Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-07 / 132. szám
»64. JÜNirS 7. NAPLÓ 5 Meleg fogadtatás Budapesten A szaksajtó a legnagyobb elismeréssel ír a Pécsi Liszt Ferenc Kórus hangversenyéről Bár azóta már lezajlott Honegger Dávid király című oratóriumának bemutatója, még sok szó esik a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmonikus Zenekar nagy erőpróbájáról, a budapesti Zeneakadémia nagytermében megrendezett hangversenyről. „Nagy örömet szereztek nekünk“ Minap jelent meg az utolsó kritika a „Muzsika” című folyóiratban, mely — akár a többi — elismeréssel szól a pécsiek vendégszerepléséről. „Feltűnően kiváló kvalitásokat mutató hangszeres és énekkari együttes, méltán népszerű és nagyhírű karmester. különlegességnek számító, érdekes kompozíció: ezekből az összetevőkből csakis siker származhat” — írta Pándi Marianne. Szenthegyi István az Országos Filharmónia Műsorfüzetében megjelent kritikáját így .kezdi: „Ismét olyan koncertnek voltunk tanúi, amelyet büszkén emlegethet a Zeneakadémia nagytermében szereplő vendégegyüttes, karnagy — és mi is, a „másik oldalon”, a hallgatóság. A Pécsi Filharmonikus Zenekar és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus hangversenyére valamennyien, közös büszkeséggel tekinthetünk, mert fejlődő zenei műveltségünknek sokatmondó jelzését láthattuk benne. Az, a mostanában örvendetesen sokszor hangoztatott megállapítás, hogy a fővárosi és vidéki zenekultúra régebbi erős szintkülönbsége eltűnőben van, ezúttal megint szólásra kívánkozik. A pécsiek nagy örömet szereztek nekünk. S hadd említsük itt mindjárt Lamberto Gardelli jótékony s igen-igen eredményes szerepét: kitűnő olasz karnagyunk, aki ezt a szép estet vezényelte, a magyar zeneéletben fontos hivatást teljesítő korábbi honfitársainak, Egisto Tangónak és Sergio Failoninak nyomába lépve, az 6 munkájukat folytatja napjainkban.” Bónis Ferencnek a „FilmSzinház-Muzsiká" -ban megjelent bírálata is „emlékezetes, szép hangversenyének nevezi a pécsiek zeneakadémiai koncertjét. „Programjuk cseppet sem volt szokványos: Cherubini igen ritkán hallható c-moll Requimjét és Bartók zenekari Concerto-ját adták elő” — folytatta értékelését Bónis Ferenc. Cherubini művének megszólaltatása általános elismerést, egyöntetűen jó véleményt eredményezett, *Antal György kórusa” — írta Pándi Marianne — feladatához méltó bravúrral állt helyt a nagyszabású gyászmise főszerepében... A rendkívül muzikális és jól képzett, főként fiatalokból álló pécsi énekkar intonálá- sának tisztaságával éppúgy kitűnt, mint dinamikai árnyaltságával, finom muzikalitásával. Ezzel a produkcióval a pécsi Liszt Ferenc Kórus zenei életünk rangos tényezőjévé vált.” Kulturális tényező Szenthegyi István kritikájában pedig ezt olvashatjuk: „Remek alkalom volt a Pécsi Liszt Ferenc Kórusnak, hogy reprezentatív módon mutatkozzék be a főváros hangversenyközönsége előtt! S őszintén megmondhatjuk, nagyon élveztük produkciójukat. Olyan vegyeskar szólalt meg a Zeneakadémián, amely túlzás nélkül, ma már egyik legszámottevőbb énekkari testületé az országnak — milyen jó, hogy nem fővárosi, hanem országos távlatokban nézhetjük zenei életünket! —, olyan vegyesltar, amelynek jelentős hivatása van, fontos szerepe a jelen s a jövő időben. Antal György karigazgató együttese kulturális tényező, s a kultúra szót itt igazán a szó szoros értelmében kell venni. A kórus egész kiállása, magatartása, stílusa a kultúra szó fogalma alá tartozik. Az úgynevezett kulturált karéneklést tanulták meg a pécsiek, persze nem hagyományok nélkül. A zenekarról sem mondhatunk mást. Pedig a hangszeres muzsikusoknak még több nehézséggel kell megküzdeniük, mint az énekeseknek. Jól fegyelmezett, művészi testület társult a kórushoz. Közös célt, eszményt valló együttes, Lamberto Gardelli odaadó munkájával, szuggesztiv egyéniségének varázsa alatt — ez volt a titka a kiválóan sikerült előadásnak.” Kroó Györgynek a Rádió Üj Zenei Újságjában elhangzott bírálata szerint „a pécsi kórus rendkívül magas színvonalon szólaltatta meg Cherubini c-moll Regülemjét. Intenzív, egyszerű, áhitatos és egyben drámai tolmácsolást hallhattunk. Legértékesebb részei az Agnus Dei, Domine Jesu Christi. A pécsi kórus Antal György betanítása nyomán puhán, Ítélten, lelkesen énekelt. A fortékat mindig kihangsúlyozva, de nem túlhangsúlyozva hallhattuk. Teljesítményük egyenértékű a hivatásos énekkarok produkcióival, csupán a sok fiatal lány- ét fiúhang teszi más hangzásúvá. Sok sikert kívánunk a kitűnő együttesnek, hasonló magas színvonalú produkciókhoz.” A Concerto új műként halott A Bartók-mű megszólaltatását a kritikusok eltérő véleménnyel fogadták. Szenthegyi István tárgyilagosan megállapítja, hogy „kár lenne szőrszálhasogatóan részleteket, vagy egyes szólamokat, megoldásokat boncolgatni — mert a zenekar természetesen még szabad utat talál a további fejlődésre —; akkor cselekszünk helyesen, ha nagy egészében tekintjük a Con- certo-megszoláltatást, s arra emlékezünk, mennyire elevenné s izgalmassá tudott válni a Bartók-partitúra, mennyire beleláttunk egy- egy pillanatban a zeneköltő szakadékos, tragikusan mély leikébe. Mind Gardelli, mind a zenekar nagy érdeme volt ez.” A Bartókkal most ismerkedő Gardelliről Bónis azt írja, hogy „a kompozíciót és annak légkörét éppen csak megismerő pécsi muzsikusokkal a partitúra szinte ismeretlen részleteit „hívta elő” a sötétségből és szürkeségből: a Concerto így helyenként valóságos új műként hatott." Elmondhatjuk, hogy a pécsiek nemcsak a Zeneakadémiát megtöltő közönség körében találtak meleg fogadtatásra, de a kritika is elismerően értékelte szereplésüket. Nádor Tamás Miért zajos a város? Zajmérés a legforgalmasabb helyeken — Megegyezés a tervezőkkel Versenyfutás a csendesebb jármüvekért A jajnak is megvannak a maga mértékegységei. Ilyen a ion, decibel és szón. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a fonnál. Vajon milyen zajt jelent egy fon? A kérdésre ta Ián tökéletes választ adunk, ha megjegyezzük, hogy a fale-, velek mozgása 10, az óraketyegés 20, a suttogás 30, a csen des beszéd 40, a rendes beszéd 50, az Írógép kattogása 60, a1 zenekari fortissimo 10 méter távolságból 100 fon erőssé- j gű... Ezzel a tájékoztatással kéz-' dődött beszélgetésünk dr. Sza- bó Lajossal, a városi KÖJÁLL közegészségügyi felügyelőjével. Kérdésünk így hangzott: lehet-e védekezni a városi zaj ellen, s ha igen, miképpen? Idegőrlő lárma Dr. Szabó Lajos igenlő választ adott a kérdésre, azután megjegyezte: természetesen ez hosszas és bonyolult folyamat j A különböző motormeghajtású ; járművek ezerszámra szalad gálnak városunk utcáin, s ezek között a Pannónia motorkerék ; pár 85—87. a Wartburg sze- mélyautó 81—93, az Ikarus 60- as autóbusz 86—97 fon erősségű zajt okoz, tehát lártmásabb a motorkerékpárnál is. Hogy az Ikarus 60-ast mégis köny- nyebben viseljük el, mint a motorkerékpárt, annak a hang- j mavnssá? az oka Azonos erős- i ségű zaj esetében mindig az élesebb lárma a kellemetle- i nebb. A kutatók a 70 foknál hangosabb za.it ártalmasnak tartják. | Egyhangú a vélemény abban is, hogy az erős zaj fokozza az idegek megterhelését és előbb kifárasztja az embert. A zaj a gyomo mozgás fokozódására, a nyál- és gyomomedv elválasz tás csökkenésére, a vérnyomás növekedésére vezethet. Ingerlékenységet, kézremegést válthat ki, az alvást és pihenést is megzavarja, még akkor is, ha i az alvó nem ébred fel közben. A KÖJÁLL orvosa szót emelt a mértéktelen táskarádiózás, illetve heti harminc órás TV-nézés ellen is. Mint mondotta, mindkettő az amúgy is rövid regenerálódási időt csökkenti. Pedig a szervezettel nem lehet tréfálni. Aki a fülét! nem pihenteti, elkészülhet ar- j ra, hogy hallása csökkenni fog. j Az ilyen ember számára előbb- utóbb csak a hangos beszéd érthető. Ennyit az erős zajról. Van j azonban egy másik zaj is, j amely mindössze 5—10 fon ! erősségű, vagy nem sokkal! több annál, mégis roppant kel- j lemetlen. Az a monoton zaj. | Ennek is olyan hatása van,! mint az erős zajnak: általános kimerültségre vezethet, súlyo- j sabb esetben az őrületbe kér- I szórakozni Is. Szigetvárról egy óra múltán otthon van. Mennek a kultúrházba, kihasználják a szabadidőt, ahogy csak tudják. Ezért nem maradt itt a Sopianában. És nem is bánom. Én az életem felét vonaton töltöttem, meg kerékpáron. Az én fiam ne vonatozzon. Dolgozzék, tanuljon, szórakozzon. — Mennyi zsebpénzt kap a gyerek? — Nagyon igénytelen ilyesmire. Nem nagyon költekezik. A múltkor is készül el hazulról, kérdezem tőle: „Van-e pénzed, fiam?” „Van, két forintom. Elég lesz” — felelte. Na mondom, a mindenit, hát az is pénz? Adtam neki egy ti- zest De azt sim költötte el. Nem is baj. Szabó a brigádvezető. A többiek: Rezső bácsi, (akit egyébként kiméi a brigád, csak apró alkatrészeket szállíthat, nehéz munkát nem is engednek neki ...) aztán Vásárdi Mihály, Bürge Sándor, Szép Gyula. Szerény „alkatrészei” egy i nagy gépezetnek De a gépezet nélkülük sem menne. Bab Ferenc 1 t Köszöntés A szigeti városrész körzeteiben az elmúlt napok során három—négy helyen is köszöntötték az idősebb^ embereket. Először a Tanárképző Főiskola nagytermében, majd a Sörgyár kultúrtermében, és a Xavér utcai szociális otthonban. Pénteken este a szigeti városrész munkásklubjában, az Alajos utcában gyűlt össze mintegy 120 idős férfi és nő. A körzet pártalapszervezete, a kerület Hazafias Népfront Bizottsága, a Vöröskereszt és a Nőtanács képviselői szervezték és üdvözölték az öregeket A kedves köszöntést ünnepélyessé tették a Szigeti úti és az Alkotmány utcai ártalános iskola tanulói, akik műsorral szórakoztatták a megjelenteket. Az öregek napja alkalmával rendezett ünnepségen a határőrség zenekara muzsikált és bizony életkor ide, életkor oda, az öregek táncraperdül- i tek. a Sopiamában hat esztendeje űzi az „ipart”. Hogy miért nem tanult szakmát? — Nézze csak — mondja — én már magam sem tudom. Azt hiszem akkoriban kedvem sem volt hozzá, közben meg elszállt az Idő. — S a gyerekek? — A Pisti fiam itt tanulta a szakmát, esztergályos, de most 6zigetvárott dolgozik a konzervgyárban. — Miért hagyta itt az üzemet? Nagy Sándor szól kőibe: — Pedig ügyes fiú volt, sajnáljuk, hogy elment... — Dicsérik Szigetvárott Is — teszi hozzá az apja. Hogy mégis miért ment el? Az okát az apja életútján meglelhetnénk. A család Kis- dobszán él. Szabó István reggel négykor kel, télen gyalog, nyáron kerékpárral ki az állomásra, fél hétre ér be a vonattal Pécsre, hétkor kezdi a munkát, délután fél négykor gyors fürdés, kapkodják a ruhát magukra, mert pontosan 28 perc múlva indul a vonat. Ezt csinálja hat esztendeje. Illetve ... régebben is. — Korábban dolgoztam a szénosztályozóban, azelőtt meg Dunaújvárosban az építkezésen. Hát vonatoztam ón már eleget — Mennyi az órabére? — Hét forint húsz. ■— Szigetvár közelebb van, ennyi pénzért ott is talált volna munkát... Több szabad idő maradt volna. — Persze. Csakhogy nehéz lenne itthagyni a Sopianát Nem is akarom. Van egy kis pénzünk otthon, gondoltam, itt Kovácstelepen építenénk, már a telek is meg lett volna, De aztán... Elmosolyodik: — A feleségem hallani sem akar róla. Azt mondja, ő már ugyan el nem jön Kisdobszá- róL Az asszony a termelőszövetkezetben dolgozik, van egy holdnyi kertjük a háznál, valami ott is terem. Meg a kisebbik gyerek, a tizenkét esztendős Laci! A világért sem cserélné el a falusi életet. Egyik lovasszekérről le, a másikra föl, elmegy még a harmadik faluba is. Agyereknek a határ a mindene, a napfény, meg a fák, meg a lovak, meg a nagy fehér, havas vidék. — De azért... — mondom Szabónak — Kisdobsza mégis csak Ids község, félre is esik, a napi vonatozás, ez is sok. Szórakozási lehetőség aligha van... — Attól függ. Figyeljen csak ide, mit csinálok én? Este hazaérek, többnyire fáradtan. De ha van egy jó műsor a televízióban, akkor átugrok a kul- túrházba. Ott az egész falu. Olyan gyönyörű kultúrházunk van, hogy párja sincs a járásban. — Vasárnap? — Vasárnap be a vendéglőbe és megy az ulti estig. Később átjön az asszony is, odaül mellém vagy a többi asz- szonyokhoz és eldiskurálnak. Múlt vasárnap például vesztettem húsz forintot, egye fene, legközelebb majd nyerek. — És a Pisti? — No látja, ez az! Én szakmát nem tanultam, bánom is, de most már mindegy. Dolgozni meg mindig kell, szeretem is a munkát, mert kérem, itt a mi brigádunkban korábban voltak lógós emberek is, de elzavartuk őket De nem is erről van szó. Hanem PistirőL Tizennyolc esztendős. Havonta leteszi a konyhaasztalra az ezerhat—ezerhétszáz forintot. Öltözködnie kell meg persze». gethet embereket A japán olt a második világháború idején úgy kínozták halálra áldozataikat, hogy azegynangu. csöpög, vízcsap mellé kötötték a szerencsétleneket, s ott tartották mindaddig, amíg beleneir őrültek Zajos a városunk A kutatók kiszámították: hí a helyzet tovább romlana, £ városlakók hangérzékenységt | olyan mértékben csökkenne | hogy néhány évtized műivé ! gyakoribb lenne a hallókészülék használata, mint ma £ szemüvegé. Kicsit riasztó perspektíva ezért egész földgolyónkon, közöttük hazánkban is, meggyorsultak a zajártalom csökkenté sét célzó kutatások. Pécsett £ városi KÖJÁLL még 1961 januárjában kezdte meg a méréseket. Huszonnégy vizsgálóhelyet jelöltek ki a várói olyan forgalmas csomópontján I és útszakaszain, mint a villanj rendőr, a Rákóczi út más részei, a Déryné utca, a Fürsl Sándor út, a fehérhegyi autóbusz megálló stb. A forgalom- számlálás során két csúcsidővé! találkoztak: reggel 6—8 óra illetve délután 4—7 óra között Egy-egy mérőhely 10 perce: átlaga szerint az elhaladó járművek száma 30—200 közöt' váltakozott. Ami a zaj erősségét illeti, kiderült, hogy a főforgalmú utakon és szorosar vett belső területeken 75—9( fon között mozog. Eszerinl Pécsnek nemcsak a levegője szennyezett, az utcái szűkei és közlekedése kifogásolható hanem még fajos is. A szűk utcákban végzett za; mérések meglepő felfedezésekre vezettek egyébként is. Kitűnt, hogy a Kossuth Lajos, illetve Sallai utca szűk részein az emberi beszéd és emberi járás olyan zajt okoz, hogy elérheti a gépkocsik okozta zaj értékét. Mindezt annyira „megszoktuk” már, hogy nem vesz- szűk észre, csak akkor furcss minden, ha éjjel megyünk végig a két ucán. Lepketetők nélkül A mérések befejezése és értékelése után a KÖJÁLL széleskörű propagandát indított a zaj csökkentése céljából. Erejük javát az építészet-tervezés, illetve közlekedés területére koncentrálták, mert itt lehet és kell a legtöbbet tenni az utcai zaj ellen. Az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. A Pécsi Tervező Vállalatnál igen jó viszony alakult ki, a városrendezési terv elkészítésénél már figyelembe vették a véleményüket. Ennek hatása lépten-nyomon tapasztalható. Több vidéki városunkban (Miskolcon, Dunaújvárosban, Debrecenben) az utcákkal párhuzamosan elhelyezkedő, igen hosszú épületeket emeltek mindkét oldalon. A hosszú, lényegében tagolatlan háitmonstrumok szinte harsogóvá fokozták a zajt. Pécsett, az utóbbi években nem követték el ezt a hibát. Nem énftettek a középen összemélye- dő, ún. lepketetőt sem, noha nagyon divatos, s a fővárosban is elég szép számmal található. Kiderült ugyanis, hogy a lepketető visszaveri, s az épületre irányítja a zajt Az ún. ferdén fogazott beépítési módnak, amelyre a budai vámnál találunk példát, szintén a zajcsökkentés az egyik magyarázata. Fásítások, parkosítások is történtek a városban zajtompító szándékkal. Sajnos, a közlekedésben távolról sen sikerült olyan eredményeket elérni, mint az építészet terén. Mindössze annyi történt, hogy a KÖJÁLL javaslatára áthelyeztek néhány autóbusz megállót a Széchenyi térről a Kossuth térre, Ez bizony nem sok. Á forgalom megoszlása A közlekedés korszerűsítése a legfőbb eszköze annak, hogy az idegőrlő lármát az, slviselihetőség határára redu- I kálják. Megjegyzendő, e tekintetben sem haladunk rosz- szul. A Szabadság út és Mártírok útja igénybevételével a Rákóczi út és Szigeti út egy része már felszabadult. Szemünk láttára bontakozik ki a 6-os út nyomvonala: a Majiáth utca zömét lerombolták, a Patyolat épületét bontják, a Szabadság út József Attila út sarkán lévő két ház bontásához hamarosan hozzákezdenek. A Regős utcai ipari- tanuló tanműhely, illetve lakóépületek bontása sem várat magára sokáig, s ezzel egészen a Pécsi Gázmüvekig kitűnő széles utat nyerünk. Most már csak egy-két évre van ehhez szükség. Ezzel egyiöőben a budapesti U VATER V-nél hozzáfogtak Pécs északi kőrútjának megtervezéséhez. Ez a Marx es Engeis utca sarkán kezdődik, az Ady Endre utca, Mimdszent utca alsó szakasza, Vak Boty. tyán utca, Aradi vértanúk útja, Damjanich és Báthori utca közötti átvágás a Radnics utca irányába — folytatással. A további nyomvonal: Alkotmány utca, Ifjúság útja, a Jakabhegyi úttól a Szigeti vámig, a jelenlegi dülőutak és szőlőterületek felhasználásával. Ez az út az Irányi Dániel tér táján megépítendő keresztező úttal közvetlen összeköttetést nyer a 6-os úttal is. Mindennek megvalósítására mintegy 10—15 évre van még szükség. Mivél a beruházási programot elfogadták, s az Ifjúság útján és több helyen már ennek megfelelően épít- keznek, az északi körút kialakítása biztosra vehet». A 6-os út és északi körút megépítésével tehermentesíteni lehet a Rákóczi utat, a Bem, Déryné és több túlterhelt, zajos utcát. Felavatásuk után elviselhetővé válik a forgalom, s vele együtt a lárma is. Zajtalanabb autók Tekintetíbe véve, hogy a forgalom a következő tíz-tizenöt évben is rohamosan növekszik városunkban, még a közlekedés korszerűsítésével sem oldható meg a zajkérdés. Meg kell reguiázni a „főbűnösöket”, az autókat és motorkerékpárokait is. A probléma annyira sürgető, hogy világszerte lázas versenyfutás kezdődött meg a zajtalabb gépjárművek előállításáért. Sajnos, a magyar autóipar hátul kullogott ebben a nemes vetélkedésben. Csak az utóbbi időkben változott a helyzet: a Járműfejlesztési Intézet egy új, padló alatt elhelyezhető motort kísérletezett ki. Sorozatgyártása már megkezdődött, az új kocsikat már ezzel állítják elő. Ilyen motorokkal látták él a Pécsre került új, piros és sárga csuklós autóbuszokéit is. Alig csapnak na- gyob zajt, mint a Volga személykocsi. Angliában, Franciaországban és Nyugat-Németország- ban a többi között azt kutatják, hogy milyen út a legzajtalanabb: jelenleg üveggyapo- tos keverékkel próbálkoznak. Budapesten, az Erzsébet híd építésénél műanyaggal kevert aszfaltot használnak. Berlinben, a .Marx Aleen üzletházakat építenek a lakóházak elé, hogy felfogják a zajt, sót, attól sem riadnak vissza, hogy a konyhai részek és függőfolyosók nézzenek az utca felé, s a lakószobák a védett oldalon helyezkedjenek el. Cikkünk elején dr. Szabó Lajos azt állította, hogy lehet védekezni a városi zaj ellen. A tájékoztató meggyőzött bennünket, megmenekülhetünk az ártalmas zajtól, nem vagyunk arra ítélve, hogy fülsértő lármában töltsük el sgész életünket. Magyar László
