Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-12 / 162. szám
Baranya „fekete péntek^-je Több millió forintos eső-, szél-, jég- és tűzkár a megye mezőgazdaságában Baranya megye mezőgazdaságát körülbleül egy hónap óta súlyosabbnál súlyosabb elemi csapások érik. Ma már nincs is a megyének egyetlen olyan része sem, amely ne szenvedett volna kárt az elmúlt tietekben. Felhőszakadások. jégverések, szél viharok, kisebb árvizek és villámokozta tüzek pusztítják a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szép termését. Pénteken a délutáni és az esti órákban történetének egyik legsúlyosabb elemi csapását szenvedte el a megye. Az egész baranyai határt erős szélvihar pásztázta végig, amely sok ezer holdon terítette le a gabonát és a kukoricát. Különösen nagy károkat okozott a teljes érésben levő gabonában. Sok helyen a vihar' elvonultával valósággal piroslott a föld a kalászoktSOlyX AilCLTTli Lru-^uCLSCly SQ-ZOThelyi üzemegységében tizenkét holdon összedőlt. a komlót tartó támberendezés. A kölkedi Vörös Vény Tsz-ben a szél feldöntötte és összetörte az egyik elvátort. Az eger- ági Gyöngyvirág Tsz-ben letépte a vihar a szarvasmarha istálló tetejét. Megyeszerte hatalmas fákat csavart ki tövestől vagy tört derékba a szél. Rövid idő alatt 30—50 mil- liméternyi csapadék hullott le, ami ugyancsak jelentős károkat okozott a mezőgazdaságnak. A híres Villány—siklósi szőlőhegyeken valósággal „megindult” a föld pénteken délután Fél óra alatt egyhónapi csapadék esett és a lejtőkön lerohanó víz sokszáz köbméternyi termőföldet ragadott magával, miközben hatalmas vízmosásokat ásott a tőkék között Az eróziós kár csupán a Villány-Siklósi Álami Gazdaságban 600—70Ő íoldat érintett. De legalább iég nem érte a gazdag tér- nést ígérő szőlőültetvényeiét. A megye más részein ellenien olyan súlyos jégverés /olt, amilyenre nem emlékeik a lakosság. Ócsórd környékén például tyúktojás nagyságú jegek is estek. A helybeli Győzelem Tsz Iff íoldját verte el a jég. Az slső felmérések szerint ‘’20 loldnyi lábon álló és teljes érésben levő búza hatvan- hetven százalékos kárt szenvedett. A kukorica és a répa leveleit kirojtozták a jégszemek. Legpusztítóbb volt a jé? 3 mecseki hegyháton. Itt r e '', voltak nagy jégdarabok, C‘ oly sűrűn esett, hogy teljesen beborította a földet és egres határrészek havas tájak:-« emlékeztettek A vidék leél nagy mezőgazdasági üzemében — a mágocsi Béke Ts:> ben és a Bikali Állami Gazdaságban — összesen kétezer holdat ért ez az elemi csapás. Mágocson például a száz holdas kertészet és Bikaion a nyolcvan holdas, rekordtermést ígérő barackos majdnem száz százalékos kárt szenvedett. Csupán ebben a két gazdaságban három-négymillió forintra becsülik a jégverés okozta pusztítások "ériekét. Pusztítottak a villámcsapások is. A hímesházi Űj Élet Tsz-ben például a villám felgyújtotta az árpaasztagot. A nagy eső miatt a tűzoltók nem tudták járműveikkel megközelíteni az égő terményt, s ezért csak vödrökkel hordhatták oda a vizet és kézi szerszámokkal verték le a lángokat. Több mint tízezer forint értékű árpa Agyonsújtotta a villám a Koxármislenyi Gépállomás komhájnosát Ismét forgalmas a szigetvári vár m Mint néhány napja közöltük, 32 személy július 7-én megbetegedett a szigetvári vár turistaszállásán. A megyei KÖJÁLL azonnal hozzáfogott a megbetegedés okainak feltárását célzó vizsgálatokhoz. Az egészségügyi intézmény tegnap közölte lapunkkal, hogy a vizsgálatok ételmérgezést derítettek ki. s mint kitűnt, az ételmérgezést egy rúd romlott szalámi okozta. A szalámit előző nap szállították Pécsről Szij getvárra, a megbetegedéseit j tehát a szigetvári vár turistaszállása nem nem okozható. ! Az igazi felelőst Pécsett kell keresni, s kilétére majd a városi KÖJÁLL vizsgálatai derítenek fényt. Az ételmérgezés szerencsére enyhébb lefolyásúnak bizonyult, s így két nqp alatt mind a 32 ember meggyógyult. Ezzel egyidőben ismét visszatért a szigetvári idegenforgalom a régi medrébe. MALACOK ..BABÁJA" tűk a nagyon kicsi meg a túl nagy. — Volt már szüksége állatorvosi beavatkozást kérni mert egymaga nem bírt a ma- lacozó kocával? — Nem. Akármilyen komplikáció adódik, meg tudom oldani egyedül, csak persze azokat nem, amikor császármetszésre lenne szükség. Olyan meg még szerencsére nem volt. — Mit gondol, az idén meglesz a tizenegyezer-kilencszá2 malac? — Nagyon remélem; Elég sok kocának van kétszeri el- lésre húsz vagy annál több malaca. — A rekord? — Két éve egyik huszonhatot malacozott. Az idén huszonnégy a legtöbb. A fiaztatóban jó hűvös van járja a szél. Kozári Gyuls megint nem ér rá társalogni jön a hatodik malac is. Szakszerűen, jól látja el munkáját. Nem titok. hóg> augusztus húszadikán megkapja a gazdaságtól a „Szakma kiváló mestere” rímet éí ezer forint pénzjutalmat.. Dicséret illeti a gazdaság vezetését is, jó ötlet volt a szakmunkás tanfolyam. Szakmunkásokkal sokkal jobban meg.1 a munka, s a gondozó is nagyobb kedvvel dolgozik, ha ismeri szakmájának minden csinját-binjáti-M- ” , <LE) malacok. Nem is lehet, mert Kozári Gyula ellető mester éves terve 11900 malac hatszáz koca után. Papírt, ceruzát szedek elő: egy koca után tizenkilenc és fél malac! — Nem sok egy kicsit? — Á, egyáltalán nem sok. Ha megvan a kocalétszám, könnyen lehet teljesíteni. — Ha túlteljesítik? Minden malac után kapok egy forintot. Ez a Kozári Gyula vékony, barnahajú fiatalember; huszonnyolc éves. — Miért lett sertésgondozó? — Tizenhárom éves koromban ki kellett venni az egyik szememet. Az orvos azt mondta. ne tanuljak tovább, ne erőltessem a másikat. — Nevetve hozzáteszi: — azért elolvasok ám mindent. Három újságot is naponta. Tizenöt éves korában került a telepre. Először a kanokhoz. — Néhányszor megfuttattak. Ha dühbe gurultak végigkergettek bennünket a telepen; — Ellető mester mikor lett? — ötvennyolcban. — Hogyan? — ötvenegy decemberében raliéin a telepre, azóta dolgom itt. Nézze meg. Előveszi a személyi igazolványát mutatja a munkahelyek bejegyzését. Csak egyetlen rubrika van kitöltve, dátum 1951. Nézem a másik oldalt. Szakképzettsége: sertés- tenyésztő szakmunkás. Na látja azóta vagyok ellető mester, mióta a tahfolya- mot elvégeztem; A Bikali Állami Gazdaság szakmunkás tanfolyamokat in dított. Kozári Gyula tanult a tanfolyamon takarmányozástantól kezdve anatómiáig sokmindent. Aztán ellető mester lett. — Ez a fogó mire való? — Ezzel csípjük le a malacok farkasfogát. Valaki bejön az istállóba. — Gyuszi, meg kellene nézni egy süldőkocát, elvetélt. Kozári Gyula néhány rövid kérdést tesz fel, injekcióstűt vesz elő, gyógyszert és megindul a szomszéd istálló felé. Ügyes kézzel adta be az injekciót és visszafelé elmagyarázta, hogy a kanok új brucel- la-törzset hoztak a tenyészetbe s ez kicsit visszavetette őket. Sok volt a vetélés. — Most valamivel jobb a helyzet. Tetrános keverékkel kezeljük őket. így a vetélés kevesebb, de a malacok nagyon egyenetlenek, sok köaötidén — mint KISZ-tag — ő in- i ! dította el a megyében az ötszáz 1 : holdas kombájnaratási mozgal- j ; mat. Kezdeményezéséhez eddig , mintegy 170 baranyai kombájn- | vezető csatlakozott, ugyancsak j | vállalva 500 hold gabona leara- ! i lását és elcséplését. Ő maga — I a nehéz időjárási és talajvi- ; szcmyok ellenére — 190 hold I termését takarította be a mos- ! I tani nyáron. A Kozármislenyi Gépállomás j saját halottjának tekinti Wolf i Edét. KISZ-szervezete pedig I gondoskodik a kiváló traktoros ; emlékének méltó megörökítéséről történt pénteken Baranya megyében, a belvárdgyulai Közös Üt Termelőszövetkezet földjén. A késő délutáni órákban hatalmas vihar kerekedett, mire a tavaszi árpát arató két kombájn személyzete — Wolf Ede, Brunner János, valamint Ábel Ferenc és felesége — villám- csapástól félve — elhagyta a gépeket. Egy erős csattanásra valamennyien földre vetették magukat, majd amikor zuhogni kezdett az eső, felugrottak és menedéket kerestek. Ekkor vették észre, hogy az egyik társuk — Wolf Ede kombájnvezető — nem mozdul. Amikor hányát fordították, látták, hogy az orrából szivárog a vér és a szeme üveges. Valószínűleg a nagy csattanáskor, amitől megijedtek, sújtott bele a villám a kombájnosba. Ezt megerősíti, hogy az egyik'társa, aki legközelebb volt hozzá, ugyanakkor ütést érzett, de sérülést nem szenvedett, A hamarosan helyszínre érkező mentőorvos megállapította, hogy a villámcsapás pillanatában azonnal beállt a halál. Wolf Ede 24 éves volt, Magyarsarlóson lakott és 1959 óta traktorosként dolgozott a Kozármislenyi Gépállomáson. Minden nyáron jó eredményt ért el a kombájnaratásban. — 1962-betn a gépállomás legjobb kombájnosa volt, tavaly második lett a versenyben és az i/wwwwwv, 'wvwv' s — Hány cölöpöt vertek a- házak alá? — Az egyik alatt 116, a má- . sik alatt 129 van. Nyolc, ki- . lene és tíz méteresek. Ezeket . nem itt csináltuk, kész oszlo- t pokat hoztak. — Mikor lesznek készen az t épületek? — Előre nem lehet megjósolni. Eddig is módosult már ■ a határidő és még fog is ... — ön épített már ilyen házat? — Még nem. ■ — Nem is látott? ' — De láttam. Két-három alkalommal is voltam a pesti építkezésnél. A Dagály utcá- > ban. — Jó lesz ez az épület? Ingatja a fejét. , — Pesten repedeznek. — Mennyibe kerül a két épület? — Valamivel több, mint 14 millióba. — Amit Pécsett építenek, az is 14 millióba kerül. A két- ház együtt, a 72 lakás. — Itt 74 lakás lesz. Azt hi- szem, a cölöpözés drágította. . Dé ez gyorsabb építkezés, . mint a pécsi. — Nem lehet tapasztalni. — Mert mindig van valami, . ami visszaveti a menetet. i Jobbon meg kellett volna gondolni 1 Két — körülbelül egyforma volumenű — építkezést lát- tunk és két ellentétes kép fo- gadott. Egyértelműen meg le- hét dicsérni a pécsi építőket t Bognár Gyula művezetővel az élen. Jó az ütem. kitűnő a munkásgárda, rendes, pedáns építkezés. Arról nem is beszélve, hogy még gyorsabbak is lehetnének, ha ott lenne közelben a betontelep, vagy 1 speciális szállítókocsikkal ren- ,, delkeznének. z Komlón más a helyzet. Per- sze nem lehet elítélni az épí- tőmunkásokat sem, hiszen e annyi rajtuk kívül álló tény ? zavarta a munkájukat. Telje- 5 sen új a technológiájuk és az e építőanyaguk is. Hogy menynyi igaz abból, amit a műve1 zető mondott az épületek mi- f nőségére, azt nem tudni. Egy * feltétlenül igaz — s ha már t nem is lehet rajta változtatni, ;, de az okulás kedvéért leírom,- — jobban meg kellett volna 2 gondolni az egész Lenin téri y építkezést. Talán valamivel- arrébb nem lett volna szükség cölöpökre, s akkor ennyi pénzért, — a tervezési költsér geket is beleértve —, akár há- rom nyolcemeletes házat le- hetett volna felépíteni. Gazdagrh István s yyyyyyywyyyyw — Lenézik még ezt a foglalkozást? — Talán már nem annyira.- Egy-két éve még igen, akkor- még gyakran lehetett halla- i ni, hogy „kanász”. Azóta egy- a két régi „pógár”-ember is itt i> dolgozik, látják, van benne t pénz. * — És tényleg van benne pénz? — A kétezer forintomat mindig megkeresem. Néha többet a is. És mondják, hogy vannak- olyan faluk, ahol nem szí- vesen mennek el sertésgondo- zónák, mert még mindig le- ó nézett foglalkozásnak tartják.- Ott biztos még többet is meg lehetne keresni... Na még egy- van! Tényleg még egy. A nagy- é testű fehér koca ötödik ma- laca. — Ez körülbelül hányadik malac, amelyiknek a születése mellett asszisztál ebben az év* ben? 1 — öt és fél — hatezer köi zött. Valamelyik kutricában élénk- röfögésse] és visongással kísért verekedés kezdődik. Koz zári Gyula ellető mester kap- ja a botját és szalad rendel- teremteni. r — Tudja kevés a hely, el :. lés előtt kénytelenek vagyun’ í néhány kocát egy kutricá!- zárni. Néha összekapnak. Az ellető istálló tiszta, ren ti des, jó építésű, látszik, hog; itt. tólen sem faffvnak mpp a Épülő nyolcemeletesek Megnyugtatóan szépek a pécsi vasútállomás mellett épült kilencszintes épületek. Hasonló házakat építenek a komlói Lonin téren és Pécsett a gyárvárosi iparvagány szomszédságában. Az építkezést majdnem egy időben kezdték el Pécsett és Komlón. A pécsi házaknál már a nyolcadik, illetve a hatodik szintnél tartanak, a kom lóinál pedig a földszintnél, illetve éppen az alapok készültek el. Miért? S egyáltalán honnan a különbségek? Pécs-Gyárváros Rend és szorgalmas munka Egy dolog azonnal szembetűnik: példás rend uralkodott a két hatalmas .épület környékén, s nem láttam csellengő embereket. Akik ott voltak, nem gyorsan, de ütemesen dolgoztak. A daruk karja drótkötegeket emelt a magasba. A két tömb megfelelően körülkerítve, az ott lévő anyagok példásan egymásra rakva. Még az építésvezetői iroda is elütött a megszokottól. Két kis szobából állt az egész. Olyan, mint valami víkend- házikó, előtte virágok, a fal zöldlevelű folyondár. Bent is tisztaság, rend. Bognár Gyula művezető elém teszi a munkanaplót. Az is pedáns és rendes. Az első munkanap feljegyzését nézegetem. Precízen vezették: „1963. IX. 8., vasárnap. Idő: borult, esős. Hőmérséklet: 6— 22 fok között. Munkaidő: 6— 14 óráig. Létszám: 1 munkavezető és 5 kubikos. Feladat: árokásás a darunak és a pincetömb kiemelésének a megkezdése”. 12-én már azt írják, hogy gép markolja a földet, 17-én készen áll az egyik épület pin cetömbje, építik a felvonulási létesítményeket. Majd december 18-án bejegyeztek, hogy az építkezés a rossz idő beállta miatt bizonytalan időre abbamaradt. A következő bejegyzés 1964, február 20-án történt. — Később is volt leállás az Jdő miatt — hajtogatja előttem a lapokat Bognár művezető. — Mikorra lesznek készen? — Mi végzünk, mire a rossz Jdő beáll, aztán dolgozhatnak a szakiparosok. Valószínű tavaszra költözhetnek az új lakók. Egyébként, ha itt kész a mi reszortunk, akkor indítjuk a következő kettőt a szomszédságban, — mutat ki az ablakon a vám felé —, sőt egy áruház alapjait is elkezdjük, ugyancsak itt a szomszédban. — Hány ember dolgozik az épületeken? — Negyven—negyvenöt, — Egy műszakban? — Nem kérem. Két műszakban dolgozunk. Nappal csak az előkészületeket végezzük, éjjel pedig betonozunk. — Miért éjjel? — Egyrészt mert a daru akkor jobban ráér. Az előkészítést is, meg a betonozást is nem győzné egyszerre. Mindent itt készítünk a helyszínen. Még gyorsabb is lehetne az ütem Ezt a művezető mondta, amikor megkérdeztem, hogy elégedett-e a munka menetével. — Az őszön hiányzott a vas, ami az alapozásnál kellett volna. Mire a vállalat megkapta, jött a lél. Most meg a betonszállítás miatt veszik az idő .. — Nem szállítanak eleget? — De szállítanak, csak mire a reptérről Ideér, a kocsikon osztályozódik az anyag. A nagyobb szem szerkezet elzáródik. Újra kell keverni, ami nekünk pluszmunkát jelent,, Olyan kocsi kellene, amely út közben automatikusan keveri az anyagot. Ilyen nincs a vállalatnak. A reptér meg tsgyebár tíz kilométernyire ▼an innen. Szerényen számítva e miatt egy hónap a veszteségünk. — Előnyt jelent-e, hogy a állomás mellett is önök épí tették azokat a házakat? — Feltétlenül. A begyakor lottságot megszereztük. A tér vek ugyanazok, s ami szerve zési, meg egyéb ballépés vol ott, az itt már kiesik. — A dolgozók? Elégedet velük? [ — Egy szó nem sok, de any nyi panasz sem lehet rájuk Az ácsok igen prímán dől goznak. A Barics Jóska bri gádja van nálam. A betono zást meg a kubikos brigá< végzi. — Értik azt is? — Hogyne kérem. Tíz év; vannak a vállalatnál. Sose le gyen jobb betonozó brigádom — Hány méter magas a épület? — Harmincegy méter és öt ven két centi. — Hány lakás van egy ház ban? — Harminchat. A nagysá guk háromszobás összkomíor los. Lift, központi fűtés, vil lány t űzhelyek és így továbt — Hány tonna betont Ívasz nálnak fel egy ilyen épület nél? — Körülbelül ezer köbmé tért. — Mennyit keresnek a szál munkások az építkezésen? — Kettőezerkettő fölött. Kifelé menet dicsérem rendet. — Nem dicsekvésből man dom — nyújtja a kezét bú csúzákkor —, de bármikor el iöhet ide, ilyen állapotoka Eog találni. Komló, Lenin tér Egy hete rossz a daru A Lenin téren semmi v< sem magasabb a két épüle mint öt hónappal ezelőtt. A egyik még az alapoknál tar a másik a földszintet feje: be. Kerítés van ugyan, <1 eléggé hiányos. A daru karj mereven bámul Somág-tet felé. A fülkéje üres, nyitói csápja teher nélkül mutat 1 az építkezésre. Merk Ferenc művezető földszinti födémen áll és eg tömlővel locsolgat. Munkás;: kát nemigen látni. Á vasalkol mányok között buzgólkodna méhányan, hogy mit csinálna! nem lehet pontosan megálló pítani. A művezető lejön a épületről. A művezető itt nem ol optimista, mint a pécsi 4pí1 kezesen. A daru felől érdek lődöm. — Egy hete, hogy elromlot Ha jó lenne, a zsalukat má felállítottuk volna. Talán ha nap jönnek a szerelők és mej javítják. — Hány ember dolgozik je lenleg az építkezésen? »— Tizenöt. Ha a szigetelt meglesz, akkor többen is dől gozhatnak. — Mi van a szigeteléssel? — A terv szerint fémszigt telest írlak elő, aztán megvá tozott. Nem fém, hanem .tr kozáros dugó. Pesti szerelő vannak megbízva vele, d még nem jöttek, ügy tudón hogy Pécsett dolgoznak, ha o végeznek, akkor mi kerülün sorra. — Hány műszakban dolgos nak? — Egyben. Ha • elindul habsalakbeton, akkor két mi szak is lehetséges. Hat err bér elegendő lesz a betonozó: nál. összesen 30—40 dolgoz elegendő itten, mindent elv< geznek. — Milyen lesz ez az öntött ház? — Zsaluval haladunk felfel és öntjük a falakat. Az összt tétele: kohósalak, dunai kí vies és cement. — A nyeranyag megvan? — Minden itt van Komlói Csak a szigetelés lenne me) hetenként egy szintet tudnán haladni felfelé. — Mikor kezdték az épi1 kezest? — Január 28-án kezdtük a alapokat. Sokáig tartott a eí löpözés. Az aljával sok múf ka' volt, legalább 170 köbméte beton van benne és a cölöpöl A verés meg vontatotta ment. Máshol öt cölöpöt is If vertek napjában, itt csak kel tőt—hármat. A cölöpverő sei voét valami jó.
