Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-07 / 132. szám
4 t AIAPLO 1964. JÜNTUS T. Igényhullámok a Hullámfürdőben Péesváradon volt az első magyar kórház Avatásán I. István király is megjelent — A XV. században még fennállt Tikkasztó a júniusi meleg, csak úgy perzseli a fürdő gyepét, amelyre itt is, ott is •pokrócokat terítettek, gumimatracokat fektettek a délelőtti pihenésre idesereglett pécsiek. Éppen ideje, hogy megnyílt a Hullámfürdő, mert valószínűleg most tetőzik a koranyári kánikula, s ilyenkor van-e kellemesebb az üdítő fürdőnél és napkúránál? A medencék környéke már a nyitás percétől hangos, Pe- recz János úszómesternek akad dolga épp elég. Még a kicsik is hozzá fordulnak igazságtevésért. Most éppen szöszke, két éves forma kisfiút penderítenek elé: — Ez a testvérem! — mondja büszkén az őt vezető kislány. Perecz Jánosnak van egy perce arra, hogy a gyerekekre rámo- soíyogjon és figyelmeztesse a kislányt: tartsa árnyékos helyen az öccsét, mert a fehérbőrűeket gyorsan égeti a nap. Reggel 8-tól este 6-ig Á hűvös kis öltözőben homlokát törli. — Tegnap nyitottunk, smég eléggé feje tetején áll minden. Úgy' látjuk, hogy késő a délelőtt tíz órai nyitás és már intézkedtünk is, hogy reggel 8-tól este 6-ig tartson nyitva a fürdő. A kezdet nehézségeihez tartozik nálunk, hogy ismét rászoktassuk a közönséget: értékeit ne hagyják őrizetlenül, mert szeretnénk elkerülni az esetleges lopásokat. Azonkívül ezen a nyáron szeretnénk elérni, hogy a fürdőzők ne szórják, el az utakon és a gyepen a szemetet, hanem használják a sűrűn elhelyezett szemétgyűjtőket. A fürdőmestert az öltözőben is megtalálják: egy vendég fürdőruhát kér, azt kellene kiadni. Tavaly és tavaly előtt nagyon sokan béreltek itt fürdőruhát. Ugylátszik idén is használatba kerülnek a köl- csönnadrágok, s mint az első napok forgalma is bizonyítja, szükség lesz a nyugágyakra is. A meglévő 25 nyugágy nem is lesz elég forgalmasabb napokon, amikor 3000— 3500 fürdőző nyüzsög a strand területén. S ha már kölcsönzésről van szó, hasznos lenne bővíteni a kölcsönözhető tárgyak körét. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat balatoni mintára Pécsett is megszervezhetné a gumimatracok, párnák, úszógumik, gyékények és egyéb strandcikkek kölcsönzését. Jogos igény ez, de van egyéb is. Hullám egyelőre nincs Agárdi Gábor elektrikus, aki « egész idényre váltott fürdőbérlet tulajdonosa, például ezt kívánja: — A Vendéglátó Vállalat — kérjük — gondoskodjék arról, hogy a fürdő mellett megszüntetett kiscukrászda helyett a Hullám presszó minden szükségessé1 ellássa a vendégeket -’sősorbnn a fagylaltra és a hűtött sörre gondolok. Szolgáljanak ki IV. osztályú áron is sört, mert a teraszon állva vagy akár ülve elfogyasztott szalonsörért az 5,40 egy kicsit sok. Koppány Csaba IV. éves orvostanhallgató alapos előleget vett már otthon a napozás- ból. Olajbarnán sütkérezik az üres „hullám”-medence szélén. Szemét sötét üveg védi az agyonlapozott jegyzetről visszaverődő fénytől. — Ennél kellemesebb környezetet nem tudok elképzelni a tanulásra, de bevallom őszintén, nagyon hiányzik a zene, s jó volna, ha a hangszóró legalább a déli híreket közvetítené..: Radványi Éva technikumi hallgatónak is szerény kívánságai vannak: — Szeretnénk, ha a hátsó medencében gyakrabban cserélnék a vizet, működtetnék a szűrő és klórozó berendezést. Azonkívül legyen mindig mindhárom medencében yíz, legyen több hullám. És még egy: a Hullám étteremben kaphassunk olcsó ételeket! A fürdőmester azonnal megnyugtatja: jó a klórozó és a szűrő is, amivel tavaly sokat bajlódtak, tehát tiszta vízben fürödhetnek a hátsó medencében is a vendégek. Hullám azonban csak akkor lesz, ha elkészül a Balokányfürdő átalakítása, s az ott dolgozó kőművesek megjavítják a hullámverő épületét, Másodosztályú árak Mint a Hullám étteremben kiderül, a Pécsi Vendéglátó Vállalat nem gondolt időben a strandolókra, noha a fürdő megnyitásának idejéről pontos értesítést kaptak. Ezért még most sem tudja Nagypál László üzletvezető, hogyan árusítják majd a sört. A vállalatvezetőség álláspontja: a Hullám csak íTT osztályú legyen. A tanácsé és a vendégeké: lehessen IV. osztályú áron is kapni sört, üdítő italokat. Vitás az is, hogy palackozott vagy hordós sört árusítsanak-e. A palackozott ellen szól, hogy drága és körülményes a hűtése, a hordós mellett pedig az, hogy egy pohár ára 2,70, hűtése folyamatos. Üdítőitalok hűtéséhez külön vitrint kapott az étterem és működtetni fogják szörpkeverő automatájukat is, mely állandóan hideg szörpöt ad és kapacitása szinte kimeríthetetlen. A vendéglátói előkészület- lenséget bizonyítja, hogy a fürdő megnyitásának napjaiban például csak frissen sülteket lehetett az étterembe^ kapni, sem menüt, sem készételt nem tudtak a vendégeknek adni. Egy frissensültes ebéd legalább 15 forint. Miből tudják ezt kifizetni azide járó diákok? A késésen már nem lehet változtatni, a tavalyi hibákat azonban megelőzhetik. Az étterem dolgozóinak minden törekvése erre irányul most. Elhatározták például, hogy a tavalyival szemben ezen a nyáron bőséges készétel-választókot biztosítsanak vendégeiknek, lesz mindig olcsó főzelék és tésztaféle is. S hogy ne kelljen a fürdőruhás gyerekeknek és felnőtteknek az étterem hideg kövén sorbanállni a fagylaltért, mi jelentünk be egy újabb, valószínűleg teljesíthető igényt: legyen a Hullámnak lágyfagylalt-gépe. Ha másként nem, más cukrászdából kellene lágyfagylaltgépet idehozni, ahol kapacitásának megfelelően használhatnák. Igényhullámokra utaltunk a címben: igényhullámok ezek valóban. Hogy mennyi valósul meg belőlük, az a legilletékesebbeken és a fürdőző - kön múlik. Harsányi Márta A Vashegy — vagy ahogyan az egykori krónikák emlegetik a Mg . crreris - ■ oll ..melke dik Pécsvárad felett és uralja a váradi völgyet. Alkalmasabb helyet nem is választhattak volna maguknak a bencés szerzetesek, akik közel ezer i esztendővel ezelőtt monostort létesítettek a Vas-hegyen. Az ! alapító okmányt első királyunktól — Istvántól — kapták még 1015 előtt. Pontos; évét nagyon nehéz lenne ma már kibogozni, mert hamis ' alapitóoklevél is forgalomba került az idők során, ami sze- j rint István koronázása évében, már megkezdték volna az építkezést. Az alapító okmány István telepítette be hazánkba az olasz bencéseket. Már ekkor, az olaszok letelepítésénél megszabta, mit építsenek a Mons Ferreuson. A monostort kiegészítette xenodo- chiummal és fürdővel, majd | pedig előírta, hogy a bencése-1 ken kívül milyen személyzetet alkalmazzanak a kolostorban. ,;... idem Monasterium ex donativis nostris... dotavimus terris, sylvis, piscinis, vincis, villis, populis tam liberis, quam servis. Liberis scilicet ducentris militibus . .. minist- ris hospitum 3, ministris infirmorum 4,... balneo- rum servituti deputatis, quos a stuba” stubarios vocare pos- sumus 6” ... A kórházban elsősorban a * I * * * S rendtagokat ápolták, de helyet kaptak a beteg vándorok is, -kik annak idején gyakran ellepték az országutakat. . Ez volt az ország első nyilvános kórháza, ahol nemcsak egyházi személyeket ápoltak, hanem külvilági betegeket is Ugyanis a rómaiaknak már volt Pannóniában kórházuk Aquincumban a II. segétilégió 3. százada katonai kórházat épített és ez szolgálta a katonaság egészségügyét. Éppen az elmúlt években tárták fel ezeket a kórházi termeket, az itt használt hordókkal együtt. A hordók jelentőségét emeli, hogy rajtuk felirat bizonyítja egészségügyi rendeltetésüket. A fenyőfából készült hordókat a talajvíz jól konzerválta, rajtuk a béták pontosan kivehetők. A következő évek kutatásai Azonban ez a kórház is csak a hadsereg szolgálatára készült. Így joggal vallhatjuk az magyarországi általános kórháznak a pécsváradit, amely a mai várban működött hosszú ideig. Amikor a templomot és a monostort ünnepélyesen átadták rendeltetésének — maga István király is Baranyába látogatott. Az 1015-ös királyláto- gatásról kevés részletet ismerünk. Annyi azonban fennma- radt, hogy a bencés apátsági — éppen szükségletei kielégítésére több falut is kapott a környéken. Ezek biztosították i Lépést tartani a világgal A falusi értelmiségről beszélgetünk. — Nagyon nehéz lépést tartani a világgal — mondja Molnár Miklós a Bikái Állami Gazdaság főagronómusa. Akárhogyan is nézzük, a falusi értelmiség helyzete ma is nehéz. Igaz, segítségére van a televízió, rádió. Segítségére van, hogy sorai jelentősen kibővültek, hiszen a régi 2—3 tanítós iskolákban, most nem ritkán 18—20 tanító működik, a különböző gazdasági szektorokban is sakkal több manapság az értelmiségi, mint annak idején. Mégis nagyon nehéz lépést tartani a világgal. S ami elég szomorú: sajnos a falusi értelmiség egy része nem is nagyon igyekszik. Magára marad, elfásul, letesz régi terveiről ... pedig a falusi értelmiségnek missziója van! Egy agronómus nagyon elfoglalt ember. Különörejn ilyenkor nyáron már szürkületkor talpon kell lennie, s csak késő este jut haza. Mégis, mikor' azt kérdezem Molnár Miklóstól: jut-e ideje olvasásra, elmosolyodik, és azt mondja: az odvasásra mindig kell időt szakítani. És ez így is van. Aki szeret olvasni, az biztos időt is tud rá szakítani. Molnár Miklós hogyan próbál lépést tartani a világgal? Tizenöt éve él Bikaion, előtte még kisebb helyen volt agronómus, gyermekkorát is falun töltötte. A felesége is agronómus, ugyancsak a Bikali Állami Gazdaságban dolgozik.-7- Milyen újságot járat? — Magyar Mezőgazdaság, Autó Motor, Magyar Nemzet, Jelenkor, Figyelő, Külkereskedelem. Az Állami Gazdaságban hoz zájut a Népszabadsához és a Dunántúli Naplóhoz is. Rádiója, televíziója van. — Van-e valamilyen hobbyja? Először a vállát vonogatja, aztán azt mondja, szeret világgazdasági és közgazdasági kérdésekkel foglalkozni. Később kiderül hogy ezen a területen rendkívül tájékozott. Nemcsak szereti, tudja is. — S a szakmában mivel foglalkozik legszívesebben? Erről megint nehezen nyilatkozik, mert már három éve kísérletezik a szervestrágyázással — s mint valamennyi szakember, ő sem szeret előre nyilatkozni. Annyi mindenesetre kiderül, hogy jelenlegi technikai felkészültségünk, szakemberellátottságunk mellett még nem tartja reálisnak, hogy a szervestrágyázást kikapcsoljuk és csak műtrágyával oldjuk meg a talajerő visszapótlását. Beszél az angliai Rodhams tedben folyó kísérletekről, ahol van olyan terület is, amely 1863 óta csak műtrágyát kap. Precíz „deká- zó” számítgatások előzik meg mindig a műtrágyázást, pontosan kiszámítják, miből mennyit igényel a talaj. Ugyanitt szervestrágyával is folynak kísérletek. ■Még annyit el kell mondani ‘ezekről a bikali kísérletekről, hogy nem csupán istállótrágyázásról van szó, s nem is csak trágyakezelésről. Egy új szót is tanultam többek között Horváth Miklóstól. Nyilván a szakemberek már hallottak róla: szapropel. Azaz tavi iszap. A Szovjetunióban már régóta használják szer- ! vestrágyaként és kísérleteznek a keverésével is. Ilyen keverékeket szeretne kikísérletezni Molnár Miklós is. Sajnos, magyar nyelvű irodalom ezzel kapcsolatban elenyészően kevés. Most sikerült orosz nyelvű irodalomhoz hozzájutnia két Magyarországon járt szovjet professzor segítségével. — Tud oroszul? — Szakszöveget tudok fordítani. Kiderül, hogy németül is meglehetősen jól beszél. Aztán I előkerül az íróasztaláról két ■ angol könyvecske. Az angol Wye College kiadványai a Kent grófságban működő komlótermesztő gazdaság eredményeiről. Molnár Miklós megint mosolyog. — Igen, valamit tudok angolul is. Középiskolában tanultam. És elhatároztam, hogy ebben az évben angolul jól meg fogok tanulni. Kell az embernek a nyel tudás! Miről beszélgettünk még? Illyés Gyuláról, Sartre-ról, művészeti irányzatokról, az | állami gazdaság dolgozóinak S kultúrszintjéről. Arról, hog.r mit jelent szakmailag képzett, megfelelő szintű általános mű veltséggel rendelkező emberekkel együtt dolgozni. Mert a kettő valahogy összefügg. A jó szakemberek között ritkák a „szakbarbárok” — hiszen nincs olyan szakma, amelyhez az általános műveltség ne nyújtana segítséget. Ezzel még, úgy gondolom, nagyon keveset mondtam el Molnár Miklósról. Ha mégis észrevették az írásban egy olyanféle szándékot, hogy ezt az embert én példaképül akar tam állítani a többi falusi értelmiségi elé — akkor elértem a célomat. Mert igenis, példaképül akartam állítani. Az a véleményem, hogy azt a bizonyos kultúrforradaimat csak hozzá hasonló emberekkel lehet megvívni a falukban. S minél több ilyen ember van — annál gyorsabban jutunk előre. (Lázár) az élelmet, ellátást a kórház számára. A pécsváradi xenodochium alapítását írásban rögzítették, így ez kétségbevonhatatlan lény. Az oklevél igen szűkszavúan intézkedik a kórház munkájáró', orvosokat nem is említ, csak szolgálóka' bár ez éppen a kor. szokása szerint történt. Ugyanis az orvosi teendőket maguk a szerzetesek látták el római iskolák tanítása alapján. írásba foglalták a beteg emberre való gondoskodást, az ápolás szükségességét is. Ma már — sajnos — csak az apátsági templom és kriptája ismeretes, amelyben kiállít st rendeztek be az ásatások anyagából. A xenodochium he'ye azonban ismeretlen. Talán a következő évek kutatásai feleletet adnak erre a kérdésre is. A Mons Ferreuson épített apátsági közkórház hírét évszázadok sem homályosíthat- ták el. Írásos emlékeink vannak arról, hogy a IX. Bonifác — még 1403-ban — megerősíti István király alapítólevelét és meghagyja a szerzetesednek, hogy a „korábban megállapított személyzeti létszám ne csökkentessék”. Monte Casino szerzetesei később még 22 helyen létesítettek István utasítására xe- nodochiumot, ahol tanítással és beteg emberek irgalmas gyógyításával foglalkoztak. Nem kértek érte ellenszolgáltatást, hiszen fenntartásukhoz bőségesen elegendők voltak a környező adomány-falvak. De hangsúlyozni szeretném, hogy a 22 közkórházból mindössze a pécsváradi emléke maradt fenn írásban, többszöri átírással. Talán éppen amiatt kur- tult meg az alapító okmány eredeti szövege. A keresztes háborúk leprásai Később ezek a közkórházak — így a pécsváradi is — a keresztes hadjáratokból visz- szatérő „vitézek” menhelyévé váltak. Különösen sok leprást gondoztak a szerzetesek, számukra kútszerű vermeket ástak, hogy így szeparálják őket a külvilágtól. Azonkívül a középkori — igen gyakori járványok is sok munkát adtak a kórházaknak. Érdemes lenne bővebben feltárni a pécsváradi magyar közkórház történetét és munkáját, hogy megismerked hes- sünk a gyógyítás egykori módszereivel, ha ugyan erre most már — közel egy évezred múltán — bármilyen lehetőség is kínálkozik. SEQÉDMUNKÁSOK Ennek a kiskocsinak négy gumikereke van, egyébként pedig emeletes, olyan, mint egy öreg londoni autóbusz, csak persze kicsiben. Ez a fura jármű leláncolva áll a fél- készáru-raktárban, amely különben Tőke Imre rezidenciája. A kocsit még a diszpécser Nagy Sándor csináltatta a lakatosokkal Rezső bácsi részére. Lánc és lakat. Hase- nauer Rezső ugyanis — ahogy mondta — összerugta a port a Hunyadi úton egy Warszavá- val, lába törött s amíg fel, nem gyógyul, a kocsihoz nyúlni bárkinek is tilos. Ez a kocsi — amit Rezső bácsi oly nagy igyekezettel olajoz, zsíroz — egy kicsit „védjegye” is ennek a beosztásnak, almit ő és a brigád többi tagja gyakorol. Anyagmozgatói az üzemnek, segédmunkások, — ami egy felületes szemlélő előtt — talán csak afféle lóti- futi munka, beosztás, vagy hát mindegy, hogy minek nevezzük. ! Mégsem mindegy. Segédmunkás nem kap mesterlevelet, nem kap szakmunkás bizonyítványt, mert hiszen nincs is mire. De hogy tevékenységük mennyire fontos egy üzemben, azt éppen a szakmunkások, vagyis a lakatosok, esztergályosok, technikusok, öntők tudják legjobban. Aligha akad olyan nyersvagy félkész anyag, vagy teljesen megmunkált alkatrész, ami ne menne át a kezükön. A daraboló gépről kocsival szállítják el az anyagot a forgácsolóba, ott az anyag alkatrésszé változik a kés alatt, megint kocsira rakják, átviszik a lakatosokhoz, azok meg összerakják a gépeket. S amikor — mondjuk éppen a konzervipari gépek elkészülnek, akkor megint csak a segédmunkások rakják meg a teherkocsikat, de ugyanezen teherautók anyagot is hoznak, amit megint csak szállítani kel] hol egyik, hol a másik műhely részére. Tisztes, megbecsülendő munka ez. S erről beszélgetek a raktárban Szabó Istvánnal, aki maga is segédmunkás, itt
