Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-16 / 165. szám
t 1964. JULIUS 16. NAPLÓ' A döntő szó a kombájnoké (Folytatás az 1. oldalról) viszont semmi sem indokolja a szigetvári és a sásdi járásban. A szigetváriban ugyanis 48, a sásdiban pedig a kombájnszalma 38 százalékát húzták le. Mindenki elismeri: a sásdi járásban később kezdődött az aratás, hogy nem elsők az aratásban azért senki sem szól. de azt már semmi sem indokolja, hogy a kombi inszalmát is késve húzzák le. Emellett már nem lehet szó nélikül elmenni. itz állami gazdaságokban A talajmunkából természetszerűleg adódik, hogy elég nag'y a lemaradás a tarlóvetésben is. A betervezettnek mindössze 22 százalékát vetették el eddig. Ez 4800 hold, és dicséretükre legyen mondva a siklósi járásbeli tsz-eknek ennek mintegy felét ők vetették. Az állami gazdaságok is birkóznak a nehézségekkel. Az őszi árpa aratását befejezték, a kétszeresnek 80, a búzának pedig 30 százalékát aratták le eddig. Az összes gabona aratásának 50 százaléka kész eddig az állami gazdaságokban. A kombajnszalma 80 százalékát lehúzták, 850 hold tarlóvetésük van — 1800 hold a terv, de ennél többet szeretnének vetni — és a vezetők véleménye szerint ha az időjárás nem változik tizenkét nap alatt készen lesznek az aratással. A talajműveléssel itt is baj van. A learatott területeknek mindössze 20 százalékán végezték el a talajművelést. De más problémával is küzdenek. Kevés diszpozíciót kapnak repcemagszállításra. Ez szűkíti a tárolóhelyüket, pedig elég sok a nedves gabonájuk, ami köztudomásúan nagyobb tárolóteret igényei. Az operatív bizottság ülésén «zUi'te mindenki megállapította, hogy az előbbi héthez viszonyítva javult az alkatrészellátás, több gumi, ékszíj érkezett, a kombájnokhoz is jobban tudnak alkatrészt adni az AGROKER-nél, azonban mintegy 70 lánctalpas és más szántótraktor még mindig átt alkatrészhiány miatt. Pedig ezekre a gépekre is nagy szűk Ság lenne. És nagy szükség lenne aldrinos szuperfoszfát, leszállítására is, hogy védekezni tudjunk a kártevők ellen. Sok a kár a megyében A kártevőkről is igen sok 6Bó esett. Nemcsak a mezei pockokról, amelyek már a sás- dá járásban is garázdálkodnak, hanem a természeti csapásokról is. Az elmúlt héten volt Baranya fekete péntekje. — Ezen a. napon igen nagy volt a jégkár. Több helyen a gabonákat teljesen elverte a jég és nagy kárt tett a kukoricákban is. Mágocson például a kukoricának, mintegy 90 százalékát úgy elverte a jég. hogy azt rövid időn belül le kell Silózni. De nagy károk voltak Óosárdon. Siklósbo- donvban és másutt is. Ezeken a területeken menteni kell, ami menthető, A nagy jégA is. se. Autóközlekedési Vállalat felvételre keres számviteli, önálló munkaügyi beosztásba, lehetőleg közgazdasági technikummal vagy enné! magasabb iskolai végzettséggel, valamint Szaktanfolyammal rendelkező dolgozókat.-et^s megeayzés szerint. — Jelentkezés: Pécs. Bacsó Béla u. 4. sz. Személyzeti és munkaügyi osztályon 7 órától 13 óráig. kárt szenvedett területeket újra kell vetni és ezzel kell pótolni a takarmánykiesés egy részét. Ezért az operatív bizottság nagyon helyesen úgy határozott: ezeket a tsz-eket különleges bánásmódban kell részesíteni, ide kell a talajmunkát végző gépek egy részét irányítani és mindent el kell követni, hogy ezek a tsz- ek pluszként másodvetésre al kalmas magot kapjanak. A mágocsi tssz-nek például 50 mázsa kölesre lenne szüksége, de ezt csaik akkor kaphatják meg, ha a felsőbb szervek is megértik a tsz nehézségét. Az elkövetkezendő időben nagyobb gondot kell forditan, az olyan gyenge termel őszö- vetlíezetekre, mint a péllérdi. Ezeknek nagyobb gépi segítséget kell adni. Az operatív bizottság határozatban mondta ki azt is: addig nem szabad megkezdeni a keresztből való cséplést kombájnnal, amíg lábonálló gabona van. A kombájnok, ha egy területen végezték, a minél kisebb veszteség, a biztonságosabb betakarítás érdekében ' más területekre mennek segíteni. Még a járások területét is átlépik, mert itt csak egy érdek lehet: megmenteni a termést. Az operatív bizottság megállapította a járások sorrendjét is. A siklósi járásban az összes gabonának 60,8, a szigetváriban 56,4, a mohácsiban 55,7, a pécsváradiban 53,7, a sásdiban 48,7, a pécsiben pedig 48,6 százalékát aratták le. Indokolatlan a lemaradás a pécsváradi és a pécsi járásban. Mohács városban az összes gabonának 48,9, Komlón pedig 39,1 százalékát aratták le. Mohács város eredménye indokolatlanul alacsony. §seár»z «rabonát a magtárakba Szó esett a felvásárlásról is. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat eddig 433,7 vagon kenyérgabonát és 447,2 vagon őszi árpát vásárolt fel a megyében. A gabonák között elég sok a nedves és ezért a mohácsi és a szederkényi szárítóüzemet 24 órában üzemeltetik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy több termelőszövetkezetben tárolnak vizes gabonát. Rosszul értelmezett takarékoskodásból nem száríttatják le. Ebből komoly bajok származhatnak. És ez nemcsak a tsz, de a népgazdaság kára is lesz. Éppen ezért helyes lenne, ha ezeket a nedves gabonákat a termelőszövetkezetek szárításra átadnák a vállalatnak és majd később, száraz gabonával töltenék meg magtáraikat. Persze a szárítási kapacitás is véges. A tsz-ek úgy is segíthetnek magukon, hogy most, a nedvesebb gabonából kiadják a tagok járandóságát, amit mindenki kellően szét tud teríteni a padlásán. Végezetül, a különfélék napi rendi pont alatt az operatív bizottság foglalkozott a silókombájnok javításával. Több mint háromszáz silókombájn van a megyében és a termelő szövetkezetek még egyetlen egyet sem küldtek javításra a gépállomásokra, vagy gép javító állomásokra. Az idén jó silókukoricatermés ígérkezik, nagy próbát jelent majd ez a gépeknek. Erre is fel kell készülni. És a gépek felkészítésének, kijavításának eljött az ideje. Ugyancsak e napirenden bélül az operatív bizottság kö- szünetet mondott a honvédség eddigi jó munkájáért és hasonló jó, segítő munkára kérte fel a patronáló üzemek dolgozóit is. Szalai János 280 cipó ezer par not fél év alatt Kitűnő a szigetvári cipők minősége — Milyen lesz az 1965-ös divat? A Szigetvári Cipőgyár hazánk egyik legrégibb üzeme. 1885-ben alapította Neumann lápot cipészmester, akkor 8 IC segéddel dolgoztatott évtizedeken át, jelenleg pedig 560 ember dolgozik benne, túlnyomórészt szigetvári asszonyok és lányok. A gyárban csak női cipőket gyártanak, s annak is jó részét külföldi országok vásárolják meg. Az elmúlt évek során gyakran olvashattuk, hogy nem kielégítő a minőség és elmaradnak a tervek teljesítésében. A helyzet azonban körülbelül két éve megváltozott. Július 19-től augusztus 3-ig „gyári szünet" Nagy Imre termelést csoportvezetővel beszélgettem a gyárról, az első félév eredményeiről. — Hány pár cipőt gyártanak ebben az esztendőben? — 526 ezer párat. Körülbelül ennyi volt tavaly is. Valamivel több, mint a féle talál gazdára más országokban. — Melyik országba adják ei a legtöbbet? A teherautón egymás tetején állnak a kelkáposztával telt ládák. Hamarosan útnak indul zöldséggel megrakodva az autó Pécsre és Komlóra a felsőszentmártonj termelőszövetkezetből, — A Szovjetunióba. Lengyelországba és az NDK-ba. — Kedvelik ott a szigetvári cipőket? — Hogyne. A Szovjetunióba például egy kényelmes fazonból már ötödik esztendeje rendelnek. Most is 105 ezer párat szállítunk. — Az első félévet hogyan zárták? — A • terv 282 650 pár volt, ebből teljesítettünk 279 807 párat. — Ezek szerint nem teljesítették az előírt mennyiséget. — Igen. Majd háromezer párral lemaradtunk, de nem olyan veszélyes, ennyit könv- nyen pótolunk a hátralévő időben. Most ugyan két hétig leáll az üzem, mindenki szabadságra megy és csak a karbantartást, javítást, tatarozást végezzük. — Miért maradtak le a terv teljesítésében? — Éppen most írtam meg a központnak is az indokolást. „Anyagellátása problémák voltak. Nem érkezett meg időben a szükséges bőr, vagy pedig nem a legjobb minőségben. Emiatt kilencszer kellett indokolatlanul átállni a termelésben. Ez rengeteg időt vett el.; 100 pár cipőből 95 pár első osztályú — A minőséggel valamikor sok gondjuk volt. Jelenleg van-e? — Már a múlt eszteadőbfn is lényeges javulás volt a gyár ban, a minőség ellen alig akadt kifogás. Az idei félévben még azt a jó eredméiyt is túlszárnyaltuk. 1963-ban 100 pár cipőből 94 pár első osztályú áru volt, pedig 10 százalék volt a megengedett eltérés, vagyis százból Kilencvcn- nek meg kellett felelni exportra. Az idef első félévre az előirt már 100-ból 91. Ezzel szemben mi 100-ból 95.5 párat készítettünk első osztályú 'minőségben, vagyis ennyi mehet belőle exportra. — Ami nem jó exportra, azzal mi történik? — Nem rosszak azok a cipők. Másod- és harmadosztá- lyúak, Belföldi piacon adjuk el ezeket a cipőket. A belföldi minőségi tervünket is szépen teljesítettük. Az előirt 93.3 helyett 93.7 pár első osztályú a százból. Pasztell színű „purus" cipők lesznek a divatosak Már nem mindig az Ipar diktálja a divatot, inkább a kereskedelem, de végeredmény ben a gyári tervezi’k „szülik” az új fazonokat és r kereskedelem azokból választja ki a neki tetszőket. Ettől függetlenül, nem érdektelen a kérdés: — Milyen cipő lesz a divatos jövőre? — Színben a pasztell színek továbbra is divatban maradnak. Fazonban egyre kedveltebb lesz az úgynevezett ,.pu- rus” cipő, a szandálnak és a zárt cipőnek a kombinációja. Hátul nyitott, elől pedig zárt. — S a tűsaroik? — A tűsarok tartja magát, de azért lassan-lassan megrövidül. Az emberek rájönnek, hogy nem egészséges. igaz, sokam az alkalmi használa>et. összetévesztik az egésanapi strapával. 19őő-ban nagyarányú fejlődés kezdődik Jelenleg valamivel több, mint félmillió pár női cipót gyártanak a szigetvári üzemben, amely a Minőségi Cipőgyár üzemegysége. Az ipari átszervezés, illetve összevonás bizonyos előnyöket jelent s cipőiparban, hiszen központi lett a tervezés (fazon tervezés), anyagbeszerzés és az értékesítés. A fejlődést tekintve is előnyösnek mondható az összevont vállalatok helyzete, mert az elaprózott beruházások helyett — igaz, valamivel ritkábban — egyre komolyabb fejlődést lehet biztosítani az üzemekben. — Milyen fejlődés várható a jövőben? — 1966-ban komolyabb rekonstrukcióra kerül sor. Körülbelül kétszeresére nő majd a gyár termelése, a tanulmány terveket most készítik, .s ha azzal készen vannak, a konkrét tervezést is elkezdik. Az első lépések után Látogatás a sellyei felsőfokú technikumban Tudvalevőleg Sellye megszűnt mint járási központ — de hogy ezzel valóban veszi- tett-e, mint a borúlátók vélték, azon ma már nem nagyon lehet vitatkozni. A volt járási pártbizottság szép, modem épületében lázas tevékenység folyik, a volt járási tanács ódon hatású ablakai mögött nemsokára szépen berendezett hálók, korszerű fürdők várják a lakókat. No és a gyönyörű öreg park is felkészült arra, hogy hatalmas fái alatt, a remek, friss levegőjű környezetben nemsokára diákok tanulgatnak. A sellyei felsőfokú mező- gazdasági gépészeti technikum, mint a szekszárdi mező- gazdasági technikum kihelyezett csoportja lényegében már megkezdte működését. Megtették az első lépéseket, s alig egy hónap alatt, szinte a nulláról indulva, eljutottak oda, hogy behívhatták az első felvételizőket — éppen a mai napon. Mii,yen iskolát is kapott tehát Sellye? Akikre a mezőgazdaság gépesítésében nagy szerep vár így foglalja össze az intézmény tájékoztatója az itt kiképzendő szakemberek felada tait, lehetőségeit: „A végzett szaktechnikusok elhelyezkedési lehetőséget találhatnak az állami gazdasá gok, termelőszövetkeznek javítóműhelyeinek és gépparkjának üzemeltetése, javítása és irányítása terén, a gépjavító állomásokon mint műszaki vezetők, és minden olyan üzemben, amely mező- gazdasági gépek javításával és üzemeltetésével foglalkozik.” Égető szükség van ezekre a szakemberekre. Tehát Sellye nagyon fontos feladatot kapott, amikor az országban harmadiknak (Mezőtúr és Körmend után) megalakult itt a felsőfokú technikum. A technikumban négy tanszék alakul. Az alapozó tárgyak tanszéke a szakmai tárgyak elsajátításához szükséges alapozó ismereteket nyújtja: matematikát, ábrázoló geometriát, géprajzot, gépelemeket és mechanikát tanítanak. A tárgyak többségét egyetemi tankönyvből, igen magas fokon kell elsajátítaniuk a hallgatóknak, hiszen a szak- technikusok elméleti tudásának is — úgy mondhatjuk — „főiskolai” szintet kell elérni. Lesz anyagismeret és gyártástechnológiai tanszék, erő- és munkagéptani tanszék, továbbá gépjavítás-gépüzemel- tetési tanszék. Természetesen az egyetemeken folyó marxizmus—leninizmus oktatást is bevezetik a jövő évtől külön tanszék keretében, amely ellátja majd az orosz nyelv tanítását is. A tanszékek élén tanszékvezetők állanak, beosztottjaik docensi, adjunktusi címmel rendelkeznek. Jórészt gépészmérnököket alkalmaznak majd, akik nagy szak- maii —, sok esetben pedig ahtatásí gyakorlattal rendelkeznek és kiváló szakemberek a maguk területén. A gyakorlati oktatás igen sokrétű, többek között vontató- és gépkocsivezetést is tanulnak. A szakoktatók kiváló, tapasztalt szakemberek lesznek. Hatvan hBllgaló az első évfolyamon Mindezt illik tudfti az új intézetről, amelynek igazgatója, Czupy György éppen értekezletet tartott, amikor megérkeztünk. No persze ez a lehető legfontosabb értekezletek közé tartozott, hiszen a sok helyről összekerült, új gárdát nem lehet éppen köny- nyű dolog megszervezni, annál inkább sem, mert most igen sok a munka. — Negyvenhét jelentkezőt hallgatunk meg holnap és holnapután — magyarázza az igazgató. — Várakozáson felül sikerült a dolog, annak ellenére, hogy ml az egyetemi tájékoztatóban még nem szerepeltünk, és az országos jelentkezési határidő után több mint egy hónappal hirdettük csak meg a felvételit, aránylag nagyon erősnek látszó „anyag” jött össze, zömmel érettségizett, sőt, szakmunkás bizonyítvánnyal is rendelkező iiatalok. Persze, nem töltjük be még most a létszámot, Hanem augusztusban pótfelvételit tartunk. Összesen kb. 60 hallgatót veszünk fel az első évfolyamra. Éppen látogatók érkeznek a megyei tanácstól. Elmondják, hogy a megye tsz-ei máris több mint húsz hallgatóval szeretnének társadalmi ösztöndíjra vonatkozó szerződést kötni. Nagy az érdeklődés a leendő szaktechnikusok iránt; akik majd idekerülnek, még nem is sejthetik, mennyire nagy. De azt seni sejthetik, hogy milyen átgondolt, alapos munkát végeznek annak érdekében, hogy magas színvonalon, kiváló elméleti és gyakorlati képzésben részesül jenek. — Hét elméleti státust töltünk be ezekben a hetekben — mondja az igazgató. — Kiváló szakemberekre van kilátás, csak még néhány kérdést, mint például a lakásprobléma, kell megoldanunk. A Pécsi Tanárképző Főiskola egyébként roppant nagy segítséget nyújtott nekünk: a felvételi vizsgához biztosította azokat az oktatóit, akik ugyan ezekből a tárgyakból vizsgáztatták saját jelentkezőiket is. Közel 3 millió Mos beruházás És a tárgyi feltételek? Közel hárommillió forintba kerülnek a gépek, gépi berendezések, az iskolai felszerelések, a kollégiumi berendezés, amit őszig kapnak, s azok a folyamatban lévő vagy meg kezdett építkezések, amelyek után a kollégium teljesen készen áll majd, nagyszerűen felszerelt konyhával és ebédlővel, fürdőkkel, hálókkal, amelyekben összesen kb. 200 hallgatót tudnak majd elhelyezni. A helyi gépállomáson alakítják ki a tanműhelyeket, mindenekelőtt * lakatosműhélyt. De megvan már a szerszámgépek egy része is, és van tíz erőgépük. Megérkezett a kollégium kitűnő, ú.i felszerelése is. Az oktatási épület egyelőre elég lesz, hamarosan pedig megkezdik a további két nagy előadóterem építését, amellyel aztán tel jes lesz az intézmény. Mindenki nagy erőfeszítésekkel készül jövendő feladatainak ellátására. Vicze Lajos, a kollégium igazgatóis például most még a tanulmányi osztály teendőit is él- latja, de közben — szintén a Tanárképző Főiskola segítségével — tanulmányozza a kollégiumi szervezőmunka, a diákönkormányzat és más fon tos kérdések alapjait. Rajnai Ferenc, a gazdasági vezető pedig szinte maga szaladgál építőanyagért is, ügyel a konyha hatalmas és igen korszerű hűtőszekrényének. beállítására, s az ezernyi teendő között olyanok is szerepelnek. mint a gyönyörű park saját kezelésbe vétele és két kertész fölvétele, akik majd rendben tartják, ápolják a növényeket. És ha jól körülnézünk: egész Sellye várja a fiatalokat. A művelődési ház méri-; reméli, hogy színjátszók, zenészek ■ is kikerülnek oiur közülük. Talán sokan sportolnak is majd a diákok közül. Könyvtáruk is lesz idővel, a szélesvásznú mózi éppen olyan, mint egy nagyvárosban —■ minden feltétel megvan tehát ahhoz, (hogy a leendő szaktechnikusok, akiket olyan nagyon várnak érezzék magukat, jó munkát végezhessenek, jól tanulhassanak. U. U»
