Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

*64. JÚNIUS 21. NAPLÓ" Eüészüetelt a nyári szabadegyetemre Az idén is megrendezik a TIT immár hagybmá- nyossá vált Pécsi Nyári Sza­badegyetemét. Az előkészü­letek már javában folynak és a nyári szabadegyetemet ünnepélyes keretek között július 17-én délelőtt fél 10 orakor nyitják meg a Ta­nárképző Főiskola díszter­mében. Az ünnepséget Márk Bertalan, a Pécsi Tanár­képző Főiskola igazgatója nyitja meg, utána megnyitó- beszédet mond Pécs város Tanácsának képviselője, majd dr. Takács József, a nyári szabadegyetem igazgatója is­merteti a szabadegyetem programját. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Vörös Márton: ,.A kétezer éves város” cím­mel tart előadást. A követ­kező napokon számos más érdekes előadás hangzik majd el. tgy Mándoky László mu­zeológus: „Pécskömyéki ma­gyar népművészet” címmel népviáeletbemutatóval egybe­kötött előadást tart. Tillai Ernő Ybl-díjas építőművész: „Pécs és a modern képző­művészet’”, dr. Bihari Ottó egyetemi dékán: „A magyar államszerkezet igazgatása”, dr. Kariinger Tihamér egye­temi tanár: „A modern sebé­szet új útja” és dr. Knlta Ferenc tanszékvezető: „Pécs és Baranya a magyar iro­dalomban” címmel tartja meg előadását. A nyári szabadegyetem résztvevői megtekintik Pécs török-korabeli, továbbá ba­rokk és középkori műemlé­keit, kirándulnak Szigetvár­ra, ahol megtekintik a várat, ellátogatnak a cipőgyárba és a kbnzervgyárba. Megtekin­tik a siklósi várat, Har­kányt, az abaligeti cseppkő­barlangot és kirándulnak a Boly-Sátorhelyi Állami Gaz­daságba, ahol ismerkednek a magyar mezőgazdaság eredményeivel. Mohácson megtekintik a csatateret, a múzeumot, majd hajókirán­duláson vesznek, részt. Végül ellátogatnak Komlóra és S3- kondára Is. Július 25-én este 8 órakor tábortűz lesz a főiskola park­jában, majd július 3f)-án sor kerül a TIT Pécsi Nyári Szabadegyetemének záróün- repélyém Harmincezer vendég Minden harmadik dolgozd üzemben vagy vendéglőben ebédel Pécsett naponta 22 324, Baranya megyében pedig 29 813 személy vesz részt a vendéglátóipari vállalatok közétkeztetésében. A megye területén három vendéglátó­ipari vállalat 58 helyen gon­doskodik a dolgozók étkezte­téséről. Ezek közül 15 önki- szolgáló jellegű. A közétkeztetésre jellemző a Mecsekvidéki Üzemi Ven­déglátó Vállalat fejlődése. 1959-ben 74 millió, tavaly 105 millió forint értékű forgal­mat bonyolított le. 1961. év első három hónapjában na­ponta 15 500 adag ebédet főz­tek, az idén az első negyed­évben már napi 18 800 ada­got ZSÚFOLTSÁG A BELVÁROSBAN A vendéglátó egységek vi­déken — Komlót is bele­értve — ki tudják elégíteni | az igényeket. Súlyosabb azon­ban a helyzet Pécsett. A bel­város éttermeiben naponta közel 6000 adag ebédet főz­nek kapacitáson felül. Ez sür­gős intézkedésekre figyelmez­tet A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy évről évre nő a közétkeztetést igény­lők száma. Amíg 1960-ban a foglalkoztatottak 26,2 száza­léka, idén már a 35 százaléka Gyors tisztító szalon A főváros mintájára gyors- tisztító szalont létesítenek | Pécsett a Pannónia közben. A 300 ezer forintos beruhá- j zással készülő szalonban i száraz-vegytiszta tás t mosást, \ vasalást, műstoppolást vál­lalnak néhány perces, néhány órás terminusokban. A lakos­ság és a szállóvendégek a helyszínen várhatják meg be­adott holmijaikat. S hogy a várakozási idő se legyen unalmas, a megfelelő kénye­lemről is gondoskodás tör­ténik. ízléses sz:űon.gamitú- ra, fotelek, olvasóasztalok, újságok, folyóiratok, sőt há­ziköpenyek állnak a „vendé­gek” rendelkezésére. A va­lóban közhasznú szalont az év utolsó negyedében adják át rendeltetésének. étkezik üzemi konyhákon vagy vendéglőkben. A közétkeztetésben résztve­vők kulturált környezetet kí­vánnak. A belvárosban ez el­len nincs is panasz, azonban az adagok nagyságát kifogá­solják. Korszerű, kulturált étterem a komlói Jószeren­csét, a kővágószöilősi önki- szolgáló. De akad jócskán olyan is, amely higiénia szem­pontjából erősen kifogásol­ható. Pécsett például a Gesz­tenyésben vagy György-ak­nán a barakk-konyha. Az István-aknai konyha hely­zete pedig még szomorúbb, mert a vízellátása sincs kel­lően megoldva. Hasonlóan rossz a helyzet a szigetvári „Aranykorsó’”-ban és a har­kányi „Virágcsokor”-ban is. TIZEN ÖTFÉLE ÍTÉL A KINIZSIBEN Az utóbbi években bővült az ételválaszték. Legtöbb he­lyen 2—3, másutt, mint a Ságvári-konyhán vagy a kom­lói, a sikondai konyhákon 4 fajta ételből választhatnak a dolgozók. Legjobb a hely­zet a kővágószöilősi Kinizsi étteremben, ahol az előfize­tők 10—15 féle ételből vá­laszthatnak. Sajnos az úgy­nevezett tálaló konyhákban — például Zobák-aknán — an­nál több a panasz. Mire az étel a fogyasztóhoz kerül, rendszerint hideg. Indokolt volna, hogy a Mecseki Szén- bányászati Tröszt itt legalább 800—1000 fős konyhát és ét­termet építsen. A konyhák korszerűsítésé­ben is volna mit tenni. Kor­szerű gépekkel sajnos nem nagyon dicsekedhetnek a ven­déglátó egységek. Legjobb a helyzet a hűtőgépeknél. Az 58 egységben 68 elektromos hű­tőgép és 14 jégszekrény van. Burgonyahámozó géppel az egységek 80, univerzális kony­hagéppel 60 százalékuk ren­delkezik, mosogatógépe azon­ban csak három egységnek van. Ez is oka annak a hely­telen gyakorlatnak, hogy az ételeket sokszor nedves tá­nyérokban tálalják. A KPVDSZ JAVASLATAI Helyeselni lehet azokat a javaslatokat, amelyeket a Öntözéses gazdálkodás KPVDSZ titkársága terjesz­tett az SZMT elé. Sok to­vábbi problémának elejét ve­hetnék azzal, ha a városi tanács végrehajtó bizottsága olyan rendeletet hozna, hogy a 250—300 főnél több dolgo­zót foglalkoztató vállalatok csak akkor kapnak új léte­sítményre építési engedélyt, ha a tervükben megfelelő konyha is szerepel. Ez ma már fontos szociális követel­mény. A vendéglátó vállala­toknak szorgalmazniuk kelle­ne azt, hogy minél több egy­ség térjen át az önkiszolgáló rendszerű étkeztetésre. A dolgozók ezt kedvelik, hi­szen az étkezési idő 10—15 perccel rövidebb az ilyen ét­termekben, mint másutt. Gon­doskodni kell arról is, hogy a jelenleg szükségszerűségből | üzemelő, de kifogásolható | konyhákon sürgősen változ- j tassanak az üzemeltető és a l vendéglátó vállalatok. Csépányi Katalin A baranyahidvégi Közös üt Termelőszövetkezetben nőim gyártmányú berendezéssel öntözik a burgonyát és a kuko­ricát. Az ötven—hatvan milliméteres csapadékkal h .Idán­ként másfél mázsa oldott mű trágyát is permeteznek a nő vényekre. Felvételünkön: Hegedűs Vince az öntözés kez­detekor beállítja a szórófejet. Miért hull a vakolat? Sétálgat az ember az új dé­li városrészben és megdöbbe­néssel tapasztalja, hogy a nemrégiben felépített házaik milyen csúnyán néznek ki. A Jókai utca végén a kilenc szintes épületele mellett kért éves házak sorakoznak, de múld ütött-kopott, felső sze­gélyükről köröskörül lehullott a vakolat. Az úgynevezett nagypiac téri kék-fehér szí­nezésű bérház felső szegélye szintén rongyos. Vajon miért? A PIACTÉREN A házfelügyelő kalauzolhat a lépcsőházban. — Mikor költöztek a házba? — kérdeztem, — Hét hónappal ezelőtt lett készen ez is, meg a szemben lévő épület is. — Mikor kezdett hullani a vakolat? — A tavaszon, ahogy olvadt a hó. Most is hull, ha jön egy kis szél. Felmegyünk a negyedik zitettük, aztán statikai tervet, műleírást kellett adni. — Milyen tárgyakból „vizs­gáztak” tehát? — Tervezés, épületszerke- zettan, statika^ — Fel lehetne építeni est a menedékházat? — Azt hiszem: s« — Nem dőlne össze? — Hát; i s ha jól megépíte­nék, nem* Ez megnyugtató (no persze. a zsűri biztosan nem ingyen adta a kétezer forintos első dijat!) Ugyanis ezek a fiatal­emberek hamarosan munká­ba állnak. Gáli Sanyit a nagy­kőrösi városi tanácson várják, Otolccz Árpád az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalathoz megy, Kiss Csaba a buda­pesti Középülettervező Válla­lat hoz, Ribányi József a Veszp rém megyei tanácsi Tervező Irodához és JSger Sándor a Pécsi Tervező Vállalathoz. Fel­téve, ha ősszel nem az egye­tem hallgatói lesznek, — Nem fog hiányozni az is­kola? — Ha egyetemisták leszünk, nem. Különben jó volt diák­nak lenni. Jó heccek voltak, meg hát egyáltalán : t ■ — Egy kitűnő tanuló életé­ben is voltak „jó heccek”? — okvetetlenkedik az újságíró. — Tán bizony be is zúgott? Be bizony. Névnapom volt előző nap és kihívott a tanár úr. hogy adjak le egy minta­feleletet, ség — mondják a többiek, mert Ribányi e pillanatban nincs itt. És nevetnek hozzá. Sajnos, nem sikerült kiderí­teni, hogy miért;; g Sokoldalúságukat bizonyít­ja, hogy Gáli Sanyi például nem is építész akart lenni. Ha­nem? ©fele** Árpád Kiss Csaba — Mintafelelet volt — kun­cognak a többiek — arra, hogy mit nem szabad .;* Máskülönben sokoldalúak ezek a fiatalemberek. Ketten közülük, Jäger és Ribányi, ké­zi labd ások* — Ribányi nagy kanostehet­Ribányi József — Elektromérnök. De már másodikban meg voltam győz­ve. — Gáli Sanyi nevet, s ki­csit szégyenlősen nevetnek a többiek is. Az építész ugyan­is a világ legszebb szakmája. Nem akarnak meggyőzni er­ről, de szinte ellentmondást nem tűrő a hangjuk. S telje­sen egyet is kell velük érte­nünk: jó dolog, hogy így meg vannak győződve erről. Az első helyezett 2000, a második 1000 forint jutalmat kapott. — Egy havi fizetésem — mondja szomorkásán Ototecz Jäger Sándor Árpád, nem éppen a jutalom­ra, inkább a leendő fizetésre gondolva. — S mire fordítják ezt a tengernyi pénzt? — Megmondom, de ne tes­sék megírni — Gáli Sanyi röstellkedve számol be a két­ezer forint sorsáról: — veszek egy párhuzam-nadrágot, * i — Mit? — Hát az olyan, hogy vé­gig egyforma bő. Párhuzamos. És egy vastag pulóvert. És a nyáron elmegyünk a bará­taimmal a Balatonhoz. Tudom, nem éppen becsü­letes dolog, hogy mégis meg­írtam. De ha egyszer épp ez jellemző rájuk, ezekre a fáiig még diák, de félig már felnőtt sfjakra: nemcsak a nagyszerű eredmények, a jóeszű, lelkes munka, hanem kicsit ez a „párhuzam-nadrág* is * (t ; emeletre. Kiváncsi vagyok, j hogy a lakásokban látszik-e a I vakolathullás nyoma. A 14-es ajtóin csöngetünk. Dr. Borjáti j Józsefek lakása. A háziasszony I dicséri a lakást, j — Belül semmi baj, —- mondja. — És a sarokban az a be­ázás? — Már meg is száradt, me­szelni keltene... A bejárati ajtó méRett egy cső nyúlik a mennyezetről, rajta csap. A központi fűtés­hez tartozik. Víz, vagy gőz csapódhat M belőle, mert a fal átázott, Dr, Borjátiné mondja: — Azelőtt a spáj zunkon ment keresztül és oda folyt a víz is. Egyébként végig a négy emeleten. Rosszul tervezték ... — De az ablakokat is, — szól közbe a házfelügyelő — sze­retném látni azt a tervezőt, hogy csak egyszer is megtisz­títaná az ablakot Életében nem tervezne többé ilyent Igaza van a házfelügyelőnek, mert a lépcsőházi ablakoknak egy részét valóban képtelen­ség kívüliről is megtisztítani. Estefeg tűzoltó létra segítsé­gével. Majdnem hasonló kontrukcióval találkozni a konyhákban. Ott is művészet ablakot tisztítani. Amikor távozom, a lakók kollektiv panaszát jegyzem fel: mikor hozzák már rendbe a lakóház lábazatát és mikor készül el asz ajtóig vezető jár­da? KÉTÉVES VAGY ÖTVEN? A Jókai utca végén a G-5- ös házfelügyelőjéhez csenge­tek. Ennek a háznak is hull a vakolata. A mellette lévő három másik háznak is hul­lott, de azt már megjavítot­ták. A lakók azt mondják, hogy a szomszédok azért jár­tak jobban, mert az szövet­kezeti ház. Az előbbi kérdéssel kezdem itt is. — 1962 júniusában költöz­tek a lakók, — válaszol a ház- felügyelő, Kőműves Ferencné. — Mikor kezdett hullani? — Még abban az esztendő . bem. — Jelentették az illetéke­seknek? — Igen. Még akkoriban. Voltak is itt. Azt mondták, hogy beázás. Attól van. De úgylátszik nem attól, mert még most is potyog, — Most is? — Nézne meg a negyedik emeletet! Megyünk felfelé a lépcső- házban. Ilyen elhanyagolt lép­csőházat ritkán látni. A va­kolás a téglákig leverve, az ajtó tokjai mozognak, itt-ott kidőlőfélben vannak. Néhol a lakók maguk toldozták, fol­tozták. A lépcsőház legfelső kanjrarjábam, oldalt a beázás nyomai. Az épület egyik szár­nya négy, a másik három emeletes. A beázás a csatla­kozásnál látszik. De a függő folyosókon ugyancsak hábo­rús kép tárul az ember felé. i A vízlevezető csatornák körül hull a vakolat. Átfut rajtam ,i gondolat: én egy 50 éves la kőházban lakom — az i> négyemeletes bérház — de o minden sokkal különbü l né: ki még ötven esztendő múltú i is, mint ebben a két évv* ezelőtt felépült új házban. MIT MONDANAK A SZAKEMBEREK? A iegilietékesebb szakembei kerestem fel kérdéseimmé Pimmer Béla építésvezető akinek az irányítása alai: épült fel az említett Jókai ut­cai ház, s a mellette lévő hí - zak is. Az első kérdés mié; t hull a vakolait? — A salak, amelyet ú, fö­démbe raktunk, gázos termi szetű, a víz hatására gázok, e gőzök keletkeznek. Az át- áramló víz és a gázok erőse rontják a vakolást. — A tervezők írták elő e; a fajta salakot? — A tervezők normális sa­lakot írnak elő, de itt a péc: körzetben csak ilyen van. A zárófödémnél 60—70 centi méter vastagságban helyezőn el salakot. Talán mégegysz* • kellene égetni, akkor jöb) lenne. Egyébként jelenk s épülő házaknál a zárófödém' i perlit ‘ betonból készít) ü. . amely sokkal jobb és ilye i probléma nem fordulhat- el . — Akkor minden esetbe i perlittel kellene a zárófödém* t készíteni, ha az jobb. Ugya­nis most újra állványozni fos - nak, a vakolatot te keif verr i és újból elkészíteni. Ezekutá i nem lesz drágább á sala! , mint a perlit beton? — A perlit beton elege > drága, s talán még az újbó i javítás után sem érjük el an­nak a költségét. Egyébként i téli épületbefejezések is- n - Kézségeket okozhatnak a m - nőségben, mert amely épület t nyáron, a száraz időben feje - tünk be, azokkal nincs ann i probléma. Egy biztos. így e - tel a salakkal nem jó a zái > födémek készítése. Hogy :z újbóli javítás után szétázik- azt előre nehéz megmondar . — Es az ajtók? —- Az ajtótokok keres ztme - szertét egészen vékonyra cső! - kentették takarékossági szer - pontokból. A szerencsét 1< n kőműves itt nem tud segíte- . a dolgon. Mindenesetre furcsa t.vko, - kosság, akár a födémnél, ak; r az ajtótokoknál. Az lehet, he, v a kivitelezés így olcsóbb, e később mi lesz? Ott vannak í szemmel látható bizonyítéké Most már nem sokat segítb - tünk az elfuserált dolgoké >. de nem volna szabad évr; - évre isméüődndök. Ha nem > az itteni salak, akkor ne has - nálják, s ha az ajtók kihull - nak néhány hónap múlva, ár­kor ne takarékoskodjanak a - zal a három-négy centimét* - rel. Szükség van erre? Egyáltalán nincs. ÍGaz/l,T"!i István)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom