Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

m I JÚLIUS flL KEDD AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM* XU: M FILLÉR in. szám. VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJEILK! A könyvek türelme A korszerűség úgy kíván­ja, hogy a szágulással kezdjem. Ugyanis azt mondta múltkor a barátom a könyv- szekrényemet szemlélve, hogy ezen a pénzen már egy mo­tort vagy akár egy használt autót is vehettem volna. — És azzal száguldozhatnál, öregem! De így... Valami olyasmit feleltein, hogy hát persze, de azért száguldozni többféleképpen te­het. Tehát erről a szellemi faj­tájúról mondanék néhány gyalogjáró szót Nem arról, hogy a vizuális művészetek térhódításával hűtlenkedünk időnként a könyveikkel; ez természetes, hisz a vizuális műveltség szerepe megnőtt. Úgy vélem, hogy aki ideje­korán átesett a betűfertőzés kívánatos gyermekbetegségén, az is nehezen tud megbirkóz­ni azzal, amit a mai világban csak mint legszükségesebbet el kellene olvasni. Azok pe­dig, akik különböző okok miatt felnőtt vagy öreg fejjel szoktak rá az olvasásra, és most a könyv jó íveitől be nem telhetőén az elmulasz­tottat is pótolni akarják, még nehezebb helyzetben vannak. A könyv-, folyóirat- és új- eágkiadás egyre nagyobb hul­lámokban áraszt el bennün­ket. Csak úgy lehet felszínen maradni, ha tudomásul vesz- szük, hogy az olvasásnak is van egy Íratlan menetrendje. Enélkül könnyen előfordul, hogy a pesti gyorsra szándé­kozunk felülni, és teszem Gajdos-pusztán fogunk kiköt­ni. De a maradandó olvasás­nak megvan a maga sebessé­ge is, mert a lapozás nem szellemi munka. Néha meg­döbbentő, hogy diákok elol- vasottnak vallott kötelező vagy más olvasmányokra mi­lyen felületesen emlékeznek. Ezért. Tehát, ahogy már Ka­- zinczy is tanácsolta, jót S jól. A klasszikusokból és a mából. A legnagyobb klasz- szikusok olvasása nélkül talaj- talan a műveltség és bizony­talan is, mert csak a csúcsok­ról lehet helyesen tájékozód­ni. Valaki például az „Orosz- lánkönykök”-et a világiroda­lom legnagyobb háborús regé­nyének nevezte, mert csak filmen látta a „Háború és bé- ké”-t. A világirodalom feledhetet­len regény- és drámahőseinek ismerete nélkül a ma embe­rét, saját magunkat sem is­merhetjük igazán. Ahhoz, hogy tudjuk, kik vagyunk és mivé akarunk válni, azt is látni kell, hogy kik voltunk. Mert Hamlet és Bánk, Faust és Ádám, a művekben felbuk­kanó ezerarcú Éva, de Don Quihote, Homéros vagy Jókai titánjai, Balzac vagy Móricz gránitalakjai, sőt, Édes Anna és Bovaryné is, és mind a remekművek lapjairól elénk álló halhatatlanok többé-ke- vésbé, de kissé még mi va­gyunk. Ahogy a verskötetek csengő soraiban is saját szív­verésünkre döbbenünk. Többek, teljesebbek, egy­ben-más ban talán még maib­bak is leszünk a könyvek ál­tal. Mert hogyne értenénk, hogy napjainknak is szól Jó­zsef Attila humanizmusa, ez a vallomás, Petőfinek modern párja: „Forrást kutat, nem vért itat* a szabadság s a szerel í"*rn .'9 Nagygyűlés i lengyel felszabadulás ávftntalája alkalmából Yarsú: Opeléban, a Szent Anna hegyen, a sziléziai felkelők emlékművénél 120 ezren vettek részt a lengyel felszaba­dulás 20. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen, amelyen Marian Spychalski marsall, bonvédelmi miniszter, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. — Magasra tartva hazánkban a szocializmus építésé­nek zászlaját, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy vannak olyan erők, amelyek meg akarják bon­tani munkánk békés ritmusát, — mondotta Spychalski. — A hitlerizmus bonni utódai az őrültek makacsságával szítják Nyugat-Németországban a gyűlöletet Lengyelor- szág, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia iránt. Ml azt valljuk, — hangsúlyozta Spychalski, — hogy aa olyan fontos kérdésekben, mint a háború és a béke kérdése, előbb vagy utóbb diadalt arat a józan ész. Mi úgy véljük, bogy a politikai realizmus a kalandorság fölé kerekedik, hogy korunkban kudarcra van ítélve a hideg­háború és a fegyverkezési verseny politikája. A bonni politikusok számára nem titok, hogy a béke érdekeit a Szovjetunió óriási katonai ereje védi, olyan erő, amely képes letörölni a föld arculatáról minden agresszort. A varsói szerződés értelmében ezt az erőt támogatják a szo­cialista államok fegyveres erői, köztük a mi lengyel nép­hadseregünk is. Hz afrikai csúcstalálkozó ma befejezi munkáját Kotró: Vasárnap kút plená­ris ülést tartott az afrikai ál­lam- és kormányfők kairói értekezlete. Nkrumah ghatnad elnök más- félórás beszédben igyekezett meggyőzni az értekezlet részt vevőit egy afrikai egység­kormány létrehozásának törté- neümá szükségessé géröL Éle­sen bírálta az afrikai egység- szervezet úgynevezett felsza­badítás! bizottságát, amely nem segíti kellően az afrikai népek felszabadító mozgalmát. Végül felhívta azokat, akik ké­szek az afrikai egységkör- mán y megalakítására, hogy bármilyen kevesen vannak is, teremtsék meg ezt * kor mányt. Ben Betta nagy érdeklődés - sél várt beszédében inkább csak Izrael kérdésével és Al­géria saját belső problémái­val foglalkozott. Izraelt Dél- Afrikához hasonlította és han­goztatta: Izrael a neokolonia- lizmus eszköze az afrikai kon­tinensen. Ben Bella a továb­biakban hangoztatta, hogy az afrikai országoknak tanulmá- nyozniok kell az egységkor­mány gondolatát még akkor is, ha e kondolat megvalósí­tásának akadályai vannak. Az afrikai egységkormány a vég­ső cél és nincs jogunk ahhoz, hogy egyszerűen félretegyük ezt a kérdést — mutatott rá az algériai elnök. Apithy dahamei elnök indít­ványozta, létesítsenek gazda­sági testületet az afrikai or­szágok gazdasági elszigetelt­ségének megszüntetésére és együttműködésük fokozására. Líbia küldötte bejelentette az értekezleten, kormánya tár­gyalásokat kezdett az angolok kai és amerikaiakkal a Líbia területén lévő katonai támasz­pontok felszámolására, ö is felhívta az afrikai vezetők fi­gyelmét az izraeli militariz- mus veszélyére. A kairói értekezlet kedden, július 21-én fejezi be mun­káját Egyiptom földit lelőttek egy határsértő repülőgépet Az EAK katonai szóvivőjé­nek bejelentése szerint vasár­nap délután négy Mira-ge- típusú izraeli repülőgép fel­derítés céljából egyiptomi te­rület fölé akart behatolni — jelentette a MEN hírügynök­ség. Az EAK vadászrepülőgépei ötperces légicsatában rakéták­kal egyet lelőttek közülük, egy másik pedig megrongálódott. A berepülés színhelye Ale­xandria abukiri körzete volt. Az AP hírügynökség Tel Aviv-i tudósítása szerint egy izraeli szóvivő cáfolta az iz­raeli gépek lelövéséről szóló kairói bejelentést Vagyis emberi fajtánk cso­dálatos naplói nélkül — ahogy Szerb Antal nevezte a köny­veket — szegények lennénk, szellemi hajótöröttek, gyökér- telén lenne a műveltségünk. De általuk kapnak igazi értel­met századunk könyvei is. So- lohov „Emberi sors"-a és He­mingway „Öreg halász.. .'’-a így mutatja magasra a külön* böző isteni és emberi színjáté­kok után a mai emberi mél­tóságért küzdők alakját akik­ben már apáinkra és testvé­reinkre ismerünk. „Az embert el lehet pusztítani, de nem le­het legyőzni” — mondta San- tiagó, és Szokolov ezt: „Igye­keztem összeszedni magam, hogy minden fételem, nélkül nézzek a pisztoly csövébe, ahogy katonához illik: életem ultolsó perceiben ne lássák ellenségeink, hogy mégiscsak nehéz megválnom az élettől”. H a már mosolygunk is Gogol, Maupassant Ha- sek vagy Mikszáth panopti­kumfiguráin, Jean-Christophe, Hans Castorp, Pavel Vlaszov, Robert Jordan, Grigorij, Dá­vidom és Ivan Gyenyiszovics, Pelageja Nyilovna és Kurázsi mama személyes ismerőseink. Mind élni tanítanak és élni segítenek, azzal elsősorban, hogy felemelnek és gyönyör­ködtetnek. A példákat még sorolhat­nám de itt vannak élő kiasz­LOYASBEMUTAIÓ BABARCON A Bólyi Állami Gazdaság négyes fogata nagy sikert aratott a babarc! bemutatón. (Riport a 3. oldalon) Aratási nagy üzem Baranyában Vasáruéi» számos kozst'grben bcfcfealék az aratást Segítettek a katonák is Vasárnap is aratási nagy­üzem volt a megyében. Azok­ból a termelőszövetkezetek­ből, ahol befejezték az ara­tást, a kombájnok átvonul­tak oda, ahol segítségre szo­rulnak. Sok helyen társadal­mi munikában is dolgoztak. A szigetvári járásból Kozá- ri József mezőgazdasági osz­tályvezető adott pillanatképet vasárnapi kiszállásáról. Amíg a hoboli tszdagok csépeltek, 25 katona segített más mun­kaiban. — Gyöngyösmelléken szintén. Hordták a gabonát, rakták az asztagot és kazlat, tisztogatták a magot a kom- bájnszérün és szállították a magtárba. A katonák jól ér­tettek mindenhez, hiszen több­ségük parasztgyerek, Tóth fő­hadnagy is, aki még a hoboli tsz-tagokat is buzdította, sze­mélyes jó példáján kívül. A járás kombájnjai mánd mentek, és a szervezés is ru­galmas volt Zádoron például a búcsú miatt nem volt ki­látás az aratásra, ezért a két zádori kombájn közül az egyik Kétűjfalun aratott, a másik Teklafalun. A megyei tanácsról hétfőn reggel hívták a szerkesztősé­get, hogy dicsérjük meg azt a Í0 szederkényi KISZ-fiatalt, aikik vasárnap 400 mázsa bú­za tisztítását és zsákolását vé­gezték el. A hét folyamán pedig a helyi sportolók 40 holdról behordják a tavaszi árpát A pécsváraó® járás főagno- nórrvusa közölte, hogy Vémén- den a magtisztítást a függet­lenített beosztottak — brigád- és tízemegységvezetők, raktá­rosok — látták el társadal­mi munkában. A négy kom­bájn is ment, melyek közül kettő saját, kettő a pécsvá­rad! gépállomásé. A peliérdi tsz-ben — az elnök tájékoztatása szerint — 90 katona segített a gabona- behordásban. A kombájnokkal azonban továbbra sincs sze­rencséjük. Igaz, kettő 400 má­zsa gabonát aratott vasárnap, de a másik három szentlőrinci kombájnnal csak bajlódtak, vagy álltak. A rossz kombáj­nok miatt áll pillanatnyilag szikusaink is egészen a fiatal ígéretes tehetségekig. A Há- betler-család országos hírneve bizonyítja, hogy nemcsak a Szabó-család pletykaízű tan­meséire fogékony közönsé­günk. A mai magyar költők is elsősorban őszinte, nyílt és gondolatgazdag hangjuknak köszönhetik a sikert. Annak, hogy felráznak és érzések, gondolatok és világlátás rest­ségéből, nyitoga/tják a sze­münket, hogy lássunk és fel­eszméljünk, ráeszméljünk ön­magunkra. A könyvek mindig és min­denütt várnak ránk. Miért él­nénk vissza a türelmükkel? ... Wei.lingpr Vilmos igy az aratásuk: 736 hold van levágva, 900 hold még nincs. Hír Kátolyból: a termelő­szövetkezet búzakísórleti tele­pén a bánkuti és fertődi ver­senyéből a fertődi búza ke­rült ki győztesen 18,40 mázsás holdanként: átlaggal. A Szederkényi Növényvédő Állomás hétvégi értekezletén a következő időszerű és fontos témákról volt szó: a növény- védelmi fegyelem megkövete­lése, a közérdekű védekezés, a törpeüszük-veszély, a lucer­na- és vörösheremag fogás és a nagyüzemi, dieldrines egérirtás. Az értekezleten a megyei főagronómus is jelen volt. A megyéből érkezett telefon jelentések alapján külön di­cséret illeti a termelőszövet­kezetek aratási, betakarítási munkálataiban segítő honvéd­séget Vasárnap több száz ka­tona dolgozott a megye tsz- eiben. így többek közt — a @Jl ifiéi CL A G 35-ös éktelen pufogás- sal remeg a cséplőgép előtt. A levegő is remeg. Néha úgy tűnik a remegő levegőn ke­resztül, mintha az emberek táncolnának. Bányai József bandagazda a kiszóródott árpát meri. Ki­mért mozdulatok. Nem sietős, de ütemes. Látszik, hogy nem először csinálja. — Tizenhat éve dolgozunk együtt! — magyarázza —. Mindannyian Zokogából jöt­tünk. — És ha nem csépelnek, akkor mit csinálnak? — Von egy kis földünk, olyan egy hold forma. Ezen dolgozunk. És muzsikálunk. Zenészek vagyunk mi kérem. Mindannyian, csak a lányok nem. — Maga a prímás? — Igen. — Mindenhogyan banda­gazda. Nevet. — Az én zenekarom csak hattagú. De ez a banda — a kazalra mutat — tizenhat. Nincs velük baj. Dolgoznak. Egész nap még nem csépel­tünk ugyan, ezért teljesít­ményt nem tudok mondani. Egyszer dolgoztunk fél na­pot. Nyolcvan mázsát csépel­tünk. — Vasárnap is dolgoznak? — Igen. Csak akkor nem csépelünk, hanem muzsiká­lunk. Sellyén, a kerthelyiség­ben. Oda szerződtünk. Különös cséplőcsapat. Mind zenész és mind a zokogai ci­gánytelepről való. A gép nyeli a kévét, a ban­dagazda fia, Bányai János az etető. — A nők mennyi kapnak a keresetből? — Hetvenöt százalékot. ■— Nem érdemlik meg a százat, mint a férfiak? már említettek mellett - Fel- ső mindszenten és Magyareg- regyen is. A felsőmindszenti termelő­szövetkezet jelentése szerint vasárnap a katonák segítségé­vel 18 holdról húzták le a szalmát, a tsz erőgépéi pedig ezen a napon 45 holdról arat­ták le a búzát és ezzel va­sárnap be is fejezték az ara­tást. A pécsváradi járási tanács mezőgazdasági osztálya közli; Ófalun és Mecseknádasdon is befejeződött a búza aratása. A Pécs városhoz tartozó ter­melőszövetkezetekben is dol­goztak vasárnap. Jó munkát végeztek. A szombati jelentés szerint a város termelőszövet­kezetei már 93 százalékra tel­jesítették aratási tervüket, hét főn pedig már csak néhány hold tavaszi árpa volt Pécs- szabolcson. Már csak ez hiány­zott ahhoz, hogy az aratás tel­jes befejezését jelenthessék. zene kai' — Könnyebb a munkájuk. — De porosabb. — Ez igaz. Én a magam részéről megadnám nekik a száz százalékot, de nem tu­dom, hogy mit szól ehhez a banda. A szakácsnőnk, az 100 százalékot kap. — Hoztak magukkal sza­kácsnőt is? — Hát persze. A Szántó Kálmánnét. Jól főz. Ma itt volt a tisztiorvos is. Megvizs­gálta az ebédet és mindent rendben talált. Az elevátoron utazik a szal­ma. Merész fejest ugrik és már teregetik is. — Csonka József és Káta József a két kazalmester — magyarázza a bandagazda, aki az ügyek intézéséért semmi külön pénzt nem kap, csak szívességből csinálja — Cson­ka István, Bogdán Lajos pe­dig beosztottak. Magasra emelkedik a kéve. Orsós Istvánné elkapja és át­nyújtja az etetőnek. A zsákos zömök fiatalem­ber ifjú Orsós János a neve. Teste barnán fénylik, válla, mint egy birkózóé. Vállán ke­resztül vastag bőrből vállvé­dő. — Sokat kell zsákolni? — Elég sokat. — És minek örül jobban: ha többet, vagy ha kevesebbet kell zsákolnia? Mosolyog. Fekete szeme fé­nyesen csillog. — A sok nehéz. De, ha so­kat kell zsákolni, akkor sokat is keresünk. Száll a por, ömlik a szem. Izzadtságtól csillog az embe­rek barna bőre. A kétújfalusi termelőszövetkezetben csépel a zenekar. A prímás ugyanaz, de a munka nehezebb. De ezt is szépen csinálják. Szalu* lánoj / *

Next

/
Oldalképek
Tartalom