Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
Régi pécsi művészek a jót is szűkén méri. Csak nagy unszolásra mondja el az egyik legnagyobb sikerét, amikor a harmincas években komponált kantátájával és oratóriumával országosan is az. elismert szerzők sorába lépett. Egy valamit azért elmondott unszolás nélkül is. — Mazzacurati, a világhírű olasz csellóművész vendégszerepelt a Pécsi Nemzeti Színházban. Szokása szerint meglehetősen későn, a hangverseny előtt alig fél órával nyitott be az öltözőjébe. Olaszos vehemenciával eldarálta, hogy Brahms csellószonátáját kívánja előadná és cseppet sem rökönyödött meg rajtam, ami. kor elhebegtem, hogy a mű némely tételét nem ismerem. Zokszó nélkül eltrillázta, elfü- työlte a szóbanforgó dallamokat és mér zárta is magára az ajtót. .Még ma is ellep a Kevés magyar zeneművésznek adatott meg olyan ígéretes pályakezdés, mint Sass Dezsőnek. S ugyancsak keveseknek jutott osztályrészül annyi csalódás, annyi kényszerű lemondás, amelyekről a legkevésbé éppen ő tehetett. A század elején a pécsi zenei élet berkeiben egyre többen emlegették az akkor még kiielemista korú Sass Dezső kivételes képességeit. Abszolút zenei érzékenységének, hal Iásának, utánéneklésá készségének híre csakhamar túljutott a szőkébb családi, rokoni körön, s a szakemberek cseppet sem eltúzott jóslással csillogtatták meg előtte a több mint reményteljes jövőt. ügy is indult. A gimnázium elvégzése után tanárad azonnal a zeneművészeti főiskolára javasolták, ahol az elsők között is elsőnek, mindjárt az akadémiai osztályba sorolták be. Olyan minősítés volt ez, amelyre az „ígéretek” kő. zül is csak nagyon kevesen aspirálhattak. És a vizsgái? Talán elég, ha annyit említünk meg róluk, hogy olyan zenei nagyságok bocsátották további útjára, mint Hubay Jenő, Bartók Béla, Keéri Szán tó Imre és Székely Arnold. Vizsgáztatói talán nem is sejtették, hogy milyen akadályokon kellett átvergődnie, amíg átnyújthatták neki a színjeles végbizonyítványt Csak a Pest budai oldal és a Margit-híd, na meg az a rozzant kerékpár a megmondhatója azoknak a reggeleknek, késő délutánoknak, amelyeken végigkerekezett a kis albérleti szoba és a főiskola közötti kilométereken. A tandíját is javarészt abból a csekélyke napidíjból fedezte, amit „mellék-állásban” a statisztikai hivatalban gyűjtögetett össze, mert a tanító papa erejéből csak nagy ritkán jutott tinta arra, hogy megcímezze a számára kitöltött pénzesutalványokat. Mégis tovább merészkedett a főiskola után. Hosszú évekre Kölnben telepedett le, ahol a két világhírű művész Hermann Abendroth és Edvtn Fischer tanítványaként lépegetett még tovább előre a biztosnak ígérkező érvényesülés útján. Azután úgy érkezett haza 1931-ben, mint akinek csal? egyetlen gondja van. Jól megfontolni a pályaválasztást: tanári katedra a zeneművészeti főiskolán vagy hangverseny- dobogó az állami operaházban? A juss mindkettőhöz ott volt a zsebében. Abendroth és Fischer határozott hangú ajánlólevele. És mire futotta belőlük? Még kegyelemkenyér re is alig. Mert igaz ugyan, hogy az operaház „befogadta”. de hogyan, milyen feltételek között? Díjazás nélküli korrepetitornak, ami annak idején kitűntetésszámba ment olyan aspiránsok számára, akiknek nem jelentett anyagi gondot a „próbaidő” átvészelése. Neki igen. Az ő számára áthidalhatatlannak bizonyult « az utolsó aáradály. Mégis kitartott öt-negyedévig, sajnos már nem futotta többre a „kitartásból”. S ő, aM egyszer már „haza utazott”, újra útra kelt, hogy legszűkebb hazájában, Pécsett próbáljon szerencsét Közhelyként hatna. ha felidézném, elmondanám a harmincas évek érvényesülési lehetőségeit, így hát nem részletezem, neon is szólok róla. De szólni keH arról a határtalan akaratról* ügybuzgalamról, ami végül is napvilágra hozta Sass Dezső kivételes képességeit. Csak az első tanítványát kellett megkeresni ahhoz, hogy a többiek kérés nélkül keressék fél tanítómesterüket. Zongora, kamarazene ég ének-leckéket adott, s közben ő maga is do. bogóra lépett Egyre gyakrabban, s egyre melegebb, forróbb sikerekkel. A Pécsi Nemzeti Színházban vendégszereplő neves művészeknek szinte egyik napról a másakra kiválasztott partnere lett Udvardy Tibor, Szabó Miklós, Ernster Dezső, Rosier Endre, Lendvai Andor, Za- tureczky Ede, Bisztriczki Tibor, Németh Mária és ki tudná felsorolni még a magyar zenei élet olyan kiválóságait, akik mellett mindig ott találtuk az ő nevét is. 1949-ben tanári katedrát kapott a Pécsi Zeneművészeti Szakiskolában. Katedrát és vele együtt szerény, de végül is biztonságos megélhetést. És ma, amikor már a nyugdíjas Sass Dezsővel beszélgetek. úgy tűnik, mintha kerülve kerülné a kellemetlen emlékek megádézését. S ha egyikmásikat meg is említi, nyomban hozáteszi, hogy „hagyjuk ezeket". Szerénységében még veríték, ha visszagondolok erne a hangversenyre. Pedig semmi ólra nem volt rá. A hangverseny kitűnően sikerült Bazzacuratí őszintén gratulált a kifogástalan kíséretért és sehogysem jutott eszébe, hogy ő fütyörészte hoz zá a „főpróbát”. Aztán egy meglepő hasonlattal tesz pontot Sass Dezső az „izzasztó” hangverseny emlékére. — Olyan volt az, mint amikor egy gólt háttal a kapunak rúg be a futballcsatár. Hogy mik derülnek ki? Ebből a furcsa hasonlatból tudtam meg, hogy Sass Dezső nemcsak kiváló zongoraművész. hanem vérbeli futballrajongó is. Az bizony. Nincs olyan futballmeccs, amit végig ne szurkolna a tv előtt. De a .készüléktől alig két lépésre ott áll a szobát betöltő nagy zongora is, amihez minden másnál hűségesebb maradt. Nemrég fejezte be azt a keringő-variációt is, ame lyet Chopin emlékére komponált. De műfordításokkal is foglalkozik. Schubert, Brahms, Crieg, Wolf, Díszt műveire ír magyar szövegeket, s egyáltalán nem unaloműzésből, kedvtelésből. A Pécsi Építők Madrigálkórúsának fordítja, írja őket. Nem vonult hát vissza Sass Dezső. Kivételes tehetségének, művészi lelkének soha nem hamvadó melegével segíti, ápolja továbbra is a pécsi zened élet nagyszerű tradícióit. Pálinkás György Hírek a kulturális O Gorka Lívia Munkácsy díjas keramikusművésznek Pécsett is nyílik kiállítása: ma délben fél 12 árakor a Janus Pannonius Múzeum néprajz’ osztályán. O Filmre viszik az NDK- ban Richard Wagner A bolygó hollandi című operáját. Rendezője Joachim Hertz, a a lipcsei opera igazgatója. 0 Megkezdődtek a jövő évi bemutatók első próbái a Pécsi Nemzeti Színházban. Shaw: Az ördög cimborája című darabjából, Sosztako- vics: Kisvárosi Lady Macbeth című operájából és Huszka: Mária főhadnagy című operettjéből kezdték meg eddig a próbákat. O A világon szinte mindenütt megemlékeztek a „leg- bécsiesebb színész”, Hans Moser haláláról. A kiváló színész, aki már szinte jelképe lett a „kedélyes Bécsnek" voltaképpen francia származású volt. Egy Bécsben megtelepedett francia szobrász fia volt, majd Max Reinhardt fedezte fel és szerződtette a berlini Deutsche Theaterhez és a bécsi Josefstädter Theaterhez. O A Pécsi Nemzeti Színház jövő évi műsortervében, amely már véglegesnek tekinthető, nyolc prózai, három opera, három operett, egy ze- nés vígjáték és egy balettbe- mutató szerepel. O Hr. Papp László megyei múzeumigazgató július 1-től nyugdíjba vonult. Utódja <fr. Dankó Imre, aki a gyulai múzeum igazgatója volt, s onnan került most a Baranya megyei múzeumi szervezet élére. O A Shakespeare emlékMagyar éremniüvcszeí a XX.. században Kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban Az éremművcszet olyan meghitt és egyben koncentrált erejű műfaja a képzőművészetnek, mint a zenének a kamaramuzsika. S ahogy Bartók vonósnégyesei semmivel sem kevésbé jelentős alkotások, mint a Ze-ne húros és ütőhangszerekre, vagy a Di- vertimentó, úgy Beck ö. Fü- löp érmei is csak méreteikben és nem művészi súlyukban kisebbek, mint a köztéren felállított Ifjúság kútja, s Ferenczy Béni Greco érmének félarasznyi rádiusza sem azonos művészi hatósugarával. Művészi értékben nincs választóvonal a nagyméretű festmény vagy szobormű és a pár centis érem között, a műfajnak azonban mégis megvannak — a kamarazenéhez hasonlóan — a maga sajátos követelményei. A sízéthúzott, epikus kompozícióval szemben a drámai sűrítés, a zárt ökonomikus térikitöltés talán sehol sem olyan fontos* mint éppen ezen a területen. Az emlékérem sajátosságai közé tartozik az is, hogy mondanivalója erősen kötött, valamely jelentős eseményhez vagy személyhez kapcsolódik, s ez a körülmény ugyanakkor, amikor korlátok közé szorítja az alkotóművész szabad fantáziáját, egyben egyéni és vonzó karakter jegyet is kölcsönöz a műnek. Az éremművészet par excellence intellektuális műfaj. A történelem ás művelődéstörténet kiemelkedő mozzanatainak és szereplőinek bizonyos fokú ismerete nélkül a szemlélő csak tovaröppenő, merőben vizuális szórakozásra szorítkozhat, a képelmóny mögött meghúzó- dó jelentős értelmi-szellemi mondanivaló legtöbbször csak egyfajta intellektuális ismeretanyaggal közelíthető meg. Az európai éremművészet számára a századforduló újjászületést jelez. A nagy francia érmészek egész légiója szegődik az új stílus szolgála-' tába, élükön Ponscarme-mal, Beck ö. Fülöp párizsi mesterével. Az 1893-ban Párizsba kerülő fiatal Beck ö. Fülöp már ennek a megújhodásnak szellemét szívja magába és hozza, haza, hogy itthon átformálja vele a századvégmagyar éremművészetét. Körülötte — hasonlóan a korabeli francia érmészet áradó bőségéhez — egy sereg kiváló művész figyel fel erre az érdekes és egyéni lehetőségeket kínáló kisplasztikái műfajra. Fémes Beck Vilmos, Teles Ede, Bérén Lajos, Csillag 1stéletből évben meggazdagodtak a színháztulajdonosok, kiadók, színészek, hangiemezvállala- tok, televízióállomások, csak egyedül szülővárosa panaszkodik amiatt, hogy semmit sem élvez a fellendülésből. A strat- fortíi szállodatulajdonosok nemrégiben tartott értekezletükön megállapították, hogy az aránylag- csekély szálloda- forgalom oika a sajtóban már hónapokkal ezelőtt megjelent „hamis és felelőtlen” állítások, melyek szerint a strat- fordi szállodások a „konjuk- túra kihasználása végett” megemelik az árakat... 0 John Sturges amerikai rendező háborúellenes filmet készített A sátáni bacillus címmel. A baktériumháború rémét idézi fel egy bűnügyi történet keretében. ván. Reményi József nevei csak kiragadott példák a gazdag névsorból. Ök az úttörő generáció, akik megteremtenek és felvirágoztatnak egy sajátosan finom és artisztikus képzőművészeti műfajt és megalapozzák a magyar érmészet világviszonylatban is kimagasló pozícióját. A soron következő generációnak már nem kellett „semmiből valamit” teremteni, de úgyszólván minden egyes művész hozzájárult a bontakozó új szemlélet kialakításához. Ezek a modem érmek sokféle szempontból mintha nem is a századforduló éremművészetére, hanem még korábbi példákra tekintenének vissza. Viszonylag nagy, sokszor jóarasznyi átmérőjükkel, öntvény voltukkal a reneszánsz érem emlékét idézik. Ferenczy Béni, Borsos Miklós, Du- ray Tibor, Vigh Tamás nagyformátumú érmei mellett azonban látunk a pénzérmekre emlékeztető aprócska, laposan mintázott érmeket is, Madarassy Walter művei között például számos ilyen akad. A mintázási módozatok között megtaláljuk a tömören plasztikus, a festői, sőt — gondoljunk Borsos Miklós jó- néhány művére — a vonalas, grafikai megoldásokat is. Az érmek egy része továbbra is — témáját tekintve — emlékérem, megnövekszik azonban azoknak a műveknek a száma, ahol az érem a művész fantáziájának valamely kötetlen képvetületét rögzíti egy szépen formált törölköző akt. olvasmányába merülő nő, vagy éppen egy hatalmas Ico- ronájú faóriás formájában. Kizárólag érem művészettel foglalkozó mester — a szónak abban az értelmében, ahogy az előző generációból Benin Lajos életműve szorítkozott az érmészetre — nem is akao közöttük. Azt látjuk inkább, hogy legkiválóbb, nagyplasztikával foglalkozó szobrászaink azok — egy Ferenczy Béni, Borsos Miklós vagy Szabó Iván személyében — akik leginkább átérzik ennek az egyéni műfajnak vonzását és varázsát. A művész játéka ez a tenyérnyivé redukált anyaggal, a kevéssel sokatmondás élvezetes s tán még a monumentummal való birkózásnál is keményebb próbatétele. Ferenczy Béni életművében különösen jelentősek ihletett szépségű érmei. Érezzük az ellenállhatatlan belső kényszert, amivel tán nem is csupán plasztikai sokoldalúsága, hanem a kultúra valamennyi vetülete felé kitárulkozó lelkisége készteti, hogy lerója szellemi tartozását a művészet az emberiség nagyjai előtt. Valóban emlékérmek ezek, a művész formát öltöt4, hódoló emlékezete egy nagy egyéniség: Ady, Bartók, Bem, Tizian zsenialitásának bűvkörében. Akihez eljutnak, annak nemcsak az éremművészet, hanem az egyetemes emberi kultúra tág horizontjának üzenetét hozzák. És talán ez az, ami ennek az éppen kicsiny méretei folytán oly mozgékony műfajnak legelhivatottabb feladata. A tenyérnyi bronzterület egyszerre szolgál képzőművészetet és irodalmat: bekerül a múzeumok vitrinjeibe és megtaláljuk szerény otthonok íróasztalain könyvek és levelek közé keveredve. Stílusok bontakoznak ki és hervadnak e| a parányi éremlapokon: a magyar szecesszió egyik legjellegzetesebb területe éppen az éremművészet, a „Nyotóak” konstruktívizmusa ott él Fé-< mes Beck Vilmos érmeinek aktfiguráin, s napjaink stílusviharai is fellelhetők fiatal ér- mészeink alkotásain. Érzékeny és időtlen műfaj, mely az antik pénzektől mai érmeink vibráló, ideges vonal- hálózatáig nyúlik és szolgálja — kis dimenzión keresztül is nagy erővel — a művészetet. Csengeryné Nagy Zsuzsa Á nyár zenei programja Július 6-án, hétfőn este 8 órakor (rossz idő esetén 8-án) a pécsi Szabadtéri Színpadra is ellátogat európai körútja során a hanglemezekről és rádióból jól ismert Karel Vlach zenekar. A 18 tagú együttessel érkezik Yvetta Simonova és Milan Chladill. A tánczene kedvelői körében oly népszerű, világhírű zenekar műsorát Fejér István és Faragó Vera konferálja. Július 11-én, szombaton este 8 órakor az opera barátait hívja a Szabadtéri Színpad. Az évad során már nagy sikerrel bemutatott Don Carlos című Verdi opera szabadtéri előadása rendkívül nagy művészi élményt Ígér. Fokozza a várakozást, hogy olyan két vendégművészt hallhat és láthat a közönség, mint Ernster Dezső és Simándy József. A pécsi közönség először találkozhat operaszínpadon városunk világhírre emelkedett művészével, aki évről-évre hűségesen hazalátogat. Személyében mindenkor határozott arcélű, magas szinten járó, emelkedett stílusú opera-, énekest tisztelhetünk a színpadon. Az emberábrázolás ténye elválaszthatatlanul hozzátapad szerepléseihez. Az emberit, a humánumot valami veleszületett, s tudatosan kifejlesztett készséggel tudja kivetíteni a megformált alakok ban — írják szerepléseiről a kritikusok, és megállap;tják, hogy ez, és ez is marad legfőbb értéke művészetének, amit az idő sem tud elkoptatni. Egyik legnagyobb szerepe épp a Don Carlos II. Fülönje. Alakításáról a fővárosi kritika ezt írta: „A Don Carlos II. Fülöpje összetett, bonvo- lult emberi lény, kérlelhetetlen zsarnok, s egyben szenvedő lélek. Ernster szigorú fegve- lemmel valósítja meg a visz- szataszító és szánandó ember szintézisét”. A világjáró- magyar basszistának, a Metropolitan tagjának pécsi vendégszereplését nagy várakozás előzi meg. Augusztus 1-én, szombaton estére tervezik a KISZÖV rendezésében a már hagyományos országos Néptánc Fesztivált, melyet ezúttal is a Szabadtári Színpadon bonyolítanak le. Augusztus 4-ére, keddre új műsort ígér a „Mecseki Nyár 1964.” rendezősége. A Münchner Alls Star együttes és szólistái látogatnak el városunkba az NSZK-ból. Augusztus 13-án, csütörtökön este pedig a humor jegyében zajlik le az Országos Rendező Iroda nagy nyári műsora, melynek címe: „Nevető vendégszolgálat 1964.” A plakát a következő közkedvelt művészek részvételét ígéri: Gobbi Hilda, Kazal László, Fónay Márta, Toldi Mária, Buss Gyula, A -cdszky László, Túrán László és °gyüttese. . t
