Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

* *W4. JtNITJS 81. NAPLÓ Pécs 1980-bcm Készül a város távlati fejlesztési programja Pécs Dél-Dunántúl egyik je­lentős városa és a távlati fej­lesztési tervekben a megyei központnál is fontosabb — úgynevezett regionális — szerepet kap. Az Országos Tervhivatal, az Építésügyi Minisztérium, valamint a he­lyi tanácsi és tervezési szer­vek úgy állítják össze a vá­ros távlati fejlesztési prog­ramját, hogy az biztosítsa a város négy legfontosabb te­rületi feladatát: az igazgatási, kulturális, kerekeddmi és ipa­ri „ellátást”. Kétszázezer lakos A város növekedésének — elsősorban területileg — hatá­rai vannak. A kilenc kilomé­ter hosszú várostest már to­vább nem nyújtható, ezért a jelenlegi határokon belül kéül biztosítani Pécs fejlődését — a szabad területek felhasználá­sával, az elavult városrészek lebontásával és az ipari, ke­reskedelmi telephelyek kihe­lyezésével a belvárosból Úgy tervezik, hogy a lakosság a budapesti vasútvonaltól észak­ra, az ipari városrész pedig a vasúttól délre kap helyet. A felszabadulás óta igen ■okát fejlődött a város, első­sorban is területileg. Még 1954-ben hozzácsatolták Me- csekaiját, Magyarürögöt, Va­sas I. és Il-t, Málomot és Nagy árpádot A távlati ter­veknél figyelembe vettek eze­ket a külterületeket A Pécsi víz mentén kertgazdaságot alakítanak ki. Fejlesztik a szőlő és gyümölcs zártkerte­ket, felújítják az állományt A pécsi mezőgazdaság köz­pontja Málom és Nagyárpád lesz. Üdülőterületnek a me­cseki parkerdőt jelölték ki, ahol vállalati üdülőknek, spartszálióknak, úttörőtábor­nak biztosítanak helyet. Ugyancsak szerepel a távlati fejlesztési programban mes­terséges tavak létesítése a vá­ros körül, hogy ezáltal is ja­vítsák Pécs nem éppen ked­vező hatású levegőjét. A belterület felhasználását meghatározzák a jelenlegi lé­tesítmények, a bányászat és az ipar fejlesztése. Az előze­tes adatok szerint Pécs éjsza­kai lakossága eléri 1980-ra a 190—210 000 léiket. Mintegy 170 000 lakost a régi város­területen helyezhetnek el, azonban 10—15 év múlva már szükség lesz egy, esetleg több — az ipari városrésztől zöld­sávokkal, erdővel jól elkülöní­tett — bolygóváros kialakítá­sára. Új városközpont Pécsbánya, Pécsszabölcs és a vasasa városrész — az alá- bányászás miatt már nem fej­leszthető. Csak minimális fej­lődést biztosítanak Málamnaík és Nagyárpádnak. Ugyanakkor a többi, elsősorban a már ki­épülőben lévő lakótelepek erő­teljes fejlesztés előtt állnak. A lakosság növekedésével újabb munkahelyeket is kell biztosítani. Az új üzemek a helyi nyers­anyagra épüljenek, lehetőleg női munkaerőt kössenek le, ne foglaljanak el nagy terü­letet és ne szennyezzék a vá­ros levegőjét. Ebből követke­zik, hogy a fejlesztési tervben harisnyagyár, ruhagyár, édes­ipari gyár, rost-műbőr gyár, cipőgyár, nyomtatványüzem és más gyár jöhet számításba. Ez hozzávetőlegesen 11 000 nő foglalkoztatását jelenti a vá­rosnak. Az előzetes felmérések szerint — 1980-ig — 25—26 ezer új munkahely létesülne Pécsett. Már kiszámolták a fejlesz­tési időszak lakásszükségletét is. A tervezési időszakban 16 440 lakás épülne és a je­lenlegi 32 730 lakásszám 49 170-re emelkedne. A város központja is meg­változik. A „hivatali negyed” a Szabadság út, Rákóczi út, Rózsa Ferenc utca által hatá­rolt területen lesz — mint igazgatási, társadalmi, politi­kai és kereskedelmi centrum. Itt kap helyet aiz új közigaz­gatási székház, az igazság-' szolgáltatás épülete, a KISZ és a szakszervezet, valamint különféle irodaházak és egy toronyszálló, valamint új szín­ház. Mivel a belvárosban — közelebb mondva: a Széchenyi téren — felszabadul a mostani bíróság épülete, itt a Nádor szállót bővítik. • öt alközpontja lesz a jövő városának: nyugati városrész, keleti városrész (Diósi dűlő), Meszes, Mecsekalja, Kertvá­ros. A városkornpozáció már a korszerű, ugyanakkor gazda­ságos és egészséges feltétele­ket veszi figyelembe. Pécs rendkívül szép sziluettel ren­delkezik, amit az új város­rész képe csak fokoz. A ki- lencszintes házak mellett — exponált helyélten — 13—16 szintes toronyépületek szépí­tik a városképet. Huszonegyezer tanuló Az oktatása intézmények fejlesztése követi a lakosság számának növekedését. A tervben 170 000 lakosra — a jelenlegi városterületen él­helyezhető lélekszámra dol­gozták ki a szükségletet. En­nek a lélekszámnak 13 száza­léka lesz iskolaköteles és a 21 ezer tanulónak 539 tanter­met biztosítanak. A lakosság két százaléka óvodába jár és a 3300 kicsinynek 132 foglal­kozási egysége lesz. A 21 ezer iskolaköteles gyerekből min­den valószínűség szerint 35 százalék tovább tanul és így 188 középiskolai tanteremre gondoltak és ötven tantermet biztosítanak a környékből be­járó tanulóiknak is. Végül a 170 000 lakos 1.6 százaléka bölcsődésikorú lesz és 132 fog­lalkozási egységben hélyezhe- tő el. így a tervidőszak végé­re a városban 1041 tanterem, óvodai, bölcsődei egység mű­ködik majd. Olyan tervet ismertetünk, aminek egyes elképzelései már napjainkban megvalósulnak, illetve már működnek is. Ilyen az új Patyolat-üzem, a mecseki tüdőszanatórium, épül a tejüzem, az egyetemi város­rész. Megépítésre vár és sür­gető az új, korszerű kenyér­gyár, a TÜZÉP megfelelő, központosított elhelyezése, a Mecseken camping építése. A tervezők nem feledkeztek meg egy olyan szociális otthon lé­tesítéséről sem, ahol gyógyít­hatatlan betegek kapnának helyet. Hiányzik még, de ter­vezik a nyugati városrészben egy fedett uszodát és a jelen­legi pécsi strandok bővítését. A kulturális igények kielé­gítését szolgálja a Nemzeti Színház bővítése, illetve át­építése és egy új, nagyobb városi színház a központban. Három alközpontban — Uj- Mecsekalján, a déli városrész­ben és a keleti területen — új filmszínházakat létesítenék. A cél az, hogy minden ezer la­kosra 27.5 férőhely jusson és összesen 4700 mozi-férőhely biztosítsa a lakosság ilyen irá­nyú szórakoztatását Heliport a Balokányban Külön gond az új városban a parkolóhelyek és a személy­gépkocsi-garázsok elhelyezése. Feltehetően a tervezési idő­szak végére már minden 25. lakosnak lesz személyautója és egy kocsi parkolószükséglete' 30 négyzetméter. A gépkocsik harminc százalékának nagy befogadóképességű garázst épí tenek. A tervek szerint kilenc darab, emeletes garázs korsze­rű elhelyezést nyújt majd. A kocsik 25 százalékát egyéni tervezésű és építésű, magán- garázsokban helyezhetik el, míg a kocsik 45 százaiéira szabadon parkíroz. Csak erre a célra öt hektár területet kell élőkészíteni Pécsett A közlekedésnek biztosítania kell a jó kontaktust az egyes városrészek között és ennek érdekében állították össze a fejlesztési terveket Míg a vá­rosok közötti összeköttetést a nehézkesen forduló repülőgé­pek helyett helikopterekkel oldják meg. Már 1967-re vár­ható, hogy a Balokányban megépül a heliport és gyor­sabb országon belüli közleke­dést jelent a lakosságnak. Többoldalú segítséget! A patronáló üzemek tanácskozása Szombaton délelőtt tanács­kozásra gyűltek össze a me­gyei pártbizottságon az üze­mek és intézmények vezetői, hogy megvitassák a patronáló munka eddigi tapasztalatait és meghatározzák a teendő­ket A beszámolót Czégény József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta. Gazdasági támogatás A megyei pártbizottság az elmúlt év tavaszán 82 üze­met, illetve intézményt kért fel 97 tsz patronálására. Vál­lalt kötelezettségének a leg­több üzem és intézmény be­csületesen eleget tett. Több helyen szerződést kötöttek egymással, közösen megbe­szélték az évi gazdasági és politikai teendőket. Egyes vállalatok párt- és gazdaság­vezetői azonban nem vették komolyan e megbízatást, nem alakítottak ki jó kapcsolatot, sőt volt olyan eset is, hogy fel sem keresték a tsz-t. Ez utóbbiak közé tartozik: Ist- ván-akna, a Pécsi Kertészeti Vállalat, a Pécsi Gáz- és Hő- szolgáltató Vállalat. Zavarólag hatott a patro­náló munkára az elmúlt év­ben végrehajtott vállalati ösz- szevonás is. A patronáló munka tartal- I mát vizsgálva megállapítható ÚJ NYOLCEMELETESEK — mondotta Czégény elvtárs, — hogy továbbra is a gazda­sági segítés foglalja el a fő helyet. Ennek nagyon válto­zatos formái alakultak ki: gépek javítása, alkatrésszel való ellátás, különböző fel­újítások tervezése és kivite­lezése. Ezt csak helyeselni le­het. De nem egyértelműen, mert nem sokat ér az olyan patronáló munka, amely csak erre korlátozódik. Az üze­meknek, intézményeknek a jövőben lényegesen _ többet kell törődniük a politikai munkával is. Méghozzá a sokoldalú politikai munkával. A vezetőkön túl el kell jx.it- niok a tagokhoz is. Gyakorib­bá kell tenni a munkás-pa­raszt találkozókat, helyes, ha segítenek a különböző elő­adások megszervezésében, sze­repet vállalnak a pártokta­tásban, a tag- és tagjelölt-fel­vételek előkészítésében. Politikai munka A jobb munka érdekében helyes, ha a jövőben a pat­ronáló vállalatokat a járási pártbizottságok irányítják és helyes, ha a járási pártbizott­ságok lehetőleg negyedéven­ként egyszer össze is hívják őket, megbeszélik a tapasz­talatokat, a teendőket. így közvetlenül nagyobb segítséget tudnak adni a vál­lalatok a politikai munká­ban is. Sokat tudnának pél­dául segíteni abban, hogy a tagokban erősödjék a meg­győződés: jól választottak, egyéni boldogulásuk a közös­ben végzett jó munkától függ mek dolgozói példákon, a ma­guk példáin keresztül tudnák nevelni a tsz-parasztoket munkafegyelemre. De beszél­hetnének a közös vagyonhoz való viszonyról. A lehetőségek nagyok és sajnos kihasználatlanok. A patronáló üzemek dolgozói­nak most azon kell lenniük, hgoy a gazdasági sejtéi mellett megfelelő politikai segítséget is adjanak. A patronáló munkára nagy szükség van, mert a pa'rc- nált termelőszövetkez»' nagy része gyenge, vagy kö­zepes. Ezekben a termelő- szövetkezetekben mindkét te­rületen van mit tenni: s no­li ti kain is, a gazdaságin is. Segítsenek az aratásban! Most itt az aratás. Ez nem­csak gazdasági kérdés. de politikai is. Politikai azért mert az ország kenyeréről van szó, de gazdasági is, mert a tsz-tag zsebére is mehet, ha megkésik a beta­karítás. Ezért helyes, ha a patronáló üzemek és intézmé­nyek vezetői felkeresik a termelőszövetkezeteket és ami­ben tudnak, segítenek nekik. Segíthetnek például úgy, hogy elengedik az üzemükben dol­gozó traktorost, vagy komb';j- nost a tsz-be dolgozni. De segíthetik járművekkel, eset­leg mezőgazdasági gépekhez értő szerelőkkel is a termelő- szövetkezeteket. És nem utol­sósorban segíthetik úgy is, hogy azokat a munkásokat, akik aratni kívánnak, most engedik el szabadságra. A tanácskozás befejezése- A munkafegyelem sok he-1 ként az üzemek megkapták lyütt még elég laza. Az üze- I az új • beosztást; Sxíisz újság Pécseit il „Grimasz“ című, Horthy-ellenes szatirikus éiclaii péiiiányöit szerezte meg a Janus Pannonius Múzeum A budai vámnál épülő lakó házak vasbetonváza már ötödik emeletig kész. Ha clké szül, kellemes látványt nyújt a két impozáns nyolcemeletes épület. A Magyar Tanácsköztársa­ság bukása után ezer emigráns — kommunista, baloldali szo­ciáldemokrata, polgári radiká­lis és részben demagóg törtető — talált menhelyre a szerbek megszállta pécs-baranyai há­romszögben. Az 1919—1921 kö­zötti években Pécs hazánk „Párizsa” volt a maga sokszí­nű, eleven, lüktető politikai életével. A különféle politikai irányzatoknak több mint száz újság, revü, élclap, röpirat adott hangot, sőt megalakult, és rövid ideig létezett az ön­álló Baranyai Távirati Iroda is. A lapok — kivéve a „Du­nántúlét — élesen Horthy-el­LAT OQ AT OBAN A HEQYEN Innen föntről már jól lát­ni az egykori vincéllérhá- zat. Kicsit kopottan támasz­kodik a hegyoldalnak — egészen, más, mint a környe­ző épületek. Látszik, hogy aki egykor építtette, csak arra gondolt, szilárd le­gyen, a célnak megfelelő, semmi ciráda, semmi dísz, tornyocska, kacskaringó, szélkakas. Mert a környe­ző házak ilyenek. Azt gon­dolná az ember, hogy a ré­giek így akarták kiélni „ki­rályi” hajlamaikat. Egy te­nyérnyi szőlő a hegyen s hozzá tornyos-bástyás, szél- kakasos villa, cédrusfák és buxusok. Belülről persze egy sem ilyen fényűző. Némelyik nem is barátságos. • Mondom a vincellérház nem ilyen. Kerülgetem a vízmosáso­kat, a felhőszakadás alapo­san kivájta néhol a talajt. S ekkor meglátom Bodrit. Akkor még nem , tudom, hogy Bodrinak hívják, őszin­tén szólva nem is nagyon érdekel. Ott futkároz a vin­cellérház udvarán. Innen nem látni pontosan, meg van-e kötve. Félkörben sza­ladgál, hirtelen megpende- ríilve fordul. Biztos a lánc — *ondolom s most már nyugodtabban vágok át a völgyön, a ház felé. A kutya mint az őrült, té­pi a láncot. Egy méterre kell előtte elmenni, úgy juthatok csak a bejárathoz. A tornácon egy asszony áll. — Ne féljen, meg van kötve! Azért én félek. Fene ezt a kutyát! Szerencsére a lánc erős. Mire felérek a lépcsőn már ott áll Sárdy József is. A fején szappanhab fény­lik, hunyorog, mert a víz végigcsorog az arcán. Éppen olyan, mint amikor évekkel ezelőtt utoljára lát­tam. Akkor kint a szőlőben találkoztunk: metszett. Csat­togtatta a metszőollót, sza­porán hajladozott, s szál­vesszőkről, csapokról meg rövid ízközű, hosszú ízközű szőlőkről magyarázott. Megkérdeztem tőle, mi­kor kezdett szőlővel fog­lalkozni. — Beleszülettem — vála­szolta. — Mióta eszemet tu­dom, mindig volt valami kapcsolatom a szőlővel. Nehezen ismer meg. Az idő gyorsan repül s az arcok elhomályosodnak. — Tudja, hogy már nyug­díjas vagyok? — emeli fel a fejét a mosdótálbóL — Nem, ezt nem tudtam; — Bizony, rohan az idő. A hat gyerek gyorsan fel­nőtt, s akármilyen lassúnak tűnt is akkor, az 1500 kilo­méteres gyaloglás is — Ko- rotojaktól Ovrudzsig — gyor­san a múlté lett. Meg akarom kérdezni, jó-e itt kint lakni, de már belekezd. — Ilyenkor nagyon szép ám itt kint lakni. A felesége köbelegyint. hogy szép-szép, de az em­ber lejárhatja a lábát, ví­zért is le kell járni a völgy­be, s mindennap le meg fel a hegyen, ha venni akar valamit a városban — fia- talabbnak való az. — Akkor is szép —mond­ja az öreg és kimutat az aj­tón. Tényleg szép. Idelátszik a város egy darabja, az épü­lő egyetemváros, távolabb Kertváros. — Szőlőjük van-e? Nevet — Ez a vagyonunk, néz­ze meg: az a pár tyúk, ott az a kis hagyma meg bur­gonya. És szőlőnk is van. Ez ami a ház falára föl­fut Ez a kis lugas. — Meg a kutya — mond­ja az asszony —, Bodri. — Augusztusban lesz egy éves és olyan, mint a tig­ris — teszi hozzá elégedet­ten Sárdy József, — Ko­mondorkeverék. A komondorkeverék foly­vást ugat, még idegent érez a házban. Rágondolni is rossz, hogy az a lánc elsza­kadhat. — Dolgozik még? — Persze. A nyugdíj nem sok, meg jól is esik elszösz- mötölni a szőlőben. Körülmutat, hogy merre szokott dolgozgatni. Jobbá­ra magánosok szőlőiben. Pénzért, részért, olykor ba­rátságból. — Pedig barátságból ma­napság már semmit sern csinálnak — szól közbe az asszony. Sárdy József erre azt mondja: — Te ehhez nem értesz. Készülődni kezdenek. — Ma este utazunk az Al­földre. A feleségem odavaló s most jön át Romániából a nővére. Ide már nem akar elutazni, inkább mi me­gyünk; — Tizenhét éves korom­ban láttam utoljára. — Alföld — mondja csak inkább magának az öreg. — Sehol egy hegy! Biztos, nagyon furcsa lesz! Lázár Ervin lenesek voltak, támadásai); célpontjául az ellenforradalmi rezsim szolgált. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztá­lya összegyűjti a pécsi baledó mozgalmak írásos dokumentu­mait: eddig harminc különböző újság került a birtokába. Leg­utóbb a „Grimasz” című sza­tirikus politikai röpirat 19‘0. évi, bekötött példányait sike rült megszereznie. Ez a rajzos élclap polgári radikális néző­szögből igyekezett igazságot osztogatni jobbra is, balra is. A legfőbb feladatát azonban az ellenforradalmi Horthy- rezsim leleplezésében, pellen­gérre állításában látta. Szem­léletét jellemzi, ahogyan a Pécsre emigrált, és itt politi­kai vezető szerepet betöltő Lin­der Béláról — a Károlyi-kor­mány volt hadügyminiszteré­ről — valamint dr. Doktor Sán dórról, a pécsi baloldali moz­galmak vezéralakjáról írt ! néhánysoros szatirikus „élet- ; történetében”. — „Linder Bé­la. A konszolidációban tiizer- '• ezredes volt. Családi állapota: 1 hős. Vallása: deformátus. Po- I litikai hitvallása: nem akar többet katonát látni... Dok- ; tor Sándor dr. A pécsi szocia- ; lista pártban ő operálta világ­ra a III. Internacionálét. — Más testi hibája nincsen. — Körszakállt hord, materialista j és természettudományos. Ál­landó tartózkodási helye Pécs i Turin között. Emlékkövén ez fog állni: — Ave Gyula, 1e moliturin salutant” — utalt ezzel arra, hogy dr. Doktor Sándor szoros kapcsolatot tar­tott az olaszországi emigrá­cióba kényszerült dr. Hajdú Gyulával, a pécsi munkás- mozgalom másik vezéralakjá­val. SEGÉDMUNKÁSOKAT 24 évtől azonnali belé­péssel felveszünk. Akkumulátor­javító. MEGYERI ŰT 105. SZÁM.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom