Dunántúli Napló, 1964. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A TÄNACS LAPJA A baranyai határban e hét második felére általá­nosan beérett az őszi árpa. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megye- szerte hozzáfogtak az aratá­sához. Csupán a mecseki hegyháton állnak még a gé­pek, de itt is inkább az utób­bi napok nagy esőzései hát­ráltatják a munka megkezdé­sét. A Mecsek-alján, Mohács­szigeten, valamint a Duna és a Dráva mentén miptegy fél­száz gabona-betakarító gép dolgozik és számuk most már napról napra gyarapszik. Csütörtökön a Szenflőrtnci Gépállomás körzetében as • aratógépek mellett megin­dultak a rendrearatók és a kombájnok is. A ked<fi és a szerdai nagy eső, illetve az erős szél sok helyütt megkuszálta a gabo­nát, főleg a magasabb szárú árpát és rozsot, s helyenként a búzát is. Mágocs határában például, ahol egyetlen éjszaka 150 milliméternyi csapadék »hullott le, földig verte az eső a kalászokat. Hasonló ká­rok keletkeztek a megye más részein is, leginkább a pécsi és a mohácsi járás területén. Némely helyen úgy összecsa­varodott a gabona, mint a csigaház, másutt az eső való­sággal belesúlykolta a növé­nyeket a sárba. A szakembe­rek azóta már végigjárták a baranyai határt és megálla­pították, hogy a viharok következtében olyan táblákon is kézi ka­szát kell majd alkalmazni, ahol eredetileg nem ter­vezték. Mindenesetre a többezer holdra tehető dőlt gabona zö­mét — a motollavillák meg­felelő állításával — szépen le tudják vágni az SZK—4 tí­pusú szovjet kombájnok. A drávamenti meleg síksá­gon egyébként kasza alá érett két másik fontos nyári növény: a repce és a bíbor­here is. Elegendő a pettyes kendő, de kevés a férfisaru A földmüvesszövetkezetek felkészültek a nyárra Az aratási ellátásban a leg­nagyobb teher a földműves­szövetkezeti kereskedelem és vendéglátóipar vállán nyug­szik. Ezért az fmsz-ek már jó előre felkészültek az aratásra. A szövetkezeti vendéglátó- ipar tizenkét baranyai terme­lőszövetkezettel egyezett meg. hogy a tagságot néhány hétig meleg ebéddel látja el. Het­venkét szövetkezeti gazdaság határában mozgóárusítást szer­veztek. Ez azt jelenti, hogy — mivel egy tsz 2—3 falura ter­jed ki — közel százhetven ba- ranyai község határában jár­nak majd a földművesszóvet- kezeti mozgóboltok. Az idén már nemcsak, hűsítőitalt visz­nek ki az aratóknak, hanem édességet és cukrászsüteményt is. Kilenc szövetkezeti bázis­üzem adja a mozgó árusok­nak a hűsítőt. Az étel szállí­tásához pedig a termelőszö­vetkezetek adják a járművet A mozgóárusok azonban nemcsak a vendéglátó üzem­ágaknak, hanem a szövetke­zeti kiskereskedelemnek is a szállítói lesznek. Ezek a több­nyire háromkerekű motor- kerékpárra szerelt kombinált mozgóboltok textilárut és ara­tási eszközöket is hordanak majd magúkkal. A tegnap délelőtt a Textil­áru Nagykereskedelmi Válla­latnál tartott értekezleten ha­tározták el, hogy — részben az aratási ellátás céljára is — úgynevezett egységcsomago­kat küldenek ki a szövetke­zeti boltokba. így valameny- t.yi földművesszövetkezeti iparcikkbolt, ruházati szaküz­let, valamint hármas cikk- Ustájú vegyesbolt 210 klott- nadrágot, 60 hívülhordós, 30 úgynevezett kánikula-inget, azonkívül 60 fiú ingkabátot es elegendő mennyiségű egyéb könnyű nyári ruhaneműt kap a közeli napokban. Megszűnt a piros pettyes kendő — a fa­lusi lányok kedvencének — hiánya is, mert az idén közel ötezer pettyes kendőt külde­nek ki a szövetkezeti boltok­ba A felsorolt áru mellett a földművesszövetkezetnél egyéb ként is meglévő készlet bővíti ki a raktárakat. Sajnos, az ol­csó, és jó minőségű férfi saru az idény hiánycikk lesz. A szombathelyi, valamint a matrfűi cipőgyár nem szállí­tott belőle elegendőt s ebből az úgyneveztt fuszbet-típusú saruból igen kevés van csak a boltokban. A népszerű fecs­ke fürdőnadrágból, valamint női fürdőruhából elegendő a készlet. A földművesszövetkezeti élelmiszer-kiskereskedelem leg főbb aratási gondja mindig az aratási szalonna beszerzése. Az idén ebből sem lesz hiány. A Húsipari Vállalat közel 200 mázsát bocsátott az fmsz-ek rendelkezésére. Ezeknek az aratása egyelő­re nem okoz különösebb gon­dot a gazdaságoknak, mivel teljes egészében kombájnok­kal takarítják be. Megkezdték Janus Pannonius utcai műemléki]ázak taiarozását, szépítését. — Szók ólai felv. Szocialista brigádmozgaloi az állami gazdaságokban Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők Bolyban (—« A szocialista brigádok jó példája hatalma* ösztönző, mozgósító eről — így kezdte beszámolóját Dudás József divtára, az Állami Gazdasa­gok Baranya megyei Igazga­tóságának vezetője kedden a bólyi kultúrotthoaibam meg­tartott szocialista brigádveze- tő!k tanácskozásán. Mintegy százan jelentek meg a megye állami gazdaságaiból — szo­cialista brigádvezetők, párttit- káiok, szakszervezeti bizottsá­gok titkárai és a gazdaságok igazgatói. Részt vett a tanács­kozás munkájában Czégény József elvtárs, a megyei párt­bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője és May Jó­zsef elvtárs, a MEDOSZ me- gyebizottságának titkára. — Nem volt megfelelő a szocialista brigádokkal való törődés, eredményeik tudato­sítása, rendszeres értékelése és a nyilvánosság biztosítása — mondotta Dudás elvtárs, majd adatokat közölt a megye állami gazdaságaiban műkö­dő szocialista brigád-mozga­lomról. Dudás ettvtárs ezután vázol­ta, hogy mit jelent szocialista- brigádnak lenni. A cél is­mert: szocialista módon élni. dolgozni, tanulni. A brigádo­kat elsősorban a munkaidő, a termelés tartja össze. Tag­jai leggyakrabban a közeli községekből bejáró dolgozó. A szocialista brigád-mozgalom célja gazdaságainkban a mer.y- nyiségi és a minőségi munka állandó javítása. Ezenkívül n szocialista közösség kialakítá­sa. Dudás elvtárs ezután is­mertette azokat az elképzelé­seket, amelyek a lapnál a bri­gádok vállalásait állítják ösz- sze, majd így folytatta: — Megyénk állami gazda­ságai több mint százezer hói­don gazdálkodnak. Naponta közel 200 ezer állatot gondoz­nak és 750 traktoregység dol­gozik. A 10 ezer főt is meg­haladja gazdaságunk dolgo­zóinak létszáma. Az álló és a forgó vagyon értéke túl van a két milliárd forinton. A vitában tizenhármán szó­laltak fel. Inez István, a Bó­lyi Állami Gazdaság brigád­vezetője versenyre hívta lel a megye állami gazdaságainak szocialista brigádjait a baleset- mentes közlekedés és munka­végzés érdekében. Cser László, a Bikali Állami Gazdaság párt titkára elmondotta, hogy a komiéi Kossuth-bánya szocia­lista brigádjánál jártak ta­pasztalatcserén és átvették a jó módszert Lengyeltóti András, görős­gali szocialista brigádvezető egy hiányosságról számolt bg. A brigád még 1962—63-ban vállalást tett és el is érték a szocialista brigád kitüntető címet. Elbből az alkalomból ünnepi gyűlést szerveztek, amelyre meghívták a gazda­ság vezetőit, akik azonban nem jöttek el az oklevél- és a jelvényátadásra „Egy kézfo­gásra sem tellett erejükből, idejükből". Pincés Gergely, a Villány—Siklósi Állami Gaz­daság brigádvezetője elmon­dotta, hogy a szocialista bri­gád megszervezése óta jobb hizlalási eredményeiket értek el, javult a munkamorál, töb­ben részt vesznek a szakmai oktatásban, és az általános műveltség fokozásában. Szelce- res László, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának szervezési és káderbizottsági vezetője felhívta a mozgalmi vezetők figyelmét arra, hogy a jövőben még fokozottabban biztosítsák a feltételeket a szo­cialista brigád-mozgalom meg­teremtésére és kiszélesítésére biztosítsanak nagyobb nyil­vánosságot a kiválóak nép­szerűsítésének, az eredmények propagálásának. Rapi János elvtárs, a megyei pártbizott­ság munkatársa a termelési tanácskozások jelentőségéről beszélt és felkérte a gazda­ságok vezetőit, adjanak se­gítséget a termelőszövetkeze­teiknek, hogy ott is megszer­vezzék a szocialista brigád- mozgalmat a termelés fokozá­sa érdekében. Rónai Sándor látogatása Komárom megyében Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja csütörtökön Komárom megyébe látogatott. Útjára elkísérte dr. Gál György, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és közoktatási osztály egészségügyi alosz­tályának vezetője. Hazaérkezett Bukarestből Péter János külügyminiszter Péter János külügymi­niszter, aki baráti látoga­tást tett a Román Népköz- társaságban, csütörtökön a délelőtti óráiéban visszaérke­zett Budapestre. rí)élelőtt cl piacún A vakáció első napjait töltik az iskolások, a kisebbik korosztály néhány tagja a séta­téri kis körhirt'o. het csirkét vásárol­ni. Ez pedig azt je­lenti, hogy né he 60—65 forintot is fizetnek a vásárlók egy kiló baromfiért. Csak elvétve akad olyan szövetkezel, mint szombaton r kacsákat árusít > csongrádi volt, mel-i kilóra mérte a ba­romfit. Elképzelhe­tő, hogy otthon könnyen el tudtak számolni, s hogy Csongrádban még a gyanú árnyéka sem férhet az el­árusítókhoz. A piac nagyon érdekes: olyan árak cserélnek itt gaz­dát, amelyeket üz­letben sosem lehet kapni. Ilyen a bé­kacomb — egy pár 2 forint ' — vagy a juhsajt, juhtúró. De kiszámíthatat­lan is a piac: sose tudni mit, mikor lehet olcsón venni. A statisztikusok sze tint leginkább hó­nap végén, amikor kevés a pénz, a felhozatal viszont változatlan. — Min­den olcsó az aszta­lokon. A hét nap­jai közül szomba­ton lehet legolcsób­ban vásárolni, úgy egy óra felé. Ha kevés az áru, vi­szont póruljár az, ki megvárja a dél­utánt, mert drágán kell megvennie min* dent. EL N. XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR 142. SZÁM Megindultak a kombájnok is Félszáz gabona-betakarító gép dolgozik már a baranyai határban 1964. JÜNIUS 19. PÉNTEK kilónként 44 forin­tért. A statisztikusok és a vásárlók is re­mélik, hogy rövide­sen nagy tömegben lesz már paradi­csom és zöldpaprika is. Ezeket a remé­nyeket a termelő­szövetkezetek is táplálják. Legtöbb gyümöl­csöskosárban cse­resznye és földi­eper piroslik. A cse­resznye 5—9, az eper 8—13 forint körül talál gozdára kilónként. Meggy is van már, a szerdai piacra 85 kilót hoz­tak összesen. Egy- egy kilót 9 forin­tért. Ha termelőszövet kezetekről van szó, a piaci statisztiku­sok mindig zavar­ba jönnek egy ki­csit. Hogyisne, hi­szen ők nemcsak azt tudják ponto­san, ki hány to­jást, tyúkot, meny­nyi gyümölcsöt ho­zott a kosarában, jól ismerik a má­sik felet, a vásár­lókat is. Naponta hallják például a jogos méltatlanko­dást, melyet a ter- m előszövetkezetek túl magasan tar­tott baromfiárai váltanak ki. Pá­ranként 75 forint­nál olcsóbban a termelőszövetkezeti árusoknál nem le­Zöldséghalmok, ! pirosló gyümölcsök, i salátahegyek — meg | szokott kép ez a | júniusi piacom Most 5 tetőzik a forgalom, > sőt az árak alaku­< lásából ítélve már (nem igen jönnek > vásárlók. A cukor- ) borsót a reggeli 15—6 forint helyett < már három forin- ! tért mérik, a zöld- j bab árát sem tart­'s ják 15 forintra. 11 forintért árusítja szerényen egy 50 körüli férfi és lát­hatóan ezzel az ár­ral is elégedett. A piaci statisz­tikusok ilyenkor délidőben már ösz- szesítenek. Darányi Feri bácsi Janics Jánossal egyezteti: 2800 tojást, 156 csir két, 29 tyúkot, 4 kacsát és 2 libát hoztak ma a piac­ra. Ü jburgonyából 11 mázsa, vegyes­zöldségből 1900, zöldhagymából 3200 csomó volt a felho­zatal. Káposztából 20, kelből 4 mázsa, salátából 4500 fej, parajból 25 kiló, uborkából 250 kiló, zöldborsóból 26 má­zsa került a Bajcsy Zsilinszky úti piac eladóasztalaira. Paradicsomból 33 kiló volt a piacon, — egyetlen személy árusította — nem túl udvariasan, de annál drágábban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom