Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
. ^Megyei.Könyvár Pécs AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA , • •• hAfrot# *'f -f í;y -< V£i$vrt-VAXXI. ÉVFOLYAM ÄRA 80 FILLÉR 138. SZÄM 1964. JÚNIUS 14. A XII. ÉPÍTŐK NAPJA PÉCSETT Ünnepi gyűlés a Fegyveres Erők Klubjában Szombaton délelőtt tíz órakor a Fegyveres Erők Klubjában a megye építőipari vállalatainak és üzemeinek mintegy 500 főnyi küldöttsége jelenlétében zajlott le a XII. építők napja ünnepsége. A díszelnökségben helyet foglalt célokért, együttes erőfeszítéssel és gyakran nehéz áldozat- vállalással építették fel országszerte az új lakótelepeket, városrészeket, gyárakat, iskolákat, kultúrotthonokat, óvodákat. Baranya megyében az elmúlt esztendőben 1981 laemelőgépekkel dolgozunk, a földmunka 60 százaléka gépesített. A festés, szerelési munkák 43 százalékát, a parket- tagyalulás 78 százalékát végzik jelenleg géppel szakmunkásaink, de ezek a számarányok is a közeljövőben még kedvezőbben alakulnak. ÉpíKedden kezdődik Hruscsov elvtárs skandináviai látogatása Ambrus Jenő elvtárs, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Benedetti Tibor elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága ipari osztályának vezetője, továbbá a város és a megye több vezető személyisége. Bogár József elvtárs, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Benedetti Tibor elvtárs tartott ünnepi beszédet: — Munkásmozgalmunk történetében, így megyénkben is nagy múlttal rendelkezik a szervezett építőipari munkásság. 1894-ben, hetven éve alakult meg Pécsett az Építőmunkás Egylet. Hosszú évtizedeken át az építőmunkások szervezeti élete állandó küzdelemben telt el. 1903-ban Pécsett 1500 kőműves és ugyanannyi aszfaltozó és porcelángyári munkás lépett sztrájkba jogaikat követelve. Harcuknak meg lett az eredménye, mert azoktól a napoktól kezdve 14 óra helyett napi 10 órára tudták leszorítani a munkaidőt. Benedetti Tibor elvtárs emlékeztette a jelenlevőket Szabó József építőmunkás felszólalására, amelyre 1897-ben, az első építőmunkás kongresszuson került sor. A felszólaló annak idején elmondotta, hogy a pécsi építőmunkások évente legfeljebb csak 180 napot dolgoztak, ez alatt 274 koronát kerestek, amelyből házbért, adót, tüzelőt, ruhaneműt kellett vásárolniok, hogy családjaikkal megélhessenek, de a nagyon kevés kereset természetesen megközelítőleg sem fedezte a létminimumhoz szükséges költségeket. Az ünnepi előadó emlékeztette a jelenlevő építőipari dolgozókat azokra a szomorú időkre, amikor például 1904. szeptember 10-én Budapesten az egyik napról a másikra 3600 kőművest és (,000 segédmunkást löktek utcára, holott a nyomor már addig is szinte elviselhetetlen volt. lalü-ben az országban több mint tízezer 12 éven aluli gyermekkel dolgoztattak a vállalkozók az építőiparban es a statisztika is kimutatta, hogy minteg:’ ezer gyermek napi 15 órás munkaidőt töltőit el a téglagyárakban. Mindeme szörnyű, igazságtalanságok megszüntetése érdekében harcoltak az építőipari dolgozók. — A felszabadulás után az építőmunkások új feladatok végrehajtását tűzték maguk elé — folytatta Benedetti Tibor elvtárs. — Munkások, technikusok, mérnökök azonos kás épült fel, de emellett párhuzamosan bővült a kereskedelmi, népművelési intézmények hálózata is. Az elmúlt néhány esztendő alatt épült fel a stáza-üzem, a Porcelángyár új csarnoka, a zobáki akna, a pécsúj hegyi szénmosó, az új Patyolat-telep, a kereskedelmi nagyraktárak, a farostlemezgyár üzemrészei, s azonos időszakban fejezik be az István- és Széchenyi-aknák rekonstrukcióját. Benedetti Tibor elvtárs elmondotta, hogy a munkásellátás, az egészségvédelem fontosságát tanúsítják az olyan beruházások realizálása, mint az SZTK bővítése, a mecseki tbc-szanatórium, a sikondai bányász-szanatórium, a me- szesi munkásszálló vagy a harkányi reumakórház és magának a fürdőnek bővítése is. Az 1963-as évi beruházásaink értéke egymilliárú 657 millió forint volt, s ebből 805 millió forint építési jellegű. Csupán az 1964 első negyedév időszaka alatt 116 jelentősebb építményt adtak át rendeltetésének építőipari válialataink. Jelentős a fejlődés az építőipar korszerűsítését illetően is. A nehéz fizikai munkát igénylő munkafolyamatok nagy része gépesített. A kézi betonkeverés ma már ritkaság, a legtöbb munkahelyen tési technológiánk is forradalmi változáson megy át* A lakásépítésben a panel alkalmazása általánosan elterjedt, és az előregyártott szerkezetek alkalmazása is gyorsítja a termelést. A szigorú tél ellenére építkezéseink jelentős részét téli munkavégzésre is felszereltük. A továbbiakban elmondotta: még a korábbi években általában az volt a jellemző az építőiparra, hogy a kivitelezési összeg meghaladta a tervezett költségeket, addig 1963-ban jelentkeztek olyan tendenciák vállalatunknál, amelyből arra lehet következtetni, hogy vállalataink — érdekeltségük ellenére is — megtakarításra törekszenek. Például a pécsi, pontosabban a mecseki tüdőszanatőrium- nál 2 239 000 forint, a mohácsi 12 tantermes iskolánál 1368 000, a pécsváradi kultúrotthonnál 490 000, a Sellyéi sütőüzemnél 332 009 forint megtakarítás mutatható ki. A tervezett összegnél kevesebbe került a stáza-üzem és a Pécsi Hőerőmű egyes üzemrészeinek építése is, (Folytatás a 6. oldalon.) Koppenhága: Kis Csaba, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden délelőtt 10 óraikor fut be Koppenhága kikötőjébe a Baltika szovjet hajó, fedélzetén N. Sz. Hmscsovval, családjának tagjaival, Gromi- ko külügyminiszterrel és más szovjet vezető személyiségekkel. A szovjet kormányfő idei harmadik külföldi útja —Magyarország és az Egyesült Arab Köztársaság után — három skandináviai országba vezet: Dániába, Svédországba és Norvégiáiba. Hruscsov skandináviai utazása igen nagy érdeklődést kelt világszerte. Ennek jellemzésére az az egy adat is elegendő, hogy több mint 20 országból mintegy 250 külföldi újságíró, foto-, fiira- és rádióriporter jelentette be magát, nem számítva a több száz svéd, norvég és dán újságírót. A világközvélemény érdeklődése két óikból is nagy. Először azért, mert a szovjet kormányfő minden külföldi látogatása fontos nemzetközi esemény —, a Szovjetunió békeszerető külpolitikájának megnyilvánulása, s egyben növekvő nemzetközi tekinté’ Ivének fokmérője is, — másrészt ez az út új kapcsolatokat nyithat meg a Szovjetunió és a skandináv országok között és különösen nagy jelentőségű a Balti-tenger térsége s ezen keresztül egész Európa békéje és biztonsága szempontjából. Hogy az északi országok és a Szovjetunió között milyen eredményes együttműködés alakulhat Jd, azt jól tanúsítja Finnország példája. Az elmúlt évek során azonban a többi három északi országgal is jelentősen javultak a Szovjetunió kapcsolatai. Az eleven államközi kapcsolat mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a három északi országnak a nemzetközi kérdésekben vallott nézetei nem egy esetben azonosak a Szovjetunió nézeteivel. A kapcsolatok tehát javulóban vannak, s ennek hatása mindhárom északi országban érezhető. Közismert tény, — Régóta ül itt? — Délben jöttem, ebéd után. Miért kérdi? — Csak! Irigylem a türelmét, régóta nézem, hogy mozdulatlanul figyeli a dugót. — Kell egy kis kikapcsolódás ... nem igaz!? — De miért éppen itt, a Ba- lokányi tavon? — Még kérdi? A Duna messze van, közelebb nem talál az ember egy valamire való pecás helyet. Jártam a Dunára is, de nem fogtam annyi halat, amennyibe a buszozás került. Abbahagytam. — Fogott már valamit? — Ahogy vesszük, itt még semmit, de a Dunán, az volt az igazi. Egyszer már hajnalban kimentem a partra. Ott aludtam a kománál és vekkerre ébredtem. Előző este beetettem pontyra kukoricával, másnap reggel ott kezdtem. Fogtam egy pontyot, nem akarok hazudni, de megvolt hat kiló. — Nem mérte le? — Nem én, minek az? Egy jó pecás sacra is megállapítja, hogy mekkora a hal. Én még sohasem tévedtem. — Biztosan sokat fogott már... — Hát. í i még fiatalabb voltam, de most negyven év nagyon sok. Reumás is vagyok, azért hordom ezt a táhogy öt évvel ezelőtt, 1959-ben azért kellett lemondani Hruscsov tervezett skandináviai uia zását, mert a jobboldali körö.. mindhárom országban szovjet ellenes kampányt indítottak, s a hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket a provokációk megfékezésére. Most viszont a zavartkeltő kísérletek teljesen elszigetelődtek, s a vezető államférfiak egyöntetűen kijelentették: szeretettel várják országukba Hruscsovot. Az északi országok és a Szovjetunió kapcsolata, mint azt a szovjet vezetők nemegyszer már hangsúlyozták, példa leihét a különböző társadalmi, gazdasági és politikai rendszerű országok békés együttélésére, gazdasági együtt működésére., N. Sz. Hruscsov látogatása Dániában, Svédországban és Norvégiában ezt a célt: a békés együttélés politikájának megvalósulását szolgálja majd. bori széket, már nem ízlik a guggolás. — Szereti a halászlevet? — Talán a hallevet? Nein szeretem, senki se szereti a családban, csak a rántott halat esszük, de abból is csak a folyamit, nem szeretem * pocsolya ízűt. Már messziről megérzem ha tavi halat főztek valahol. — Ha nem szereti a hallevet, akkor miért áztatja a zsinórt pont ebben a városi, sekély vízben? — Megnyugtat. Mindig arra gondolok, hogy a Duna partján még akadna is valami a horgomra, de meg az is nyugtat, hogy csendben ülhetek egy-két órát. — És ha olvasna helyette . ■. — Próbáltam, éz nyugta- több valami, higgye el nekem uram. ízlés dolga. Maga olvas, én pecázok. — Most... most mintha kapta volna. Gyűrűzik a víz. — Semmi az! Onnan túlról a gyerekek kavicsot dobálnak ide, hogy kirántsam a botot, de nem lehet' engem már becsapni. Nincs ebben a tóban hal, nekem elhiheti uram. Kutya kölykei, majd megöregszenek egyszer ők is. Akkor szívesen elüldögélnek a zsinór mellett... még a Balokányi tónál is... GÁLDONYl speeds a Oialú kámjha tt < * Benedetti Tibor cl vtárs UöszDr.li az építőipar dolgozóit.
