Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

WW. JÜLIDS 8. MAPL6 5 Magyar konyha Drezdában budapesti toifsatefc. és a pécsi szelet ízét is. Az óvári borjú- sztekroe-k és a pécsi szeletnek Tóth József a mestere. — Az óvári borj úsztok úgy készül, hogy a natúrsaeJetet hagymái) párolt gombával és májjal bekenem. Tetejére sonkás »eletet teszek, arra óvá­ri sajtezieletet borítok. Az egé­szet bevonom „gretaine” már-, tássa 1 és csőben megsütöm. — Bocsánat, az a bizonyos mártás... — Úgy csinálom, hogy vi­lágos rántást forró tejjel fel­engedek;, majd. citrommal, borssal, szerecsendióval íze­sítem. Ez a besamel mártás. Ehhez reszelt sajtot, borsot, nyers tojássárgáját keverek, így lesz „gretaine”. A csőben sütés? Drezdában egy bérc alatt végezte ezt az infrasütő, nálunk a gázisütó helyettesíti, a „csövet”. A pécsi szelet szántén ked veit étele volt a drezdaiak­nak. Ez legalább olyan fi­nom, mint az óvári sztek. . — A „Fünfkirchner Schnitzl” májkrémmel töltött sertéssze­let, rolódba formázva, liszttel, tojással, morzsával bundázva, forró zsírban kisütve. Igaz, nem kimondottan magyaros étel ez, de német barátaink •nagyon szerették. — Feltételezhető, hogy a legmagyarosabb ételek készí­tésénél kissé csínján bántak a borssal, paprikával.;. — Tévedés! Olyan erősen fűszereztük, hogy a pörköltet, halászlevet és gulyást néha magunk se tudtuk elfogyasz­tani. Nyolc nagy zsák cse- resznyepaprikánk volt... Bő­ven jutott ebből utánpótlás, ha vendégeink nem találták elég erősnek a Fischsuppe-t. amit hihetetlenül megpapri­káztak. A németek egyébként — ezt tapasztalták mindenütt — sok tekintetben ésszerűbben ét­keznek, mint mi. Sok vitamint fogyasztanak. Salátáikat pél­dául ecet helyett friss citrom­mal savanyítják. Ételeik finom olívaolajjal, vajjal és marga­rinnal készülnek. Hideigkcmy- hájuk kitűnő. — Drezdában este tíz óra­kor becsuknak a melegkony­hák. Ettől kezdve kizárólag hidegkonyhai készítményeket szolgálnak fel az éttermekben, j Annyiféle hidegtál, saláta és! egyéb kapható, hogy nehéz a választás. Még a sarki hentes­nél is legalább tíz féle hideg salátát, húsételt lehet kapni állandóm. — Mit tudott hazahozni, ami itthon jól hasznosítható? — Orkánt csak saját ré­szemre hoztam. Egyebet... — Tapasztalatokra gondol­tam. '—“ Ja? Azt rengeteget. És sok német ételreceptet. Ha az Olimpiában ismét megtartjuk a német napokat, néhányat elkészítek- belőlük. Csak attól félék, nem lesz olyan sike­rem, mint Drezdában az óvári és pécsi szeletekkel. Számunk­ra kissé idegenek az ő ételeik nem hiszem, hogy bármelyi­ket meg lehetne honosítani A gulyáslevest például darál! marhahúsból készítik, csont­lével engedik fel és beránt­ják. Még hallani is rossz... — Mit valósít meg itthon a tapasztal lakból ? — Kint nagyon jónak talál­tam például, hogy a pincérek helyett a felírónő az egyetlen, aki szóbeli kapcsolatot tart a konyhával. Ö rendeli meg az ételeket és ellenőrzi, hogy a leblokkolt ételeket ki vitték-e Náluk nincs csúcsforgalomban se „bolondokháza”, a megren­delő hangja mindig nyugodt és egyforma. Ezt például meg­valósíthatónak tartom. Tóth József Drezda előtt úgy gondolta, hogy az Olimpia éterem konyhája korszerű. Drezdában rá kellett jönnie, hogy az infravörös melegítők­től kezdve, sok egyéb tesz kor-szerűvé egy konyhát. A tálalópultoknak például pár­huzamosan kellene állmujc a tűzhelyekkel, mert a jelenlegi módon nagyon fáradságos és dót rabló tálalás. — Azért mégis szeretek az Olimpiában dolgozni! Tudom, sokan úgy gondolták: a Tóth Jóska külföldet járt, más he- yef keres majd magúnak. Sem áll szándékomban seho­va elmenni. Szeretnék az űiimpia vendégei számára wk finomságot főzni. .Ha rjaibb lehetőségem le.« rá, erniésze Lesen nem fogok visz- izautasítani külföldi tamul- nányút-lehetőségeket, mert me­rem is. munkahelyemnek is ó, ha újabb tapasztalatokat izerzek. Harsányi Mária Sikeresen zárta az évadot a Pécsi Nemzeti Színház — Milyen érzés volt nyolc hónap után ismét hazai földre lépni? — Mit tagadjam? Nagyon hiányzott már a család, a ba­ráti ‘kör, a magyar szó és .az itthoni munka. Egy szakáccsal, négy pin­cérrel és öt tagú cigányzene- karral indult tavaly Drezdába Tóth József, a Olimpia étté1 rém fiatal konyhafőnöke. A drezdai Szeged étteremben a magyar konyhát kellett nép­szerűsítenünk. — Nem volt nehéz dolgunk. Az üzlet vezetősége lehetővé tette, hogy ételeinket egyéni ízlésünk szerint készítsük. A drezdai Szeged nagyobb mint az Olimpia. Éttermében magyaros ételeket, nemes ma­gyar borokat, presszójában magyar cukrászok készítette tortákat. süteményeket és méregerős feketét fogyaszt­hatnak a vendégek. Megízlel­hetik. milyen a valódi magyar gulyás, a csípős szegedi ha­lászlé, az ízes pörkölt és meg­tanulhatják a kevésbé ismert, de nagyon finom ételek ne­vét. Most már ismerik a drez­daiak az óvári barj úsztok, a Egy színház működése azon is lemái-hetó, hogy mennyire népszerű, mennyire vonzza a közönséget A Pécsi Nemzeti Színház múlt évi működése bebizonyította, hogy a szín­ház megtalálta az útját, mú- sorpolitikájával és az előadá- sok színvonalával megnyerte magának a közönséget. A gaz­dasági eredményekben ez a következőképpen tükröződik: a betervezett bevételnél töb­bet értek el, s az 1962-es év átlagához képest 123 százalék­ra nőtt a látogatottság. 1963- ban 518 előadást tartottak, s ezen 205 211 néző jelent meg. Ez év január 1-től június 30- ig, az évadzárásig pedig 292 előadást 126 335 látogató te­kintett meg. Népszerű és igényes műsor Vajon minek köszönhetők ezek az eredmények? Minek tulajdonítja Nógrády Róbert színházigazgató azt a tényt, amit úgy fejeztünk ki: ,,a színház megtalálta az útját”? — Elsősorban abban látom az okot, hogy népszerű és egyben igényes műsortervet si került kialakítanunk. Töre­kedtünk a műfaji változatos­ságra, sőt arra is, hogy egy- egy műfajon belül ne csak egy irodalmi irányt mutassunk be, hanem többet. így O’NeiíÉ-től egészen Molnár Ferenci» ter­jedt a prózai előadásaink ská­lája. Nemrégiben bérlettulaj- donosainknak több száz kérdő ívet küldtünk kd, s a beérke­zett válaszokból is azt álla­píthattuk meg, hogy műsor­politikánk helyes volt. A vá­laszokból kiderül, hogy ugyan­azok a nézők, akik operett- előadásainkat igényelték, nagy élménynek ért ékelitek az Ame­rikai Elektra vagy a Hamlet; előadását is. Vagyis igazolva látjuk elképzeléseinket: ha operettet adunk, azzal nem az operetthez, hanem a szín­házhoz szoktatjuk hozzá a közönséget. S amikor azt mon ; dóm: népszerű műsorterv, ezt is értem rajta. A, másik okot a társulat eggyékovácsofódá- sában látom. Társulatunk egé­szen magas színvonalat ért el, összetételében a legnehezebb feladatok megoldására is al­kalmassá vált, s eddigi tevé­kenységével bebizonyította, hogy még naigyobb, még ko­molyabb feladatok megoldásá­I fa is képes. Kezdenek olyan I módszerek kialakulni a pró­bák terén, amelyek olykor váratlanul jó eredményekre vezetnek, s amelyeknek lénye­ge, hogy rendező és színészei; egy nyelven - beszélnek, isme­rik egymást. Ebben látom an­nak biztosítékát is. hogy s jövő évadra kitűzött, nagyon komoly feladatokat sikeresen meg fogjuk oldani. Tizenhat beinuíató — Melyek azok a feladatok, amelyek megoldását az új évadban maguk elé tűztek? — Valóban nagy erőpróba előtt fül a Pécsi Nemzeti Szín­ház. A következő évadra tizen­hat bemutatót terveztek. Ezek közül nyolc prózai bemutató lesz. Shaw: Az ördög cimbo­rája, Shakespeare: III. Ric­hard (Bánffy Györggyel a cím­szerepben), Csehov: Három nővér, Fejes Endre: Rozsda- temető, Normann Krasna: Egy vasárnap New York-ban című darabjai szerepelnek a terv­ben. Három magyarországi ős­bemutatóra is sor kerül: Brecht: Antigonéjába,n Pécsi Ildikó játssza a főszerepet, Miller: A bukás után című darabja, amely Marilyn Mon- roe-ról szól szintén ezúttal kerül sizínre hazánkban, és Belocerkovszkij Orkán című drámája is, amelyet Goszto­tt yi János dolgozott át ma­gyar színpadra. Három operettet mutatnak be, Huszka: Mária főhadna­gyát, Ábrahám Pál: Viktóriá­ját, Fényes Szabolcs: Csinta­lan csillagokját, valamint egy zenés vígjátékra, a közismert Irma, te édes előadására is sor kerül, amelyben szántén Pécsi Ildikó lép majd színre. A három operabemutató kö­zött is lesz egy magyarországi ősbemutató: Sosztakovics Kis­városi Lady Macbeth című műve. Színre kerül Mozart Don Jüanja és Puccini Túran­dó!; című operája is. A Ba­lett 1965 műsorán valószínű - leg három Bartók-mű szere­pel majd, a Csodálatos man­darin, A fából faragott király­fi és a Concerto-ra írt balett. A társulat új tagjai A műsorterv igen nagy fel­adatok elé áBítja a társulatot. Be a társulat minden bi­zonnyal megbirkózik majd a nehézségekkel. Igaz, néhányan távoztak, de kiváló képességű színészek jönnek viszont, s így általában azt lehet mondani, hogy a társulat ősztől kezdve még erősebb lesz, mint volt. Nógrády Róbertnek, a leg­illetékesebbnek mindenesetre ez a véleménye: — Vannak veszteségeink, s nem mondhatnám, hogy köny- nyű szívvel vállunk meg Dá­vid Kiss Férendő], aki a bu-, dapesti Vígszínházhoz, vagy Latabár Kálmán tói, aki az Opérettszínházhoz szerződött. Büszkék vagyunk, hogy a két* tehetséges fiatal művész. itt kezdte pályáját, s azt hiszem,' a közönség is megismerte, meg szerette őket. ök is nehéz szívvel távoztak, s várják, hogy egy-egy vendégszerep­lésre visszatérhessenek a vá­rosba. Éne valószínűleg lesz is lehetőség. S elmentek még néhányan: Györy Francislca, Végvári Tamás és Hegyi Péter Veszprémbe, Cseré nyi Béla és Bállá Olga Békéscsabára, Do­bók Lajos a Magyar Néphad­sereg Művészegyütteséhez, Kalmár András rendező a Magyar Televízióhoz. Sándor János karmester a Filharmó­niához. Jöttek viszont tehetsé­ges fiatalok a főiskoláról: Po- lonyi Gyöngyi és Halász Jut­ka, akikkel most a színház női gárdája rendkívül meg­erősödött, s azt mondhatom, szinte minden feladat megol­dására képessé vált. Szintén a főiskoláról érkezik Izsóf Vil­mos is. aki a Shaw-darabban kap mindjárt kitűnő szerepét. Mindhármukat ismerheti már a közönség, a. két színésznőt filmekből, Izsófot az Ahogy tetszik a TV közvetítéséből. — Szerződtettük uavanakkor s szegedi színház két vezető szí­nészét, Kárpáthy Zoltánt és Váradp Szabolcsot. Szolnok­ról a fiatal Györy Emil érke­zik, Egerből az új . tánckomi­kus Mendelényi Vilmos, a J^e- fcőfi Színháztól pedig Sábáén Gésa és Náday Pál, valáWVfnt. Sándor János helyébe a kar­mester Nagy Ferenc. A Nem­zeti Színházból jön hozzánk még Lén er Péter rendező. Meg keli végül jegyeznem, hogy Pa-taky Flrzs-i több évtize­des sikeres színészi munka után nyugdíjba meg?', bár ter­mészetesen nem válik meg végleg a színháztól, továbbra is játszik majd néhány sze­repben, Összegezve a» eímondotta- taat: a nagy erőpróbára ké­szülődő színház megerősödött járdával várja az új évadot, 5 minden bíztató jel megvan ihhoz, hogy reméljük: az ed­digieknél ie színvonalasabban, íredmény«sebben oldja meg äZ önmaga által kitűzött nagy feladatokat. H. E. zíoltsiemélyneveröl frt sorozatának 3. etkkébc« ár ismerte« a kel«« török * lovanpáeztomépek Lászlá Gy. allal közölt szällasolasi rendjét, melyet w Árpád család is követett. A sémát pótlólag mai szamunkban közöljük, reotve az Árpádok Bnda-kömyékí településrendjét. melléje központi területen, Kalocsá­val az élen, az Árpádok csa­ládjára igen jellemző helyne­vek gyűrűjében találunk egy puszta személynevet s ez Pata dk Ügy hát ez volna Árpád puszta személyneve? Nem j fullad itt komikumba logi­kánk, hisz az elsőnek felvett szálláshelyen ugyanilyen lo­gika alapján Buda volt Ár­pád puszta személyneve. Nincs itt ellentmondás? Úgy hiszem nincs! Okleve­leink, Anonymus és a hely­neveink vallomása alapján biztosan tudjuk, hogy a Pata személynév fejlődése Putu— Patu—Pota—Pata. A „Tihanyi alapítólevél” pl. még „Putu uueiezef’-ről beszél, Anony­mus már Pata-t ír (egy másik Pata nevű személlyel kapcso­latban) s az a Pata is ma Pata. Azaz a Puta és- Pata azonos személynév. A szállás- földek logikája alapján pedig Puta = Buda. Dr. Zsolt Zsigmondi KŐMŰVES, BÁDOGOS, VtZ- VEZETÉKSZERELÖ, ÁCS, FESTŐ, TETŐFEDŐ SZAK­MUNKÁSOKAT és SEGÉD­MUNKÁSOKAT veszünk fel. Vidékiek részére szállást biztosítunk, az egyszeri havi hazautazási költséget — és családosok részére a kü- lönélési pótlékot fizetjük. V izvezetékszerelő és tetőfedő szakmában ipari tanulókat szerződ tétünk. Jelentkezés: Bm. Tanácsi J Magas- és Mélyépítő Vál- j lalat, Pécs, Zsolnay V. u. ' 4—6. az. Munkaügyi osztály. : MŰSOR-SZÍNHÁZ -MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJA NAK I$<4. július 8-i, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 1I.S0: Szerb-horvát nyelvű műsor: 18.00: Német nyelvű műsor: 18.30: Kovács Apollónia cigány- dalokat énekel. 18.40: Félévi számvetés a szeni- dénesi Egyetértés Tsz-ben. 18.55: Operett-kettősök. 18.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Kedvelt melódiák. Közben: dr. Degré Alajos Iévél- tárigazgató előadása: ..Egy keszthelyi parasztmegmozdulás a XVH. század közepén”, 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszínház: Nebáncsvirág (este 8 órakor). Bonyhád. mozi: Rövidítések: szv. ■* szélesvásznú, szí. = színes. Park: (Terem és kert): Foto Háber (szv., 5, 7, 9). A harmadik előadás jő Idő esetén a kertben! Petőfi: Az utolsó szemelem (fél 5, háromnegyed 7. 9). Kossuth: Mr. Hobbs szabadságra hl egy (szí., szv., fél 5, háromne­gyed 7, 9). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Itt a pirula nem segít, Párizs—Palma—Bécs, Finnország­ban jártunk, Kívül a pályán. (Előadások délelőtt 11-tőí délután 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: A rendőrségen történt (szv., 6). Építők: Egy em­ber. aki nincs, -f Találkozás (5. 7). Mecsekalja: Az éjszaka (szv.. 7) . Mohács: A benzinkút herceg­nője (szv., szí.. 6, 8). Mohács: (kert): Egy pohár víz (szi., szv., 8) . Pécs várad: Uj Gilgames (szv.. 8) . Siklós: Három kívánság (fél 9) . Szigetvár: Vigyázat, feltaláló (fél 9). Berem'end: Kéz keze! mos (szv.). + Kinek higgyek? (3). * ről délre, vagy keletről nyu­gatra, azt észleljük, hogy a későbbi generációk perifériá- sabban, a korábbiak közpon- tiasabban foglalnak helyet, így pontosan tudjuk, hogy a szép-, ük-, dédunoka, majd unoka és fiú után az atyá­nak kell következnie. így pl. ha délről északra haladunk: Vajk (Baja), István, Koppány, Csanád, mint V. generáció, majd Gyécse, Mácsa, mint IV. generáció, Taksony, Fájsz, mint III. generáció, Üllő, mint II. generáció után fel­tétlenül a nemzetségfő Ár­pádnak kell következnie. Il­letve kellene, mert az ezután következő központi szálláste­rületen nincs Árpád. Ha északról haladunk dél felé, az unoka: Tas és a fiú: Solt után az apa: Árpád szál­láshelye kell, hogy következ­zék s íme Árpád ismét nincs! Ehelyett a leszármazik ál­tal névvel birtokba nem vett a birtokbávett szállásföldben. Ez a név azután annyira bir­tokba veszi a tájat, hogy azt ezer év múlva, azaz még ma is így nevezik;. Ugyanazon a helye», ha az első szállás vala­mely okból el is néptelene- dik, a fiú, unoka, majd a ké­sőbbi utódok szállást már nem foglalhatnak, hisz az ős neve védi már a földet, A fiú csak a közvetlen közel- i ben, az unoka még tovább s ; a későbbi leszármazottak ] mindig periferiásabban fog- j lalhatnak szállást maguknak, i Árpád személynevét egy- i előre nem ismerjük, így eb- ] bői, mint központból kiindul- ] va nem vizsgálhatjuk az Ár- 1 pádok elhelyezkedési rend- i jét, de ismerjük fia, unokája, déd-, szép-, sőt ükunokája J által birtokba vett földeket, { így kiindulhatunk a perifé- 1 riáról. 2 A térképen akár délről ha­ladunk északra, akár észak- t De hol van maga Árpád, a honfoglaló főfejedelem, a nagycsalád eredeti feje? Le­hetséges, hogy pont ő nem foglalt szállást a nagycsalád közös birtokterületén? Nem csodálatos, hogy ez a kérdés nem ütött még soha senkinek sem szöget a fejében? Talán Árpád nélkül érkeztünk a Kárpát medencébe, ezeréves történelmünk színhelyére? Hol van Árpád? Nyilván sehol, mert ilyéh személynevű fejedelmünk nem is volt sohasem! Ellenben, ha következetesen és logikusan keressük honfoglaló fejedel­münk s ezzel egyben az Ár­pád család nemzetségfőjének szállásföldjét, meg fogjuk azt találni s a megtalált szállás­föld fel fogja előttünk tárni Árpád puszta személynevét is! Azt már tudjuk, hogy meg­telepedéskor a nagycsalád feje saját nevét nevezi meg nulm. a m. áll. eredetéről” e. művében ezt írja: „Kalocsa azon a helyen fekszik, ahol Tolnával szemben az Árpádok eredeti nemzetiségi szállás­területét és központját gyaní­tom.” Ha a területet körültekin- ' többen, újólag- átvizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, hogy az Árpád család itteni szálláso­lását jelölő helynevek, ha a kereszténység által a nevek elé bizonyára később alkal­mazott „szent” jelzőket anul- láljuk, kivétel nélkül puszta személynevek, melyek ősi fog­lalásra, a honfoglalás első századaira jellemzőek. Azaz ezek a helynevek egykorúak a foglalóval s a IX—XI. szá­szadban keletkeztek. Ilyen a Taksony, Solt, Tas, Imre,, Csanád, István, Baja. Kop- - pánt), Fa-jsz, Bogyiszló, Do­bóka. Decs, Mácsa, Vajk, Hüllő stb. Az egész Árpád nemzetség!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom