Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

I CSÜTÖRTÖK »• • • • • • • I Ara 50 FILLÉR Pi 141. SZÄM N. Sz. Hruscsov Dániában Koppenhága.: Kiss Csaba, az MTI kikül­dött tudósítója írja: A dániai látogatás első nap­ja után megállapítható: Hrus­csov iránt szinte óráról órára növekszik az érdeklődés. A szovjet kormányfő kedden el­hangzott beszédeiben hangsú­lyozottan kiemelte, hogy nem arról kell beszélni, ami a két országot elválasztja egymástól —a társadalmi rendszerek vi­tájában amúgy is majd a leg­főbb ítélőbíró, a történelem dönt. A fő dolog az, ami ösz- szekapcsolja a két országot: a kölcsönös érdek. Hruscsov és Krag miniszter­elnök első hivatalos tárgyalá­sán, a kedd délelőtti látoga­táson erről volt szó. A szov­jet kormányfő kijelentette, hogy rendkívül érdeklődik a dán mezőgazdaság és ipar eredményei iránt. A kíséret tagjai között van például Szidak földművelésügyi mi­niszterhelyettes is. áld már kedden külön programot bo­nyolított le: mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt. Hruscsov maga is aláhúzta a keddi fo­gadáson mondott beszédében, hogy a szovjet nép fejleszte­ni akarja mezőgazdaságát és szívesen alkalmaz e téren minden hasznosítható tapasz­talatét. Mindenekelőtt ezekről a kérdésekről lesz szó. a hiva­talos tárgyalásokon is. E tár­gyalások szerdán délelőtt kezdődtek meg a Marienborg- kastélyban. Ez a 200 éves épület a dán kormányfő nyá­ri rezidenciája. Krag miniszterelnök kije­lentette: nagy fontosságot tu­lajdonít e tárgyalásoknak. Kedden este újságíróknak el­mondotta, hogy a hivatalos programban megjelölt időn kívül tartalékidő is rendelke­zésre áll a két kormányfő megbeszélésére. A két miniszterelnök az el­ső pillanattól kezdve rendkí­vül szívélyes, baráti kapcso­latban áll egymással. Krag fi­gyelmes házigazda és Hrus­csov nem kevésbé figyelmes vendég. Helle Krag asszony­nak, a miniszterelnök felesé­gének például bét ukrán falu­si cipót hozott; ez ugyanis na­gyon ízlett neki moszkvai lá­togatásakor. A dán miniszterelnök gyer­meked már meg is kóstolták ezt az ajándókkenyeret. Az úticsomagok között volt né­hány konzerv a híres orosz borsos levesből is, amelyet ugyancsak megkedveltek ta­vasszal a dán vendégek. A koppenhágai lapok szer­dán sok hasonló epizódról számoltak be, amelyek azt mutatják, hogy a légkör hang­súlyozottan, a protokolláris összejöveteleken messze túl­menően szívélyes. A lapok többoldalas tudósításokban, fényképriportokban • számol­nak, be a nap eseményeiről,, A délelőtti politikai tár­gyalások mintegy két órát vettek igénybe és igen jó hangulatban folytak le. Élénk derültséget keltett, hogy Gro­miko külügyminiszter gépko­csija forgalmi torlódás miatt valahol elakadt és a kül­ügyminiszter emiatt kissé el­késett. Hruscsov mosolyogva jegyezte meg: nem kezdi meg (Folytatás a 4. oldalon) A Patyolat új üzemében több nagyteljesítményű gépet szereltek be és üzemeltetnek. A „kalander” napi teljesítménye: húsz mázsa, azaz műszakonként ennyi abroszt, lepedőt és törülközőt szárít és vasal. — Szokolai felv. — A művelődésügyi osztályvezetők országos értekezlete A Magyar Néphadsereg Központi Klubjában szerdán megkezdődött a megyei taná­csok művelődésügyi osztály- vezetőinek kétnapos országos értekezlete. Uhu Pál művelődésügyi mi­niszter bevezetője után meg­tárgyalták az 1963—64-es tan­év tapasztalatait, a következő oktatási év főbb feladatait, valamint az ezekről szóló tan­évnyitó utasítás tervezetét. A vitában elhangzottakra Lu­gos sy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes válaszolt, Csütörtökön, az országos ta­nácskozás második napján a közművelődési területen szer­zett tapasztalatokat és az idevonatkozó további tenniva­lókat beszélik meg. Az év közepe Pénteken nyílik Ék Sándor kiállítása Pénteken, 19-én délután i lesz fél hatkor Szentistvinyi Gyu­lává, az MSZMP váro6á bi­zottsága ágit. prop. osztály- vezetője nyitja meg Ék Sán­dor kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész kiállítását a Képcsarnok Vállalat üzleté­ben. A kiállítás időtartama két hét, egy hétig a grafikai, egy hétig pedig a képanyag kiállítva. Erre a meg­osztásra azért van szükség, mert a művész 49 műalko­tása bemutatásához a Kép csarnok Vállalat üzlethelyi­sége kicsi. A kiállítás tema­tikája széleskörű, nagyhori­zontú művészi látásmódról tanúskodik. A megnyitón a művész személyesen megjele­nik. I cAratnak 3Cűi%éie$liLdán EGYELŐRE MÉG CSAK SARKAL­JÁK a táblát, azaz ahogy itt Kovács- hidán mondják, „sarkalik”, de délután már megkezdődik az aratás. Két arató­gép áll neki a negyven holdas árpatáb­lának — s ha az időjárás nem szól közbe, pár napon belül meg is lesz­nek vele. A kovácshidai Egyetértés Termelőszö­vetkezet tulajdonképpen négy faluból áll: Kovácshida, Drávaszerdáhely, Drá- vacsepely és Ipacsfa tartozik egybe. A kovácshidai üzemegység vezetője Büte Sándor. Tőle kérdezem, milyen termésre számítanak. — Azt gondolom őszi árpából az idén is lesz annyi mint tavaly. — Tavaly? Hiszen a múlt évben nem volt valami fényes termés. — Az igaz, de mi itt Kovácshidán nem panaszkodhattunk tavaly sem. Tizennyolc és fél mázsát adott az őszi árpa. Tizenkettőt a búza. Persze búzá­ból több lesz az idén. Hogy az aratással lesz-e sok gond? Bizonyára. A kovácshidai tsz-nek mindössze egy kombájnja és két arató­gépe van csak, gabonája meg 1200 hold. Az elnök Balogh János véleménye szerint nem is tudják maguk levágni. Még szerencse, hogy a siklósiak már most a kezdet kezdetén segítséget ígér­te Raktározási gondjuk is lesz bőven, hiszen 150 vagonnyi termésre számíta­nak. raktáruk meg csak 28 vagon szá­mára van. S ráadásul a Baranya me­gyei tanácsi magasépítővel is alaposan megjárták. Augusztus 20-ra ígértek egy 32 vagonos raktárt, de mind ez ideig hozzá sem kezdtek az építéshez. Az építőanyag nagyjából már a helyszínen van, de a vállalat munkaerőhiányra hivatlcozva nem kezdi el az építést. S ráadásul most már a helybeliek közül is nehéz lesz segédmunkásokat állítani. Bizony ilyen raktárhelyzettel nehéz lesz jól lebonyolítani az aratást, külö­nösen akkor, ha netán nedves lesz a gabona. Szerencsére nemcsak rossz hírekkel tudnak szolgálni a kovácshidaiak, mert — ami a legfontosabb —, a gabona na­gyon szép, nem is dőlt meg, Büte Sán­dor szerint mindössze tízegynéhány hold rozsot kell csak kézi kaszával le­vágni, znás minden alkalmas gépi ara­tásra. — S a kézi kaszásokat könnyen ki lehet állítani a tagságból? — Ha többet kellene kézzel vágni, akkor is. Ez egyrészt azért van, mert a ko­vácshidai üzemegységben nincs munka­erőhiány — szerencsére. Igaz, a fiata­lok már főképpen géppel dolgoznak valamennyien; ha többen lennének sem lenne baj, munka azonban így sem marad végzetlen ebben a termelőszö­vetkezetben. Nem beszélve arról, hogy a kézi aratás feltételei is nagyon jók: két munkaegységet plusz hat kiló ga­bonát kap érte naponta a tag. BÜTE SÁNDOR 10 esztendeje bri­gádvezető — az egyesülés óta pedig üzemegységvezető — a kivácshidai tsz- ben. Egyébként is ide való, jól ismeri a falu földjeit s a közös gazdálkodás­ban is nagyon sok tapasztalatot szer­zett ennyi idő alatt. Azt mondja az idei a falu egyik legjobb termése lesz. Különben is mióta nagyüzemi gazdál­kodás folyik Kovácshidán. általában nagyobbak a terméseredmények. Volt nagyon rossz év is a közösben (1955), amikor fél kiló árpa és egy kiló búza jutott egy munkaegységre s a munka­egység értéke 16 vagy 17 forint volt. Ez az eredmény azonban a nagy fagy­kár miatt volt. Különben az itteni föl­dek jól teremnek: ezt mutatja a tavalyi esztendő is. amikor a kovácshidai üzem egység majdnem száz százalékra telje­sítette a gabonatervét is. Ez pedig meglehetős nagy ritkaság veit 1963-ban! — Akkor lenne jó, ha sikerülne el­érnünk a negyven forintos munkaegy­séget — mondja Büte Sándor. Remélhetőleg az idei aratás sokban hozzásegíti a kovácshidai tsz-t, hogy ezt a bizonyos 40 forintos szintet elér­jék. Ha nem is az idén — hiszen ta­valy mérleghiányos volt a termelőszö­vetkezet — de az elkövetkező évek bi­zonyára meghozzák a jó eredményt! Az idén is szépek a kukoricák, bár későn vetettek a víz miatt. Cukorrépá­ból pedig mindig sokat profitáltak a kovácshidaiak. Volt aki csupán pré­miumként 74 kiló cukrot kapott. Ugyan­is a tagok vállalnak bizonyos mennyi­ségű cukorrépát megművelésre s a kétszáz mázsán felüli termés minden mázsája után két kiló cukor jár pré­miumnak. S tavaly a kovácshidai üzem­egységnek 252 mázsás átlaga volt cu­korrépából. Megüti a fülemet, hogy Büte Sándor hozzátette: a kovácshidai üzemegység­nek. — Miért a többieknek kevesebb volt? — Ilyen szempontból a csepelyiekkel meg az ipacsfaiakkal nincs baj, de Szerdahely eredményei elég gyengék. Tavaly is mindössze 67 mázsát adott a cukorrépájuk. AZ OK NAGYON EGYSZERŰ: Szer­dahelyen kevés a munkaerő. Egyesek már azt jósolgatják, hogy pár évtize­den belül el is néptelenedik ez a falu. — S nem támaszt ez ellentéteket a négy falu között? — Néha-néha zsörtölődnek az em­berek, ez érthető is. Azonban tudja hogy van ez — csak olyan szóbeszéd. Azért szívesen átmennek a másik fa­lu határába is dolgozni, lassan-lassan megszokjuk, hogy a négy falu egy tsz. S most különben sem lesz idő vitára: megkezdődött az aratás. LE Az igaz, hogy ebben az idő­szakban. inkább a mezőgazda­sági munkák fontosságáról szokás írni, hiszen közeleg az aratás, a nemzet kenyerét kell betakarítani. Valóban ott van jelenleg a kampány és a munka dandárja. Ettől füg­getlenül nem feledkezhetünk meg az iparról sem. Néhány nap és az év közepénél tar­tunk, újra számadást kell ké­szítenünk, hogy mit tettünk, mennyit termeltünk az esz­tendő első felében. Teljesítet­tük-e terveinket? Hogyan ala­kulnak a gazdaságossági mu­tatók? Hogy halad a munka az építkezéseken? A bányá­szok termeltek-e elegendő sze­net? S jó minőségű volt-e minden termék, amely el­hagyta a gyáraik, vállalatok kapuját? Az idő igen gyorsan halad, hisz alig hogy belakezdtünk az esztendőbe, máris eltelik annak fele. Az első negyed­évet nemrégiben zártuk, s az eredmények biztatóak voltak. Különösein örvendetes dolog, hogy az építőiparnak „jól jött ki a lépés”, az idei tava­szon már nem kellett annyit magyarázkodni, hideg télre és egyebekre hivatkozni. A me­gye vezető iparága, a szén­bányászat is eleget tett köte­lezettségének. Az export-ter­mékekkel sem volt annyi baj ezidáig, mint a múlt évek ha­sonló időszakában. Talán máris jogos lenne a kérdés, hogy akkor minek írunk egyáltalán félév előtt az üzemek termeléséről, hi­szen a negyedéves számadás bizonyította, hogy minden a Legnagyobb rendben van. Ez igaz, azonban ennek ellenére sem árt néhány szót szólni ipari termelésünkről, mert a jó indulás mellett itt-ott bizo­nyos nehézségek is jelentkez­tek. Melyek is azok a gondok? Egyik — . sajnos már megint — az építőiparban jelentke­zik. Nincs elegendő kismére­tű tégla. Miért? A tavalyi zá­porok milliószám mosták él a nyers téglákat gyárainkban, de a késői kitavaszodás is hátráltatta a téglagyárak nor­mális munkakezdését. Oly­annyira problémákat okoz a kisméretű tégla hiánya, hogy némely építkezéseken csök­kenteni kellett az ütemet, iragy részlegesen abbahagyni a munkát. Nagy baj lenne, iá a tégla hiánya miatt kés­iének el a határidőkkel. Ezt már nehéz lesz megmagya­rázni, sőt alig lehet az idő­járásra. vagy akár a munka­erőhiányra „kenni” az elhú­zódó befejezéseket. A Pécsi Kesztyűgyárban Jgyan nem befolyásoló té- lyező az időjárás, akár ta- raszodik időben, akár nem, a kesztyűket lehet varrni. Még­is elmaradtak mintegy 15 ezer pámyi kesztyűvel. A helyzet — sajnos —, úgy néz ki, hogy ezt az elmaradást már a fél­évi zárásra nem is tudják pó­tolni, talán az év végéig rend­be teszik szénájukat. Miért maradtak mégis el a terveik teljesítésében? Két vidéken szervezett részlegük minden különösebb indok nélkül nem teljesítette mennyiségi tervét. De ez talán nem Is lett volna „perdöntő”, ellenben nem kan­ták meg Időben a külföldről rendelt Smger-gépeket. Ezek­nek a gépeknek már az első negyedben dolgozniuk kellett volna, de csak napokkal ez­előtt kezdhettek a szerelésük­höz. A szénbányáknál ugyan nincs vész, de az éveleji egyenletes tervteljesítést, ez arányos előrehaladást az utób­bi hónapokban egyre több hullámzás követi. Az e hóna­pi termelési eredmények egyáltalán nem megnyugta­tóak, hiszen a hónap közenén a tröszt csak 97,1 százalékra teljesítette időarányos tervét, ami azt jelenti, hogy közel ötezer tonna szenet kellene néhány napon belül pótol­niuk. Lehet, hogy az első ö‘ hónap többlete bőven fedezi a júniusi hiányt, de méri- szóvá kell tenni ezt. hiszen az ipari vállalatok közül ép­pen a szénbányászatnak van lehetősége arra, hogy esetleg többet is termelhet, mint az előre meghatározott mennyi­ség. A bányaüzemek közül a pécsi aknák rendben halad­nak a termeléssel, inkább a komlód aknáknál van elmara­dás, különösen a Kossuth-bá- nyaüzem gyenge teljesítmé­nye szembetűnő, mert a tröszt á egyik legnagyobb bányája mindössze 90,6 százalékon állt június közepén és a havi adós­ságnak majdnem teljes egé­szét Ők „produkálták”, ugyan­csak hasonlóan gyenge ered­ményt értek él a Béta-akna bányászai júniusban. Talán több iparágat és üze­met is meg lehetett volna em­líteni a félévi finis előtt, de most csali a megye két veze­tő iparát, a szénbányászatot és az építőipart, valamint a fontos exportra termelő válla­latunkat, a Kesztyűgyárat em­lítettük. Végeredményben, és ez a példákból is kitűnik, el­sősorban az építőanyagipamak kell nagyon sürgősen javítania eredményein, hogy elmaradá­suk ne hasson ki az építőipari vállalatok kedvezően indult lendületére. Ezért szóltunk év közben is megyénk^ ipa­ráról, mert a futónak sem elegendő csak az utolsó kor­áén hajtani, minden kört egyenletesen kell végigfutni. I ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom