Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

ML JÚLIUS 1. niAPLö Csökken a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény Ankét a rendőrklubbmn Baranya megye építő, és épilőanyagiparának vagyonvé­delmi helyzetét — a megyei pártbizottság és a megyei Rendődf «kapitányság közös kezdeményezésében — amké- ton tárgyalták meg hétfőn délután Pécsett a rendőrség Sörház utcai klubjában. Az ankéten az érintett iparágak mintegy 150 vezető dolgozója jött. össze. Vitaindító beszámo­lót dr. Molnár Lajos őrnagy, a Baranya megyei Rendőrfő­kapitányság társadalmi tulaj- ő önvédelmi osztályának veze­tője mondott. R statisztika tanúsága Molnár elvtárs beszámoló­jának első részében elmon­dotta, hogy a közbiztonság, a közrend az országban és a megyében is megfelelő. A gaz­dasági vezetők döntő többsége szívügyének tekinti a társa­dalmi tulajdon védelmét. A bűnügyi statisztikai adatok, de különösen a bűnügyi ta­pasztalatok is tükrözik az el­múlt években végbement ked­vező változást. A megyében 1963-ban 7 százalékkal volt kevesebb a bűncselekmények száma, mint 1958-ban. A tár­sadalmi tulajdon elleni bűn­cselekmények — a sokrétű intézkedések nyomán — sok­kal kedvezőbben alakultak: 1958-hoz viszonyítva 1963-ban mintegy 54 százalékkal csök­kent a megyében az elrendelt nyomozások száma. Az oko­zott kár a mintegy 5 millióról 3 millióra csökkent. A csök­kenő tendencia azonban nem jelenti hogy bizonyos idősza­kokban vagy egyes területe­ken nem emelkedhetnek a bűncselekmények. Ez előfor­dul. sajnos megyénkben is tapasztalható. Ebben a vonat­kozásban nem kedvező az építő- és építőanyagipar bűn­ügyi helyzete: 1959-ben 122, 1960-ban 77, 1961-ben 83, 1962- ben 69. 1963-ban 125, 1964 első öt hónapjában 44 nyomozás elrendelése történt. Az okv>- zott kár: 1961-ben 1 millió 318 827 forint volt, 1962-ben 81 320, míg 1963-ban 142 841 forint. Az okozott kár ez év­ben jelentősen nő, mivel több nagyobb kárértékű bűncse­lekmény miatt kellett eljárni. A beszámoló további része foglalkozott azzal, hogy a be­ruházások nagysága évről év­re nő megyénkben is, nem le­het közömbös, miként hasz­náljuk fel az anyagi eszközö­ket. Szólt a nem kellően meg. alapozott beruházásokról is. Elmondotta, hogy például a megyében tanácsi beruházás keretében a mészellátás javí­tása érdekében felépült a szamárkuti, a kozári és a gö- disai mészégető, s a vizsgálat megállapítása szerint — jelen­tős továbbá ráfordítással — csak a szamárkuti mészégető lesz alkalmas a feladatok el­végzésére. A kozári és a go- disai mészüzem beruházása megalapozatlan. elhamarko­dott volt. Az alkalmatlan két mészégető felépítése mintegy 5 és fel millió forint kárt okoz»", a népgazdaságinak. A bűnözés új formái esetenként, de az utóbbi idő­ben mind gyakrabban tapasz­talhatók: legálisnak látszó'for­mák igénybevételével egyesek jogtalan anyagi haszonhoz jut­nak. megkárosítják a népgaz daságoti Például a nyugati vá­rosrész hőközponti vízellátás építkezésénél a tervező a hely színen módosította a tervet, ezt be is jegyezte az építési naplóba. Ennek nyomán az építkezés két munkavezetője, mint „újítást" nyújtotta be a módosítást, s érte közel 5000 forintot vettek fed. Másik pél­da: a kökényi tsz bekötőétjá- nak építését a megyei NEB megvizsgálta. A terveket egy' vállalat vezetői készítették, ezért felvettek 19 400 forintot. Az Aszfaltútépítő Vállalattól kölcsön kértek egy dózert. építkezésen dolgozó ,.maszek" brigád munkaelszámolása is. Az 5-ös ÉPFU Vállalat mo­hácsi kirendeltségének veze­tője, több mint 100 OOO forint kárt okozott s ehhez az összeg hez legálisnak látszó formá­ban jutott hozzá. Elsősorban a bizonylati fegyelem lazaságai a szembetűnők. A befejezett építkezéseknél megmaradt különböző építő­anyagok kezelése is hiányos, bűncselekményekre ad lehető­séget. Például a Moziüzemi Vállalat beruházási előadója az ilyen anyagokat szállította rendszeresen lakására és épít­kezéséhez felhasználta. Az a bizonyos többletkép - zés, amely a népgazdaság egyes területein a bűnözésre legnagyobb lehetőséget nyújt, megtalálható az építő- és épí­tőanyagiparban is. A szentlő­rinci téglagyárban megállapí­tották, hogy karbon szerint készletük már nem volt, de a valóságban még sok ezer tég­lával rendelkeztek. önigazolásos feljelentések A beszámoló részletesen fog lalkozott az úgynevezett ön­igazolásos feljelentésekkel. Ezeknek célja, hogy bizonyos hiányzó érték helyett a fel­jelentő vállalat megfelelő ha­tározatot kapjon a leírásra. A villányi tsz istállójának épít­kezésénél az építkezés vezető­je feljelentést tett a napok­ban, hogy 16 padlót ismeret­len tettes ellopott. A rendőr­ség megállapította, hogy az építkezéshez összesen 30 pad­lót adtak ki, a számbavétel során ebből 26-ot megtaláltak. Kérdés: hogyan lophattak el 16 darabot, ha viszont való­ban ellopták, akkor feltétlen többlet volt az építkezésen. Az Építőanyagipari Egyesülés feljelentést tett ismeretlen tet­tes ellen, mert a dunaszekcsői telepéről 1700 köbméter kavi­csot elloptak, illetve ennyi hiány mutatkozott. Megállapí­tották, hogy az alapul vett készlet csak kartonon szere­pelt, de ténylegesen nem volt meg, hanem folyamatosan fik­tiven növelték a kitermelés mennyiségét és 2 év alatt ez ilyen mennyiségű hiányhoz vezetett. Az önigazoló felje­lentések sok munkát adnak a rendőrségnek, számos estben elvonják az erőt a valóban elkövetett bűncselekmények alapos kivizsgálásától. Molnár elvtáre ezután a gondatlanságból, felelőtlen­ségből eredő bűncselekmények ről szólva megemlítette eb- bek között, hogy például a Pécs, Szabadság utcai emelet- ráépítésnél majdnem teljesen felépített tűzfalat egy hirtelen jött szél ledöntöte. A kár iöbb, mint 20 000 forint volt, szerencse, hogy emberéletben nem esett kár. Jellemző, hogy a helyszíni vizsgálat során az egyik építörmmikás megjegyez­te: „Amikor én magáncégnél dolgoztam, ott nem engedték meg, hogy a tűzfal építése fél­be maradjon. Azt úgy kellett elkezdeni, hogy munkaidő vé­gére bekötést nyerjen, mert csak így lesz szilárd”. A tüdő­szanatórium építkezése 1962— 63 telére tető alá került, de üveg hiányában az ablakokat elzárni nem tudták. A szél az épületet telehordta hóval, az olvadás az épületben mintegy 70 000 forint kárt okozott. Szigorúbb bizonylati legyeimet! A beszámoló végén a prob­lémák megoldásáért felhívta a figyelmet többek között a bizonylati fegyelem fokozott betartására, az építkezéseket — ahol lehetséges — világí­tással és kerítéssel lássák el, a teljesített anyagszállítások z igazolását szigorítsák meg. A beszámoló után az ankét í részvevői szóltak hozzá a kü- : í lönböző problémákhoz. Fel- 'í j szólalt többek között Bánki _ Nándor elvtáre is, a városi 1 pártbizottság ipari osztályá- I, nak vezetője, aki elmondotta, s hogy nem a vészharang m.eg- konditásáról van szó. de az l eddiginél többet kell törődni _ a társadalmi tulajdon védel- l mévé1. Felszólalásában mint- . egy 7 pontban foglalta össze t a legfontosabb feladatokat. Az ankét végén dr. Nemes t Alajos ezredes eh iára, a me­- gyei Randőrfőkapitányság ve- > zetóje foglalta, össze az el- í hangzottakat, részletes vála- 5 szokat adott az egy es felszó­- lalásokra. l Garay Ferenc Újabb panelházak alapjait készítik Megtorpant a kánikula A hűvös atlanti-óceáni lég­tömegek sorozatos támadása Európa nagy részén visszavo­nulásra kényszerítette a korai kánikulát: a kontinens nagy részén szokatlanul hűvös, esős időjárás vette át az uralmat. Szerdán hajnalban valószí­nűi'*» 6—11. fokig hül le b le­vegő. s napközben Ismét szá­ntál: mink kell erősebb 'tlhí- södéere, futó esőkre. A viharos északnyugati szél kissé mér­séklődik. A hőmérséklet a kora délutáni órákban előrelátható­lag 17—22 fokig emelkedik. \ nap második felében valószí- m'ileg megérkezik hazánkba as Atlanti-óceánról már negyedik hullám, amely azon­ban már ciklonos jellee •' • sz: először az itteninél pár fo' kft! | melegebb, majd Ismét a har- Ujabb panellakások alapozását kezdték meg TJj-Mecsekalján. madik hullámhoz hasonló hő- Az elsőnek épült panelházak szomszédságában a Báalil Dunát j vös légtömegeket sodor át az. utca elején kezdtek az alapozó földmunkákat. | országon. Rendbe kell szedni a dolgokat Papp Zoltánt ezelőtt öt esztendővel, huszonkilenc éves korában választották meg Szendénesen tsz-elnölcnek. Miért éppen benne bízott a falu? A tanácstitkár — alacsony, mozgékony ember, folyvást az óráját nézegeti, nyilván men­ne már ebédelni — azt mond­ja: — Azért, mert a nép benne látta a közös gazdálkodás megteremtésének lehetőségét. Ez persze frázis. Elmosolyo­dik Papp Zoltán is, meg én is. Már csak azért is, mert per cekkel előtte, még négyszem­közt azt mondta nekem az elnök: — Nem hittem a közös gaz­dálkodásban. Volt itt tsz az ötvenes években is, az én szüleim is benne voltak. Sem­mi jóra nem tudtam követ­keztetni. A szülei ötvenháromban ki­léptek. Ö elvégezte a mező- gazdasági technikumot, katona lett, majd Marton vásárra ke­rült. — Kutató szerettem volna lenni, és azt hiszem ment volna. — Csakhogy? — Apám beteges volt s egyszer írt egy levelet a kór­házból. Azt irta, ha hazajön­nék, volna értelme meggyó­Hatszáznyolcvanezer forint értékű gyümölcsfavédelem a házi kertekben Mi a helyzet a gyümölcsfa­kártevők elemi harcban? — erről a kérdésről tárgyalt teg­nap a MÉSZÖV igazgatósága. S bár ez a küzdelem mind­össze fél esztendős, mégis hasznos következtetéseket von tak le az eddigi tapasztala­tokból. A munkát a kora tavasszal kezdték él, mégpedig három tényező együtthatója-képpen. A szervezés során elsősorban az alapokat kellett megterem­teni, s ebben a tanácsok, a tsz-ek és a népfrontszervek közösen szerepeltek tényező gyanánt. Főleg a növényvé­delmi brigádok munkaerőel­látásában és a kellő felvilá­gosító munkában kellett tevé- kenykedndök. A másik oldal az' £msz-ek feladatát jelentet­te, — magát a permetezést azok végezték a brigádokkal. Végül a legnagyobb „az a ha­talmas harmadik” tényező, a lakosság, amelynek meg kel­lett engedni és kifizetni a vé­dekezési munkálatokat. Az igazgatóság megállapí­totta, hogy a m unkerőeliátás és a felvilágosító munka szer­vezésében általában nem lát­szott meg sem a tsz-ek, sem a tanácsok, sem a népfrontok keze nyoma. A legtöbb tsz egyáltalán nem adott brigád­tagokat, vagy csak rövid időre és gyenge munkaerővel látta amelyért a tsz 5000 forintot I el a brigádokat. A tanácsok fizetett, de ezt a pénzt a vizs­gálat szerint nem a vállalat kapta meg. Bizonytalan az út­legtöbbje is csak papíron te­vékenykedett. A felvilágosító munka nagyon vérszegény volt. Ezek után hiányzott a kellő alap az fmsz-ek védeke­ző tevékenysége alól. A bri­gádok száma kevésnek bizo­nyult. Mindehhez hozzájárult, hogy a tiszakécskei gyár hibás gépeket szállított, s ezek ki­javítása nagy számú fa per­metezésétől vonta él az időt. A lakosság azonban, — bár helyenként drágállotta a per- metlevet, — általában szívesen fogadta a brigádokat, Éppen ez a „hatalmas harmadik té­nyező” látta meg a legjobban a népgazdasági érdeket, hogy a házi és háztáji gyümölcsfák szervezett védelme úttörő jelentőségű és évtizedes ha­nyagságot hoz majd lassan helyre. Mindezek után megállapí­tották. hogy 688 ezer forint értékű munkát végeztek el eddig a téli lemosó és a szi­romhullás utáni permetezés­sel együtt Az éves terv sze­rint az idén egymillió forint értékű permetlevet kell ki­szórni, illetőleg ekkora érté­kű növényvédelmi munkát végezni a megyében. Kitűnően dolgozott a mágocsi, a szeder­kényi, a véméndi és a selüyei frnsz. De jót védekezett a kártevők ellen a mozsgói, a kétújfalusi, a szabadszentki­rályi és a pécsi frnsz is. A beremendi, az újpetred és a szigetvári fmsz tevékenységét viszont elfogadhatatlannak mi nősítették. Az igazgatóság irányt mu­tatott arra, hogy a jövőben a seit lehetőleg maga a tsz védje meg a kártevőktől. A háza kertekben lévő fák per­metezésére is elsősorban csak kölcsönözni kell a felszerelést és a permetievet. Végül a föld­művesszövetkezeteknek még abban is változtatni kell, hogy a díjaikat gyümölcsfa­fajtánként állapítsák meg, s ne egységesen. (Földessy) gyulnia, volna értelme élni. így nincs. Papp Zoltán szedte a be­tyárbútort Martonvásáron és hazaköltözött Szendénesre. — S most már hisz a kö­zösben? — Ha nem hinnék, nem esi nálnám. Ehhez még csak annyit: a 'szentdénesi termelőszövetke­zettel 1962-ben egyesítették a nagyvátyit, s ez év márciusa óta Papp Zoltán elnöke lett a nagypeterdi termelőszövet­kezetnek is. És mindennek a tetejébe harmadéves hallgató a keszthelyi akadémián. — Hogyan bírja? — Nézze, látástól vakulásig, menni, menni, mindenütt ott lenni, gyűléseket tartani, el­lenőrizni, szervezni... Na­gyon nehéz, de valahogy csak rendbe kell szedni a dolgokat. S hogy rendbe szedi-e, az nem csupán a jövő kérdése. Mert ott volt például Nagy- váty. Tizennégy forintos tsz, három literes fejési átlag, szer vezetlenség, nevetségesen ala­csony termésátlagok — még kukoricából is, pedig ez a vidék a kukorica hatója. — Mit csinált? — Gyűléseztünk. Első idők­ben mindig nagy jelentősége van a gyűléseknek, itthon is, amikor elkezdtük, egymást ér­ték a gyűlések. S ha nem volt gyűlés, akkor is összejött min­den este néhány ember a tsz- irodában, megbeszélni a dol­gokat. Nagyvátyon Is gyűlést tar­tottak. Papp Zoltán elmondta, mit vár és mit tud adni a tsz a tagoknak; Utána meg­kérdezte, kinek a munkájára számíthat, kiére nem. Húszon öten álltak fel, hogy már pe­dig ők a tsz-ben nőm dolgoz­nak. Pár hónap múlva a huszon­ötből csak három tartotta a szavát s később azok is meg­keresték az elnököt, látják, hogy érdemes, dolgozni akar­nak. S tényleg érdemes volt? Az egyesített tsz ötven forint munkaegységet fizetett. „Megfúrták“ a sumonyi tavat a pézsmák Különös eset történi a su- monyi halastónál. A halászok egy napom arra figyeltek fel, hogy a tó nyolc-tíz méter szé­les gátja kilyukadt és kar­vastagságú résen át ömlik ki­felé a víz. A tüzetes vizsgálat kiderítette, hogy pézsmapat­kányok „fúrták meg” a halas­tavat. A vízsiziint alatt mint­egy fél méterre ásták be ma­gukat a töltésbe és ott egész barlangrendszert építettek ki. A külső nyílás valószínűleg vészkijáratul szolgált nekik. Rövidesen újabb furcsa eset történt. A gát tetején kisvas­út vezet, ezen szállítják a ha­lak takarmányát a vízhez. Az egyik napon a csillét vontató ló lába alatt beszakadt a föld és egy hatalmas pézsma bar­lang tárult a halászok elé. A több mint négyszáz hol­dat kitevő halastavakat — a jelek szerint — valósággal tsz-tagok háztáji gyümölcsö- í megszállták a pézsmák. Ez azért is felitűnő, mert pár év­vel ezelőtt még ritkaságnak számítottak itt a pézssmapat- kányok., A halászok eddig nem is bántották őket, mert a halállományt nem veszé­lyeztetik, hiszem növényevő állatok. Most azonban már invázió-jelleget öltött az itt létük és támadásuk célpontja a halastavakat övező gát, — Ez azt jelenti, hogy egy napi munkával átlagban het­ven forintot tudnak megke­resni. Azért pedig már min­denki érdemesnek tartja dol­gozni! Fegyelmi tárgyalás nem is volt Szentdénesen, csak az első évben egyetlen eg}’. Né­hányon nem vállalták a mun­kát Egy napról volt csak szó, mégis háromszáz forintra bűn tették meg őket Zárszámadás­kor az egyik szót kért a köz­gyűlésen, s azt mondta, egész évben nagyon szégyellte ma­gát a büntetés miatt, bár ő nem hitte, hogy így meg me­rik büntetni. Eleinte mérge­lődött is, de rájött, hogy a ve­zetőségnek volt igaza. Tartoz­nak annyival egymásnak az embereit, hogy a rájuk jutó munkát mindenki jól elvégez­ze. S azóta nincs fegyelmi tár­gyalás Szentdénesen. — S ha a többi faluban is rájönnek az emberek, tartoz­nak annyival egymásnak, hogy jól dolgozzanak, altikor már semmi baj sem lesz. — Fiatalok vannak-e a fa­luban? — Nem panaskkodfhatom, A baj inkább az. hogy mind­egyik csak gépre aikar ülni, A gép a mindenük! Itt van az én fiam — kilenc éves — hallás után megismeri, hog» melyik traktor berregését hall ja. Nemcsak a típust, az egy­típusúnk közül is megmondja, hogy melyik kié... Bár csak tanulná szeretne ennyire! Az állattenyésztést azonban már sokkal kevésbé kedvelik a fiatalok. Nincs ugyan egy­előre gond, mert a jelenlegi gárda még hosszú évekig bír­ja a munkát. — De mi lesz utána? — kérdezi az elnök, pedig az még meglehetősen távoli jövő, s M tudja, mi minden törté­nik addig. Ez a „mi minden" föle* Csatahelyre vonatkozik. A nyolcszáz holdas birtok be­ékelődik a környező ts?-efc közé. Központjától — a Oö- rösgali Állami Gazdagé elms tartozik — jó húsz kilométer­re van, főleg baromfitenyész­téssel foglalkoznak, pedig ki­tűnő tehénistállóik vannak. Szarvasmarha azonban 61 óta nincs a pusztán. Ez a puszta fönyeremérv lenne a termelőszövetk“Z' nek, S erről sokat beszél:’'* k is nemcsak itt. hanem a já­rási tanácson, megyei veze­tők körében is. Kétségtelen, hogy a Csatahelyen folyó monokultúrás növénytermesz­tés trágya nélkül nem sok amelyet szorgos lakásépítő te- I J*5iy*“ÍJ,et a tehé7 vékonyságúk közben össze- j ^tóllok teromfitartásra vissza turkálnak, rongálnak. *' A halászok becslése szerinti napjainkban, az is kérdéses. legalább kétszáz pézsma lakik jelenleg a tó körüli barlan­gokban. Az utóbbi időben már rendszeresen vadásznak rájuk és eddig mintegy har­mincat ejtettek el közülük. Sötétbarna, finom bundájuk különben értékes, keresett szőrme — egyért nyolcvan fo­rintot is fizetnek a kereske­dők. , — De azért az idén is meg­lesz az ötven forintos munka­egység? — Okvetlenül, bár a masses gépárak, a pótalkatrészekre fordított nagy összeg eléggé szorítanak bennünket. — Tervei ? — Szeretném, ha a nagype- terdi tsz is legalább ■ ilyen lenne, mint a szentdéncsi. Lázár Ervin i

Next

/
Oldalképek
Tartalom