Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

1964. SZERDA JÜLIUS 8. BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ÄRA: SO FILLÉR 158. SZÁM. Anyagi ösztönzés V gaz az a mondás, bogy -*■ pénzből él az ember. S *z igaz lesz mindaddig, amíg pénz lesz a világon. Volt idő­szak, amikor ezt nem vették kellően figyelembe, s túlsókat alapoztak az öntudatra. Az öntudat azonban sok­szor alacsonynak bizonyult, s a gaz, amely a tsz-kukoricák- ban nőtt, viszont annál ma­gasabbra. Év végén az ön­tudat értéke pedig a része­sedés értékével párhuzamo­san tovább romlott. Ma már más a helyzet. A kukorica nő és irgalmatlanul irtják a gyomot. Nemcsak a tsz-tagok, a családtagok Is. Most az ő részesedésük Is függ a terméstől, közvetlenül is érzik, mit jelent a több termés. És év végén a közös többtermelésnck a hatását is érzik a zsebükön. A jobb anyagi helyzettel együtt pe­dig nő az öntudat is. Mert a pénz, az anyagi ösztönzés nem zárja ki az öntudat fej­lődését. Különösen, ha ennek munkálását sem hanyagolják el a kommunisták. Szó. ami szó. az anyagi ér­dekeltség elve az aratásban is érvényesült. Igaz az. hogy a kombájnosok a fizetésükért is nagy teljesítményekre tö­rekszenek. de mennyivel job­ban megy a mtinka. ha mint az' egerági termelőszövetke­zetben a tsz kitűnő ebédet ad nekik mindennap és a gép­állomás! fizetésen felül a tsz is ad prémiumot a gyors, mi­nimális szemveszteségű mun­káért. Persze, most aratás idején nemcsak a komba inosokat premizálják. Ez nem is volna helyes. Mert hiába akar dol­gozni a kombájnos, ha a szál­lítógép vezető nem jön idő­ben. nem tud üríteni. Ugyan­csak hiába ösztönöznék a traktorosokat különböző mó­don: végezzék el a kombájn után azonnal a tarlóhántást, ha nem ösztönöznék a szal­malehúzó brigád tagjait. A kovácshidai. a kémesi és jó- néhánv termelőszövetkezet­ben úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy az aratással b-írmi módon összefüggő mun­kában elért minden munka­egység után mindenki meg- kania a három kiló termé- s”'’ '< juttatást. A - ösztönzésnek ez is ^ egy módja. De az is ló. amit a szavai tsz-ben al­kalmaznak. Itt nem pénzt, nem terményt kapnak a k»mbájnosok, hanem a leg­jobbak a tsz pénzén Cseh­szlovákiába mehetnek. És ki v" szeretne külföldre menni? És ki ne tenne meg ezért mindent, ami tőle telik? — ha a többletmunkáért több fi­zess is jár. Valamikor nagyon féltünk az anyagi ösztönzéstől. Min.- dent az öntudatra alapoztunk. Azóta az idő bebizonyította: mind a kettőre kell alapoz­nunk és akkor nem marad el az eredmény. Az anyagi ösz­tönzés helyes és élni is kell vele mindenütt, ahol mód van rá. Alkalmazni kell, mert helyes, de ezt sem sza­bad túlzásba vinni, mint né­hány évvel ezelőtt az öntu­datra apellál ist. Szálai Jánti Hruscsov elvtárs beszéde skandináviai látogatásáról Moszkva: Hruscsov szov­jet kormányfő kedden a moszkvai televízióban beszé­det mondott a skandináv ál­lamokban tett hivatalos láto­gatásáról. — Dániában, Svédország­ban és Norvégiában hasznos megbeszéléseket folytattunk — mondotta. E megbeszélések lehetővé tették, hogy jobban megismerjük egymás állás­pontját. — Skandináviában minde­nütt szívélyes vendégszeretet­tel fogadtak bennünket Hruscsov rámutatott arra, hogy a skandináv államok népeinek a Szovjetunió né­pei iránt érzett barátsága éléken megnyilvánult látoga­tása folyamán. — A skandináv országok­ban járva közvetlenül érez­hettük, milyen mély törek­vés hatja át a dánokat a svédeket és a norvégeket a béke fenntartására, Észak- Európa békeövezetté való vál­toztatására. — Az említett országokban folytatott megbeszélések kö­zös főszempontja volt a béke fenntartásának, az új világ­háború megakadályozásának kérdése. — A skandináv államok ve­zetőivel folytatott tárgyalások során érintettünk néhány olyan politikai és ideológiai kérdést is — mutatott rá a továbbiakban a szovjet kor­mányfő — amelyekben néze­teink eltérnek egymástól. Ebben az összefüggésben Hruscsov hangsúlyozta, hogy állami látogatásról volt szó és az államközi kapcsolatok körébe vágó kérdéseket vitat­tak meg. — A Szovjetunió szilárdan a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvé­hez tartja magát — jelentette ki a továbbiakban. — Abból indulunk ki, hogy minden népnek magának kell meg­határoznia, milyen társadalmi rendszert tart a legmegfele­lőbbnek a maga számára. Természetesen nem állt szán­dékunkban, hogy a megbeszé­lések során kommunistává te­gyük a dán, a svéd és a nor­vég kormány élén álló szociál demokratákat. ök viszont megértették, hogy ők sem tudnának bennünket, kom­munistákat, hogy úgymond- jam, szociáldemokrata hitre téríteni. A szociáldemokrata pártok­kal való kapcsolatok kérdé­séről szólva Hruscsov ismét (Folytatás a 4. oldalon) Kedd, végre az első nap a hosszú esőzések után, amikor hatott a megyében. egész nap minden gép dolgoz­A szigetvári járásban az el­múlt hetekben gyakran sza­kította félbe az aratást az eső. Volt, amikor három nap egy­másután esett. Eredetileg úgy A Pécsi Tanárképző Főiskolára az 1964—65-ös tanévre kétez­ren kérték a felvételüket. A rendes nappali tagozatra ezer- ötven jelentkező közül csupán egyharmada nyer felvételt, míg I a levelező tagozaton minden jelentkezőt felvesznek, aki a fel­vételi követelményeknek megfelelt. Ma van a felvételi vizsgák utolsó napja. Képen: akik még hátra vannak a felvételi vizsgával. ^Afi/ kimíló őri)új Ezidén a „Kiváló orvos” címmel kitüntettek között ott szerepelt dr. Baczur Kálmán pécsi körzeti orvos neve is. Vajon' mit kell elérnie egy kör zeti orvosnak ahhoz, hatni ezt a kitüntető címet elnyerje? Mi lehet e cím mögött? AII. kerületi körzeti rendelő­ben minden egészen olyan, mint a rendelőkben általában: a váró szobában egymásnak panasz­kodnak a betegek, az orvosi szoba ajtaján fehérköpenyes orvos néz ki, s megkérdi: vár rám valaki? E pillanatban senki sem vár Baczur doktor­ra, van hát pár perc ideje a beszélgetésre. — Éppen beteghez készü­lök — magyarázza — hét meghívást kaptam. Elég nagy a körzet, mintegy háromezer fő. A betegforgalom naponta ÍO—50 személy. Ez úgy hangzik, mintha sta­tisztikus mondaná. Persze, ez is hozzátartozik a körzeti or­vos munkájához. S aztán, ami kor a pályafutásáról Icezd be­szélni, a „körzet” és a „beteg- forgalom” szavak mögül élő emberek lépnek elő, beteg em berek egész sora, akiknek ő hatalmas jégtáblák között. Ha befagyott a Duna, akkor me­gint könnyebb volt, mert ki­jelölt út vezetett a jégtakarón át a túloldalra. Nagyon sok éjszakám akadt, amikor csak pár órát álhattam. Persze ak­kor is szívesen mentem. Ko­pogtak, fogtam a kabátom és a táskám, és indultunk... A háború alatt a pécsi tá­bori kórházban, majd a Szov­jetunióban gyógyított. — 1951-ben Pécsett járási tisztiorvosnak neveztek ki. A járás közegészségügyi ellátá­sán dolgoztam hét évig. Az is szép munka volt. Aztán 1958- tól itt vagyok a 11. kerület­ben. 1960-ig az éjszakai szol­gálatot is mi láttuk el. Csak úgy önkéntesen, megbeszéltük a kollégákkal, mikor ki lesz az inspekclós. Azóta ez alól tehermentesítettek bennünket. Indulnia kell a beteghez, de közben még kopogtatnak, be­futott egy páciens. De ezért még egy kérdést: — Mit érzett, amikor meg­kapta a kitüntetést? — Nagyon örültem és na­gyon meghatódtam. Jó tudni, hogy ennyire megbecsülik az ember munkáját... (Czoma) tervezték, hogy 380 aratópárt szerveznek, de az esős időjá­rás beköszöntekor 600 arató- párt állítottak munkába. En­nek ellenére az eső nagyon hátráltatta a munkát és még ma is van olyan tsjz, mint a hoboli, ahol egyes területek víz alatt állnak. Viszont vannak igen jó ered ményt elért termelőszövetke­zetek is. Ezek közé tartozik a szent- dénesi, a rózsafai, a cser­tői, a mozsgói. A csertői tsz-ben már másfél hete befejezték az őszi árpa ara­tását. ök voltak ebben az elsők a járásban. A teljes aratás be­fejezésében viszont úgy látszik, hogy a szentdénesiek minden­kit megelőznek. Ebben a ter­melőszövetkezetben is elfelej­tették már az őszi árpa aratá­sát és a búza ötven százalé­kát is learatták kedd délig. Az őszi árpa tarlókba kétszáz hold másodnövényt vetettek silónak és zöld trágyának. A tarlóvetést befejezték, a visz- szalévő kombájntarlókat a kombájnolás után azonnal mélyszántják, azokat a tarló­kat pedig, amelyeken keresz­tek ^vannak, tárcsázzák. i A szentdénesiek úgy terve­zik, hogy szombatra, de leg­később vasárnapra befejezik az összes kalászos aratását — természetesen, ha nem jön közbe valami — és akkor három aratógéppel és egy kombájnnal — ennyivel arat tak ők is — átmennek se­gíteni a szomszédos nagy- peterdi termelőszövetkezet­nek. Egyébként a szigetvári járás­ban igyekeznek minden mó­don segíteni a bajbajutotta­kon. A Görösgali Állami Gaz­daság négy kombájnt küldött például egy napra a hoboli termelőszövetkezetbe., Szép és hasznos gesztus volt ez. A járási tanács segít a tér- melőszövetkezetek munkaerő helyzetének javításában is. — Több termelőszövetkezetbe küldenek gimnazistákat Szi­getvárról. De mennek Szi­getvárról VII—VIII. osztályos általános iskolások is segíte­ni kévéket összehordani, a kertészetben gyomlálni. Ezek­kel a fiatalokkal a termelő­szövetkezetek szerződést köt­nek és biztosítják nekik a na­pi huszonöt forintos kerese­tet. De más ötletekkel is talál­kozik az ember ebben a já­rásban. A Vízügyi Igazgató­ság hét embere Gyöngyös- melléken segített eddig. De most az igazgatóság vissza akarta hívni az embereket. Most, amikor a tsz-ben is nagy szükség lenne rájuk. A járási tanács azonnal össze­köttetést keresett az igazgató­sággal és kérte: engedjék még át ezt a hét munkást. Szent- lászló határában útmunkások dolgoznak. Elromlott a gépük, négy-öt nap alatt tudják csak kijavítani — mondták az em­bereknek. A munkások, akik Csong- rádból. Békésből, meg Za­lából vannak nem tétlen­kedtek. Felkeresték a terme löszövetkezet elnökét és munkát kértek. A tsz nem­csak munkát adott nekik, hanem ezer forint előleget is. Munkaegységért dolgoznak, negyven forintban számolják el őket és a tíz ember eddig tíz holdat aratott le. Nem sok. de ez is segítség és az ilyen segítséget is helyes kihasz­nálni. Kedden végre ismét kisütött a nap. És ez nemcsak abból érződött, hogy meleg van. ha­nem abból is. hogy a sziget­vári járásban mindenütt gé­pek dübörögtek, kézi kaszák suhogtak, szinte az egész iá- rás kint volt a gabonafölde­ken. Földrengés Mexikóban Mexikó: Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn földrengés pusz tított Mexikó Guerrero tar­tományában. Mivel a tarto­mánnyal a földrengés követ­keztében megszakadt a kap­csolat, a jelentések egy nap­pal megkésve érkeztek a fő­városba. A tudósítások szerint a földlökések majdnem teljesen elpusztították Coyuca de Ca­talan városát, a környező fal­vakat pedig valósággal elmos­ta a földmzogás következté­ben medréből kilépő Balsa*- folyó. A rook közül eddig ötve« holttestet sikerült kiásni, de az áldozatok számát lényege­sen nagyobbra becsülik. A tartományba katonaságot küldtek, és a katasztrófa súj­totta vidék lakóinak katonai repülőgépekről élelmiszercso­magokat dobálnak, le. A földrengést magában a fővárosban is érezni lehetett: több ház megrongálódott, két személy szívrohamban meg­halt. Használjunk ki minden jicrcet! Szentdénesen a hét végére befelezik az aratást A szigetvári járásban 20459 hold kalászosból 7030 holdat arattak le eddig VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! segített visszaadni az egész­ségét. Huszonhét évvel ezelőtt kap­ta kezébe a sokmindenre kö­telező orvosi diplomát a pé­csi egyetemen. Két esztendőt a nőgyógyászati klinikán töl­tött, majd 1939-ben a mohácsi járásba kefült, Babarc köz­ség körorvosának. Három év múlva Dunaszekcsőre vetette a sors, és egy egész évtizedet töltött ott. Így emlékszik vissza ezek­re az évekre: — Most három orvosa van a községnek, én akkor egye­dül voltam, ügy emlékszem, körülbelül hétezer ember tar­tozott hozzám. Nagyon sokat dolgoztam. S ez így nem hangzik pa­naszképpen, de hogy mi min­dent takar ez az egyszerű két szó: nagyon sokat. A falut a Duna szelte ket­té. Hányszor, de hányszor fordult elő. hogy csónakkal siettek a doktorért. Nyáron és ősszel még nem lett volna semmi baj. De télen? — Emlékszem-, volt eset, amikor a rövid utat majdnem egy'óra hosszat tettük meg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom