Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-11 / 161. szám

!Mi JULIUS 11. NAPIÓ' IHiért fannak hiánycikkek? Ankét a szerkesztőségben Tausz János bel'kereskedel- . mi ininiszternek az. ország­gyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott beszámolója a bel­kereskedelem helyzetéről és Nyers Rezsőnek, az MSZMP Központú Bizottsága titkárá­nak ezt követő hozzászólása a kereskedelem feladatairól, so­kát foglalkoztatja a pécsi és baranyai kereskedelmi szak­embereket. Dárdai Imre, az Állami Áruház áruforgalmi vezetőjével, Herbst Ferenc, a városi, tanács kereskedelmi osztályának .vezetőjével, Fa­luéi Ármin, az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség vezető­jével és Latáncsics Aladár, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezető­jével beszélgettünk, miként látják ők a kereskedelem helyzetét, milyen megoldáso­kat javasolnak. DÁRDAI IMRE — Nyers élvtárs azt mond­ta: időről időre hiányzik va­lami apró cikk az üzletekből. Ez alatt azt hiszem, nemcsak a tökgyahit és az autószifont gondolta. Ezeket a cikkeiket rendelni és termelni keiHL hangsúlyozta, — termelni azonban szerintünk nehezebb, mint rendelni. Ha pűlanat- nyilag volna a nagykereskede­lemnek ötezer tökgyaluja és autószifomja, nem lenne prob­léma a rendelés. Mivel azon­ban nincs, nem lehet a ke­reskedelmet az iparral azo­nosan elmarasztalni, mert mi igyekszünk általában minden olyan cikket megrendelni, amelyet a vásárlók keresnek. — A termelést számtalan tényező befolyásolja. Van amikor árkérdés akadályozza egy-egy új cikk gyártását Matrózgallér például hosszú ideig nem volt az üzletekben, pedig minden szükséges alap­anyag rendelkezésünkre állt. Árát azonban úgy állapítot­ták meg, hogy nem volt ki­fizetődő . a leemelése.-..Szerin­tem sok „hiány”-cikknél meg kellene - vizsgálni, hogy miért szünetel a termelése, és érde­keltté kellene tenni az üze­meket ezek előállításában. — Bosszantó, hogy vannak olyan cikkek, amelyek átme­netileg érthetetlen módon el­tűnnek. Ilyen most a 18—19- es - bébicipő, a guminadrág és gumipelenka, azonkívül a ját­szóruha és a pólyabetét. Sokat beszélünk arról, hogy szülje­nek gyermekeket a nők, de mi tudjuk — és természete-' sen a vásárlók is —, hogy a gyermekek felöltöztetése is gondot okoz. , I — Ahhoz, hogy az állami! ipar gyorsabban reagálhasson i a divatváltozásokra, helyesnek J tartanám, ha a terv készítő-; sekor bizonyos százalék szabad j kapacitást hagynának, amelyet a „menetközben” felmerült) új igényeknek megfelelő cik-í kék gyártásával tölthetnének ; ki. í LATINCSICS ALADÄR j — A fogyasztók jobb eliá- > tottsága érdekében sok min-S dent tehetnénk. Milyen jó len-! ne például a vásárlók és a? népgazdaság szempontjából is, ! ha háromnegyed kilós kényé- $ . rét is gyártana a sütőipar! Sí ha a finom fehér pékáruk, ! például a kuglóf, fonottkalács, ! nem délben jutnának az üz- ! letekbe, mint például Har-S kányban. Itt az a helyzet áll! fenn, hogy a kereskedelem! rendelne a vásárlók igényei-! n'ek megfelelően árut, de azt) az ipar nem mindig tudja tel-s jesíteni. Nem olyan egyszerű! tehát a rendelés-termelés kér-í des«. ! — Köztudomású, hogy az! iparnak feladott rendelés és! az árunak a fogyasztóhoz való! megérkezése között eltelt idő < ma -nagy. Pillanatnyilag jó! lenne például, ha rövidáru-! boltjainkban a gyorsan divat-! ba jött golyógomb is kapható! \ lenne. Golyógomb azonban! csak a kisiparosnál van,! mert a kisiparos gyor-! rabban reagál a divatváltozás-! sál kapcsolatos igényekre. Ré-Í . gi probléma egyébként és ér-! , elemes lenne az illetékeseknek) i gondolkodni ezen: úgy alakít-! i sák az árpolitikát a divatcik-j i kéknél, hogy „indulásnál” ’]»-! gyen magasabb az ár, s ami- | hogy a külföldről érkezett kpr már tömeges a gyártás, [ iparcikkeket is folyamatosan legyen olcsóbb a divatáru. — Ha a kereskedelem fej­lődéséről és fejlesztéséről be­szélünk, nem hagy Itatjuk ki az áruszállítás kérdését sem E téren sok a termi valónk, különösen most, hogy több tartós fogyasztási cilekre ga­ranciát vezettünk be, illetőleg a meglévő garanciális időt meghosszabbítottuk. Nem sza­bad megtörténnie, hogy a bú­tor törötten érkezzék a bol­tokba, s a hűtőgép, televízió, rádió is gondosabb szállítást igényel. HERBST FERENC — A szállítás az egész ke­reskedelem nagy gondja. A tej — mivel a tejüzem már hajnalban kezdi a szállítást — rendszerint időben eljut az üzletekbe. A kenyérrel, süte­ménnyel már bonyolultabb a helyzet, hiszen a sütőipar éj­jel csak korlátozott mér­tékben termel. Pécsett 120 ezer süteményt hoznak napon­ta forgalomba. Ezt a mennyi­séget nem lehet éjszaka el­készíteni. Ugyanígy vagyunk a kenyérrel is. Nem tudunk a város minden üzletébe a kora reggeli órákban friss kenyeret külderii. Végeredményben mindegy, hogy a nap melyik szakában ér a friss kenyér az üzletbe, szerintünk az a lé­nyeges, hogy mindig azonos időben kapja azt meg a vá­sárló. S ha a vásárlók a .meg­szokott időponhoz igazodnak, kevesebb lesz a vita és az ez­zel kapcsolatot elégedetlen­ség. — Tudnék értékelni olyan határozatot, amely a KGST-n belül a fogyasztási cikkek kö­rében is kooperációt biztosí­tana. Szükségesnek tartanám ezt például a játékgyártásban. Miért kell erőltetni nálunk például a játékgyártást, ami­kor az NDK-ból vagy Cseh­szlovákiából sokkal olcsóbban és jobb minőségben kapha­tunk játékokat? Ma még gyakori az is, hogy átmeneti­leg megjelenik egy-egy kül­földi iparcikk az üzletekben. Ilyen például a Jáwa Pionír motorkerékpár, a német haj­szárító és az olcsó lengyel hű­tőszekrény. Ha elfogytak, sen­ki nem tudja megmondani, mikor érkezik újra. Vélemé­nyem szerint, ha már elkezd­tük, találjuk meg a módját, árusíthassuk és alkatrészt is hozassunk hozzájuk, mert egyes külföldi árucikkekhez még ma nehéz alkatrészt kap­ni. FALUDI ÁRMIN — Meg kellene szívlelnünk azt a figyelmeztetést, nogy nem szabad visszaélnünk a vásárlók türelmével. Ma még találkozunk olyan jelenségek­kel is a kereskedelemben, amelyeknek nem volna sza­bad előfordulniok. Egy oélda erre: a Pécsi Élelmiszerkiske- reskedelmi Vállalat 106-os ön­kiszolgáló boltja néhány nap alatt 210 kiló citromot kapott. Ebből kétszázat eladott, tíz kiló azonban megromlott. A vállalat a bolt két vezetőjét emiatt kártérítésre kötelezte. A kártérítés látszólag a tár­sadalmi tulajdon védelmére utal, ám a vállalat ilyen el­járásának csak az lehet a kö­vetkezménye, hogy a boltve­zetők legközelebb óvatosan rendelnek és emiatt az üzlet­ben aikíkor sem lesz mindig elegendő citrom, amikor a nagykereskedelem folyamato­san tudna szállítani. — Megyénkben a Sütőipari Vállalat megszünteti a kis­üzemek termelését. Ez nem volna baj, csakhogy a megye több kis községében, főként a siklósi, szigetvári járásban rendszertelenül kapják a ke nyeret és ez miatt a lakosság jogosan elégedetlenkedik. Ta­pasztaltunk helytelen áruterí­tést is. Harkány új üdülőtele­pén az élelmiszerbolt telítve van három deciliteres palac­kozott borokkal. A közelében lévő italboltban viszont egyet­len kis palack bor sincs, hol­ott éppen fordítva ienne ész­szerű. — Mindent meg kell térni — hangsúlyozta Tausz elvtárs az országgyűlésen, — hogy a kereskedelmi dolgozók ma­gatartása, erkölcsi felfogása és munkája megfeleljen épülő szocialista társadalmunk kö­vetelményeinek. Nagy feladat hárul ezzel kapcsolatban ke­reskedelmi vállalataink veze­tőire, boltvezetőire, ellenőrző közegeire, irányító ’ szervekre egyaránt, mert e téren köztu­domásúan még sok probléma j van. Szép és tartós Mi a pyrogránit titka ? — Lényegesen többet tudna szállítani a nyár — Szép munka ez, nagy nagyüzemi termelésről beszcl- figyelmet igényel — jegyezte ! hessünk! NEM UQYANAZ! meg Bene László, aki éppen egy díszkémény formálását fe­jezte be. — Két éve dolgozom itt. régebben korongos, vol­tam. de a szilikózis miatt el­kerültem abból a műhelyből. Nem bántam meg! itt nincs széria miinka. minden dara.b elkészífése külön örömet je­lent. Érdekes, sokoldalú fel­adat ez. Többször kellene alkalmazni Persze ennek a munkafolya matnak -nincs sok jövője, hi­szen a modern, épületek nem igénylik az effajta díszeket. Ha elfogynak a megrongált műemlékek, elfogy a munka is. Hasonló a helyzet a pyro­granit tetőcserépek&él is. Most még van munka, van megrendelés egy-két műem­lék jellegű épülethez Buda­pestről, Szegedről, Kecskemét­ről, de ez is mind kevesebb lesz. Mi hát a pyrogranit jövője? — Mint épületburkoló anyaggal érdemes lenne vele többet törődni, korszerűbben, olcsóbban gyártani — állítják a gyártók. — Ehhez persze arra lenne szükség, ha elő­nyeit felismerve a tervezők is szívesebben alkalmazzák mint burkoló nayagot. Jelenleg csak elvétve Ver- 4 veznek olyan épületeket, ame­lyeket pyrogranit-lapokkal búr kolnak. A gyárban két nagy- építkezéshez készítenek ilyen burkolólapokat. A budapesti Műszaki Egyetem épületének külső borításához rendeltek meg 350 ezer forint érték­ben 1150 színes mázos bur­kolólapokat. A pécsi új egye­temi klinika külső borítása is mázolatlan pyrogranitbói ké­szül. összesen 290 ezer dara­bot gyártanak a műhelyben 32 féle méretben. Már csak körülbelül a tíz százaléka van vissza a szükséges meny- nyisógnek. — Tartós, jól mutató bur­kolat lesz, de sajnos... — tárta szét a karját Ádám Já­nos művezető és a befejezet­len mondat végén Varga Sán- doméra és Ács Jánosnéra mutat, akik egy kézi meghaj­tású sajtoíógépen formálják a lapokat. Műszakonként 320 darabot készítenek, s ez bi­De kevés az égetőterünk \ is! — panaszkodtak tovább. Egybehangzóan vallják, hogy érdemes lenne többet törődni ezzel a jobb sorsra érdemes építőanyaggal! A régi mód­szerekkel, a kézműves mun­kával burkolólapokat korsze­rűen gyártani nem lehet. Ez lehetetlenné teszi az önkölt­ség csökkentését, a mennyi­ség jelentős növelését. Gépe­síteni kell. Persze csak ak­kor, ha megéri. És csak ak-, kor éri meg, ha a tervezők számításba veszik alkalmazá­sát az új építkezéseknél. Többe! és olcsóbban — Jártam a Szovjetunióban — mondja Adám János — és ott azt tapasztaltam, hogy a hagyományos módszerekkel épített téglaházak nagy ré­szét pyrogranithoz hasonló anyaggal burkolják. Persze közelebbről megvizsgálva ki­tűnt, hogy ezeket bizony ala­posan gépesítve készítették. Ilyeneket láttam a Lomono­szov egyetem épületén, Moszk va új városnegyedeiben. Mi is tudnánk gyártani sokat és olcsón. Van néhány elképze­lés, újítási javaslat ennek ér­dekében a gyárban! Persze ezek megvalósulásá­hoz támogatásra lenne szük­ség. A minisztérium, a terve­zők részéről. Akkor talán nem lenne olyan mostohagyermeke a gyárnak a pyrogranit üzem, mint most Komoly jövő nyíl­hatna az előtt az építőanyag előtt, melynek jó tulajdonsá­gára, szépségére esküsznek azok a szakemberek, akik minden nap dolgoznak vele, csodálatos figurákat varázsol­nak, szépvonalú lapokat for­málnak belőle a Pécsi Porce­lángyár pyrogranit üzemében. Mitzki Ervin aa tan dobálják a nagy piros pettyes labdát maguk előtt. A lab­da elgurul, megy a posta felé, mennek utána. Felveszik, me­gint görgetik egy kicsit, megint utána mennek. — Mi van? —dug­ja ki Imre bácsi fö­lött, a második eme­leti erkélyről a fejét a szomszédasszony. — Rászóltam ezek­re a rossz kölykökre, nem hagynak aludni — mondja Imre bá­csi. — Hát tényleg kia­bálnak — mondja a második emeleti szomszédasszony —, de azért nem rosz- szak. Gyerekek, na, élénkebbek egy ki­csit, mint kellene. Az én fiam is köztük volt? — Úgy láttam, az is ott volt — mond­ja Imre bácsi. — Most hová men­tek? — kérdezi a második emeleti er­kélyről aggódva a szomszédasszony, fél­re nem érthető anyai aggódással. — Tessék? Nem ér­tem! — kiált felfelé Imre búcsú A szomszédasszony megemeli a hang­erőt — Wbndon»; hová mentek a gyerekeit?! — kiáltja, nem sok­kal, csak valamivel erősebben, mint ami­lyen hangosan az előbb a gyerekek kiáltoztak. Imre bácsi is meg­emeli a hangerőt. — Hátra mentek, a ház másik oldalára; — Az se jó, mert az északi szobában meg áz én uram al­szik — kiáltja a szom szédasszony —, de az tán nem ébred föl, • tud az aludni most, mert el van fáradva. — Én is tudtam volna, ha nem lár­máznak annyira! — A felesége itt­hon van?! — Tessék?! Nem hallom, mit mond! — Mondom: itthon van a felesége?! Imre bácsi még jobban felemeli a hangerőt. — Itthon van, főz! — Szerettem volna megkérdezni, meny­nyiért vette a para­dicsomot. Láttam, vitte tegnap reggel. Nem drága dolog az még? — Azt nem tu­dom, de a paprika az elég drága. Két fo­rint tízért adták da­rabját. Ezért mérges tudok lenni nagyon, miért nem rendsza­bályozzák meg egy kicsit a parasztokat Nem le­a piacon? hét? — Azt mondja, hogy nem lehet? De­hogynem lehetne! — Nem azt mon­dom, hogy nem le­het, hanem csak kér­deztem, hogy nem lehetne-e? — Ja, az más. Kép­zelje, utazom Len­gyelországba holnap! — Az jó lesz bi­zonyára — mondja Imre bácsi, de erre már a bal szomszéd is kinéz az ablakon a második emeleten. — Mit ordítoznak ezek itt az erkélyen? — kérdezi a felesé­gétől —, én lehalkí- tottam a rádiót, hogy ne zavarja ezt az' Imrét, tudom, hogy éjszakás volt, ez meg nem alszik, hanem kiáll udvarolni. — Méghozzá mekkora ordítozással. Süket ez? Az asszony nem fe­lei. de gondolja, ha , már ez a helyzet, ak- ; kor erősebbre veheti ; a rádiót. Egész jó < most ez a tánczenei ! koktéí. A gyerekek a ház < másik oldalán láb- ! dáznak. Valamivel h alkati-5 ban, mint emezen set 8 oldalon Imre bácsi a < szavakkal. Gycvi Károly ! Orvosi ügyelet Pécs mi. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1964. július 11-én . (szombaton) du. 14 órától 13- án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: f. kerület részére: Az új-meszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 31-01. Járó be­tegek részére rendelés de. 9—1 o és du. 15—IC óráig. (Szombat du. is.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére ren­delés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. is.) III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 25-38. Járó beteg?k részére rendelés de. 8—9 és ou. 14— 13- óráig. (Szombat du. is.) Ha a megadott tclefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08­zony elég kevés ahhoz, hogy I nas (Posta) kei) bejelenteni. SZÍNHÁZ \M%(, i — Van jövője a pyrogra- nitnak! — jelentette ki ha­tározottan Lehel Jenő gyárt­mányszerkesztő a Pécsi Por­celángyárban. — Csak többet kellene vele törődni. Elindultunk az udvaron a pyrogranit üzemrész felé. — Nézze meg ezeket a szob­rokat — mutatott az út menti kerítés oszlopain sorakozó egyméteres figurákra. — Száz éve készültek, mázmentesek, s mégis ellenálltak az időjá­rás minden viszontagságának. Ha épületeket ezzel az anyag­gal burkolnak, száz évig nem kell azokat újra vakolni! Mi készül pyrográiiitbóí? Mi is a pyrogranit? össze­tétele nem titok: petényi agyag és samott adja az alap­anyagát, amelyet azután 1250 fokon égetnek. Így készül a mázolatlan pyrogranit. A kü­lönféle színű mázakat 960 fo­kon égetik az anyagra. Mi készül a pyrogranitból? Épületdíszítő idom, tetőcse­rép, épületburkoló lap. — Ez évben 3 millió 200 ezer forint értékben készül a gyárban pyrogranit épület­elem. Nemrégiben fejeztük be a budapesti Felszabadulás tér 5. számú ház díszítőelemeinek pótlását. A közvetlenül az új Erzsébet híd szomszédságában emelkedő magas műemlék jellegű palota díszítőelemein két és fél évig dolgoztak a gyár szakmunkásai, mintegy négy és fél millió forint ér­tékben készítettek színes má­zas figurákat. Nagyon jól si­került ez a munka, kivívtuk vele a szakemberek elismeré­sét. Jelenleg a Magyar Nem­zeti Bank budapesti épületé­nek felújításához készítünk 700 ezer forint értékben épü­letdíszítő elemeket. Elkészíté­sük egy évet vesz igénybe, de már ennek is a vége felé tar­tunk. Hogy ezután milyen munkák következnek, azt még nem tudjuk. Szó van arról, hogy hasonló épületdiszeket készítünk majd a budapesti Földtani Intézet épülete és a Parlament részére. Ezek a megrendelések azonban mind­eddig még nem érkeztek meg. Adám János művezető kí­sér végig a műhelyeken. A formákból kikerülő díszítő­elemeket gondos kezek simít­ják, eltüntetik a horpadáso­dat, repedéseket Imre bácsi nagy dühödten rántja fel az erkély ajtaját. Ki­megy és lekiált az ut­cára. — Ronda kölykök, nem mentek innen? Menjetek innen más­hová játszani; Egész nap ordítoztok, üvöl­töztök itt az ablak alatt, az ember ném tud aludni. Egész éjszaka dolgoztam, aludni szeretnék, ért­sétek meg, én nem tudom, az anyátok is hogyhogy nem tö­rődik veletek. Hagy benneteket itt ordí­tozni! Tűnjetek el, mert lemegyek, úgy elverem a fenekete­ket, hogy megemle­getitek! Riadtan néznek fel a srácok az erkély­re. Imre bácsi tény­leg haragszik. Vi­szont itt a legjobb a fű, ezen az utcán nem jár annyi autó se, mint a másikon. Anyu azt mondta teg nap is, hogy úgy játsszanak, hogy a szem előtt legyenek. Most mit csinálja­nak? Ketten elsomfor­dálnak. Lesütött szemmel, mint akik irzik a bún súlyát, le visszapislognak nég tétován. Hár­man maradnak, de &le£pndpKpHnek TTnnt Amikor aludni mennek. (Elöuda sok délelőtt U órától délután óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Éva A,'5116 (6) Építők: A Jelena óból (5, 7). Mecsek lila: Hamu és gyémánt (szv.. 7) Pécsszabolcs: Nápoly négy napji szv., 5, 7). Vasas II.: Robinson- család (szí., szv.. 7). Mohács Magánélet (szv., «, 8. A másod:« ílöadás ió Idő esetén a kertben) Pécsvárad: Amerika egy franci« szemével (szv.. szí., 8). Siklós Dunai kirándulás (fél 9). Sziget rár: Sodrásban (6. fél 9). Har- tány: Topáz úr (szv., szi., fél 7) Jeremend: Halál a cukorszigeten szv., szi., 8). Boly: Különös kj- -ándulás (szv., 8). Mágocs: S-c- ■encse a szerelemben (szv,, 8). Sellye: A púpos + Csendélet szv.. Bt, 8). DUNANTÜU NAPLÓ l Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvár) Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32. 15-3S; 17 Óra után: 80-11 Belpolitikai rovat: 3i-*3. Kiadja! Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly iadóhivatal: Pécs. Hunyadi üt 11. Telefon: « 18-32, 15-33 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA écs, Munkácsy Mihály u 10 sz. _Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta ~ őfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél, őfízetési díí i hónapra 12.— sx. Indejno-ám: 25 054 A MAG YAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1984. július 11-1, szombati műsora a 323,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Jelentés a földekről. Népzenei album. VjekosZláv Májer: Perioa napió- • jából. Kellemes szórakozást. Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Útközben. — Zenés riportműsor. 18.30: Magyar nyelvű műsor: A mikrofon előtt. .. Beszélge­tés a Baranya megyei Nőtanács " titkárával. 18.40: Zenélő levelezőlap. 19.00: Levelekre válaszolunk. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Randevú a Mecsek alján . . Zenés rádiómontázs a Péc&i Szabadtéri Színpad képzeletbeli műsorából. 19.57: Műsor-ismertet««. 20.00: Műsorzárás. SZINHAB: Szabadtéri Színház: Don Carlos (este 8 órakor). Bartók—Erkel­bérlet. (Kedvezőtlen idő esetén július 12-én, vasárnap este 8 óra­kor a Szabadtéri Színpadon). Tájszínház: Nincs előadás. MOZ», Rövidítése*: szv. m saétesvászné, szL 5= színes. 1 Park: (terem és kert): Halhatat- . lan melódiák (szi.. 5, 7, 9. A har- 1 madik előadás ió idő esetén a kertben). Petőfi: Nincs többé válás (fél 5, I R51 7, fél 9). Kossuth: A törvény balkeze (íéi " i, fél 7, fél 9, szv.). E Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Hely te eleven fa, Boros- ( vánnnrt- Mf»3vvr»r> n»«*vricna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom