Múzeumban (a Zsolnay-szobor mögött) tekintheti meg a közönség. Érdemes körülnézni és elcsodálkozni itt. A kiállítás két részből áll. Az egyik rész a termesztett gyógynövények legfontosabbjait mutatja be, a másik a vadon termőkét. Megtudjuk az ábrákból, fényképekből, a préselt drogokból, grafikonokból, hogyan termesztik, gyűjtik, aprítják, szárítják és dolgozzák fel a gyógynövényeket. A hatóanyag-kivonás, a tartósítás művelete és a kiszerelt, szállításra kész anyag eredeti csomagolása jól érzékelteti a gyógyfű vek útját termőhelyüktől a felhasználásig, vagy exportig. Egy hatalmas térképről azt is megtudjuk, milyen országban, melyik gyógynövényünk mekkora mennyiségben talál felvevő piacra. Egy másik térképen pedig hazánk gyógynövénytermelő központjairól kapunk képet s ezek koszorújában némi büszkeséggel fedezzük fel Boly és Zengőváralja nevét. A termesztett gyógynövények egyik vitrinjében az anyarozs, a mák és a gyűszűvirág pályafutásának lehetünk tanúi: hogyan lesz a kártékony gombából, a kalácstöltelék növényéből s a díszvirág leveléből a szenvedő emberiség három legfontosabb gyógyszere, amint az a gyógyszertár állványaira és a beteg kezébe kerül. Egy másik vitrin az Ausztráliából származó madárcsucsor átlé- nyegülését mutatja hidrocorti- zonná. A többi vitrinben ugyanígy változik át egy apró mag mustárrá, egy zuzmó kölnivízzé, a kamilla kenőcs- csé, a csipkebogyó sziruppá, az erdő-mező fája-füve fájdalmat, betegséget elűző áldott gyógyszerekké olyan tudósok munkájából, akik a növényekben szyunnyadó értékes gyógyító anyagokat kutatni soha meg nem szűnnek. Egyre újabb, eddig haszontalannak tartott növényt emelnek így nemesi rangra a hazai flóra ismeretlen értékei közül is. Ennyivel leszünk bölcseb- bek, ha meglátogatjuk hazai gyógynövényeinknek ezt a hasznos, sőt, becses kiállítását, melyhez foghatót nem mutattak még be a pécsieknek. Baranyai Aurél SZERKESZTŐSE© Gesztus vagy kötelesség? ‘i)k lArPiJ-Áfsv/hhó lilik jf ü/i/i vlsjiAjj iJ i, Pécs Városi Tanács fonyódi gyermeküdülőjében négyszer kéthetes turnusokban nyaralnak a gyerekek. A városi tanács v. b. művelődésügyi osztálya számukra a helybiztosítást és azt, hogy közvetlen kocsiban utazzanak (átszállás nélkül) időben és a megfelelő formaságokkal megrendelte. Ezenkívül a négy csoport táborvezetője is kapott olyan megbízatást, hogy. győződjék meg róla indulás és visszain- dulás előtt, hogy a kocsifoglalás „rendben” van-e. A nyár folyamán már két csoport haza is érkezett az ilyen módon megrendelt kocsikban minden baj nélkül. A július 29-én induló és augusztus 12-én érkező csoport táborvezetője is a fentieknek megfelelően járt el. Odaútban Fonyódra nem is volt semmi probléma. A hazautazás biztosítása végett alulírott táborvezető férje augusztus 10-én reggel fél 8 órakor a pécsi MÁV Igazgatóságon beszélt Illés főtanácsos elvtárssal és átnyújtotta neki a biztonság kedvéért egy újabb példányát a megrendelésnek, amelyben fel volt tüntetve, hogy a csoport Fonyódról 11.37-kor indul az 5525 számú vonattal, majd Kaposváron át 14.07-kor az 5634 számú, Szigetváron át a 2426 számú vonattal 16.54-kor indulva érkezik 17.57-kor Pécsre. Ebben ismételten kérte a PIHENŐBEN A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. aug. 19-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Baranyai mozaikok ... — Összeállítás. Vajdasági dalok és táncok. 18.00: Német nyelvű műso- Ifjúsági műsor. — Zenés összeállítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére. — összeállítás. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szi. — színes. Park: (terem és kert): A matador (szv., fél 5, fél 7, fél 9). A harmadik előadás jó idő esetén a kertben. Kossuth: Sorsdöntő fénykép (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Cirkuszi álmok. Aranyváros, Szabál az szabál, Hány éves Szamar- kánd. (Előadások délelőtt 11-től Közben: 1. A Történelmi Társulat cléJ,uíálj 'V-°~°^j?~ dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. — Marx Károly levélváltása Perczel Mórral. — Kislégi Nagy Dénes előadása. 2. Készülődés a KISZ kongresszusára. 19.30: Dél-dunántúli híradó. 19.45: Népek dalai. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Niafcs előadás. Fekete Gyémánt: Szórakozott professzor (szv., 6). Építők: Jáno- slk n. (szí., 5, 7). Mecsekalja: Topáz úr (szi., szv., 7). Mohács: Férjhezmenni tilos (6, 8). Pécsvá- rad: A szerelem másik arca (szv., 8). Csak 18 éven felülieknek! Siklós: Félelem bére (fél 9). Szigetvár: Éva és Vera (fél 9). Bere- mend: A nagy riport (szv., 8). Boly: Eltűnt egy asszony (8). Harkány: Külön asztalok (7). Má- gocs: Miért rosszak a magyar filmek (szv., 8). Sellye: Honfoglalás I„ n. (8., dupla helyár). Fonyódon beszállt csoport kocsijának átkopcsölását a megfelelő szerelvényekre. Illés elvtárs, az igénylés átnyújtasakor a következő módon nyugtatta meg az igénylőt. Kár a MÁV Tenzsa- tóságot zaklatni, mert ezt a munkát már előttünk elvégezték (és mutatta a városi tanács megrendelőjét) — és ha most helyettese lett volna itt és nem ő maga. aki tudott a megrendelésről, akkor zavar lett volna és két kocsit futtattak volna, egyiket feleslegesén. Mégis a következő történt. Számunkra egy kocsi sem futott. 79 tanulóval és kísérő nevelőkkel, valamint a beutalt vendégekkel kétszer szálltunk át, Kaposváron és Szigetváron. Kaposváron csak a kocsi átkopcsolási, Szigetváron pedig már a helybiztosítási igényünkről sem tudtak (azt javasolták, hogy úgy álljunk a csoporttal, hogy a vonat utolsó kocsijaiba esetleg felszállhatunk. A beérkező vonat kalauza azt közölte, hogy az első kocsikba szállhatunk, de helybiztósítás-papír nem volt kitéve, a felszálló utasok ' is megrohanták a kocsikat, gyermekeink is törték egymást a felszállással). Kérem szíves eldöntését annak, hogy elóállhatunk e kocsikrfpcsolási igénnyel akkor, ha ennyi gyermek utazik vagy valóban igaza van a kaposvári forgalmi irodának, hogy ez a MÁV részéről szívesség, nagylelkű gesztus. Kérem, szíveskedjenek még arra is válaszolni, hogy az előző két csoportnál és eddig évek óta miért gyakorolták ! ezt a nagylelkű gesztust, és ennél a csoportnál miért nem? A MÁV rendelkezései szerint kit tesznek felelőssé, ha valami szerencsétlenség törté- | nik, mert a polgári törvények I szerint a pedagógust. Dr. Békéi Lászlóné táborvezető I Nagyobb táncliel yiség kellene 11 osszű hetén yben A napokban tartották a lánciskola záró-koszorúcskáját, amelyen mintegy fiú és lány mutatta be a Fellner László tánctanár által tanított társastáncokat. A láncoson igazán szépen tudtak, igyekeztek is. de mégsem volt teljes a siker: a tánchelyiség nagyon, de nagyon kicsinek bizonyult. Rengeteg szülő kinn rekedt, a táncosok pedig -nig fértek el egymástól. IIoss/ú- hetény fiataljainak egyre nagyobb szüksége volna jgv szép. nagy táncteremre, ahol szórakozhatna. Reméljük hamarosan támogatásra alal kérésünk és Hosszúhetóny fiataljai tágas teremben járhatják vizsgatáncként a francia- négyest. Kaszás János Levelekből röviden Pataki Gábor pécsi olyasónk arról ír, hogy a Dugonics és a Kiss Ernő utcák buikolata nem megfelelő ü meredek utcádon a nagyobb e/i zés komoly 'ongálocasuk t okoz, mert a hengereit k- burkolat gyenge. Javas- 1/4, hogy szurok és kavics keveréket hengereljenek az ilyen meredek utcákban: ■k Kántor István, (Pécs, Tol- Luhin u. 23.) kifogásolja, h <ry a PKV megszüntette a Turin; u tai megállót. írja, hogy az ottani megállónál miniig sokan szálltak fel és le az ai lóbuszokról. Szerkesztői üzenetek Zsoldos Péter, Komló. Pontos felvilágosítást az SZTK nyugdíjcsoportjától kaphat. „Bányász” jeligére: ügyével csak akkor tudunk log- lalkozni, ha nevét és > -i- tos címét is közli szer -esz- tőségünkkel. Ha erre nem tart igényt, keresse fel a tröszt szakszervezeti bizottságát panaszával. Me siessünk mindenáron! A mai időket a szünet nélküli rohanás jellemzi. Az idegek állandó feszültségben vannak, s a folytonos sietés sok bajt okozhat. Ez áll az Autóbuszközlekedési Vállalatra is. Alig egy nyozna. ha Csánki nem tudósítana, hogy 1354-ben „Pathay nevű possessió a mai Nagykőrös közelében délkeletre feküdt", azaz az említett Kara közvetlen szomszédságában. Úgy hát Tetétlen körül: Kara — Pata(j) — Árpád — Kalocsa. Merő véletlen volna ez az együttes, miként az is, hogy akárcsak a Il-es szálláshelyen, itt is a nagy folyótól kissé beljebb, a homokos peremen Körös fekszik? Tudj üli, hogy az Árpádok fontos közlekedési (hadi) útvonalaikat ott, ahol azok idegen nemzetiségű szállásíöldek közelében haladtak, törzsi katonasággal biztosították. íme, Kara mellett Jenő (ma Jászkara jenő), a túlsó oldalon Besnyő, a Tiszán túl pedig Varsány törzsi helynév tűnik fel. S mindez miért,.mert kissé délebbre Árkus mellett Kecske található, akárcsak a Hortobágyon. Ez a Kécske korábban „Kékese’’ és fontos révhely. Azaz feltehetően a ,,kék” Kurczán nemzetség szálláshelye közelében vagyunk. Igaz ez? . íme a réven (ma Nagyrév) túl két Sáp és Ságih, meg Sidó helynevek jönnék elő, melyeket már az első szálláshely tárgyalásánál a Kurczán nemzetség érdekkörében ismertünk meg. S itt is a nemzetségi szállás kellős közepén „Kürt” a féken tartására (?) telepített katona elem tanyázik. A Tetétlen szomszédja Paiaj mellett még megemlítendőnek tartom az Apáti (ma NyársV. A középkori Bihar megyében, a Bihar hegység és ösz- szefüggő erdős rengetegei nyugati lábánál Bihar (Várad) vára felől Arad felé haladtában a fő közlekedési útvonal három vízfolyás, a Kölesér, Gyepes, és Kőrös akadályába ütközött. Itt már a honfoglalás idején fontos révhelyek alakultak ki. Ott, ahol az útvonal a Gyepest metszi, már igen korán Árpád nevű települést találunk. A Köles-ér rengetegeiben „Pata fája” helynév tűnik fel (ma Pata és Pataősi), míg a Kőrös partján Batur. Kissé keletebbre Kalácsa, majd Karaszó (Kara-aszó) kötői észak-nyugatra Árpád fia Szállá (ma Szalonta) szállásol. Mellette Keszi képviseli a katona elemet. A Kőrös túlsó partján, az itt is végtelen erdőségek ölén gyér, Keszi, (Torda!) már a rómaiak művelik. ü az őket követő népek (avarok) is érdekkórüKoe vonjak azokat. Torda körül Árpád nevével Apáti” s Me- foglalt szallásíöldet nem le- l’almács törzsi lünk, ezt a vidéket Tur-Csán szállások tűnnek fel. vette birtokába. Úgy hát a A bizonyíthatóan „Czaba- magyarok zseniális katonai úr”-tól leszármazó „Szovard” lángelméje, a honfoglaló Ar- nemzetség pedig a Kőrös-par- pád a só gazdasági szerepét ti Baj-ban ősi birtokos. nem ismerte fel? Úgy hát együtt van a Kara, Ne gondoljuk! Tordától Pata, Árpád, Kalocsa, Szalta északra is fekszenek sóbá- a törzsi szállásokkal, Apáti, nyák, melyek Kolozs határába apát) helynevet s környékén a Szanda, Álcsi, Karakó folyás vetkezik* helyneveket, melyek a továb- Kara _ Pata _ Árpád — bl tárgyalásnál még szereppel Kalocsa! bírhatnak. Úgy hét itt is Árpád volt Szabolcs kissé északabbra, az első foglaló? Ha még ké- Szolnok felett pusztult hely. telyünk volna a további hely- De menjünk tovább! nevek útba igazítanak. PataKőrös és Csoba. A közel és távolabbi környezetből csak megemlítem az Atyás, Illye, Bikács, Inánd (Ináml), Miske, Zerind, , Szil, Bogyiszló, Sarkad, Csenged, Andacs, Homorog neveket. De menjünk tovább! VI. A só a népvándorlás korában már életfontosságú árucikk. Az erdélyi sóbányákat esnek. S Kolozs határán már á középkorban csodálatos rendben feltűnnek a Pata, Kara, Korpád helynevek. Pata és Kara felől a közeli Szamos-ra lefolyó patak torkolatánál pedig „Apát hida” tűnik fel s a folyó túlsó partján a Fejérd, Buda, népi nyelven Pat-íalva (oklevelesen és ma Papfalva) Korod, Karakó, Bács, Sárd helynevek tűnnek fel! Ezeken kívül a’ később még érdeklődési körünkbe kerülő Tarcsa és Ondód. Imhol: Kara — Pata — Korpád s Kalocsa helyett Kolozs! Kolozstól délre „Csőit” helynevet találunk. Pata szomszédságában föltétlenül Árpád fia Szólta szerepére kell itt gondolnunk. Árpád fia Üllő fia Esküllő északabbra a Borsa völgyben vett szállást magának. „Czoba úr” pedig Kolozstól keletre és nyugatra egyaránt feltűnik szállásföldjével a Szopor és Szupur helynevekben. Törzsi helynév csak távolabb található: Keszi. pillanatra megállva csak rohan a sok autóbusz, miniha tatár-török üldözné őket, s s'ei- felhangzik a vezető szava, csak siessünk, csak előre, s máris becsapódik az ajtó. S ebből származik sok baj es bosszúság. A Kossuth tértől Uj-Mecsekaljáig közlekedő 40- es autóbuszon a Mártírok utcai leszállónál a nagy sietségben magam is tanúja voltam midőn a sok leszúró lelépését be sem várva egy férfi kezét elkapta a hirtelen becsapódó ajtó. Másnap ugyanez az autóbusz ajtó egy idős asszony derekát kapta el a piactéri megállónál. Igaz, hogy ez az idős néni szabálytalanul a leszálló oldalon szállt fel. Az utasok nevében kérjük a Közlekedési Vállalat igazgatóságát, hogy a buszok a megállóknál legalább egykét percig várjanak, yárják meg nyugodtan a le- es felszállókat s ne siessenek és rohanjanak minden áron. Ha zsúfolt a kocsi s a vezető nem láthat oda, ne restell.ie az utasoktól megkérdezni, mehet-e a kocsi, s csak azután indítsanak és zárják be az ajtókat. A menetidőt pedig hosszabbítsák meg s számítsák be a megállóknál eltöltött perceket. Utóvégre nem esik ki a világ feneke s nem szenved kárt senki, ha pl. a Kossuth tértől Uj-Mecsekaljáig nem 15 perc, hanem 25 perc alatt ér oda. Sajnos, nincs egyöntetű fel- és leszállás. Egyik autóbuszon elől, másikon hátul van a felszállás, a közönség figyeljen erre és tartsa be a szabályokat. Vértesi Zoltán Kőzl^mi'm Figyelem! Kozármisleny f; .i szálén, a 104. sz. oszlopnál csa?’.;;- kozó 20 kV-os transzformátorállomás feszültség alatt van. Meg- közelítése veszélyes. Komlói mű.
