Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

1361. JÜLIUS 13.

'napló'

9

Minden miniszter retteg tőle

Érdekes részletek Yvonne de Gaulle életéből

Madame Y vonne de Gaulle, a francia államelnök felesége, $ ennélfogva Franciaország első asszonya teljesen visszavonultan él az Elysée palotában. Nagyon ritkán szerepel a nyilvánosság előtt és életmódjáról még Franciaországban is vajmi keveset, tudnak. Edvard Behr Párizsban élő amerikai újságíró nemrég a Saturday Post amerikai hetilapban megrajzolta az elnökitó portréját, úgy, ahogyan közvetlen környezete és régi ismerősei látják. Az alábbiakban részletet közlünk a cikkből.

YVONNE CHARLOTTE Arma-Marie de

Gaulle, Franciaország First ladyje annyira ismeretlen Párizsban, hogy egész nap járhatja az üzleteket, anélkül, hogy valamelyikben felismernék.

Szigorúan óvakodik a televízió felvevő gépeitől, nem hagyja magát lefényképezni a képeslapok számára, nem ad interjút.

— Olyan visszavonultan él — mondta az Elysée palota egyik alkalmazottja, — hogy a személyzet nagyrésze még egyszer sem látta. Azt hiszem, még sohasem járt a palota konyhájában.

Visszavonultsága ellenére Yvonne de Gaulle kérlelhetetlen szigorral őrködik az erkölcsökön. Azt mondják, eddig már egy tucat gaul- leista politikus bukását okozta.

Habár nem merészkedik az elnök határozataiba beavatkozni sem az elnököt befolyásolni és szinte alázatos tisztelettel viseltetik iránta, de Gaulle egyik régi munkatársának véleménye szerint „neki van a legnagyobb hatalma Franciaországban és minden miniszter retteg tőle.”

Igyekszik teljesíteni férje kívánságát és meghúzódik a háttérben. Ez jellemzi kifürkészhetetlen természetét, azóta hogy 1920. november 14-én lille-ben egy teadélutánon megismerkedett vele.

De Gaulle ide-oda tologatta a bejemben — roppant rossz táncos volt —, majd visszavezette a helyéi«, élénk gesztussal megköszönte a táncot, közben feldöntött egy teáscsészét, úgy, hogy a tea a leány ölébe ömlött. Öt hónappal később házasságot kötöttek. Kezdettől fogva de Gaulle volt az úr a házban, szeszélyes úr, olykor valóságos deszpota. Nagyon bántotta, hogy csekély katonatiszti fizetése mellett részben felesége vagyonára szorul.

— Ebben az időben — mondja mindkettőjük jó ismerőse, egy nyugalmazott tábornok — valóságos pokol volt az életük. De Gaulle, az ismeretlen ezredes már akkor is maga- sabbrendűnek. mindenki fölött állónak teliintette magát. Valóságos zsarnok volt otthon Társaságban rajta kívül senki sem vitte a szót. Egy alkalommal Yvonne személyes véleményét akarta kifejezni valamiről, férje valósággal ráförmedt: „Asszonyom, hallgasson, ehhez ön nem ért!”

KÉT ELSŐ GYERMEKÜKNEK Phillipe- nek és Elisabethnek, szerető, de tartózkodó apja volt. Harmadik gyermekük, Anne születése súlyos megpróbáltatást hozott számukra. A gyermek szellemileg elmaradt, beszélni sem tudott és húszéves korában . bekövetkezett haláláig anyja etette és öltöztette. De Gaulle mindenekfölött szerette harmadik gyermekét. Bármennyire is elfoglalt volt a

háború alatt, igyekezett minden este otthon lenni, hogy mesét mondjon leányának.

Yvonne minden idejét és anyai érzelmét ennek a gyermekének szentelte. Halála után alapítványt létesített a szellemileg elmaradt gyermekeik istápolására. Az intézet költségeinek nagy részét de Gaulle viseli, könyveiből származó jövedelmét az intézetnek ajándékozza 1946-ban Geroges Pompidou, a mostani miniszterelnök volt az alapítvány igazgató bizottságának elnöke. Ügyes pénzügyi politikájával jelentősen gyarapította az alapítvány vagyonát, ezzel nagy hálára kötelezte Yvonne de Gaulle-t, és örök időkre megszerezte jóindulatú támogatását.

FRANCIAORSZÄG ÖSSZEOMLÁSA a

második nagy megpróbáltatás volt madame de Gaulle számára. Híven követte férjét Londonba és kitartott mellette, de nem értette meg

— Bizonyos vagyok, hogy nem helyeselte a tábornok terveit — mondja de Gaulle londoni törzskarának egyik tagja. — Nem vette komolyan ellenállási mozgalmunkat, bizalmatlan volt irántunk, kalandoraknák tekintett minket.

Abban az időben Yvonne de Gaulle mindinkább a katolikus vallásban keresett vigaszt. Azelőtt is mélyen vallásos volt, ettől kezdve áhítato6sága már a fanat.izmu.ssal határos. Röviddel az elnöki lakosztályba való beköltözésük után az Elysée palotában kápolnát építtetett.

Kínos gonddal ügyelt a férje körüli személyek erkölcsi magatartására. Beköltözésük után a palota személyzetének több tagját

elbocsátották.

— Kitünően megszervezett kémhálózata van a palotában — mondta egy komornyik, akit rögtön elbocsátották, amikor válópert indított felesége ellen.

Egy hónappal azután, hogy a Minute című de Gaulle ellenes lap megírta, hogy Claude Mantel, az elnöki palota protokollfőnöke fiatal korában pap volt, de kiugrott, a reverendából, hogy megnősülhessen — Mantelt áthelyezték a varsói nagykövetségre. Egy elismerten rátermett de Gaulle-isita politikus csal? azért nem lett miniszter, mert Madame de Gaulle véleménye szerint feleségével együtt túl bohém életeit él.

— Persze, sohasem mondja egyenesen, hogy .Charles ezt vagy azt meneszteni kell” — mesélte valaki, alti szintén áldozatul esett az elnöJoié praktikájának. — Sokkal finomabban intézd az ilyen ügyeket. Buzgó újságolvasó és esténként, amikor együtt van férjével, így szól: „Figyeljen csak ide, Charles, mát ínnak a lapok X.Y.-ról”.

VÉGTELENÜL TÜRELMES, van türelme kivárni, amíg Charles de Gaulle lassanként arra a meggyőződésre jut, hogy X. Y. tehertétel számára — és előbb vagy utóbb meneszt.

Mint mondottuk, a mániszterek rettegnek tőle. A miniszternek a nyilvános fogadásokon ritkán jelenek meg dékoltálit ruhában, mert Yvonne de Gaulle nem tűri a mély ruhaki- vágást. Nagyon bizalmatlan minden nőtlen miniszterrel szemben, attól tart, hogy előbb- utóbb valamilyen botrányos eset derül ki róla.

Hivatalos kötelezettségein kívül alig érintkezik valakivel. Rendszerint otthon ül, köt vagy újságot olvas és a férjét várja.

ÉLŐ TORPEDÓK

Kajten és Kamikadzc — Erős elhatározás vagy fanatizmus'/ - Rossz kultusz

Amióta a Pentagon háborús I körei a tömegpusztító fegyverek és a modern harcászati eszközök tökéletesítésére törekszenek, többször felvetődött a kis, egy-vagy kétszemélyes tengeralattjárók építésének gondolata. Az ilyen „zseb-tengeralattjárókat” torpedók pontos célba juttatására basznál- • rák fel.

A „zseb-tengeralattjárók” gondolata azért érdekes, mert a második világháború hírhedt élő torpedóinak elméletéhez hasonlít. A mai fiatal nemzedék talán nem is hallott róla, hogy a húsz év előtti nagy világégés idején az imperialista Japánban sok önkéntes vállalkozott kockázatos bevetésre: maguk kormányozták a torpedót a megielölt célba s így a biztos halálba rohantak;

Egy mítosz

A súlyos vereségeket szenvedő japán admiralitás 1944 februárjában új fegyvernemmel kísérletezett. Lényege hadititok volt, a világ közvéleménye csak annyit tu- j dott meg az ismeretlen tit- j kos fegyverről, hogy mindegyikben egy ember ül és az kormányozza a szivaralakú torpedót a cél felé.

A titok fátyla húsz év múltán fellebben. Ködbe vesz egy legenda, amelyet a japán militarista hadvezetés mesterségesen terjesztett és propaganda célokra nagyszerűen felhasznált.

A „titokzatos élő torpedóval kapcsolatban” két fogalommal kell megismerkednünk. Az egyik a ..kajten”. [ a másik a „kamikadze”. Az utóbbit így is mondhatnánk: a halál pilótái. így nevezték azokat a pilótákat, akik gépeiket a célpontra irányítva egyenesen nekikormányozták a kiszemelt áldozatnak. Ugyanezt tették a „kajten”- ek ember által kormányozott torpedók vezetői is.

Hiba van a kréta körül

Az űj fegyver elkészülésével egyidejűleg megkezdték

önkéntesek toborzását. Mint- ! egy kétezer önkéntes jelentkezett, többnyire tengerésztisztek. A tétovázókat és a családosokat „kiselejtezték” közülük, s maradtak vagy j kétszázan. Különleges technikai, de főként pszichikai j kiképzés után elhelyezték | őket a torpedóvető tenger- j alattjárókon, ahol bármikor várhatták a bevetést.

Talán tébolyult volt ez a kétezer ember? — tehetné fel a kérdést az olvasó. Nem őrültek, hanem fanatikusok voltak, az ösök tiszteletének szellemében nevelt katonák, akik félistent láttak a császárban s egyetlen szavára életüket is képesek voltak ! feláldozni. Ezt a szellemet | táplálta a vallás is. ,,A kaj- ten” neve magyarul azt jelenti: út a paradicsomba. A j „halál kormányosai” biztosak voltak benne, hogy „hőstettükkel üdvözülnek”. Vagyis azt vallották, mint a XVI. század török hódítói, akik a „hetedik mennyországot” és a „hurik” ölelését ígérték a muzulmán harcosoknak, ha nem félnek feláldozni életüket a padisah dicsőségéért, j

Hogyan váltak be az élő ; torpedók? Erről sokáig hall- gatott a krónika. Ám lassan mégis kiszivárognak a? érdekes adatok.

1944. november 6-án a ja- i

pán admiralitás díszvacsorát rendezett 12 halálba ké- í

Csehszlovákia mosolygó fürdővárosa

Az első benyomás: a vakító színpompa, Mariánské Lázné épületeinek javarésze a világító sárga szín különböző árnyalataiban fénylik, amelyek kellemesen elütnek a háztetők piros és barna változataitól. De az uralkodó szín mégis a zöld. A nagy térségeket felölelő fűzöld pázsit, a fák haragoszöld lombja, a zöldeskékbe játszó fenyőerdők a háttérben — a zöldnek szinte va- lószínűtlenül széles skáláját szólaltatják meg. Ha süt a nap. szemgyönyörködtető fényárban úszik a csodálatos kaleidoszkóp. Még felhő- átvonuláskor is. vagy ha megered az eső, „könnyein” át mosolyog a város.

Gyógyforrások tömkelegé

Az aránylag kis területen épült városban nem látni bérlaktanyákat, peremén nincs periféria. Itt minden belváros, itt csak „city” létezik, átmenet nincs. A korszerű gyógyintézetek, a pazar szállodák és nyaralók útvesztőjéből kikerülve máris erdőbe „ütközünk”. Csend, rend, tisztaság, no meg ózondús levegő jellemzik a „kis nagyvárost”. Az iparvállalatok dübörgésébe belefáradt dolgozók nyugalmat, üdülést találnak az er-' dőkoszorúba zárt fürdőváros méltóságteljes csendjében, amihez hozzájárul Mariánské Lázné enyhe éghajlata. Negyven, különböző összetételű savanyúvíz-for- rás buggyan a város környékén. A Ferdinand- és Ru- dolí-forrás vizét csővezetéken szivattyúzzák a Maxim Gorkij-Kolonnádára, az oszlopos ivócsarnokba. Híres még az Erdei-, az Ambrus- és az erősen kéntartalmú Mária-forrás.

Sót kell nyerni a vízből! — monda a császár

Az egykori Marienbad forrásainak vidéke valamikor a Teplái premontrei apátság tulajdonát képezte. Hroz- nata, a Premysl-csalódból származó várúr kolostort építtetett a közelben, amelyet halála után, a XII. században ugyancsak az apátság örökölt. Az elhagyatott, zsom békás területen feltörő források gyógyhatásúnak híre csakhamar elterjedt a szerzetesek között. 1526-ban I.

szülő „torpedóvezető” búcsúztatására. A hazafias szólamok után személyi dolgaikat összecsomagolták és elküldték hozzátartozóiknak ilyen feliratokkal: „Őfelsége örök híve” „Japán, az istenek örök országa”, stb.

Uliti és Pallu szigetek között történt az első bevetés. A halálba indulók a szamurájok példájára fehér hati- makival, szalaggal a fejükön szálltak a torpedóba. Működésbe lépett a kivető szerkezet, s néhány méterrel tovább a torpedó önállóan foly tatta útját a cél felé.

A Kajten 1.15 méter hosz- szú, 1 méter átmérőjű szivar alakú lövedék volt. Benzin- oxigén motorja óránként 55,5 km-es sebességet fejtett ki. Orrában 550 kg robbanóanya got hordozott. Az irányító berendezés és a kormányos a torpedó közepén kapott he lyet. Elsőként Sekiu Nisina, az élő torpedók egyik lelkes kezdeményezője indult. A két említett sziget között felrobbantotta a Mississippi nevű amerikai tartályhajót. Az utána induló háromnak azon ban nyoma veszett. Ez az, amit a japán hadvezetőség nagyon sokáig titkolt. Ezt áz antihumánus akciót ugyanis azzal leplezték, hogy a kormányost bizonyos szerkezet a végzetes pillanat előtt kiveti a tengerbe. Ha

A Maxim Gorkij-kollonád a nyári napsütésben.

Ferdinand császár a nagy ' sóhiányra való tekintettel ! egyszerűen „ráparancsolt” j Antonius apátra, termeljen sót a forrásvízből. Sikerült is valamilyen sófélét kitermelni, de aki sózott vele, azt „meghajtotta”. Ezek után már hordókban szállították a purgatív orvosságot Prága-1 ba, Becsbe és egyéb városokba, nagy nehézségek árán, az őserdőhöz hasonló rengeteg forrásainak hozzáférhetetlensége miatt. — Raimund apát 1710-ben végre utat építtetett a forrásokhoz, kitisztíttatta azokat és jövedelmező keresetet teremtett a rend számára.

Felfelé ívelő számadatok

Dr. Nehr szerzetes-orvos építette az 5 szobából és 8 kabinból álló első „fürdőtelepet”, amely 1808-ra már 7 épületre „dagadt”. A beruházási költségeket Kari Reiten- berger apát bocsátotta rendelkezésre a rend pénztáráígy lett volna, a légnyomás akkor is végez velük. A katonai körök azonban jobban restellték azt, 'hogy az élő torpedók sem találnak pontosan célba, tehát százszázalékos megbízhatóságuk mese.

Később tökéletesítették a fegyvert: A Kajten 2. már óránként 74 km sebességgel közeledett a célpont felé és 1500 kg robbanóanyagot tartalmazott. A pontos találatot azonban ez sem biztosította.

1945 júniusában 23 olyan tengeralattjáró harcolt az amerikai flotta ellen, amelyet Kajten-torpedókkal' látták el (hat jutott egy tengeralattjáróra). Japán adatok szerint 32 amerikai hadihajót süllyesztettek el, ám az amerikaiak szerint csak egy tartályhajót. A japánok szerint 80 önkéntes „haláltor- pedós” veszett el, ezenkívül 16-an még a kiképzés során elpusztultak.

Japánban hasonló kísérleteket végeznek a kajtan- rendszer újbóli alkalmazásával és tökéletesítésével, mint a Pentagon katonai boszorkánykonyhájában. Ezért jogos a közvélemény tiltakozása: ne használják ki megtévesztett emberek fanatizmusát és ne küldjenek embereket a biztos halálba.

í

(A Nyegyeija nyomán) i

ból, de szerzetestársai megirigyelve sikereit keresztülvitték egy tiroli kolostorba történő száműzetését. Az 1815-től napjainkig fennmaradt névsor már 187 fürdővendégről számol te, akiknek száma három év múlva 683-ra emelkedett. Azóta ugrásszerűen növekedett a gyógyulást keresők tábora, tavaly pedig 60 ezernél több beteg kereste fel.a világhírű fürdőváros gyógyintézeteit.

Városfejlesztés és hírnévfejlesztő hírességei:

Václav Skalník, Lobkowitz gróf tehetséges kertésze 1817-ben elkészíttette a város parkjainak és kertjeinek tervezeteit. Ezeknek alapján hozzáláttak a talajvíz elvezetéséhez, a mocsarak lecsapolásához, a völgyek feltöltéséhez és az ivócsarnok építéséhez szükséges fennsík létesítéséhez. Országutakat építettek a szélrózsa minden irányába. Az usovicei Ferdinárd-forrás: környező csodás sárga lilio- dendronok is Skalníknsk köszönhetik létüket. Maga Wolfgang von Goethe, a köi- tök fejedelme is a legnagyobb dicséret hangján emlékezett meg Skalnik lelkes alkotómunkájáról. Goethéről lévén szó, aki 1820-ban és 1921-ban Marien badban gyógykezeltette magát, megemlíti a krónika, hogy az akkor 72 éves költő itt, szeretett bele a 17 éves Ulrike von Lewetzowba. Királyokon és maharadzsákon kívül számtalan tudós és művész látogatta a közkedvelt fürdőhelyet. így az oroszok közül Maieszi m Gorkij, Gogol és Turgenyev. A zenész-világból Gluck, Chopin. Ru- . binstein, Smetana, Liszt, Weber; Leoncavallo. Richard Wagner és mások örökítették meg nevüket a vendégkönyvben.

Mariánské Láznét pazar környékkel áldotta meg a természet. Az enyhe éghajlat jó hatással van a légzőszervek megbetegedésének gyógyítására. A 787 méter tengerszint feletti magasságban elterülő város határa eszményien sízép sétányokkal bővelkedik. A hegymászók éppúgy megtalálják itt számításukat, mint ■i hájasodásnak induló idősebb korosztályok, akiknek v kezelőorvos utasítására nr. - pontá több órát keli gyalogolniuk. hogy fölösleges kilóikat „lesétálják”. Cs—k

»