Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-07 / 157. szám
VILÁG PROI.iriAK.JAI,IGYi:Sin..JEli:K! ZMP BARANYA MEGVH BIZOTTSÁG» ESÁ MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ÄRA: 50 FILLÉR 157. SZÄM. 1961. JÜLIÜS 7 rvnn Vidéki üzemeinkből jelentik Eikészölt a Komló lakásgarnitóra első 100 példánya Kombájnosok versenye Till Márton már 270 holdat aratott A szajki Úttörő Tsz-ben a búlyi gépállomás két traktora és a tsz saját erőgépe sz'ntja az ősziárpa-tarlót. A területet kukoricával vetik be. Megyénk üzemedben ezekben a napokban értékeűik a féléves terv teljesítésért. Pontos képpel még nem rendelkeznek, de néhány üzem jelentéséből már megismerkedhetünk az eredményekkel, hiányosságokkal, Drá v aszabol esi Rostkikészítő Vállalat Sikeresen fejezték be az első féléves tervüket a gyár dolgozói. Mennyiségi tervüket 111,3 százalékra értéktervüket 106,2 százalékra teljesítették. A bázisidőszakhoz képest 27,4 százalékos növekedést értek el. Terven felül 90,2 tonna készárut állítottak elő. A tervidőszakhoz képest 192,4 tonna rosttal termeltek többet az első félévben, Mohácsi Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalat Első félévben a 19 millió 790 ezer forintos értéktervet 21 millió 83 ezer forintra teljesítették. A mennyiségi terv. teljesítésiben 103,8 százalékot értek él. különösen jó eredmények születtek a tásztító- gyapevt készítésében, amely a vállalat fő gyártmánya. Nagy mennyiségben készítettek alap anyagot fonodák részére a vállalat tépőüzemében. Az első félévben is több országba eljutottak termékeik, többek között nagyobb mennyiségben a Német Szövetségi Köztársaságba, Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba. Két- mill ió-kétszáznegyvenhárom- ezer forint értékű beruházással gazdagodott az első félévben a vállalat. Kialakítottak egy új tépőüaemet, vásároltak egy új raktárüzemet, a régi raktár közlekedési útját megjavították. Siklósi Faipari Vállalat Az első félévben több körülmény hátráltatta a vállalat munkáját, amelyek ezután a fő termék termelésében komoly tervlemaradáshoz vezettek. Hosszú ideig nem volt a vállalatnál műszaki vezető, anyagellátási nehézségekkel küzdöttek. A tervek szerint az első félévben a Balassagyarmat nevű kombinált szekrényből 1216 darabot kellett volna elkészíteni, de csak 1066-ot gyártottak, tervüket 87,7 százalékra teljesítették. A vállalat vezetői megfelelő műszaki és technológiai terveket készítettek. hogy a második félévben pótolják a lemaradást. Alig a tervek szerint naponta 7—8 szekrényt kell elkészíteni. addig a lemaradás behozatnia megköveteli, hogy naponta 9. az év vége felé 10 dar?K szekrényt készítsenek. A vállalat másik fő terméke oarkettaikészítés. Az első élévben a tervezett 9 ezer ■’ő'Tvzetméter helyett 9 ezer 62 négyzetmétert gyártottak, érvüket 105 százalékra teljesítették. . Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat A jelenlegi -számítások rae- *H»t a várhat tervteljesítés az első félévben 106 százalék körül lesz. Közel 200 ezer forinttal több értéket termeltek a tervezettnél. Eredményesen teljesítették szolgáltató feladataikat is. A • lakosságnak nyújtott szoüigáütatási tervet 104 százalékra, a közületit pedig 103 százalékra teljesítették. A vállalat gyümölcsösládákból az exporttervét 120 százalékra teljesítette az első félévben. Eredményesen dolgozott a cipő- és ruhakészítő részlegük is. Ruhakészítésiben mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében megfeleltek a követelményeknek, a a minőségnél voltak kifogások, amelyre a második félévben nagyobb gondot kell fordítani. A bútorkészítő részleg az első félévben új gyártmánnyal lepte meg a vásárlókat. EKcészült a Komló lakásgamitúra első 100 példánya. A 4290 forintos árban kibocsátott garnitúra egy kétszemélyes rekamiéból és két fotelból áll, a legkülönbözőbb színű kárpitozással készül és a kereskedelem hozza forgalomba. A követelményeknek megfelelő garnitúráiból a második félévben nyolcszáz darabot készít a vállalat. Hruscsov elvtárs visszaérkezett Moszkvába Moszkva : Hétfő délután Baltyijkszból jövet befutott a szovjet főváros Belorusz pályaudvarára Nyikita Hruscsov kormányfő különvonata. Hruscsov és kíséretének fogadására eljött a pályaudvarra Anasztáz Mikojan, aki a szovjet parlamenti küldöttség élén tett délkelet-ázsiai körútjáról szintén hétfőn délután tért vissza Moszkvába. Ott voltak még Koszigin,- Szuszlov és az SZKP Központi Bizottsága elnökségének más tagjai, miniszterek, a társadalmi szervezetek és Moszkva közéletének képviselői, a diplomáciai testület tagjai, szovjet és külföldi újságírók. * Osló: A norvég lapok vezércikkekben és szerkesztőségi cikkekben foglalkoznak Hruscsov szovjet kormányfőnek most véget ért skandináviai kőrútjával. A politikai szemleírók túlnyomó többsége arra a következtetésre jut, hogy Hruscsov látogatása sikeres volt és erősítette a Szovjetunió és Norvégia jószomszédi kapcsolatait. Az Őrien te ringben, a szocialista néppárt lapjában Gustav- sen parlamenti képviselő ezeket írja: — Korunk egyetlen politikusa sem tett többet az egyetemes békéért Hruscsovnál. Senki nem tett nála többet azért sem, hogy hazája dolgozóinak milliói jobban éljenek. Hruscsov jó fogadtatásban részesült Oslóban és meg is érdemelte ezt a fogadta- 1 tást. Héttőn ismét esett az eső. Ennek ellenére a kombájnosok mindent elkövetnek, hogy teljesítsék adott szavukat. Hétfőn délután a szigetvári gépállomás körzetében már kimerészkedtek a földekre a kombájnok, és ahol lehetett (megkezdték a munkát. Sürget az idő. Nincs mire várni, s a kombájnosok is becsülettel eleget akarnak tenni vállalásuknak. A gépállomások terve ugyanis 59 000 holdat ír elő. Ennyit kellene kombájnnal learatni, de a kozármislé nyi KISZ-fiatalok versenyfel' hívásához 162 gépállomási kombájnos csatlakozott és ala' posan túlvállalták a tervet. Összesen 76 200 hold learatását vállalták. Es küzdenek is ennek a tel jesítéséért. Szinte óráról órára változnak a kombájnoseredmények. Vasárnap este a megye legjobban teljesítő gépállomási kotn bájnosai a következők voltak Till Márton, a palotabozsoki gépállomás kombájnosa, alti 270 hold, Tepper Mihály, Flögli Béla és Máger Ferenc, a bólyi gépállomás kombájnosai, akik egyenként 200—200 hold termését takarították be. Baranyába is ejutott a ME- DOSZ és a Gépállomások Főigazgatósága versenyfelhívása, mely szerint az országosan legjobb eredményt elérő 15 gépállomás! kombájnost ötnapos tátrai úttal jutalmazzák. Tavaly négy országos első helyezettje volt a megyének, reméljük az idén is kitesznek magukért a megye kombájnosai. Gépesített bányaművelés cÁ székes űi csárdában Kimutat a nagy ablakon. Három személygépkocsi áll ott, a negyedik most sorol be. A vendégek itt ülnek előttünk, az egyik Petőfi Népét olvas, Bács-Kiskunból jöttek. Kocsival legalább egy órás út. — Mit fogyasztottak? — Halászlevet négy adagot és Dunarév palacsintát. Bort hárman ittak, a gépkocsivezető málnát kért. És ezért utaztak legalább nyolcvan kilométert. Egy Kirándulás, egy jó vacsora — azt mondják — megéri a fáradságot. A jövő tervei azt mutatják, hogy még fokozottabb vendégjárás várható. A mohács-bátaszéki vasút keresztül szeli majd a falut néhány év múlva és akkor, éppen a közeli megálló hoz- za-viszi a vendégeket. Erre is gondolni kell, amikor a szekcSői csárdát fejlesztik, meg főképpen arra, hogy kicsiny a gépkocsiparkírozó hely. — A piactér körül lehetne néhány kocsit, akár tizet is elhelyezni — gondolkodik hangosan Bocz Bajos, a tanácselnök. Igen gyakorlatias ember. Semmire se válaszol úgy, hogy „majd meglátjuk”, meg, hogy „majd megbeszéljük”. Mindjárt azt nézi, hogyan lehetne megvalósítani a helyes elképzeléseket. Például a kerthelyiség igen szép, igen nagy, tánctér is van itt, csak éppen a kilátást zavarja a rév pénztára, raktára. öreg épület már, megérett g lebontásra. Akárhol a közelben, például a mostani presszó mellett lehetne adni egy pénztárszobát és akkor — lebontva az öreg épületet — gyönyörű kilátás nyílna a Dunára a belső kerthelyiségből. Kell-e ennyi hely? Még több is. Szombaton, vasárnap nagyon sokan jönnek, legutóbb is kétszáz vendég keresett üres széket. A konyha bírná, a szék, asztal, a férőhely viszont kevés. Igazán szebb környezetet el sem lehetne képzelni a kirándulók számára. Minden van itt: víz, szemben kis erdő, se- kélyes strand, jó halászlé. A vendég is jön, gyalog, réven, kocsival, motorral és majd vasúton is. Számukra kellemes helyet kell biztosítani, amihez — úgy láttam — a helyi tanács vezetőiben is megvan a hajlandóság. Gáldonyi Béla \ 1 1 Érdemes-e ennyit foglalkozni egy csárdával, amit oda építettek a Duna mellé, a székeséi révhez? Hiszen any- nyi csárda, kisvendéglő van a megyében, valamennyi kellemes, kedves a maga közönségének. Csakhogy a ezekcsői csárda extra helyet foglal el valamennyi között. Két nagy falut — Dunaszekcsöt és Dunafalvát — köti össze a motoros komp. Dunaszekcsö lakossága alig tíz év alatt 1362 személlyel csökkent, de még így is 3378 lakosa van. A „hűtlenek.”’ Mohácsra költöztek, a farostlemezgyárban, a vízkiemelő műnél dolgoznak, házat építettek, lakást kaptak a gyár lakótelepén. Ha csak est néznénk. kimondhatjuk a szentenciát: minek ekkora kapacitású csárda Szekcsőre? — Kell ez kérem — mondja Makay László üzletvezető. — Nem annyira a falunak, mint az idejáró vendégeknek. De a falu is kedveli. A Gert- ner hárfazenét, a halászlevet, a jó levegőt. A téglagyáriak előfizetéses vendégek, a szek- csőiek esti szórakozó látogatók. — És a vidék •> A szállítást a mecseki bányák zömében folyamatos szállítóberendezések — kapa- rók és gumiszalagok — végzik, a keresztvágatokon pedig mozdonyok. A szállításnak ez a fejlett gépesítése teszi lehetővé a fejtésben az előre haladás sebességének növekedését. Ezért emelkednek a fejenkénti teljesítmények is. A gépesítésbe befektetett tőke tehát megtérül és hasznot hajt. Sok helyen tároló bunkerekbe döntik a szenet, amelyet a keresztvágatokról a folyamatos szállítóberendezések szállítanak, hogy kiegyenlítsék a folyamatos szalagszállítás és a szakaszos mozdonyszállítás közti különbséget. Még vita folyik a szakemberek között arról, hogy érdemes-e bunkereket létesíteni, hiszen az nagyon drága. Legjobb ezt mindig az adott helyen külön-kü- lön elbírálni. A bányákban a mozdonyszállítás mindenesetre jól bevált, különösen jók a mecseki föld alatti adottságokhoz a cseh gyártmányú Diesel-mozdonyok. A fúrásoknál a szovjet kö- zetfúró kalapácsok kiválóan beváltak, a lerobbantott sz$n- készletet pedig rakodógéppel rakják csillébe. Minden munkahelyen már rakodógép van. tehát kézi rakodás nincs. A fejtéseket előkészítő vágatoknál még megvan a kézzel való szénjövesztés. amelyet fejtőkalapáccsal végeznek Általában azonban a kézi jö- vesztést és a robbantást egyiit tesen alkalmazzák, de a rakodás már itt sem kézi erővel történik, itt is mindenütt gépek rakodnak! A széntröszt szakemberei most azon fáradoznak, hosv tovább növeljék a bányabcll sűrítettfevegő-nyomást, hogy emelkedjék a fejtésekben a kézi-gépi jövesztés, a vágathajtási fúrás és a rakodás teljesítménye. Kísérletek folynak a jelenlegi fejtőkalaoá- csoknál és fúrőkalapácsoknál jobb hatásfokkal dolgozó géptípusok kialakítására. A jövőben sokkal nagyobb ^ szerepet szánnak a szál lító szalagoknak mint a kapa- rőknak a keresztvágatokon, így még gyorsabb és gazdaságosabb lesz a szállítás. A mozdonyok még hosszú ideig fognalk jó szolgálatokat tenni a bányászkodásban a hosz- szabb szállítási utakon. Meg kell még oldani a fejtési ácsolás gépesítését és a meredek széntelepek gépi iö- vesztését is. Mindez nehéz feladatok elé állítja a mecseki széntröszt gépesítési szakembereit. De nem lehetetlen feladatok ezek. A szívós, széles patájú. zömök bányalovak korszaka lejárt. Ezzel párhuzamosan elmúlik az emberi erő túlterhelése is, nem a fizikai erőkifejtés, hanem a művelt bányász hozzáértése, gépészeti tudása lesz a döntő. Gyevi Károly G épesíteni, automatizálni! — ez a jelszó. Ez jelenti a közelmúlt, a ma és í holnap egyik lényeges feladatát a mecseki tröszt bányáiban. Bonyolult, körülményes dolog a bányát gépesíteni. Ma azonban már adottak a feltételei — állapította meg Má- nyó Mihály elvtárs, a bánya tröszt gépészeti osztályának vezetője a két héttel ezelőtt lezajlott mérnök-továbbképzésen. A mecseki bányászkodásban mindenekelőtt a szállítás! és a rakodást kell gépesíteni A fő jövesztési mód jelenleg a kézi-gépi pneumatikus szerszámokkal való jövesztés Ezt a szánj övesztést fejtőkalapáccsal és szénfúró géppel végzik. Széngyaluval is fejtenek az aránylag szabályos településű 30 fokos dőlésszög alatti telepeken. Ez a gépi jövesztés eredményesnek, gazdaságosnak bizonyult. Kísérleteztek a Mecsekben a Rammgerät típusú géppel is, az eddigi kísérletek azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. A rakodás gépesítésében már nagyobb eredmények van nak. Ahol meredekek a szén- teűiepek, ott a szén egyenesen egy csúszdába körül és lecsúszik. Félig meredek és lapos telepeken azonban már valóban rakodni kell. A front men tón valamilyen kaparó berende zést kell munkába állítani. Ezeket a kaparókat a mecseki bányákban be is állították. A szén tehát közvetlenül a ka- paróra hullik, de nem az összes „lejövesztett” szén, hanem csak egy része. Másik részét rá kell rakni a kaparó- ra. Előfordul, hogy a lejövesztett szénkészletet majdnem teljes egészében kézi erővel kell felrakni a kaparó- ra. Azokban a széntelepekben azonban, ahol teljes gépi jövesztés folyik, maga a gép végzi el a j övesztést és rakodást is. Sőt olyan bányák is vannak Pécsett és Komlón, ahol a szállítóvágatra való szállítást is a gépek végzik. Ezek szerint tehát a fejtésekben a szállítás meg van oldva. Persze, mindenekfölötti tökéletességet nem várhatunk az élet semmiféle jelenségétől, így hát a bányászkodásban is vannak kisebb kitérők és kivételek. Itt vannak például az „evezősök”. Meredek telepek fejtése esetén is előfordulhat, hogy a dőlés szöge hír télén változik meg. Ilyenkor elakad a szénkészlet, nem folyik tovább a szén a meredeken. Nincs rnás megoldás tehát, csakis a kézi erővel történő továbbítása. Azokat az embereket hívják tehát evezősöknek, akik ilyen esetekben nekiállnak a lapátokkal s mintha a Dunán eveznének, ütemes mozdulatokkal hajtják lefelé az elakadt szenet. Az alapvágatokban csakis gépi úton szállítják már a szenet, ez tehát megoldott kér dés. Ugyanilyen jó a helyzet i keresztvágati szállításoknál.
