Dunántúli Napló, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-18 / 167. szám
5 1964. JÜLItlS IS. NAPLÓ MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1364. július 18-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Mikrofonnal és jegyzetfüzettel Péesudvardon. — összeállítás. Népi melódiák és ritmusok. 18.00: Német nyelvű műsor: Üdülés közben . . . Beszélgetés külföldi turistákkal. Zenés hétvége. 18.30: Levelekre válaszolunk. 18.40: Zenélő levelezőlap I. 19.00: Dél-dunántúli híradó 19.15: A mikrofon előtt . . . Beszélgetés Vértes Tibor elvtárssal, a Baranya megyei Tanács vb-tit- .kárával. ir.25: Zenélő levelezőlap n. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyári szünet. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. ~ színes. Park: (terem és kert): Ének az esőben (szv., szi., 5, 7, 9). A harmadik előadás jó idő esetén a kertben. Petőfi: Ének az esőben (szv., s2i.. fél 5. fél 7. fél 9). Kossuth: Trubadúr (fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 64/13. sz. világhíradó, Arany por, A nap hangja. (Előadások délelőtt 11-től délután 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: 3+2 (szi., 6). Építők: Szerencse a szerelemben (3. 7). Mecsckalja: Egy nyár története (7). Pécsszabolcs: Egy taxisofőr halála (5, 7). Vasas II. Cartouche (szv., szi., 5, 7). Mohács: Miért rosszak a magyar filmek (szv., 6, 8). Pécsvárad: Amikor jön a macska szv., szi., 8). Siklós: Topáz úr (szv., szi., fél 9). Szigetvár: Férj hezmenni tilos (6, fél 9). Harkány: A szerelem másik arca (szv., fél 7, 9). 18 éven felülieknek! Beremend: Szélvihar (szv., szi.. 8). Boly: Férjek (8). Mágocs: Nyolc és fél (szv., 8). 18 éven felülieknek! Sellye: A fogadalom (szv., 8). Miért ál! az új javítószalag? A tizenhat méteres terem közepén készült el a 10 méter hosszúságú új vegyes-szalag. A négy szinten elhelyezett síneken kicsiny zöld kocsik két-két narancssárga műanyagdobozt szállítanak. Mind egyikben egy pár cipőnek van hely. Az egyik oldalon a javítók, a másik oldalon az új cipőket készítők dolgoznak. Ax új cipőket most is a szalag segítségével készítik, de a javítórészleg egyénileg dolgozik a Baranya megyei Cipész Ktsz I. számú siklósi telephelyén. Pedig nagy reményeket fűztek a vegyes-szalag megindításához a szövetkezet vezetői és dolgozói, s nem minden alap nélkül. A cipész ktsz-eket a megyében az elmúlt év júliusában egyesítették. A siklósi szövetkezeteben korábban is készítettek új cipőket, naponta 15 párat, s vállaltak javításokat. Az egyesítés ' után keresték a lehetőségeket a kapacitás növelésére. Üj központi műhelyt hoztak létre, és így született meg az elhatározás a szalagszerű termelés megszervezésére. Tervezése az OKISZ központi labort, a kivitelezés a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Ktsz-t dicséri. A 115 ezer forintos beruházással készített szalagot februárban adták át. Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET: Július 20-án 5 órakor: Bischof Jánosié Borbála-telep, kultúrház. Július 2I-én 6 órakor: Kollár , Lászlódé és Nagy Sándorné Fel- áövómház utcai iskola, Abrahám Károly Szabolcsfalu, kultúrház.. Július 22-én 4 órakor: Aszalós Árpádné Sárvári Endre u. 3., dr. Rajcs Petemé Csillag u. 3. 8 órakor: Bernáth Sándorné Szabolcs- falu. MSZMP-helyiség, Pozsgay Pá! November 7 u. 19. Július 25-én 5 „órakor: Horváth József Újhegy, munkásklub. s órakor: Topái József Sütőipari Vállalat. II. kCKCl.KT: Július 20-án, 6 órakor: Zeida Károlyné Kesztyűgyár, Bory Fe- " renc Nagyárpád, tanácskirendeltség. Július 22-én 6 órakor: Gulyás Józsefné, Darnyi József kertvárosi munkásklub. Július 23-án, g órakor: Nógrádi Róbert Nemzeti Színház. Július 24-én 6 órakor: Tancsik Lajos Ágoston téri ált. iskola. ni. KERÜLET; Július 19-én 4 órakor: Mikolies Pál Nagy-Szkókó 50. Július 20-án 5 órakor: Marosi Károlyné Alpári Gyula u. 4., dr. Tóth István Mikes K. u. 17., Illés Gy'ulárié Málna u. 8., Studer Györgyné Lotz Károly u. 50., Beke József Uj-Mecsekalja, TÜrr I. u. l/a„ Jávori István Ybl M. u. 7.. Horváth Ferencné Uj-Mecsekalja 89. ép. I. lh. I. 3., Várhegyi Pál 39-es dandár, út 3/c. I. em., dr. Szabó Lajosné 39-es dandár út l., Almási János Uj-Mecsekalja, ált. iskola, Tomecskó i Gyula Körösi Cs. S. u. 5/a. íszt. j 3. szám. Július 21-én 5 órakor: dr. Varga János és Csizmeg József né Damjanich u. 30., Szélig Rezsőné Ifjúság u. 5., Mecseki Józsefné Szigeti út 138., Balogh György Kö- zép-Daindol 2.. Vertike József Urög. Fülemüle u. 8. Július 22-én 5 órakor: Szegedi Ferenc Rácváros, tanácskirendeltség. Július 23-án 5 órakor: ifi. Sólymost Béla UJ-Mécsekalja, ált. is’k. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dolgozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1364. július 18-án (szombaton) du. 14 órától 20-án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: /. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.:, 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat du. is.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. is.) III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 23-88. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. A megyében a kisipari szövetkezet keretében ez volt az első vegyes cipőipari szalag. Most negyedévenként 1350 pár új cipő hagyja el a telephelyet. Minden szakmunkás állandóan egy munkafolyamatot végez szemben a régebbi munkaszervezéssel, amikor valamennyien önállóan készítették el a cipőket. Az új munkaszervezés kiküszöböli a minőségi és forma- különbségeket az új cipők között. A kis dobozok folyamatosan szállítják a készülő cipőket. Az anyagelőkészítő, fárahúzó, bekötő, talpaló, sarkaló, fazonozó és pucoló után kerülnek a cipők a ki készítőkhöz, hogy majd kifényesítve, dobozokba rakva várjanak az elszállításra. Nincs is semilyen fennakadás a szalag ezen oldalán. Egészen más a helyzet a másik oldalén. Ott most is mindenki egyénileg végzi a javítást, áll a szalag. Vajon miért? Amikor megtörtént a szövetkezetek összevonása, egyben kiépítették a földművesszövetkezeti bolthálózaton keresztül a javítószolgáltatás begyűjtő-rendszerét is. Sza- lánta—Illocska—Kémes körzetében 40 községből gyűjtik be javításra a cipőket. Hat napon belül elvégzik a javításokat. Április 17-én megkezdték a munkát javítószalagon, s naponta 60 pár cipő javítását végezték el. Az új szalag megkétszerezte az egy főre eső termelési értéket, a korábbi 20 forinttal szemben 41,60 forint lett a napi teljesítmény. Természetesen lehetőség nyílt arra is, hogy ne csak a körzetből, hanem Pécs ről is vállaljanak javításokat. Nem is volt baj két hónapig. Azonban júniusban már csak 25 pár cipőt javítottak ki naponként, és ezt követte a szalagszerű munka leállítása, mivel nem tudták ellátni a dolgozókat megfelelő munkával. A javítások csökkenését egyrészt az idézte elő, hogy a nyári hónapokban a lakosság kevesebb cipőt küld a begyűjtő hálózatba. De újabban a pécsiek is kevés cipőt küldenek, — vagy talán nem is akarnak többet? — a telephelyre. Pedig változtatni kellene a helyzeten, mert így nem tudják kihasználni az'új szalagban rejlő lehetőségeket. A termelés zavartalanságának biztosítása nagyobb körültekintést követel meg a cipész szövetkezet vezetőitől. Amikor a tavaszi nagy munkákkal végeztek, rohamosan visz- szaesett a termelés, és elkerülhetetlen, hogy ősszel ismét összetorlódjék majd a munka. De nem valószínű, hogy győzni fogják, és bizony élőfordulhat, hogy hat nap helyett jóval nagyobb lesz a javítások vállalási határideje. A javítószolgáltatásnál mindig fennáll az időszakos mim- j kavisszaesés. De egy nagy j megyei szövetkezeten belül j több lehetőség nyílik a munkák gondosabb elosztására, a megfelelő ösztönző módszerek bevezetésére, a foglalkoztatottság állandósítására. A jövőben Mohácson és Pécsett akar a cipész szövetkezet a siklósihoz hasonló sza- lagszerű termelést megszervezni. Érdemes tehát többet törődni az első szalag munkájának zavartalan biztosításával. nehogy később a többieknél is a kihasználatlanság gondjával kelljen megküzdeni. Mitzki Ervin Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK Ribics Csaba. Futó Anikó. Kol- j lár László, Keszler Erika, Balogh • Zsolt, Kasznár Tibor, Kiss Zol- 1 tán, Staznicky Nóra, Berta Jó-! zsef. Scháb Zsuzsanna. Tabi Zsolt, Babity Gorán, Katits Etelka, Szécsei Péter, Patrik Erzsébet, Nagy Tünde, Psibek Ildikó, Pap Zoltán, Hartmann Béla, Nitsch Csaba, Pesti István, Gáspár Zoltán. Fehér János, Fehér Katalin, Jámbor Erika, Oláh Agnes, Blesz Tibor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Tóth Zoltán és Fülöp Márta. Csöndör László és Varga Margit, Farkas László és Vereb Katalin, Bory Miklós és Szalinay Maria, Czvalinga István és Ángyán Mária, dr. Palotai Attila és Kondorosi Szilvia. Széchenyi Attila és Somos Éva, Tóth Attila és Malisa Éva, Angyal István és Ternai Ida, Kiss Jenő és Tálosi Mária. Harsányi József és Kanyar Erzsébet. Komlosi Imre és Mészáros Zsuzsanna, Jani Ferenc és Römer Emma. Magó László és Horváth Erzsébet. Bimbó Mihály és Anke Adrienne, Herczeg István és Horváth OvÖrgvi. Komáromi László és Kőszegi Mária, Havasi Márton és Alexa Katalin, Krauter András és Horváth Htl- degárd, Kamu János és Domine^ Mária. Benedek Lajos és Antóni Valéria. MEGHALTAK Boly Istvánná. Hajós József, Kubinyi Ernő Valér, Kult Ferenc, Nyíró József, Gáspár Vincéné sz. Pörös Anna, Fugel Henrik, özv. Tóth Adámné sz. Golácz Mária, Király Gáborné sz. Berenc Katalin, Szabó József, László Mi- hályné sz. Téglás Erzsébet, Stau- bach Henrikné sz. Hartung Teréz, özv. Szabó Dezsőné sz. Jó- zsa Mária. Szombati Béláné sz. Janikovits Margit, Róth Mihályné sz. Pollitzer Margit, Kovács Erzsébet. vényként. A városon keresztül folyó Visztula hidjai, ame-> lyek egykor a vízbehuilva he-! vertek, ma élénk forgalmat bonyolítanak le. Varsó ó-városát az eredeti rajzok, megmaradt tervek, fényképek alapján építették ismét újjá. A nagy sugárutakat, mint a Marszalkowska, Jerozolemskié Allé, a Dzserzsinszkij tér, — modern, 12—14 emeletes palotákból varázsolták újjá. De az Utóbbi években gombamódra emelkednek ki mindenfelé a 20—24 emeletes felhőkarcolók is, Már a befejezéshez közeledik a varsói Operaház építése, amely nagyobb, mint a moszkvai Nagy Színház. Pompás szállodák, áruházak sorait építették és körülöttük lépten- nyomon parkok, ligetek, virágok. sportlétesítmények. Az egész város világos színű ruhát ölt, amelyet különösen kedvessé tesz, hogy az erkélye ken milliónyi színekben virágok díszlenek. Varsó léte szimbólummá lett a lengyel szocialista építésnek. Az elmúlt húsz év igazolta a lengyel kommunistákat. akik 1945-ben szembe- sz.álltak azokkal a pesszimistákkal, akik azt hangoztatták, hogy a fővárost nem lehet többé újjáépíteni. Ma újjáéledt Varsó. Ezeregyszáz teljesen új ipari üzeme működik. Jó a közlekedése, sok szociális és kulturális intézmény tevékenykedik itt. Többek között meglátogattam a Belvederet, az utolsó lengyel királyok nyári palotáját. Hosz- szú ideig csendben figyeltem, hogy az ott dolgozó mesterek milyen nagy gonddal restaurálják a freskókat, mozaikokat, szeretettel hívják vissza a múlt pusztításából nemzeti értékeiket. Egy egész délelőttöt töltöttem itt a palota kertjében és szemlélődve nézegettem a Chopin szobra körül játszadozó gyermekeket, akiknek már csak régmúlt rémes história, amit a mai felnőtt lengyel nemzedék a háborúban átélt. A két évtized szocialista építése természetesen nem csupán Varsó arculatán látszik meg. Az egész ország szinte újjászületett itt. Az ősi Krakkó például, amelynek világhíres főiskolája, a Jagelló Egyetem éppen mostanában ünnepelte létesítésének 600. évfordulóját, szintén sokat fiatalodott. Tőszomszédságában létesült Nova-Huta, a százezer lélekszámú szocialista város, amely ma Krakkó részét képezi. De ha a Balti-tenger partjain jár az utazó, ott is felhívja figyelmét a húszéves építés. Meglátogattam a gdanszkl hajógyárat. Itt a lengyel hajóépítő mérnökök és munkások tizennyolcezer tonnás hajókat is készítenek. Nagy élmény volt számomra, amikor egy kis személyszállító hajóval órák hosszat utazgattam az óriás gdyniai kikötőben. Megtudtam, hogy a lengyel kikötőkbe évente 12 ezer hajó fut be. A hajóiparban Lengyelország húsz év alatt a kilencedik-tizedik helyet foglalta el, hajóexportban pedig a világranglista hatodik helyén áll. Ipari termelése jelenleg kilencszer nagyobb a háború előttinél, s mostani, IV. kongresszusukon a lengyel kommunisták ezt további 45—47 százalékkal akarják emelni. Szenet évi 11.3 millió tonna mennyiségben bányásznak. Mindez a hősi munka a dolgozó nép boldogabb életét szolgálja. Ebből a hősi munkából sarjad a fejlődő lengyel kultúra és virágzó művészet. A múltban falusi országnak hívták a Lengyelhont. Most húsz é.v munkája eredményeként fejlett nagyiparral rendelkező országgá vált- Húsz évnek előtte, amikor a Lengyel Munkáspárt programot adott a nemzetnek, ez így szólt; „A nácizmus igája alól felszabadult Lengyelország nem lesz és nem is lehet azonos az 1939 szeptember előtti Lengyelországgal. amelyben a városok és falvak dolgozó tömegei ki voltak rekesztve a hatalomból, nem dönthettek a nemzet és az egész ország sorsáról, és meg voltak fosztva demokratikus jogaiktól. Az eljövendő szabad és független Lengyel- országnak a dolgozók legszélesebb tömegeinek nemzeti tulajdonává kell lennie.” És húsz év után láthattam, hogy Lengyelország valóban a nép országa. Joggal, mondhatta Gomulka elvtárs a közelmúltban: „Húsz esztendő alatt felépítettük az új Lengyelországot, amelynek új termelési potenciálja, új társadalmi struktúrája van. azt a Lengyelországot, amely új élettől pezseg és amely új embert, új, szocialista társadalmat nevel.” Lengyelország most kettős ünnepre készül. Az új népi állam létrejöttének huszadik évfordulóját ünnepük július 22-én, és már megkezdődtek az ezeréves lengyel államiság milléniumi ünnepségei is. A párt és a kormány jelszót adott ki: ezer új iskolával ünnepeljük az ezredik évet. Az ezredévi ünnepséget még színesebbé teszi húsz év hazafias, lelkes, új országot teremtő szocialista munkája; Szebelkó Imre Piaci újdonságok A hosszú betonpulton hosszan sorakozna*; az erdei gomba« kupacok. jj Még csak néháuy helyen de már megjelenj a finom sárgadinnye. A piac „sztárja" a gyenge főzni való kukorica. 9 > 1
