Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-07 / 132. szám
1964. JÚNIUS 7. MAPLÓ 9 ftás*£á' Százezer „miért" korszaka Minden egészségesen fejlődő permek éüetében van egy szakasz, amelyet teljes joggal nevezhetünk a kérdezgetés vagy a százezer „miért?’’ időszakának. Rendszerint a harmadik életévvel kezdődik, s tart még a hetedik életévben is, s valljuk meg, nem kevés felnőtt bosszúságára. Pedig a gyermek kérdezősködő kedvén egyetlen felnőttnek sem volna szabad fennakadnia, mert a beszédkészség kialakulása A nagyreményű kisbaba V Aldous Huxley gyakran csú- folódott azon, hogy angol honfitársai milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a hivatalos tisztségeknek és a sportteljesítményeknek. Tőle származik ez az anakdóta: Egy napon meglátogatta barátait, akiknek megszületett az első gyermekük. Az ifjú apa állítólag a következő kijelentést tette az ifjú mamának: „Nos, drágám, annyi bizonyos, hogy majd valakinek helyettesítenie kell fiunkat az angol kormály élén, miközben ő átússza a La Manche- csatornát”. Tiszteletreméltó aggastyán A chicagói közlekedésrendészeti bíróság előtt a napokban gyorshajtásért meg kellett jelennie a 105 esztendős Joseph ben Abrahamnak, aki 12-szer nősült, 65 gyermeke van és amikor unokáinak száma iránt érdeklődtek nála, így válaszolt: „Ki tudná megszámolni az égen a csillagokat?” A tiszteletreméltó aggastyánt a közlekedésrendészet bírája egyébként felmentette, mivel soha még közlekedési kihágást nem követett el, holott 1914-ben szerezte meg gépkocsihajtási jogosítványát. Abraham a bíróságon elmondta, hogy legidősebb fia 86 éves, legkisebb gyermeke pedig 2 és fél esztendős. Bemutatta születési bizonyítványát is, amely héber nyelven arról tanúskodik, hogy Palesztinában 1858-ban látta meg a napvilágot. 1961 óta él az USA-ban. // után a tárgyakkal való szakadatlan babrálás, „manipulálás”, próbálgatás és cselekvés mellett a gyermek éppen a kérdezgetést használja fel leg nagyobb eredménnyel ismereteinek, tudásának gyarapítá sára. Legelőször a „mi ez?”, „hát ez mi?” kérdések jelennek meg a kérdezgető gyermek szó tárában. Ha egy szétnyitható, úgynevezett „leporelló” képeskönyv kerül a kezébe, amely állatot ábrázol, a kisgyermek fáradhatatlanul kérdezgeti, hogy melyik micsoda, mindaddig, míg pontosan meg nem tanulja s számtalanszor el nem ismétli az egyes állatok nevét. S milyen boldog, ha a szemében óriása tekintélyt jelentő szülők, felnőttek elismerik friss tudását. Aztán fokozatosan försora- koznak a többi, tájékozódást jelentő kérdések: a „ki ez?”, „mit csinál?” s főleg a „miért?” Anyai vagy apai türelem legyen a talpán, amelyet nem fáraszt el és nem meríti ki a gyermekből ömlő kérdések lavinája. Nemrégen egy rövid ideig tartó villamos- úton az alábbi párbeszédet figyeltem meg anya és óvodáskorú gyermeke között: „Ez mi?” — Ez egy bácsi. „Mit csinál?” — Seper. — „Miért seper?” — Hogy tiszta legyen az utca. — „Miért?” — Mert az a jó, ha az utca tiszta. Amikor a kíváncsiságot kielégítő válaszokkal befejeződött a beszélgetésnek ez a sza kasza, a gyermek megpillantotta a lottójáték ismert reklámját, a malacon lovagló gyermeket. Nyomban új kér- dezősködés kezdődött ilyenformán: „Mi az ott?” — Egy gyerek. „Mit csinál?” — Lovagol egy malacon. „Miért?” — Mert szeret malacon ülni. — „Mi van a kezében?” — Sorsjegy. „Nyert?” — Biztosan nyert, mert örül. A pillanatnyilag befejezett kérdóssorozabokat mindaddig új és új követte, míg le nem szálltunk a villamosról. A mama — nagyon helyes érzékkel — azt tette, amit a szülőiknek ilyenkor tenniük kell. Szívesen és feltétlenül válaszolni kell a gyermek min den kérdésére, még a nehéz és kényes kérdésekre is. A gyermekeket általában kielégítik az egyszerű válaszok is, csak az a fontos, hogy minden kérdésre a tőle telhető legigazibb választ adja a felnőtt, s mindig a kérdező gyermek szellemi színvonalának, kíváncsiságának megfelelő szinten. Gyermeke fejlődését akadályozza meg az a szülő, aki türelmetlenül belefojtja a gyermekbe a kérdéseket, vagy a kérdezőskö- dést lezáró „azért, mert”, „hallgass már!” vagy éppen „fogd már be a szád!” felkiáltással oltja el a gyermek bátorságát és tudásszomját. A megismerésnek, a tudásvágynak a kérdésekben megnyilatkozó szükségletét súlyos melléfogás elnyomni, mert az ilyen eljárást a gyermek egész személyiségének a kialakulása, fejlődése megsínyli. A kíváncsiságot el kell tüntetni a gyermekek bűnlajstromáról. Az a gyermek, aki 3—7 éves korában nem kérdezget rengeteget, vagy kérdéseire nem kap szíves, megbízható feleleteket, nemcsak szellemi, hanem érzelmi szempontból is háttérbe kerül azokkal szemben, akiknek szülei mindig fáradhatatlanul megadják kérdéseire a szükséges felvilágosítást. A gyermek biztonság érzetét, boldogságát növeli az, ha érzi, hogy mindig, mindenféle kérdéssel bátran fordulhat szüleihez, megkapja a felvilágosítást és sohase nevetik ki „csacsisága” miatt. Már csak azért is fontos az, hogy a gyermeket 3—7 éves korában gyakran vegyék körül nála tapasztaltabb, vele szívesen foglalkozó felnőttek, hogy különösen szülei minden nap együtt töltsenek vele bizonyos időt, melyben aztán minden gátlás nélkül felteheti az őt érdeklő kérdéseket. Csak így mélyülhet el a szükséges mértékben a szülők és gyermekeik közötti egészséges érzelmi kapcsolat, s csak így érhetik el a szülők azt, hogy gyermekeik elsősorban mindig hozzájuk feldúljanak felvilágosításért, bármilyen kérdések foglalkoztassák is őket. Ha az egyébként egészséges gyermek nem kérdezősködik szüleitől, ez annak a jele, hogy a szülők elvesztették gyermekük bizalmát, s ő most minden bizonnyal más, nehezen ellenőrizhető forrásból szerzi be ismereteit, s ezzel egyidejűleg ki is vonja magát a szülők ellenőrzése és irányítása alól. Az a szülő, aki a százezer miért korszakában nem válaszolt gyermekeinek türelmesen és a valóságnak megfelelő tartalommal, nem várhatja azt, hogy majd később, a serdülés sok problémát felvető szakaszában bizalommal forduljon hozzá gyermeke. Dr. Harsány! István Érdekességek a műanyagboltban A Műanyagbolt rengetegféle cikket árusít, mint a nevében ts benne van: mindent, ami műanyagból készült. A különféle /ia- szosvásznakon, asztalterítőkön, műanyag csöveken, esőkabátokon* táskákon és a legkülönbözőbb műanyag borítólapokon kívül leginkább kisebb-nagyobb háztartási eszközök kaphatók, sok olyasmi Is, amit a vásárlók nem is igen ismernek, vagy éppen felismerni nem tudnak sokszor. Néhány nagyon praktikus és szép holmira szeretnénk a figyelmet felhívni Ezeknek nagyrésze másutt nem is kapható, vagy ha igen, akkor sem mindig ilyen nagy mennyiségben. Persze, van nehány közkedvelt cikk, ami hamar elfogy, de kimondott hiánycikk nagyon kevés van. Itt van mindjárt a műanyag ruháskosár. Százszor praktikusabb a fonott vesszőkosárnál: remekül tisztítható, nem akad bele a ruha. azonfelül különböző színekben kapható,, két méretben is. A fedéllel ellátott szemétvödör is nagyon higiénikus és szép is. Van ötliteres vödör is, azok számára, akiknek a rendes méret feleslegesen nagy. Közkedveltté válhat rövidesen a műanyag uborkagyalú is, amelyen mindent (pl. sajtot, burgonyát) is lehet szeletelni. Nagyon ügyes az átlátszó ételdoboz is, kiránduláshoz különösen, mert a teteje hajlékony kis fülekkel mintegy „rágombolható” a dobozra. Jók a kiránduláshoz a különböző méretben készült palackok is, törhetetlenek, szépek. Praktikus vaj dobozok, sótartók egész sora áll a vásárlók rendelkezésére. Szelleme* a kis tejszín-kanna, amelyben azonban mézet vagy tejfelt éppúgy lehet tartani: a sárga és átlátszó anyagból készült, szép kis kannából könnyen lehet adagolva önteni Prak^kus a lukacsos, könnyen tisztítható evőeszköz-tartó Is amely a fémnél sokkal jobb, és csupán 26 fomit az ára. Ugyanígy nagyon jól használhatók a grill-tálak, a négyszögletes adagtálakkal együtt. A törlőtartót sem fedezték fel még eléggé, pedig nagyon ügyes szerkezet: egy behasított kis résbe egész egyszerűen be kell dugni a törlőruha csücskét. A gyümölcsmosó kimondottan nyáron hiányzik sok helyen. Ezzel a szűrő-forma tállal az alatta lévő nagyobb tál felhasználásával kitünően és gyorsan lehet lemosni a gyümölcsöt. Az Italkeverő is Ilyen összetett, de nagyon egyszerű szerkezet: citromfacsaró fölé lehet illeszteni a poharat, majd megfog dítva máris, kész a limonádé Egyik leghasznosabb cikk a boltban a ruhalocsoló, amely finoman és egyenletesen szórja a vizet a vasalásra előkészítendő ruhára. Jó az italpumpa Is, amelyet nagyobb üvegeknél, demizsonoknál remekül lehet használni. A tojástartó rács sokkal tisztább és szebb, mint a hasonló papírkészítmények és nem is drága. A mágneses szappantartót nagyobb tételben is vitték egészség- ügyi intézmények. A mellékelt folyadékkal a csempéhez lehet ragasztani a tulajdonképpeni „mágnest”, egy kerek lapocskát pedig a szappanba helyezni, s használat után a szappant egyszerűen oda kell tartani a mágneshez, „odaragad” és nincs vele gond. Haj mosóolaj-üveg, tetején fej-mosó kefe, szappantartó körömkefével kombinálva, puderszóró, fésűkészlet — ezek a piperecikkek érdekesebbjei, no és a pipereállvány, amely valóságos fal, tükörrel, s az apróságoknak keskeny polccal Van itt még madáretető, virágtartó, különleges habverő, amit kézzel tekerni lehet, mint valami darálót, kézimunkafonál-tartó, pogácsaszaggató, tortaolló, viráglétra, ablaktisztító, tejeskanna, üvegdugó, fonással borított termosz, vízsugárgyűjtő (ez is szellemes apró szerkezet, a vízcsapra szerelhető) — aztán műanvag csempe, rengetegféle lemez stb. Ami pedig nem a praktikus apróságokat illeti, nagyon szépek a készletek. Dobozok, tálak, csészék — legszebb a kompótos készlet« amely piros-fekete és sárga-fekete összeállításban készült, u eddigi készletektől eltérően a kistá- lakat csészeformájú tálacskák helyettesítik és csészealj Is van hozzájuk. Praktikus és ízléses — ez mondható el a Műanyagbolt legtöbb árujáról. Nyári kéz- és lábápolás AFRO TANÁCSOK Ha duzzadt és cserepes a kezünk, áztassuk meleg vízbe, majd tíz-húsz percre csavarjuk be tejszínbe mártott vászonruhába, s utána öblítsük le. Éjszakára kenjük be citromos glicerinnel, de úgy, hogy az ágyneműt ne kenjük össze, húzzunk rá régi, de tisztád mosott pamut- vagy gumikesztyűt Lábunkat is óvnunk kell. Azt is éri a nap, a szél, könnyen pikkelyes lesz, különösen nyáron. A kézhez hasonlóan kezeljük .ábúnkat is. ha kicserepesedik, azzal a különbséggel, hogy éjszakára régi, de tiszta patentharisnyát húzzunk rá. Ezt csak addig kell csinálni, amíg rendbe nem jön. A lábfejet mindennap, nyáron többször is tanácsos megmosni Körömkefével dörzsöljük át a sarkunkat, a keményrészeket és 0 körmünket Szandálviselés esetén különösen fontos, hogy gondosan ápoljuk lábunkat. qijnit űLtözkúdnek a Púmat italt? A római nők általában vékonykák, gyönyörű szemük, finom kis „római” orruk megnyerő mosolyuk van. Domború, magas homlokúak és keskeny arcúak, s kifejezésük igen intelligens. Kevéske csípőjüket is gumírozott harisnyatartóba szorítják, vékony, nem mindig előnyös lábukat viszont hallatlan sikkesen „viselik”. Szeretik a szép fehérneműt, szívesen, sokáig válogatják össze, mit húzzanak egy-egy új ruhájuk alá. Minden újonnan vett ruhához, blúzhoz,, „jár” az új fehérnemű is. Az áruházakban, a A farkas és a szarvas ÉSZT NÉPMESE A farkas súlyos veszedelembe került. Az erdő mélyén rádőlt egy fatörzs. Miközben a fa alatt kínlódott, az arra tévedt szarvastól segítséget kért. — Emeld meg kissé ezt a fát, hogy ki tudjak bújni alóla... — Remélem, lesz annyi erőm — felelt a szarvas, azzal nekivetette agancsát a fatörzsnek és hosszas erőlködés után valóban sikerült any- nyira megemelnie, hogy a farkas kibújhatott alóla. A farkasnak első dolga volt, hogy megvizsgálja: nem történt-e valami baja, nem tört-e valamelyik csontja? De micsoda szerencséje volt: egyetlen porcikája sem törött el, épen és egészségesen állt a négy lábán. A farkas örömében felkiáltott: — Igazán pompás dolog, hogy semmi bajom nem történt! De csak most érzem igazán, mennyire éhes vagyok! És éppen ezért én most felfallak téged, szarvas! A szarvas nem akart hinni a fülének: — Gonosz tréfát űzöl velem! Hiszen én mentettelek meg! — Az igaz! — mondta a farkas. — Meg is köszönöm neked. De viszont én most éhes vagyok és éppen ezért, amint mondtam neked: felfallak! A szarvas megpróbálta még jobb belátásra bírni a hálátlan farkast, de hiába. Csak annyit ért el, hogy végiüis megegyeztek: a medvéhez fordulnak, tegyen igazságot. A medve meghallgatta őket, aztán némi gondolllodds után, így szólt: — Igazad, van, szarvas! Nem szép dolog a farkastól, hogy ilyen hálátlan. De neked is igazad vau, farkas! Éhes vagy és enned kell! Nincs más hátra: el kell mennünk a helyszínre és ott kell megmutatnotok, mi történt, hogy igazságosan ítélkezhessek. Beleegyeztek ebbe mindketten, és elindultak oda, ahol a farkassal a baleset történt. Ott a szarvas ismét nekivetette agancsait a fatörzsnek, és nagynehezen megemelte. A farkas pedig alábújt, és a szarvas visszaengedte a fát. — Most mutasd meg, hogyan szabadítottad ki! rmondta a medve. A szarvas azonban így válaszolt: — Ma már egyszer megszabadítottam! Nincs hozzá erőm hogy még egyszer megtegyem! — Ha így van, akkor én sem tudok mást mondani: keressen magának más segítséget a farkas... — mondta a medve. Azzal otthagyták a farkast a fa alatt: így kellett ogfizetnie hálátlanságáért. Fordította: ANTALFY ISTVÁN nagy állami kezelésben lévő UPIM-okban és Rinasenték- ben igen olcsó nagy választékot találnak. Divatos a színes, piros, fekete, erős sárga — sőt ocelotmintás kombiné és hálóholmi. Ahogy megfigyeltem, a zöme inkább megmarad a világos, pasztell színeknél, legfeljebb feketét vesz nek szívesen, ÉRDEKESEN SMINKELNEK. Ha púdert keveset is használnak, azt hiszem szemhéj és szempilla festékből igen nagy a „fogyasztásuk”. Nappalra is erősen, fekete keretbe foglalják a szemüket, magasan a sarkok felé kihúzzák ceruzával, szemhéjukat a pasztell zöld és halványkék különböző árnyalataival színezik. Rúzst vagy semmit, vagy igen halvány, rózsaszínűt használnak, nagyon vékonyan kenve fel szájukra. Frizurájuk általában vállig ér. „Csupált”, rövid hajat jóformán nem is láttam, természetesen hullámos hajukat igen gondosan ápolják, fényes, tiszta mindig. A fodrász igen magas árai miatt saját kezűleg fésülködnek, kreálnak különböző formákat. Homlokukat szabadon hagyják, fejtetőn kicsit tupíroznak, a hajuk vége a vállnál kifelé fordul. Fülük mellett hátratűzik, s nagy fekete bársony szalaggal — mely csattal záródik, — fogják össze hátul. A nyitott, szabadon lobogó, haj csak tizenöt éves korig divat. Ha a ruhájukat megfigyeli az ember, hamar rájön: A SLÁGER A KIS- ES NAGT KOSZTÜM szinte minden fajtája. Hordják munkába, estére, táncolni, színházba, moziba. Színben újszerű összeállításban, blúzzal és anélkül. Leginkább két színösszeállítás „fut”. Az erős rózsaszín a halvány zölddel és a klasszikus sötétkékfehér. A szoknyák nem teljesen egyenesek, lefelé kicsit bővülnek, a kabátkák csípőig érőek, hosszabbak, mint az elmúlt években. Gyakori, hogy a blúz, vagy bélés anyagával borítják a fazonúkat, ha az mintás, virágos, akkor is. Nagy a szoknya-blúz kultusz, ez igen praktikusan öltöztet, szívesen viselik. Általában a franciás, játékos vonal az ural kodó, a blúzokat kézi, vagy gépi hímzés díszíti és a fehér, rózsaszín, halványsárga 3 legkeresettebb. Szeretik a pulóvert, saját színű kardigánnal, plisszérozott, gyűrhetetlen könnyű szövet szaknyával viselni. A szivárvány minden színében kaphatók, nem is túl drágán. Ékszerként mindenhez, a színes ruháikhoz „vágó” gyöngysorokat hordják, karperecét inkább alkalomra, gyűrűt mindig. Alkalmi ruháik is igen célszerűek, divatállók, mert kedvelik az egy szerű, sima vonalat, mely lazán kíséri az alakot, kicsit kivágott, bevarrott rövid ujjal, néhol ujj nélkül, sötét színekből. Minden alkalmi ruhájuk anyagából készül egy köpeny is, rendszerint erősen redőzött, bő háromnegyedes ujjal, gallér nélkül. A nyaknál 'lől, kis ékszertűvel, vagy gombbal záródik. Harisnyát V PLUSZ HUSZONÖT FOK FELETT IS hordanak, cipőik zártak, még a nyári szandál is csukó't elől, csak hátul fogja vékon- pánt a bokához. Most kézi divatossá válni a kerek, vág ' vágott orr, nem túl magas, fantasztikus formájú sarokkal, ügy vettem észre azonban, hogy jobban kedvelik még mindig a hegyes orrú, magas sarkú „klasszikus” körömcipőket. , Mozgékonyak, természetesek, mindent sikkel, könr- ’- dén hordanak, ebben rejlik eleganciájuk titka. Regényi Ildikó 4
