Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
MM. JÚLIUS 29. hlAPLÓ" 3 Kétéves késéssel A pécsi balett Szegeden 390 ezer pár kesztyűt készítenek Siklóson — Uj gépeket állítottak munkába — Részleget nyitottak Sellyén 1963- ban 450 000 pár kesztyűt fog készíteni a Pécsi Kesztyűgyár siklósi üzeme — mondták jó hat évvel ezelőtt a beruházási program készítői. — Siklós környéke kevés ipari üzemmel rendelkezik, munkaerő lesz bőven. Fiatalom kát képezünk ki, akik majd idővel a törzsgárdát alkotják Az üzemi élet, a biztos kereset vonzza majd a fiatalokat, tehát az elképzelés megváló- sí tható. 1964- et írunk. Hogyan valósult meg a program? — Idén 390 000 pár kesztyűt fog készíteni a siklósi üzem — mondja Párkányi elvtárs, az üzem vezetője. — Tehát 60 000 párral kevesebbet, mint amennyit a program 1963-ra előírt De jövőre már 30 ezer párral megtetézík a programot, s így ha kétéves késéssel is, de valóra váltják az elképzelést. 1959-ben kezdte meg munkáját az üzem. Akkor ötvennyolcán dolgoztak az új falak között, s egy év alatt 45 790 pár kesztyűt varrtak. A varrónők többsége háziasszony, jórészük pedig azelőtt földműves volt A fiatalok közül olyanok jöttek ide, akik nem akartak továbbtanulni, vagy a családi körülmények miatt választották a munkát. Akkor még nem gondolták, hogy ez a könnyűnek látszó munka olyan szakma, amelynek sók fortélya van, ahol a dolgozó ügyességére, esztétikai érzékére, szorgalmára nagyon nagy szükség van. Arra- sem gondoltam, hogy azok, akik a gyár termékeit megvásárolják, világszínvonalon nézik a kesztyűket, igényeik a kereslethez, a szeszélyes divathoz alkalmazkodnak. Egyik negyedévben kézzel varrott nappa-kesz tyűket kérnek, a másikban hosszúszárú, géppel varrott glassee kesztyű t, vagy sertésbőrből készült, kézzel varrott férfi sportkesztyűket. Mindezeket látva, sokan megtorpantak. A tsz-ek jövedelme is csábította Őket, s így otthagy-' ták az üzemet. A fiatalok közül — akik három éven át tanulják a szabászmesterséget, s ez idő alatt tanulópénzt kap nak — többen Is más .társaikat vették szemügyre. akik segédmunkával másutt többet kel-estek. Sorra jelentkeztek. hogy felmondanak. Az üzem vezetői győzték magyarázni, hogy pillanatnyi előnyökért ne adják fel a szaktudást, hiszen ez a jövőt jelenti nekik. Elmennek — maradnak? — Megannyi gond a vezetők vállán. Köziben az üzem nagyobb terveket kapott és új gépeket. Már helyprobléma is volt. A tanműhelyt vagy háromszor költöztették alig két év alatt, hogy a varrodáknak megfelelő helyet biztosítsanak, hogy növelhessék a steppelő' kapacitást.* s megfelelőbb körülmények között termelhessenek a szabászok, s nagyjából megoldják a raktározást. Tanfolyamokat szerveztek, melyektől idegenkedtek az asszonyok, mondván, hogy a szabadidejük rámegy. Rábeszélések, türelmes magyarázás és idén 18 steppelőgépet üzembeállíthat- tak. Ezek kapacitása háromszorosa a kézivarrásénak. Szükség is van rájuk, hiszen az igény áttolódott a steppelt kesztyűk felé. A gyár egyre több megrendelést kap, s vele együtt a siklósi üzem is. A létszám még nem bírja a megnövekedett tervet, hiszen sok fiatal még csak tanuló. Ezért részleget nyitottak Sellyén, ahol amúgyis hiány volt a munkalehetőségből, s így 50 asz- szsonyt állandóan foglalkoztatni tudnak. A környező községekben még 100 asszonyt tanítottak be varrásra, nekik is jól jött a kereset és a gyár terv teljesítését is elősegítette. De ugyanakkor újabb probléma jelen tkeáfett: a MÁV megvonta a vasúti kedvezményt az otthon dolgozó asz- szoíriyoktó!, annak ellenére, hogy a Minisztertanács ide vonatkozó rendelete alapján az otthoni dolgozók ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az üzemiek. Hiszen ők csupán azért dolgoznak otthon, mert az üzem nem tucf részükre helyet biztosítani. Az asszonyok sorra jelentkeztek, hogy nem érdemes dolgoz- niok, hiszien a heti háromszori négyszeri bejárás legalább 2—300 forint kiadásit jelent. Itt nincsenek olyan tradíciók, mint a Pécsi Kesztyűgyárban, ahol ott dolgozott a nagyanya, s ott dolgozik az unoka is. ahol egész kesztyűs dinasztiákat lehet találni. Siklóson még csak most kezd érlelődni a törzsgárda, niszen hat év nagyon rövid idő egy üzem életében. De ennek éllenére a vezetők megőrizték optimizmusukat, nem futa- modták meg és bíznak abban, hogy az alap, amit öt éven át ápolgattak, szilárd, s erre építve, jövőre már 480 000 pár kesztyű hagyhatja el készen, az igényeknek megfelelően az üzemet A Baranya megye! Építőipar! Vállalat keramzit üzemének laboratóriumában különböző építőipari anyagokat vizsgálnak. Részben a keramzit gyártásához felhasználásra kerülő nyersanyagokat, részben pedig az cpületpanelhoz használatos anyagokat elemzik. hl IVATAS ES HOBBY Beszélgetés egy nemzetközi ösztöndíjassal Dr. Telegdí Gyula, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének tanársegéde nemzetközi ösztöndíjat kapott egy amerikai alapítványtól. A fiatal orvos szeptemberben kel át az óceánon, s egy évig folytat kutatásokat a Miami Egyetemen. Mivel igen fiatalnak látszik, az életkorával kezdem: — Hány éves? — Huszonldienc. — És mivel foglalkozik az intézetben? — Az endokrinológia egyik ágával. A mellékvese és az ivarmirigyek kölcsönös kapcsolatai, azok idegrendszeri vonatkozásai érdekelnek. Főként állatkísérletes kutatásokat foly. tatok: kutyákat, patkányokat, nyulakat, tengeri malacokat vizsgálok ebből a szempontból. — A kutatásnak vannak gyakorlati vonatkozásai is? — Természetesein. Közelebb juthatunk bizonyos női betegségek gyógyításához,'a terhesség szabályozásához és még több máshoz. — Miért választotta ezt a tudományágat? — Az endokrinológia mindig érdekelt. Hogy ezen belül pont a mellékvese és ivarmirigyek kölcsönös kapcsolataival foglalkozom, ez már a körülményekkel magyarázható. Amikor az intézetbe kerültem, ezzel foglalkoztak. Az hiszem, a többi érthető. És a hivatásérzet? — A hivatásérzet a munkával alakul. — Közelebbről? — Nem tudok fix dolgot mondani. Ha ebben a tudományágban évtizedek múlva is sok kutatni való lesz, akkor természetes, hogy életem végéig e területen maradok. Ha viszont már öt-tíz év múlva felfedezik az alapvető összefüggéseket, aligha marad keresnivalóm ebben az ágban. Nem lehet mindent előre látni, különösen a mai időkben, amikor a tudományok fejlődése annyira felgyorsult! — Mennyi szakcikk jelenik meg havonta a tudományágából? — Körülbelül ezer, ezerkétszáz. — Hogyan tud velük megbirkózni? — Ügy, mint mások. A segédfolyóiratok segítségével megismerem kivonatos tartalmukat, s a fontosabbakat, a közelebbről érintőket magam is elolvadom. így is van vagy ötven cikk havonta. — Időben? — Általában ' napi néhány óra", a cikk hosszától és fajsúlyától függően. Vannak ta- nulmányjellegúek is. — És mennyit vesz igénybe a munka? Mi marad még pihenésre és szórakozásra? — Délelőtt kilenckor kezdek s általában este hatig-hétig vagyok bent. Mivel reggel hétkor kelek, tizenkét órám van még hátra. Ebből két-három óra az olvasásé, a többi meg másfél éves kislányomé és feleségemé. Ebből részesedik a szépirodalom meg televízió is. — Magyarnyelvű szépirodalmat olvas? — Nem, többnyire idegen nyelvűt. Copperfield Dávidot angolul, Maupassant novelláit pedig németül olvastam. Sajnos, gyakorolni kell a nyelvet — És nem fárasztó? Gondolom, Időnként elő kell vennie a szótárat is, nem? — De igen? Az is természetes, hogy fárasztóbb, mintha magyar nyelvű regényt olvasnék. — Mi a hobbyja? — Voltaképpen semmi. Valamikor a teniszezés volt, de most csak kétszer-háromszor játszom évente. Nincs időm. Az idén még egyszer sem játszottam. — Lassan vége a nyárnak. Mi volt az oka, hogy nem ját- szott ? — A külföldi út. Két és fél Július 25-én este a Szegedi Szabadtéri Játéikok szignója másodszor hangzott fel az idén. A 25-i jeladásnak, ha egy kicsit is lokálpátrióták vagyunk számunkra megkülön böztetett jelentősége van, mivel ezen az estén a Pécsi Nemzeti Színház Balett Együttese lépett színpadra. A szimbólumok szimbólumai A mintegy ötezer főnyi közönség türelmetlenül várta a fényfüggöny elolvadását, a játék kezdetét. Legtöbben valószínűleg csak a szomorkás népmeséi idill eljátszását várták, s izgatott gyanakvással, jóhiszeműséggel és kétellyel csak a szakma ült a helyén, mert. jól emlékezett Eck Imre balettigazgató nyilatkozatára: „Egész munkálkodásunk a konzervatív ízlés utóvédállásainak elszánt támadása, ez is Bartók Béla szellemközelségét tételezi fel együttesünk életében.“ Bartókot játszani kétségtelenül óriási feladat, még olyan kiváló, tehetséges együttes életében is, mint a Pécsi Balett bizonyos értelemben a „királyvíz” szerepét játszhatna. Bartókkal bizonyítani lehet, a Bartók táncdiráma bemutatásával nyilvánvalóvá vál hat az a korszerű szintézis, ami a pécsi együttes több éves munkájának az eredménye. Fülöp Zoltán Kossuth-díjas érdemes művész díszleteinek megpillantása után a rendszeres színházlátogató bizonyára lemondott a népmeséről és tudomásul vette, hogy „A fából faragott királyfi” bemutatóján többről, a mélyebb összefüggések feltárásáról, megkereséséről lesz szó, a balettművészet és a dramaturgia sajátos eszközeivel. „A fából faragott királyfi” nem újszerű, hanem lényeg- látóan, kereső, filozófiaiiag és történelmileg meghatározot- tabb szinpadraállításáórt Eck Imre balettigazgatót és a pécsi társulatot őszinte elismerés illeti. Eck nem forgatta fel sem a bartóki, sem a balázs- bélai gondolatot és eszmevilágot, hanem annak öntörvényeit követve, éppen a bartóki és balázsbélai logika szigorú törvényei szerint világosabbá telte, láthatóvá a lényeget. — Balázs Béla szövegvázlata alapján idáig kétszeres, bonyolult szimbólumrendszerrel jelenítették meg a történetet, ami figyelembe véve azt az elembertelenedett világot, amelyben Bartók és Balázs Béla dolgoztak természetes volt. Eck egyszerűsítette a szimbólumrendszert, és lemeztelenítette az emberi lényeget, hogy a dráma tényleg dráma legyen, világos konfliktusokkal, a tragédia forrásainak pontos megjelölésével. Balázs Béla szövegében a fák és a vizek valójában a világ, a társadalom szimbólumai, melyeket a színpadon a táncosok jelenítettek meg. így a néző a szimbólumok szimbólumait látta, s a kontúrok, a konfliktusok elmosódtak. Eck meghatározza a szimbólumok mögött rejtőző világot és a t.ánc nyelvén kimondja, hogy a dráma adott társadalma embertelen, és az ember csak a saját álomvilágában lehet boldog. A modem dramaturgia eszközeivé! felvillantja az ember valódi arcát, és meg mutatja ázt a látszatvilágot, mesterkédt, . az ember lényegétől elidegenedett világot, melyhez a létében elbizonytalanodott ember tragikus módon ragaszkodik. Eck megfogalmazáséiban a dráma itt válik teljessé. Kitűnő produkció A magasrendű filozófiai drá mát, a Pécsi Nemzeti Színház Balett Együttese a tánc klasszikus elemeire épülő, új megoldásokban bővelkedő kul túráit nyelven adta elő. Az együttes kialakult stílusa a megjelenítésben mindenütt érvényesült, az egyéniség, újszerűség jelei vitathatatíanok voltak. A táncosok munkáját külön megnehezítette a lejtős, sokszorosan tagolt színpad, de a technikai nehezítések ellenére is Volt erejük a drámára koncetrálni. és sikerre vinni Bartók remekművét. Az ember tragédiája Árva Eszter táncában és játékában válik végzetesen drámaivá, szomorú, több színien is érzékelhető megbillent életté. Árva Eszter mozgása, arcjátéka, gesztusai együtt, sokszínűén fejezték ki az ember értetlen meglepetését, megdöbbenését. szomorú kételkedését, a dráma átérzését. a kétségbeesést.. Kitűnően játszott Csifó Ferenc, Brelus Mária, Tóth Sándor, és Síi- mácz Gabriella. Csifó Ferenc tánca a táncjáték tragikus fordulatainál rendkívül plasztikus, kifejezően drámai volt. A kitűnő produkció jelentős szellemi vezére volt Eck Tmre mellett Sándor János karmester. aki pontos és a dráma lényegét átérző, a drámával együtt rezonáló dirigálás-mai tulajdonképpen egyetlen szomorkás emberi érzéssé olvasztotta a zenét és a táncot. Kifejező, a táncjáték lénre- .gére, korszerűségére összpontosító jelmezeivel Gombár didit is részese a tehetséges a lk otógárdának. Kent szabadtérre való A pécsi balett az elő»dós színvonalát tekintve tehát sikerrel szerepelt Szegeden. Egyet azonban észre kellett yennünk; Az óriási szabadtéri, színpad, melyet a nézőtér kö- zepe táj áröl szinte nem lehetett áttekinteni nagy aopöot okozott a Pécsi Nemzeti Színház kiélétszámú, Balett Együl* tesének. Könnyen lehet, hoev ,,A fából faragott királyfi” filozófilkus története eleve nem szabadtérre való. A 25-én este megrendezett színházi este második bemutatója A. Honegger „Johanna a máglyán” című drámai oratóriuma volt. Az óriási tömegeket felvonultató dráma egyes jeleneteiben a néc«t balett is közreműködött. Táncbetétjeik sikeresek voltak. Bertha Bulcsú A játszótér halála hónapot töltöttem Dániában, az egészségügyi világszervezet’ tanfolyamán. Bár a két és fél hónap alatt nagyon értékes instrukciókat kaptam, mégis elmaradtam a kutatással, és tekintve, hogy Amerikába megyek szeptemberben, pótolnom kell egyet és mást. — Hányán kaptak ösztöndíjat attól az amerikai alapítványtól? — összesen harminchármán. Ebből tizennégy amerikai, hét angol, négy japán, egy belga és így tovább. A szocialista országokat Lengyelország és Magyarország képviseli, ugyancsak egy személlyel. — Kapott-e munkája nagyobb elismerést ennél az ösztöndíjnál? — Nemrég értesültem arról, hogy kandidátusi disszertációmat előzetesen elfogadták. Hazai viszonylatban ez, nemzetközi vonatkazásban pedig az ösztöndíj a lagnagyobb elismerés. — Miami a szubtrópusi övezetben. fekszik. Az amerikaiak üdülő-paradicsoma. Járt már ilyen éghajlatú vidéken? — Még nem. De most már egyre gyakrabban jár eszemben. Még többet gondolok azonban a munkára. Az egy év alatt feltétlenül produkálnom kell. És nemcsak magamat képviselem, hanem egy kicsit a hazámat is. Felelősséget jelent ez. Csúnya dolog, amikor a kisgyermekek birodalmát feltúrják. Kolozsvár utca 7.. 9., 11.. 13. és így tovább. Kétemeletes házak. Szemben is magas házak. A lakók fiatalok. Száznál is több apró gyermek. Valami kis játszótér kellene. Lett is játszótér. Összefogtak a szülők. Fákat ültettek, homokozót ástak, hintát készítettek és szép virágos játszótér kerekedett a hosszú udvarban. Alig egy éve született a játszótér, s máris elérkezett a halála. Két nappal ezelőtt néhány ember ásót és csákányt fogott. Dőlt a fiatal fa, a poroló, a homokozó és' a sok szép virág. A gyerekek sírtak, a mamák pedig álltak az erkélyen és nem akartak hinni a szemüknek. Futás a tanácstaghoz, a tanácshoz; a városihoz és a kerületihez. Százak kérdezték: Ki engedte meg, hogy halált mondjanak a játszótérre? Ki adott ide garázsépítési engedélyt? Hiszen két évvel ezelőtt éppen a tanács kérte a lakókat, hogy szépítsenek, építsenek játszóteret! Választ még nem kaptak. Állítólag senki sem engedélyezte, hogy a játszó tér kellős közepén az ablakok alatt építsék fel a garázsokat. El is hiszem, hogy nem adtak erre engedélyt, hiszen hozzáértő tanácsi vezető ilyent nem is tehet. Vagy ha mégis, akkor eljárása meggondolatlan volt és sérti a környék lakóinak érdekeit. Egyébként is, az udvar felső szegélyén már vannak garázsok, s ott még lehetne építeni újabbakat. De nem az udvar közepén, feltúrva a szép játszóteret, kivágva a növekvő árnyékot nyújtó íácskákat. Magam sem hittem volna, h? nem látom a helvszfnen. Jogos a lakók felháborodása. S mi szót emelünk az ilyen cselekedetek eile“ azért is. mert érv re gva- koribb lesz az ehhez hasonló önkényeskedés, eav- re gyakrabban érkeznek a panaszok. Nem szükséges a sorokat szaporítani: az égé»” garázsépítési probléma és a gombamódra szaporodó ..partizán építkezés” megérett arra, hogy az illetékes szervek sürgősen ét- kom olyan foglalkozzan»’- vele! Járják végig a tei° püléseket, különösen az ú' lakónegyedeket és a lakók együttműködésével döntsék el. hol ás miire” formában lehetséges varázsoknak helyet biztosítani. A jelenlegi állapot egvre mérgesedik és itt-ott veszélyessé válik. A tanácsszervek mielö+’ építési engedélyeket adna1' ki, előtte hallgassák a körzet lakóit, tanácstagjait, és csak azután hozzanak végleges döntést. Mégsem lehet olyan állapotot teremteni, hogy a magas bérházak között egyetlen kis játszóterecslíét, — több mint száz gyermek paradicsomát tönkretegyék. S végül aki megsérti a rendelkezéseket, engedély nélkül épít, azt szigorúan vonják felelősségre, kötelezzék az építmény azonnali lebontására! Az előbb említett bérházak lakói elhatározták, hogy „társadalmi munkában bontják le és hordják el onnan az épülő garázst”. Ha a kerületi tanácsok, — ez esetben a 111 kerületi — képtelenek rendet teremteni ebben az áldatlan állapotban, akkor teremtsen rendet a magasabb fórum! De úgy. ho"- az a lakók túlnyomó ségének az érdekeivel ő megegyezzék! <g> Magyar László ■ í
