Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-26 / 148. szám
IMP MRANYA MEGYÉI ES A ME GYEI TÁMACS L APJA 1964. JÚNIUS 26. PÉNTEK XXI. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 148. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Vass Istvánná megnyitója Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyi tóttá meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett az elhunyt dr. Dole- schal Frigyes egészségügyi miniszterről és Kozma József Györ-Sopron megyei képviselőről. Javaslatára a két kiváló közéleti személyiség emlékét megörökítették az ország gyűlés jegyzőkönyvében; A képviselők néma felállással adóztak az országgyűlés elhunyt tagjai emlékének; Vass Istvánná bejelentette, hogy Kozma- József helyére a Györ-Sopron megyei választó- kerületből Varga Zoltánná so- ronkövetkeziő pótkép viselőt hív ta be, majd elmondotta: — A forradalmi munkásparaszt kormány elnöke benyújtotta a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés illetékes állandó bizottsága megtárgyalt. A törvényjavaslatot a képviselők között szétosztották. Ugyancsak meg kapták az országgyűlés tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését, Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációra Jelentkezett képviselők nevét és az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülés szak tárgysorozatát; Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyalják a postáról és a távközléstől szóló törvényjavaslatot, a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sót; ' Vass Istvánné megnyitója után a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőként dr. Csanádi György, közlekedés és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. fl közlekedés- és psstaügyi miniszter előterjesztése Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló törvényjavaslat kidolgozását az tette időszerűvé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabályok legutoljára 1936-ban szerepeltek az akkori képviselőhöz előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó terület napirendjén. A törvényjavaslat egyebek közt azt célozza, hogy jelenlegi társadalmi, gazdasági vi_ szonyainknak megfelelően sza báiyozza a posta és a postát igénybevevő szervek egymáshoz fűződő viszonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotása óta született tech. n’kai eszközök üzemeltetésének. használatának, igénybevételének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb feladatának azt tekinti, hogy lehető., ségeihez. adottságaihoz mérten segítse népgazdaságunk fejlődését, hozzájáruljon or- szágépitő terveink valóravál- tásához, ■ s szolgáltatásával messzemenően kielégítse a lakosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozásakor mindedre figyelemmel voltunk, s természetesen figyelembe vettük azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek nemzetközileg érvényesek, s amilyeket magunkra nézve köfe- lazőnsk fogadtunk el. Dr. Csanádi György a továbbiakban elmondta, hogy ha az országgyűlés jóváhagyja és törvényerőre emeli a javaslatot, ennek szellemében kívánják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely agy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbe sítést, a fe! vevőszolgálatot, stb. — egyszerűbbé, bürokráciámén lessé tesz. A posta szabályzattervezetben helyet kapott például a küldemények alakjának szabályozása, ami az előbb-utóbb napirendre kerülő gépesítés útját „egyengeti” s természetesen nagát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkenteni akarják a kézbesítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megváltoztatják a küldemények személyes átvételi kötelezettségére vonatkozó eljárásokat. A jelenleg érvényben levő megkötöttségek sok bosszúságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeményeket. A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szervek — példáid szövetkezeti központok, ipari üzemek központjai — felhatalmazást kapnak a küldemények átvételére, s ott a címzettek minden további nélkül át ti vehetik azokat. A csupán rövid múltra visz- sza tekintő postai szolgál tartásokról szólva a miniszter hang súlyozta: — A legtöbb bíráló szó, kritika észrevétel a távbeszélő szolgáltatás „címére” szól. EL ismertem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlanul. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégítem a te- iefankérők igényeit. A kép tel j ességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélő hálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő állomások száma három és félszeresére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több, mám* 60 százaléka tönkrement. Jogos igények A hálózat bővítésében, kiépítésében tehát nem kis léptekkel jutottunk előbbre, a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez, a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. Feladataink elsősorban a mezőgazdaság területén sürgetőé Je, hiszen ma már igénylőkként modem áru termelő, nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek jog gal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munka- eszközjpént szükségük van táv közlő szolgálatra. Az igény jogos, amit szemléletesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 mezőgazdasági mun kasra 0,8 távbeszélő állomás 3«t (Folytatás a 4. oldalon) Megnyitották Pécsett a Pannónia mezőgazdasági napokat Három, szekcióban tartják az előadásokat növényvédelmi kiállítás Borbemutató, .:**•*' ■iü Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke megnyitja a II. Pannónia mezogazdasag. napokat. Csütörtökön délelőtt a pécsi járási tanács zsúfolásig megtelt nagytermében került sor a XI. Pannónia mezőgazdasági napok megnyitójára. A résztvevőket, a hazai és külföldi vendégprofesszorokat Palkó Sándor elvtárs, a Baranya me gyei Tanács elnöke köszöntötte. Ezután dr. Éne se János kandidátus olvasta fél dr. Erdei Ferenc akadémikus „A termelés korszerű szervezése a mezőgazdaságban” című előadását fi megnyitó előadás Erdei Ferenc akadémikus fejlődésében vizsgálta a mező- gazdaság szocialista átszervezését az első termelőszövetkezetek megalakulásától napjainkig A tsz-ek fejlődése nem egyforma — állapította meg az előadó. — Az ország legjobb tsz-ei igen magas szín vonalú nagyüzemi termelést folytatnak, míg a gyenge tejekben még korántsem beszélhetünk errőL Ezért agrárökonómiai szempontból nem lehet országos sémákat alkalmazni és bevezetni. A párt és az állam az utóbbi évek gazdaság politikájában igen helyesen nem merev adminisztratív eszközökkel és kampányokkal, hanem nagyon körültekintő és megkülönböztető módon segítette a termelőszövetkezetek megszilárdítását, szocialista mezőgazdasági nagyüzemmé válásukat. Az előadásban szó esett az anyagi és műszála eszközök elosztásának sorrendjéről, illetve arról, helyes-e folytatni minden áron a gyenge tez-ek támogatását, avagy a beruházásokat oda kell befektetni, ahol gyorsabban megtérülnek, például a fejlett tsz-ekben. Az előadó véleménye szerint leghelyesebb az eszközöket minden esetben konkrétan a helyi viszonyok mérlegelésével elosztani. A gazdaságok optimálás méreteire sincsen kialakult séma. Sokkal fontosabb ennél az ágazatok arányának meghatározása, melyek még nagyon elaprózottak, s így nehéz megvalósítani a termékek üzemszerű nagy tömegű termelését. Az ágazati arányok és méretek, a koncentrálás és szakosítás megoldásán fáradoznak most az Üzemszervezési Kutató Intézet munkatársai. Fehérjegondok a takarmányozás homlokterében A délelőtti program további részében a három szekció különvált, s az egyes szakágakban megkezdődtek az előadások. A takarmányozási szekció a városi tanács nagytermében ülésezett, ahol dr. Baintner Károly „A gazdasági állatok fehérjeellátása” címmel tartott előadást. Az előadás lényegét ügy fogalmazhatnánk meg, hogy az utóbbi Időben megváltozott emberi ízlés, a piaci kereslet, a zsírtermelésről a hústermelés felé tolta el a tenyésztői munkát, s ez más takarmányozást, több fehérje- takarmány felhasználást von maga után. A fehérje-takarmány országosan kevés, ezért jól kell gazdálkodni vele, ha sok húst, tojást és tejterméket akarunk — mert kell is — előállítani. A takarmányokat akkor hasznosítjuk a legjobban, ha főleg hústermelésre serkentve takarmányozunk, intenzíven takarmányozunk és olyan fajtákat állítunk bé, (Folytatás a 3. oldalon) Hruscsov elvtárs látogatása egy 9véd kohászati kombinátban Stockholm: Nyikita Hruscsov csütörtöki programja igen zsúfolt volt Délelőtt a világhírű svéd acélgyártással ismerkedett az oxelösundi kohászati kombinátban. A petlériU termelőszövetkezet határában is szorgalmasan róják a köröket az árpatáblán a tsz aratógépei. Hruscsov Erlamder társaságában repülőgépen indult a Stockholmtól mintegy 120 kilométerre délnyugatra fekvő Oxélösund városába. A város acélműve, amely a nagy svéd vállalat, a Grängesberg tulajdonában van, jelentős rendeléseket teljesít a Szovjetuniónak. Hruscsov és kíséretének tagjait a vállalat vezetői a bejáratnál fogdták s tájékoztatták a kohászai üzem munkájáról- A szovjet kormányfő megte-, kintette a svéd szabadalom alapján készített gyorsaeél- olvasztó berendezéseket, a úgynevezett kaldó-kemencé- két. A forgó kemencékben oxigénbefúvásos eljárással két óra alatt lehet száz tonna acélt előállítani. Hruscsov érdeklődött az eljárás részletei iránt, s elismeréssel szólt a látottakról. A szovjet kormány fő ezt követően a gyár korszerű meleghengerművét kereste fel, s itt is megismerkedett a termelési folyamattal. Végül az úgynevezett szivacsos vas előállítását tanulmányozta. Ez a porózus szerkezetű vasanyag közvetlenül a vasércből készül, alagút-kemencékben. Jelenleg mindössze három olyan gyár van a világon, amely ilyen eljárással állítja elő a különleges acélokhoz szükséges porózus szerkezetű vasat. A látogatás végén az üzeni vezetői villásreggelin látták vendégül a szovjet kormány«, főt és kíséretének tagjait 1 i
