Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-01 / 152. szám
ML JÚLIUS 1. niAPLö Csökken a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény Ankét a rendőrklubbmn Baranya megye építő, és épilőanyagiparának vagyonvédelmi helyzetét — a megyei pártbizottság és a megyei Rendődf «kapitányság közös kezdeményezésében — amké- ton tárgyalták meg hétfőn délután Pécsett a rendőrség Sörház utcai klubjában. Az ankéten az érintett iparágak mintegy 150 vezető dolgozója jött. össze. Vitaindító beszámolót dr. Molnár Lajos őrnagy, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulaj- ő önvédelmi osztályának vezetője mondott. R statisztika tanúsága Molnár elvtárs beszámolójának első részében elmondotta, hogy a közbiztonság, a közrend az országban és a megyében is megfelelő. A gazdasági vezetők döntő többsége szívügyének tekinti a társadalmi tulajdon védelmét. A bűnügyi statisztikai adatok, de különösen a bűnügyi tapasztalatok is tükrözik az elmúlt években végbement kedvező változást. A megyében 1963-ban 7 százalékkal volt kevesebb a bűncselekmények száma, mint 1958-ban. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények — a sokrétű intézkedések nyomán — sokkal kedvezőbben alakultak: 1958-hoz viszonyítva 1963-ban mintegy 54 százalékkal csökkent a megyében az elrendelt nyomozások száma. Az okozott kár a mintegy 5 millióról 3 millióra csökkent. A csökkenő tendencia azonban nem jelenti hogy bizonyos időszakokban vagy egyes területeken nem emelkedhetnek a bűncselekmények. Ez előfordul. sajnos megyénkben is tapasztalható. Ebben a vonatkozásban nem kedvező az építő- és építőanyagipar bűnügyi helyzete: 1959-ben 122, 1960-ban 77, 1961-ben 83, 1962- ben 69. 1963-ban 125, 1964 első öt hónapjában 44 nyomozás elrendelése történt. Az okv>- zott kár: 1961-ben 1 millió 318 827 forint volt, 1962-ben 81 320, míg 1963-ban 142 841 forint. Az okozott kár ez évben jelentősen nő, mivel több nagyobb kárértékű bűncselekmény miatt kellett eljárni. A beszámoló további része foglalkozott azzal, hogy a beruházások nagysága évről évre nő megyénkben is, nem lehet közömbös, miként használjuk fel az anyagi eszközöket. Szólt a nem kellően meg. alapozott beruházásokról is. Elmondotta, hogy például a megyében tanácsi beruházás keretében a mészellátás javítása érdekében felépült a szamárkuti, a kozári és a gö- disai mészégető, s a vizsgálat megállapítása szerint — jelentős továbbá ráfordítással — csak a szamárkuti mészégető lesz alkalmas a feladatok elvégzésére. A kozári és a go- disai mészüzem beruházása megalapozatlan. elhamarkodott volt. Az alkalmatlan két mészégető felépítése mintegy 5 és fel millió forint kárt okoz»", a népgazdaságinak. A bűnözés új formái esetenként, de az utóbbi időben mind gyakrabban tapasztalhatók: legálisnak látszó'formák igénybevételével egyesek jogtalan anyagi haszonhoz jutnak. megkárosítják a népgaz daságoti Például a nyugati városrész hőközponti vízellátás építkezésénél a tervező a hely színen módosította a tervet, ezt be is jegyezte az építési naplóba. Ennek nyomán az építkezés két munkavezetője, mint „újítást" nyújtotta be a módosítást, s érte közel 5000 forintot vettek fed. Másik példa: a kökényi tsz bekötőétjá- nak építését a megyei NEB megvizsgálta. A terveket egy' vállalat vezetői készítették, ezért felvettek 19 400 forintot. Az Aszfaltútépítő Vállalattól kölcsön kértek egy dózert. építkezésen dolgozó ,.maszek" brigád munkaelszámolása is. Az 5-ös ÉPFU Vállalat mohácsi kirendeltségének vezetője, több mint 100 OOO forint kárt okozott s ehhez az összeg hez legálisnak látszó formában jutott hozzá. Elsősorban a bizonylati fegyelem lazaságai a szembetűnők. A befejezett építkezéseknél megmaradt különböző építőanyagok kezelése is hiányos, bűncselekményekre ad lehetőséget. Például a Moziüzemi Vállalat beruházási előadója az ilyen anyagokat szállította rendszeresen lakására és építkezéséhez felhasználta. Az a bizonyos többletkép - zés, amely a népgazdaság egyes területein a bűnözésre legnagyobb lehetőséget nyújt, megtalálható az építő- és építőanyagiparban is. A szentlőrinci téglagyárban megállapították, hogy karbon szerint készletük már nem volt, de a valóságban még sok ezer téglával rendelkeztek. önigazolásos feljelentések A beszámoló részletesen fog lalkozott az úgynevezett önigazolásos feljelentésekkel. Ezeknek célja, hogy bizonyos hiányzó érték helyett a feljelentő vállalat megfelelő határozatot kapjon a leírásra. A villányi tsz istállójának építkezésénél az építkezés vezetője feljelentést tett a napokban, hogy 16 padlót ismeretlen tettes ellopott. A rendőrség megállapította, hogy az építkezéshez összesen 30 padlót adtak ki, a számbavétel során ebből 26-ot megtaláltak. Kérdés: hogyan lophattak el 16 darabot, ha viszont valóban ellopták, akkor feltétlen többlet volt az építkezésen. Az Építőanyagipari Egyesülés feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mert a dunaszekcsői telepéről 1700 köbméter kavicsot elloptak, illetve ennyi hiány mutatkozott. Megállapították, hogy az alapul vett készlet csak kartonon szerepelt, de ténylegesen nem volt meg, hanem folyamatosan fiktiven növelték a kitermelés mennyiségét és 2 év alatt ez ilyen mennyiségű hiányhoz vezetett. Az önigazoló feljelentések sok munkát adnak a rendőrségnek, számos estben elvonják az erőt a valóban elkövetett bűncselekmények alapos kivizsgálásától. Molnár elvtáre ezután a gondatlanságból, felelőtlenségből eredő bűncselekmények ről szólva megemlítette eb- bek között, hogy például a Pécs, Szabadság utcai emelet- ráépítésnél majdnem teljesen felépített tűzfalat egy hirtelen jött szél ledöntöte. A kár iöbb, mint 20 000 forint volt, szerencse, hogy emberéletben nem esett kár. Jellemző, hogy a helyszíni vizsgálat során az egyik építörmmikás megjegyezte: „Amikor én magáncégnél dolgoztam, ott nem engedték meg, hogy a tűzfal építése félbe maradjon. Azt úgy kellett elkezdeni, hogy munkaidő végére bekötést nyerjen, mert csak így lesz szilárd”. A tüdőszanatórium építkezése 1962— 63 telére tető alá került, de üveg hiányában az ablakokat elzárni nem tudták. A szél az épületet telehordta hóval, az olvadás az épületben mintegy 70 000 forint kárt okozott. Szigorúbb bizonylati legyeimet! A beszámoló végén a problémák megoldásáért felhívta a figyelmet többek között a bizonylati fegyelem fokozott betartására, az építkezéseket — ahol lehetséges — világítással és kerítéssel lássák el, a teljesített anyagszállítások z igazolását szigorítsák meg. A beszámoló után az ankét í részvevői szóltak hozzá a kü- : í lönböző problémákhoz. Fel- 'í j szólalt többek között Bánki _ Nándor elvtáre is, a városi 1 pártbizottság ipari osztályá- I, nak vezetője, aki elmondotta, s hogy nem a vészharang m.eg- konditásáról van szó. de az l eddiginél többet kell törődni _ a társadalmi tulajdon védel- l mévé1. Felszólalásában mint- . egy 7 pontban foglalta össze t a legfontosabb feladatokat. Az ankét végén dr. Nemes t Alajos ezredes eh iára, a me- gyei Randőrfőkapitányság ve- > zetóje foglalta, össze az el- í hangzottakat, részletes vála- 5 szokat adott az egy es felszó- lalásokra. l Garay Ferenc Újabb panelházak alapjait készítik Megtorpant a kánikula A hűvös atlanti-óceáni légtömegek sorozatos támadása Európa nagy részén visszavonulásra kényszerítette a korai kánikulát: a kontinens nagy részén szokatlanul hűvös, esős időjárás vette át az uralmat. Szerdán hajnalban valószínűi'*» 6—11. fokig hül le b levegő. s napközben Ismét szántál: mink kell erősebb 'tlhí- södéere, futó esőkre. A viharos északnyugati szél kissé mérséklődik. A hőmérséklet a kora délutáni órákban előreláthatólag 17—22 fokig emelkedik. \ nap második felében valószí- m'ileg megérkezik hazánkba as Atlanti-óceánról már negyedik hullám, amely azonban már ciklonos jellee •' • sz: először az itteninél pár fo' kft! | melegebb, majd Ismét a har- Ujabb panellakások alapozását kezdték meg TJj-Mecsekalján. madik hullámhoz hasonló hő- Az elsőnek épült panelházak szomszédságában a Báalil Dunát j vös légtömegeket sodor át az. utca elején kezdtek az alapozó földmunkákat. | országon. Rendbe kell szedni a dolgokat Papp Zoltánt ezelőtt öt esztendővel, huszonkilenc éves korában választották meg Szendénesen tsz-elnölcnek. Miért éppen benne bízott a falu? A tanácstitkár — alacsony, mozgékony ember, folyvást az óráját nézegeti, nyilván menne már ebédelni — azt mondja: — Azért, mert a nép benne látta a közös gazdálkodás megteremtésének lehetőségét. Ez persze frázis. Elmosolyodik Papp Zoltán is, meg én is. Már csak azért is, mert per cekkel előtte, még négyszemközt azt mondta nekem az elnök: — Nem hittem a közös gazdálkodásban. Volt itt tsz az ötvenes években is, az én szüleim is benne voltak. Semmi jóra nem tudtam következtetni. A szülei ötvenháromban kiléptek. Ö elvégezte a mező- gazdasági technikumot, katona lett, majd Marton vásárra került. — Kutató szerettem volna lenni, és azt hiszem ment volna. — Csakhogy? — Apám beteges volt s egyszer írt egy levelet a kórházból. Azt irta, ha hazajönnék, volna értelme meggyóHatszáznyolcvanezer forint értékű gyümölcsfavédelem a házi kertekben Mi a helyzet a gyümölcsfakártevők elemi harcban? — erről a kérdésről tárgyalt tegnap a MÉSZÖV igazgatósága. S bár ez a küzdelem mindössze fél esztendős, mégis hasznos következtetéseket von tak le az eddigi tapasztalatokból. A munkát a kora tavasszal kezdték él, mégpedig három tényező együtthatója-képpen. A szervezés során elsősorban az alapokat kellett megteremteni, s ebben a tanácsok, a tsz-ek és a népfrontszervek közösen szerepeltek tényező gyanánt. Főleg a növényvédelmi brigádok munkaerőellátásában és a kellő felvilágosító munkában kellett tevé- kenykedndök. A másik oldal az' £msz-ek feladatát jelentette, — magát a permetezést azok végezték a brigádokkal. Végül a legnagyobb „az a hatalmas harmadik” tényező, a lakosság, amelynek meg kellett engedni és kifizetni a védekezési munkálatokat. Az igazgatóság megállapította, hogy a m unkerőeliátás és a felvilágosító munka szervezésében általában nem látszott meg sem a tsz-ek, sem a tanácsok, sem a népfrontok keze nyoma. A legtöbb tsz egyáltalán nem adott brigádtagokat, vagy csak rövid időre és gyenge munkaerővel látta amelyért a tsz 5000 forintot I el a brigádokat. A tanácsok fizetett, de ezt a pénzt a vizsgálat szerint nem a vállalat kapta meg. Bizonytalan az útlegtöbbje is csak papíron tevékenykedett. A felvilágosító munka nagyon vérszegény volt. Ezek után hiányzott a kellő alap az fmsz-ek védekező tevékenysége alól. A brigádok száma kevésnek bizonyult. Mindehhez hozzájárult, hogy a tiszakécskei gyár hibás gépeket szállított, s ezek kijavítása nagy számú fa permetezésétől vonta él az időt. A lakosság azonban, — bár helyenként drágállotta a per- metlevet, — általában szívesen fogadta a brigádokat, Éppen ez a „hatalmas harmadik tényező” látta meg a legjobban a népgazdasági érdeket, hogy a házi és háztáji gyümölcsfák szervezett védelme úttörő jelentőségű és évtizedes hanyagságot hoz majd lassan helyre. Mindezek után megállapították. hogy 688 ezer forint értékű munkát végeztek el eddig a téli lemosó és a sziromhullás utáni permetezéssel együtt Az éves terv szerint az idén egymillió forint értékű permetlevet kell kiszórni, illetőleg ekkora értékű növényvédelmi munkát végezni a megyében. Kitűnően dolgozott a mágocsi, a szederkényi, a véméndi és a selüyei frnsz. De jót védekezett a kártevők ellen a mozsgói, a kétújfalusi, a szabadszentkirályi és a pécsi frnsz is. A beremendi, az újpetred és a szigetvári fmsz tevékenységét viszont elfogadhatatlannak mi nősítették. Az igazgatóság irányt mutatott arra, hogy a jövőben a seit lehetőleg maga a tsz védje meg a kártevőktől. A háza kertekben lévő fák permetezésére is elsősorban csak kölcsönözni kell a felszerelést és a permetievet. Végül a földművesszövetkezeteknek még abban is változtatni kell, hogy a díjaikat gyümölcsfafajtánként állapítsák meg, s ne egységesen. (Földessy) gyulnia, volna értelme élni. így nincs. Papp Zoltán szedte a betyárbútort Martonvásáron és hazaköltözött Szendénesre. — S most már hisz a közösben? — Ha nem hinnék, nem esi nálnám. Ehhez még csak annyit: a 'szentdénesi termelőszövetkezettel 1962-ben egyesítették a nagyvátyit, s ez év márciusa óta Papp Zoltán elnöke lett a nagypeterdi termelőszövetkezetnek is. És mindennek a tetejébe harmadéves hallgató a keszthelyi akadémián. — Hogyan bírja? — Nézze, látástól vakulásig, menni, menni, mindenütt ott lenni, gyűléseket tartani, ellenőrizni, szervezni... Nagyon nehéz, de valahogy csak rendbe kell szedni a dolgokat. S hogy rendbe szedi-e, az nem csupán a jövő kérdése. Mert ott volt például Nagy- váty. Tizennégy forintos tsz, három literes fejési átlag, szer vezetlenség, nevetségesen alacsony termésátlagok — még kukoricából is, pedig ez a vidék a kukorica hatója. — Mit csinált? — Gyűléseztünk. Első időkben mindig nagy jelentősége van a gyűléseknek, itthon is, amikor elkezdtük, egymást érték a gyűlések. S ha nem volt gyűlés, akkor is összejött minden este néhány ember a tsz- irodában, megbeszélni a dolgokat. Nagyvátyon Is gyűlést tartottak. Papp Zoltán elmondta, mit vár és mit tud adni a tsz a tagoknak; Utána megkérdezte, kinek a munkájára számíthat, kiére nem. Húszon öten álltak fel, hogy már pedig ők a tsz-ben nőm dolgoznak. Pár hónap múlva a huszonötből csak három tartotta a szavát s később azok is megkeresték az elnököt, látják, hogy érdemes, dolgozni akarnak. S tényleg érdemes volt? Az egyesített tsz ötven forint munkaegységet fizetett. „Megfúrták“ a sumonyi tavat a pézsmák Különös eset történi a su- monyi halastónál. A halászok egy napom arra figyeltek fel, hogy a tó nyolc-tíz méter széles gátja kilyukadt és karvastagságú résen át ömlik kifelé a víz. A tüzetes vizsgálat kiderítette, hogy pézsmapatkányok „fúrták meg” a halastavat. A vízsiziint alatt mintegy fél méterre ásták be magukat a töltésbe és ott egész barlangrendszert építettek ki. A külső nyílás valószínűleg vészkijáratul szolgált nekik. Rövidesen újabb furcsa eset történt. A gát tetején kisvasút vezet, ezen szállítják a halak takarmányát a vízhez. Az egyik napon a csillét vontató ló lába alatt beszakadt a föld és egy hatalmas pézsma barlang tárult a halászok elé. A több mint négyszáz holdat kitevő halastavakat — a jelek szerint — valósággal tsz-tagok háztáji gyümölcsö- í megszállták a pézsmák. Ez azért is felitűnő, mert pár évvel ezelőtt még ritkaságnak számítottak itt a pézssmapat- kányok., A halászok eddig nem is bántották őket, mert a halállományt nem veszélyeztetik, hiszem növényevő állatok. Most azonban már invázió-jelleget öltött az itt létük és támadásuk célpontja a halastavakat övező gát, — Ez azt jelenti, hogy egy napi munkával átlagban hetven forintot tudnak megkeresni. Azért pedig már mindenki érdemesnek tartja dolgozni! Fegyelmi tárgyalás nem is volt Szentdénesen, csak az első évben egyetlen eg}’. Néhányon nem vállalták a munkát Egy napról volt csak szó, mégis háromszáz forintra bűn tették meg őket Zárszámadáskor az egyik szót kért a közgyűlésen, s azt mondta, egész évben nagyon szégyellte magát a büntetés miatt, bár ő nem hitte, hogy így meg merik büntetni. Eleinte mérgelődött is, de rájött, hogy a vezetőségnek volt igaza. Tartoznak annyival egymásnak az embereit, hogy a rájuk jutó munkát mindenki jól elvégezze. S azóta nincs fegyelmi tárgyalás Szentdénesen. — S ha a többi faluban is rájönnek az emberek, tartoznak annyival egymásnak, hogy jól dolgozzanak, altikor már semmi baj sem lesz. — Fiatalok vannak-e a faluban? — Nem panaskkodfhatom, A baj inkább az. hogy mindegyik csak gépre aikar ülni, A gép a mindenük! Itt van az én fiam — kilenc éves — hallás után megismeri, hog» melyik traktor berregését hall ja. Nemcsak a típust, az egytípusúnk közül is megmondja, hogy melyik kié... Bár csak tanulná szeretne ennyire! Az állattenyésztést azonban már sokkal kevésbé kedvelik a fiatalok. Nincs ugyan egyelőre gond, mert a jelenlegi gárda még hosszú évekig bírja a munkát. — De mi lesz utána? — kérdezi az elnök, pedig az még meglehetősen távoli jövő, s M tudja, mi minden történik addig. Ez a „mi minden" föle* Csatahelyre vonatkozik. A nyolcszáz holdas birtok beékelődik a környező ts?-efc közé. Központjától — a Oö- rösgali Állami Gazdagé elms tartozik — jó húsz kilométerre van, főleg baromfitenyésztéssel foglalkoznak, pedig kitűnő tehénistállóik vannak. Szarvasmarha azonban 61 óta nincs a pusztán. Ez a puszta fönyeremérv lenne a termelőszövetk“Z' nek, S erről sokat beszél:’'* k is nemcsak itt. hanem a járási tanácson, megyei vezetők körében is. Kétségtelen, hogy a Csatahelyen folyó monokultúrás növénytermesztés trágya nélkül nem sok amelyet szorgos lakásépítő te- I J*5iy*“ÍJ,et a tehé7 vékonyságúk közben össze- j ^tóllok teromfitartásra vissza turkálnak, rongálnak. *' A halászok becslése szerinti napjainkban, az is kérdéses. legalább kétszáz pézsma lakik jelenleg a tó körüli barlangokban. Az utóbbi időben már rendszeresen vadásznak rájuk és eddig mintegy harmincat ejtettek el közülük. Sötétbarna, finom bundájuk különben értékes, keresett szőrme — egyért nyolcvan forintot is fizetnek a kereskedők. , — De azért az idén is meglesz az ötven forintos munkaegység? — Okvetlenül, bár a masses gépárak, a pótalkatrészekre fordított nagy összeg eléggé szorítanak bennünket. — Tervei ? — Szeretném, ha a nagype- terdi tsz is legalább ■ ilyen lenne, mint a szentdéncsi. Lázár Ervin i
