Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

í Kezdi tű« sz araíasi hatra! XXI. ÉVFOLYAM ARA: S$ FILLÉR 155. SZÁM szövetkezeti nap A Nemzetközi Szövetkezeti Jelentősek a földművesszö- Napról minden évben világ- vetkezetek keretében működő szerte megemlékeznek. Ma az takarékszövetkezetek eredmé­«*» '■“*»" "ate“c- SS sebben izmosodik a szovetke- hintenek vissza. A takarék- zeti mozgalom Szinte a világ szövetkezetek betétállománya minden országában megtalál- megközelíti a 80 millió forin- ható a szövetkezés valamilyen tot. Legfiatalabb szövetkéze- formája. teink a lakásszövetkezetek. Az első szövetkezetek ná- Számuk a szövetkezeti laká­lunk is, mint á világ más sok építésével párhuzamosan részein, kapitalista viszonyok gyarapodik. A szövetkezeti között jöttek létre. Céljuk a lakásépítés a párt lakásfej- munkásosztály, a dolgozó lesztési tervének szerves parasztság életkörülményei- része. nek javítása volt. A szövetkezeti mozgalom A felszabadulás után 1946- nagyszerű hagyománya, hogy ban alakultak át a régi sző- a különböző szövetkezetek vetkezetek és létrejöttek a kölcsönösen támogatják és földművesszövetkezetek. Ezek segítik egymást. Jellemző pél- a szövetkezésnek olyan új dája ennek az az összefogás, formái, melyek az új társa- amely a földművesszövetke- dalmi viszonyokhoz alkal- zetek és kisipari szövetkeze- mazkodtak, annak megfele- tek lakosságnak nyújtott je- löen tevékenykedtek. Céljuk- lentős szolgáltatásban nyilvá- nak a falu lakossága életkö- nul meg. Sok helyen a mező- rülményeinefe javítását tekin- gazdasági termelőszövetkeze­tették. Gyorsan terjedtek és tek és a földművesszövetke- erősödtek. Tevékenységük zetek összefogásával oldották nemcsak az áruellátásra ter- meg a gyümölcsfák növény- jedt ki, hanem a termelést védelmét. is segítették különböző mó- Baranya megye különböző tlon- szövetkezetei akkor végeznek A mezőgazdasági termelő- eredményes munkát, ha egv- szövetkezetek, valamint a kis- más tevékenységét hatható- ipari termelőszövetkezetek el- san segítik. Napjaink egyik terjedése forradalmi változást legfontosabb feladata, hogy a eredményezett a szövetkezés tsz-ek jól oldják meg a ga- útján. Létrejöttük magával hona betakarítását. Ebben a hozta a fontos termelési esz- munkában is szükséges, hogy közök társadalmasítását. a testvérszövetkezetek a ma­Az SZKP XXII. kongresz- guk sajátos eszközeivel támo- szusán meghirdették a kom- gatást nyújtsanak, munizmus programját. A kongresszus határozatai kö­zött ott található a szövet­kezetek fejlesztésével kapcso­latos tennivaló is. A kong­resszus határozatai a kom­munizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtését je­lölik meg elsődleges feladat­ként, nem pedig a szövetke­zeti tulajdonnak állami tu­lajdonba vételét. A Baranya megyei szövet­kezetek is erőteljesen fejlőd­nek. A földművesszövetkeze­teknek több mint 57 ezer nap alkalmából köszöntjük a tagjuk van. Eves aruforgal­A különböző szövetkezetek jól illeszkednek be a szocia­lista társadalmi rendszerbe, tevékenységükkel egyesítik az egyéni és társadalmi érdeket. A szövetkezetek nemcsak gaz­dasági szervek, hanem egvben tömegszervezetek is. annál is inkább, mert a falu lakossá­gának túlnyomó többsége va­lamely szövetkezettel valami­lyen módon kapcsolatban van. A nemzetközt szövetkezeti műk megközelíti az 1 mil­liárd forintot. Árukészletük közel 140 millió, saját va­gyonuk 142 millió forint. Az fmsz-ek tevékenysége nap­jainkban sem szorítkozik ki­zárólag a kereskedelemre, ha­nem jelentős mértékben segíti a mezőgazdasági termelést is. Segítik az alacsonyabb tipusú szövetkezetek létrehozását, ezzel fontos területeket segí­tenek bekapcsolni a népgaz­daság vérkeringésébe. Pél­dául a Baranya megyei mé- felvirágoztatásáért, hész szakcsoportok évente mintegy 40 vagon mézet ad­nak a központi árualapba. Hasonló a helyzet a gyü­mölcs, nyúl és egyéb szak­csoportok tevékenységét ille­tően. Baranya megyei szövetkeze­tek tagságát, dolgozóit és ve­zetőit. Kívánjuk, hogy továb­bi munkájuk során az eddi­ginél még jobb eredménye­ket érjenek el. Harcoljanak a falu gazdasági, politikai és kulturális fejlődéséért. Segít­sék elő, hogy minél előbb szűnjön meg a falu és város között ma még meglévő kü­lönbség. Dolgozzanak hazánk technikai és anyagi bázisunk erősödé­séért. Közlemény a Román Munkáspárt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának küldöttsége július 1—-3 között nem hivatalos ba­ráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás idején eszme­cserékre került sor a két fe­let kölcsönösen érdeklő kér­désekről. A véleménycserén magyar részről részt vett Kállai Gyula, Apró Antal, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Magyar Szó cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyet tes és Kuti Jenő, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. Román részről résizt vett a véleménycserén Nicolae Ceausescu, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, heonte Rautu és Alexandra Birladeanu, s Román Munkás­párt Politikai Bizottságának póttagjai, Pompiliu Macovei külügyminiszter-helyettes és „Borolimpia46 Budapesten A Kertészeti Kutató Intézet budatétényi központjában jú­lius 8—10 között rendezik met az országos borversenyt, amelyre a 12 megyében nem­rég lezajlott versenyek 800 legjobb borát küldték el az állami és szövetkezeti pincé­szetek, egyéni termelők. Csak az országos verseny „bajnokai” kerülhetnek be majd az augusztus 10-én Bu­dapesten kezdődő ,.bor-olimpia ra”, ahol négy világrész leg­jobb, legszebb boraival mér­kőznek. Az 1962. évi legutóbbi nagy vetélkedőn 300 hazai és 669 j 'külföldi bor rajtolt. Most vi- I í szont már eddig 1046 borral | i nevezett be négy világrész j 1 24 országa. I t Mihail Rosianu, a Román Nép köztársaság budapesti nagy­követe. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­ségét fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és ebédet adott a küldöttség tiszteletére. Az eszmecserék során — amelyek hasznosan szolgálták a felek álláspontjának jobb megismerését — megvizsgál­ták a két párt és a két or­szág közötti kapcsolatok fej­lesztésének, továbbá a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Az eszmecserék őszinte, elvtársias légkörben folytak le. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége pénteken elutazott Buda­pestről. A pécsi stázaüzemben készülnek; az építkezéshez szükséges födém «'leinek. Ez az üzem látja cl a pécsi építkezéseket stá7a- clemekkel. Az üzemben a második gépegység üzembe helye­zése óta jelentősen emelkedett a termelés. Szokolai felv. — A következő betekben tel­jes erőbevetésre lesz szükség, hogy július végére az aratás­sal, augusztus 31-ig pedig a csépléssel is végezhessenek. Ezekről az országos, nagy gondokról tanácskoztak pén­teken a Földművelésügyi Mi­nisztériumban a megyei taná­csok mezőgazdasági osztály- vezetői az érdekelt miniszté­riumok irányító szakemberei­vel. A tanácskozást Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter nyitotta meg, majd Keserű János miniszterhelyettes is­mertette az aratás eddigi ered­ményeit, tanulságait, egyben vázolta a gabonabetakarítás most következő szakaszának legfontosabb tennivalóit. Július 2-ig országosan kö­rülbelül 400 ezer hold gabo­natermést vágtak le, illetve takarítottak be — ami a ve­tésterület 10—14 százalékának felel meg. Tavaly ilyenkor vi­szont már 600 000 holdnál tar­tottak-. Az-iram tehát-nem kielé­gítő. A kezdeti kiesés legfőbb oka az volt, hogy az őszi ár­pa aratására a kombájnok zö­mét sokhelyütt késve „vetet­ték be”; az eddig learatott te­rületből csupán egyharmad rész jut a kombájnokra. Sok­helyütt nagy gond az erősen dőlt, vagy a viharok által „megkevert”, összekuszált ga­bona aratása. Ezzel kapcsolat­ban az előadó hangsúlyozta, hogy itt is szükséges a gépek nagyobb arányú alkalmazása, hiszen a kézi aratócsapatok teljesítménye viszonylag kicsi és országosan legfeljebb 800— 900 ezer hold termését tudják betakarítani. Lehetőleg min­denütt a megfelelő kalószeme lővel ellátott hazai gyártmá­nyú kombájnokat irányítsák a dőlt gabonára. cÁ siker titka Villáminterjú a megye egyik legjobb kombajnosával Nagy Sándor, a Szövetkezetek Baranya megyei Központja Igazga­tóságának elnöke érintkeztünk. — Gratulálok. Eddig maga. ■meg a pécsváradi Földvári Já­nos teljesítette a legtöbbet. — ö mennyit teljesített? — kérdez vissza. ■— Kedd reggelig százhúszat. — Én is annyit. De, ha ez a tábla lemegy, akkor ma, szer- da estére meglesz a 150 hold. — És holnap, holnapután? éve dolgozunk együtt. Meg­Az ÁC-val is mindig harma­dik-negyedik voltam a gépál­lomáson. Most első szeretnék lenni. Talán sikerül. — Hány nap alatt aratta a 150 holdat? Hátratolja sapkáját, jelezve, halt az édesapja. Most har- hogy erre bizony nehéz vála- madéves a Keszthelyi Mező- szólni. gazdasági Akadémián, Ilyen- — Nehéz ezt megmondani, kor nyáron keres egy kis Voltak negyed és fél napok, pénzt, hogy tanulni tudjon. órák is. Gyakran kivert ken háztartási vülamosipari gépjavító egységek is lesznek. Az új szolgáltató üzlethá- zalkait Szászváron, Siklóson, Mágocson, Vajszlón, Duna­szekcsőn, Véménden, Szentlő-1 Ez pedig nem számít be a rincen, Himesházán, Bolyban és Sellyén hozzák létre. Szol­Nagyon szereti a gépet és ért is hozzá. Megtelik a tartály. Mellé áll a pótkocsi. — Menet közben ürítünk, így két-három holdat nye­— Sajnos én egy kicsit le- riink — mondja Mészáros. — maradok majd, mert a lány- Jó ez a gép. Uj SZK—i-es. A csoki tsz-nek, itt dolgozom tavalyi az nagyon rossz volt. ugyanis, van 150 hold borsó- — És azelőtt milyen kom- ja. Ez is beérett és aratni kell. bájnja volt? — ÁC. 1955 óta vagyok kom feljánlásba. bájnios és mindig Liptódon — Mennyit ajánlott fel? dolgoztam vele. Az is a bólyi — ötszázötvenet. Ee ez gépállomás körzetéhez tarto­bennünket az eső. De ha el­állt és rá lehetett menni a földre, mi azonnal rámen­tünk. Még, ha egy-két órára is, de rámentünk. Minden per cet kihasználtunk. Amig esett az eső, addig karbantartot­tunk, javítottunk, utána pe- dik mentünk. — Csak ez a titka a 150 hóinak? — Csak ez. Semmi más. — feleli és szeme a távolodó kombájnt figyeli, amelyen gáltató üzletházat létesítenek j meg « ieSZ_ Ha az idő engedi, zik. Ismeri a területet? Dim- ™ost váltótársa ül. Pécsett a Kertvárosban is. . akkor éjszaka borsót csépe- bes, dombos, af/g vart lapos „ (Szalal) Keserű János miniszterhe­lyettes hangsúlyozta, hogy a kétütemű betakarítás arányá­nak további növelésére van szükség, valamint arra, hogy a gépalkatrész-ellátásban több helyütt mutatkozó hiányokat a gazdaságok egymás közti al­katrészcserével enyhítsék. A leginkább „szorító” prob­lémák között említette meg az előadó: sokhelyütt nincs elég segédvezető a kombájnok ra, a hazai kombájnok és ara tógépek alkatrész, valamint a szállítóeszközök gumiabroncs- ellátását még az ipar jelen­tős terven felüli szállítmányai sem oldották meg. Mivel a kézi aratás aránya nagyobb a szokásosnál, szük­ségesnek látszik, hogy az ara­tásnál felszabaduló kombáj­nokat késedelem nélkül miií- denütt irányítsák cséplésre: kezdjék kint a táblákon ke­resztekből, majd folytassák <jz asztagok mellett. Több vidé­ken — elsősorban Győr—Sop­ron, Vas, Somogy, Tolna és Bács—Kiskun megye egyes tá­jain — a gabonaföldeken máris érzékeny károkat okoz a nagymértékben elszaporo­dott mezei pocok, vannak gazdaságok, ahol 10—30 szá­zalékos a veszteség. Ezekről a területekről az ara­tás után rögtön le kell hor­dani minden termést, majd dieldrines kezeléssel pusztít­sák el a kártevőket, mielőtt visszavándorolnának téli szál­lásaikra. Az előadó végül kitért a tarlóhántás, illetve nyári mély szántás megszervezésére, a gabonabetakarítással kapcso­latos, illetve párhuzamos sür­gős tennivalókra, ismertette a szarvasmarha és sertésál­lomány fejlesztésének leg­utóbbi eredményeit, a takar­mányellátásban felmerülő problémákat. Külön felhívta a szakemberek figyelmét a mezőgazdasági balesetek szá­mának emelkedésére. 1962-ben 237, tavály pedig már 31: halálos baleset volt a mező­gazdaságban, ebből 103 köz­lekedési baleset. A tájékoztató előadás után a megyei mezőgazdasági osz­tályvezetők számoltak be az aratás helyi tapasztalatairól; VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! *1964- XÜLIUS 4. SZOMBAT ★ AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TA MACS LAP3Ä /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom