Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-06 / 131. szám

»64. JÚNIUS 6. rwA*»i^ Törökmagyoró és páfrány­fenyő Pécsett Pécs n am csak történelmi kincsekben gazdag, hanem nö­vényvilágában is. Botaniku­saink, flórakutatóink a Me­cseken már eddig is számos ritka és érdekes növényre bukkantak. Többek között ilyen a szögletes veseharaszt, a magyar kikirics. Nemcsak a Mecsek hegység­ben találhatók ritka és érde­kes növények, hanem Pécs város belterületén. Ezek rej­tetten élnek az udvarok mé­lyén. A város belterületén, a várfalon belüli részen két, többszázéves fa is van. A Sal- lai utca 25. számú ház udva­rán van egy 338 cm kerületű, körülbelül 20 méter magas páfrányfenyőfa. Ennek a fának Kínában van a -hazája, Kelet-Ázsiában, fő­leg Japánban kedvelt díszfa. Hazánkban is fel lehet ne- .velni, de ilyen hatalmas pél­dányai ritkaságszámba men­nek. Törzse a kétszikű lombos fákéhoz hasonló. Levelei sem­miféle más fáéhoz nem ha­sonlítanak, legyező alakúak és erezetük villásan ágazik el. A másik érdekes fa a török­mogyoró, latin nevén: Corylus eolurna. A török mogyorófa 350 centiméter kerületű és ma­gassága mintegy 20—25 méter. Hazája a Balkán, Elő- és Kö­zép-Ázsia. Koronája szép, gúla alakú, leivel© kerekded, kissé ék alakúam nyél befutó. Ez a ritka és érdekes fa a Szent István tér 12. szám alatti Bor­forgalmi Vállalat udvarán ran. Túrofároftok kétszázhúsz kézségbe A lakosságnak végzett javítás-szolgáltatás helyzetéről tárgyalt a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottságának pénteki ülésén fontos napirendi pontként sze­repelt a lakosságnak végzett javítás-szolgáltatás helyzete, annak múlt évi eredményei és az idei hálózatfejlesztés, valamint a beruházások meg­határozása. 136 millió forintos teljesítés 1963-ban A terv szerint ugyan töb­bet kellett volna teljesíteni, — 157 milliót — de a szolgál­tatás az szolgáltatás marad minden időben. Aki 1962-ben két pár cipőt talpaltatott, az nem biztos, 1963-ban három párat vitt el javításra. Ter­mészetesen vannak cikkek, amelyeknek a száma állan­dóan növekszik, — televízió, háztartási gépek stb. — s kö­vetkezésképpen a javítási te­vékenység is ennek megfele­lően emelkedik. Az elmara­dásnál inkább komolyabb szerepet játszottak az építési tevékenységnél keletkezett ki­esések, rossz idő, munkaerő- hiány, anyaghiány és ehhez hasonló okok. Az itt történt elmaradás értéke meghaladta a 15 millió forintot. Érdekes adatokat sorol fel a tanács elé terjesztett jelen­tés a kisiparosokról. Kitűnik, hogy a méretes ruházatnál, az ipari javításoknál és más személyi szolgáltatásoknál a szükségleteknek nagyobb há­nyadát a kisiparosok végzik el, mintegy 60 százalékát. Sok falusi kisiparos vállalta, hogy több község igényeit is kielé­gíti például a fodrász szak­mában, vagy a háztartási gé­pek javításában úgy, hogy a helyszínre megy. Kitűnik az összesített adatokból az is, hogy a falusi kisiparosok élet­kora igen magas, jellemző, hogy minden ötödik kisipa­ros már betöltötte a 60. évét. Javasolja a tanács az arra illetékes szerveknek és a köz­ségi vezetőknek, hogy támo­gassák jobban a kisiparoso­kat, például építési engedé­lyekkel, az építkezéshez OTP- hitellel, vagy adókedvezmény­nyel, hogy megtelepedjenek a kisebb falvakban is és segít­sék a lakosság minél jobb el­látását A túrajáratok 220 községet érintenek A végrehajtó bizottság ülé­se megállapította, hogy a me­gyében folyó szolgáltatási te­vékenység megfelelő, sőt or­szágos viszonylatban, más me­gyékhez mérten igen jó. A kisipari szövetkezeteknél tör­tént, — mármint a mégyében ; működő szövetkezeteknél — átszervezés javított a helyze- ; ten. Jól megszervezték az j fmsz útján történő begyűjtő j hálózatot, a felvevő helyeken a lakosság leadhatja a javí­tásra szoruló holmiját, meg­rendelhet építőipari, szaksze­relőipari munkát és így to­vább. A túrajáratok a leadott ; dolgokat hetenként elszállít- j ják, illetve a kijavított hol­mit visszaszármaztatják a megrendelőnek. Ritka eset, amikor egy hétnél több időt j vesz igénybe a meghibásodott j cikk javítása, de ha mégis ! úgy lenne, azt előre írásban közük a tulajdonossal és azt is közük, hogy miért szüksé- j ges a hosszabb javítási idő. | A túrajáratok egyébként 220 községbe jutnak el, olyan helységekbe is, ahova nir.cs kövesút. Az fmsz-boltok a ktsz-ek részére 220 helyen, a GELKA részére 164 helyen, a tanácsi vállalatok részére 74 helyen, míg a Patyolat Moso­da Vállalat részére 15 helyen vesznek át a lakosságtól .íavi­Készülőnk az aratásra tásra, szerelésre, tisztításra szoruló holmikat. A tapasz­talat azt bizonyítja, hogy a lakosság a begyűjtő szei veze­tet megismerte s mivel azt si­Felhívás Pécs város lakosságához Taí mosassuk; a hét fai iá«- és |K»|»írgyíí Mést! Pécs Megyei Jogú Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tartott egyik ülésen elhatározta, hogy a Ba- lokány-liget térségében sport­kombinátot kíván létrehozni. E sport komplexum keretébe»’ a végrehajtó bizottság meg kí­vánja oldani a strand wsd'"’- cék melegvízellátását a cső nakázó tó fürdőzés céljára történő átépítését, a teniszpá­lyák építésének beíejezését. és egy 10 ezer főt befogadó kis­stadion építését, melyben mű­jégpálya is létesülne. A város lakossága a végre­hajtó bizottság felhívására már eddig is számos példával igazolta, hogy a Bnlolcány-li- getnek ilyen célra történő fel- használásával a legmesszebb­menőkig egyetért. A Pécsi Tervező Vállalat műszaki dol­gozói elvállalták, hogy az egész város lakosságának ér­dekét szolgáló sport-kombinát tervezését társadalmi munká­ban elvégzik. A pécsi közép­iskolák diákjai egy emberként fogtak hozzá a földmunkák elvégzéséhez, s ennek követ­keztében már folyamatban van a melegvizet biztosító csőhálózat lefektetése. Ahhoz, hogy a tervbe vett sport-kombinát határidőre el­készüljön, meg számos mun­kafolyamat van hátra. Bizto­sítani kell az építési anyagot, elsősorban a vasbetont. E cél elérése érdekében a városi KlSZ-blzottság, a Mellékter­mék és Hulladékgyűjtő Vál­lalat Igazgatósága, valamint a Városi Tanács vb. Műve­lődésügyi Osztálya elhatároz­ta, hogy június 8-án az álta­lános iskolák diákjainak köz­reműködésével vas-, fém-, rongy- és papírgyűjtő napot szervez. A gyűjtésben részt­vevő tanuló ifjúság önként felajánlotta, hogy az össz^- iyűjtött hulladékok ellenőri ö- két a végrehajtó bl'r'" g endelkezé' éré bocsát j mely hói az építkezésekhez szcaJu- ges haszon vasat fogják meg­vásárolni. E nemes cél elérése érdeké­ben azzal a kéréssel fordu­lunk a város lakosságához, hogy a háztartásában felesle­gessé vált rongyot, papírt és. vashulladékot június 8-án, hétfőn adják át a lakásukon megjelenő úttörőknek. Sze­retnénk elérni, ha minder* pécsi család támogatná a végrehajtó bizottság elképze­léseinek megvalósítását. Kedves Úttörők! Hozzátok azzal a Kéréssel fordulunk, hogy hétfőn minél nagyobb számban vegyetek részt ebben a gyűjtési mun­kában. A MÉH Vállalat a gyűjtés­ben legjobb eredményt elért úttörőcsapatot, -rajt és egyéni gyűjtőt értékes díjazásban ré­szesíti, míg a Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya értékes tárgyjutalmakat ad át azoknak az általános isko­láknak, melyek a gyűjtés során a legjobb eredménye­ket elérik. KISZ Városi Bizottsága Pécs mi. városi Tanács VB Művelődésügyi Osztálya Melléktermék- és Hulladék­gyűjtő Váll. Igazgatósága A mezőgazdaságban mosta­nában nagyon összegyűlt a munka: a növényápolás, a szé- ivabe takarítás és az aratási felkészülés is megkezdődött. Nagy gond hárul a termelő- szövetkezetek vezetőire, mun­kaszervezésüktől függ a mun­ka gyors elvégziése, a terv tel­jesítése. A tsz-vezetők így nyi­latkoztak a soron lévő mun­káról: Horváth László egyház asharaszti tsz-elnők: — A belvárdgyulai példa alapján családi tervet készí­tettünk az idén, így már jó előre felosztottuk a kapásnö­vényeket, ki mennyit váüal egész évi gondozásra. A 170 holdas cukorrépa kapálása, egyelése a vége felé közele­dik, a 96 hold burgonyánkat megkapáltuk, s a takarmány- répa felét ugyancsak megka­páltuk. Az esős idő miatt a kukorica kapálását később tudjuk kezdeni, annál is in­kább, mert a Dráva menü lapos területeken ®ok a talaj­víz, nehezebben szikkad a föld. Számítottunk erre, s bogy mégis megakadályozzuk a gyors gyomosodást, Ddko- nirttal kezeltük a kukoricást. A talajvíz az idén elég sok kárt okozott, legalább 100 hold vetést kimosott, 70 hold szán­tót pedig még mindig nem tudtunk bevetni. Igyekszünk azonban a nehéz körülmények ellenére is időben elvégezni a növényápolást, most kedvező az időjárás és állandóan 4 kultivátor és 25 pár fogat dol­gozik a határban. A pillangósokban nem oko­zott kárt a sok eső, csak el­húzta a munkát. Ehhez az is hozzájárult, hogy a két új hi­deglevegős szénaszárítóhoz nem kaptunk Mähladert. A szénát a rendeken szárítottuk, s eddig már több, mint felét behord tűk. A takarmánygyűj­tést a rétkaszálásokkal foly­tattuk a hét közepén. Felesbe adtuk a tagságnak, mind a 242 holdat, hogy segítsük a ház­táji állatállomány takarmány- ellátását. Nagyon szépek a ré­tek, a sok esőtől dús a fű. Az aratási előkészületekkel is foglalkozunk már, szomba­ton a vezetőségi gyűlésen meg beszéltük a tennivalókat. Sa­ját gépeinkkel kívánjuk levág­ni és csépelni a gabonát Há­rom kombájnunk van, (egyet javítunk), s hat aratógép. be­lőlük is kettő áll a javítóban alkatrészhiány miatt Remél­jük, aratásig sikerül beszerez­ed a hiányzó alkatrészeket. A cséplő és szalmalehúzó csapa­tokkal együtt kaszásokat is szervezünk. A magtárak elő­készítését megkezdtük, a kő­művesek javítják a tetőt, s fertőtlenítjük a helyiségeket. Zsigmond Sándomé rózsafai főkönyvelő: — Jól haladunk a kapálá­sokkal. Családi tervezéssel szerveztük meg a munkát, s már befejeződött a 145 hold cukorrépa és a 35 hold takar­mányrépa egyelése, kapálása. A burgonyát is megkapáltuk, csak a kukorica jó hetven százaléka van vissza. Ezzel sem késünk el, mert a mi ala­csony földjeinken később kezd hettük a vetést, s később is foghatunk a növényápoláshoz. Ehhez a múlt hetek különösen esős időjárása is hozzájárult. A 310 hold lucernát időben lekaszáltuk, a 35 hold vörös­here felével is elkészültünk. Másfél hete működik a hideg­levegős szénaszárítónk, de kint a szabadban is szárítunk. Jelenleg a legfontosabb fel­adataink közé soroljuk az ara­tásra való felkészülést. Két kombájnra kötöttünk szerző­dést, 900 holdat kívánunk ve­lük learatni, azonkívül három saját aratógépünket is beállít­juk a sorba, 350 hold búza és 440 hold őszi árpa aratása vár rájuk. Gépekkel szeretnénk learatni az összes gabonát, re­méljük, nem jön közbe ko­molyabb megdőlés. Van két cséplőgépünk, kettőt még ka­punk, abból az egyiket mag­tisztítóként használjuk. A szál ütáshoz 20 erőgép áll ren­delkezésre, s a betakarító bri­gádot is megszerveztük már. A pálfai üzemegység külön brigádja végzi ezt a munkát egész nyáron. Traktorosunk is van elegendő, reméljük, za­vartalan lesz a gabona-beta­karítás. Bízunk benne, hogy a tervezett 14 mázsás átlagter­mést túlteljesítjük. Horváth Mihály himesházi főkönyvelő: — Családi tervezés alapján osztottuk ki a kapásokat az idén, ki mennyit vállalt. A 80 hold cukorrépánk és a 175 hold napraforgónk kapálását, egyelését elvégeztük, 80 hol­das burgonyánkat megekéztük, a kukorica kapálását a jövő hét elejére befejezzük. Igyek­szünk minden munkafolyama­tot gépesíteni, van rá lehető­ség, ugyanis a termelőszövet­kezet erőgépekkel 100 száza­lékosam, munkagépekkel pedig 80 százalékosan ellátott. A vetéseket, ekézéseket, porozá­sokat teljes egészében gépek­kel végeztük, s hogy kevesebb munkaerőt kössön le a kuko­ricakapálás, 120 holdat Hun- gazinoztunk. A lucerna betakarítását a 313 holdról tegnap teljesen befejeztük, az utolsó kocsival is beszálü'tottuk. Az esős idő különösképpen nem zavarta a szénabe takarítást, a leka­szált mennyiség 70 százalékát faszerkezetű állványokon szá­rítottuk, a második kaszálás­nál már az új hideglevegős szénaszárítót is használhatjuk, nemrég készült el. A rétek kaszálását hamarosan megkezd jük, 350 holdat kell levágni. Felesbe adtuk a tagoknak. Elég rosszak a rétjeink, vize­sek, vízlevezetőkkel kell majd ellátnunk, mert az itt növő csádé nem alkalmas takarmá­nyozásra. került rendszeressé tenni, meg is szerette. A buszvezető taxi 15 millió lorint az idei Illesztésre A végrehajtó bizottság ülé­sén az idei tervfeladatokkal és a további fejlesztéssel is foglalkoztak. Az 1954 évi fe­lülvizsgált és átdolgozott terv a múlt évi tényszámokhoz ké­pest 13 százalékos emelkedést irányoz elő. Bizonyos eltéré­sek történtek a beruházási terveknél is, mert többek kö­zött a GELKA nem 100 ezer forintot, hanem csak 3o ezret tud a megyében lévő szervi­zeinek műszerezettségére for­dítani. A tanácsi ipar ebben az évben saját erőforrásból 1 millió és 100 ezer főt intőt, központi erőforrásokból 10 millió 256 ezer forintot, míg a szövetkezeti ipar másfél milliót fordít beruházásokra. Egyházaskozárov. kettős emléke van az idei ipari vásár­nak. Ebben a falu­ban nemcsak a vá­sár csodálatos gé­peit és más látvá­nyosságát emlege­tik, hanem a busz­vezető taxit is. A helyi tsz ugyan is különjáratú autó­busszal vitte a tag­jait Budapestre, a nemzetközi ipari vásárra. Meg is csodálták a vásárt, sőt, elmentek a Nép stadionba, megnéz­ni egy nagy derbit. A kaland ezután kö­vetkezett. A meccs végeztével elindul­tak haza Baranyá­ba, azazhogy csak indultak volna. A Déli pályaudvar környékén ugyanis eltévedtek és nem találták a városból kifelé vezető utat. A busz vezetője, — aki egyébként na­gyon rendes fiatal gépkocsivezető — nem ismerte Pestet és állandóan ugyan­otokba az utcákba hajtott vissza. A hatvan egyházasko- zári először bosz- szankodott az ese­ten, aztán az egyik idős gazda megje­gyezte: „Itt men­jünk tovább, ebben az utcában még nem jártunk!" Erre kitört a nevetés, de az új utcán keresz­tül sem jutottak ki a mostmár végte­lennek tűnő város< ból. Végül elhatároz­ták, hogy taxit fo­gadnak. Így a taxi mént elől, s utána a busz hatvan ne­vető emberrel és egy bosszús busz­vezetővel. Mire ki­értek Pestről, esi e kilenc óra volt. Az egyházaskozáriak azóta úgy ismerik a Déli pályaudvar környékét, mint a tenyerüket! A lányok lesik a mennye­zetet, várják, hogy a szerelő lejöjjön a ketteslétráról. Bein­dítják az új ventillátort, töb­ben alája állnak, jön a friss levegő. Az igazgató Németh János is fölemeli két karját a készülék lapátjai alá. Igazán nagy dolog ez, mert ez a mű- helyrész meglehetősen kor­szerűtlen építmény, levegő já­rat alig-alig van, viszont a meleg szinte kibírhatatlan. Asszonyok, lányok — talán vagy negyvenen — dolgoznak itt, gyártják a légyfogót. A gépek is nagyon régiek, ak­kor fabrikálhatták, amikor a légyfogót feltalálták. Nézem egy ideig Czilják Józseínét, aki ennek a négytagú brigád­nak a vezetője, nézem, mily’a tüneményes gyorsasággal húz­za be a még száraz papírsza­lagot a masszát adagoló szer­kezet fémpofái közé. A sza­lag másik végét a gépnél'ülő lányka kapja el, a gép egyet­len pillanat alatt felcsavarja, a ragadós — egy kicsit méz illatú — papír aztán csoma­golásra kerül. — Mennyi a napi norma? — Tizennégyezer. Meghökkentő mennyiség. A csévelőgépet lábbal hajtják, de ez a munkafolyamat mond­juk nem is olyan fárasztó, mert a forgórész magas átté­telű. De hogy Cziljákné meg a többiek nyolc órán át tizen­négyezer mozdulatot végeznek és mindig ugyanazon, szinte egyhangú, de fárasztó mozdu­latot — ez a tény már mégis­csak tiszteletet ébreszthet a d ventillátor alatt nézelődőben. A légyfogó masa- szában aztán kilencféle ve­gyianyag van, — gyanta, nyers gumi, ricinus, olajfinomitvá- nyok és egyebek — nem cso­da, hogy a bőrt néha megtá­madja az ekcéma. Hogyan le­het ez ellen védekezni? Ne­hezem Azt mondja az igazgató: — Valami korszerűsítést mindenesetre végrehajtunk majd a gépeken, de a bőr érintkezését a masszával leg­feljebb csak csökkenteni tud­juk. Közben átmegyünk egy má­sik üzemrészbe. Ennek a vállalatnak a ne­ve egyébként „Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat”, itt Pécsett, a Batthyány ut­cában. A telep gyártmányai persze nem egészen fedik az üzem elnevezésének első felét, mert kozmetikai cikkeket egyelőre még nem gyártanak; Mi folyik itt jelenleg? Sajt- kéreg-viasz, bőrolajok (bőr­lábbeli ápolószerekről van szó!), aztán Negro és Topolin nevű dpőfestékek, továbbá kasírozó-viasz, kefeviasz, légy­fogó gyártása. No és persze a fő cikk: a habzó szóda és az .Asszonydicséret” nevű mosópor. Jövőre pedig VIM nevű háztartási tisztítószert, továbbá rovarirtószereket és babahintőport gyártanak; — Tehát kozmetikai szerek­ről nincs kz6s,m — A vállalatnak más, több üzeme van még, s a kozmeti­kai gyártmányokat ott állít­ják elő — mondja az igaz­gató. Aztán panaszkodik is mind­járt A laboratóriumban — amelyet most rendeztek át, még egy helyiséggel megtol- dották, a robbanásveszélyt megszüntették bizonyos szer­kezetek beépítésével — szóval a laboratóriumban lehetne kí­sérleteket folytatni célszerű, hasznos kozmetikai szerek elő­állítására. De kivel? Az üzemnek nincs vegyészmérnö­ke. A vegyészmérnök — bo­csássanak meg a kifejezésért — a szó szoros érteire ében „hiánycikk”. Ha Németh Já­nosnak „szerencséje” lesz. ak­kor egy most végzős, újdon­sült mérnököt talán idecsalo­gathat az üzembe, de hát még ez sem biztos. Hiába, a szak­ember-probléma itt is problé­ma. Pedig szép hivatás, szép szakma a vegyészkedés, sőt — legalábbis ami ezt az üze­met, illetve a kozmetikai sze­reket illeti — egyenesen nők­nek való; Hátul — a gyárudvarban — egyik épületből nehéz gépek zaja hallatszik ki. Hatalmas hengerek zúzzák apróra, majd­nem liszt-finomságra a habzó szóda és az „Asszonydicséret” alapanyagát Még különböző vegyianyagokat kevernek hoz­zá és fönt az emeleten cso­magolják a szódát, a mosóport pedig a már ismert dobozok­ba a mosószert. A levegő át­tetsző, kaparja a torkomat a szálló szódapor. Mondom is az igazgatónak: — Kikészíti az embert ez a por;:l Tagadóan int a fejével Ala­pos orvosi vizsgálatok kimu­tatták, hogy a tüdőre ártal­matlan,. el sem jut odáig, csu­pán kellemetlen az illata, de meg lehet szokni. Egyébként pedig a szódagyártással leáll­nak az esztendő befejeztével, ezért nem is érdemes mai költségesebb elszívó-berende­zéseken töprengeni, — Miért nem gyártják? — Nincs értelme. Valami­kor, főleg a negyvenes évek végén az Asszonydicsérét pél­dául nagyon közkedvelt volt. de azóta olyan kitűnő és fő­leg szintetikus úton előállított mosószereket gyárt a vegy­ipar, hogy a régi cikkek egy része már elavult Talán a háziasszonyok a megmondhatói, mennyit fej­lődött a vegyipar — legalább­is ami a háztartási tisztító­szereket illeti s ebben ők ér* dekeltek. Ez a kis üzem is nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, s ha lassan, de a mintegy 180 főnyi mun­kásgárda munkakörülménye is megjavult Jövőre új és korszerűbb cikkek gyártásár kezdik meg itt az üzemben körülbelül negyven-ötven új munkásnőre is szükség lés» ami külön is örvendetes per» pekttafc Rab Peren#

Next

/
Oldalképek
Tartalom