Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
»64. MÁJUS 10. MAPLÓ 5 Készülünk a KISZ II. kongresszusára Mint ismeretes, ez év decemberében összeül a KISZ II. kongresszusa. A hír hallatára máris megkezdődtek az előkészületek, megélénkült a KISZ-szervezetek élete. Több üzemben, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban és intézménybeli a fiatalok vállalásokat tettek a kongresszus tiszteletére. A Pécsi Kesztyűgyárban kilenc új ifjúsági brigád alakult, s köztük S u h a n y i k József brigádja vállalta, hogy 82,8 százalékos teljesítményét 100 százalékra emeli. A hőerőmű K o z m a—H e g e d ü s ifjúsági brigádja pedig azt ígérte, hogy a 4. sz. gépegység villanyszereléseit július l. helyett június 10-ig elvégzi. Nem maradnak le a falusi fiatalok sem. A kozármislenyi gépállomás Vörös Csillag szocialista brigádja versenyre Hívta a megye összes traktoros brigádját s a többi között vállalták, hogy 12 840 normálholdas éves tervüket határidő előtt teljesítik s a gépi javításban évi átlagban 500 forintot megtakarítanak. Az említetteken kívül a kiszesek felajánlásokat tesznek a minőségi mutatók teljesítésére, anyagtakarékosságra, társadalmi munka végzésére, a tanulmányi eredmény növelésére. Nagyon helyesen a vállalások — a KISZ megyei bizottsága felhívásának megfelelően az 1964. évi tervek teljesítésére vonatkoznak. E konkrét tettek jelentik a legméltóbb felkészülést. A KISZ I. kongresszusa a második ötéves terv idejére hat nagy feladatot tűzött az ifjúsági szervezetek elé: a termelékenység emelése, a me- . zőgazdasági termelés segítése, védnökségek teljesítése, a tár- „ sadalmi munka, takarékosság és tanulási mozgalom kibontakoztatása. A feladatoknak megfelelően a megyei, városi és járási bizottságok, az alapszervezetek is eszerint irányították tevékenységüket. A megyei küldöttértekezlet védnökséget vállalt az újítómozgalom felett s tennivalóink közül külön kiemeltük a bányagépesítés és a balesetmentes munka, valamint az építőipar segítését. Az említett vállalásokban, de a KISZ- " munka más területein is — KlSZ-oktatásban, kulturális szemlében, szervezeti életben jóllehet számottevő eredményék születtek, maradt bőven tennivaló ez évre is. A sikerek méltatása helyett tehát most arra van szükség, hogy mindenütt teljesítsük, amit vállaltunk. Az ifjúsági munka minden szintjén és területén a végrehajtás van soron, amelyre saját határozataink iránti tisztelet s az adott szó is kötelez bennünket. Minden a lelkesedésen túl, felelősséget, és nagy körültekintést kíván az ifjúsági vezetőktől. Hisz nemcsak a négy évvel ezelőtt kialakított feladatok teljesítéséről van szó, hanem azokról is. amelyeket az élet azóta állított az ifjúsági szervezetek elé. A mezőgazdaság szocia lista átszervezése, a származás szerinti kategorizálás eltörlése, s ezzel együtt az új egyetemi felvételi rendszer bevezetése, vagy a katonai korhatár 18 évre való leszállítása, hogy csak néhányat említsünk, újszerű feladatokat jelentenek a fiatalok közötti nevelő munkában. A társadalom által támasztott megnövekedett követelmények s az ifjúság sokirányú igénye és érdeklődési körének bővülése megemelte a KISZ-vezetés mércéjét is. Ahhoz, hogy tartalmas, eleven, vonzó élet alakulhasson ki az alapszervezetekben, felkészült ifjúsági vezetők tömegeire van szükség. Olyanokra, akik koruknál, képességüknél, tulajdonságaiknál fogva eléggé rátermettek arra, hogy a fiatalok elismert vezetői legyenek, akik megfelelően tudják képviselni a KISZ-t a párt, állami, gazdasági és társadalmi szervek előtt. E területen sok a probléma, különösen falun, ahol a KISZ-vezetők többsége túlságosan fiatal. Nem arról van szó, hogy a 17—18 éves lányok és fiúk alkalmatlanok a vezetésre (hisz egyszer el kell kezdeni), de a tapasztalatok hiánya miatt sok esetben éppen a vezetőség képtelen az ifjúsági szövetség célkitűzéseit végrehajtani, akcióit, mozgalmait, módszereit helyesen alkalmazni. Ez indokolja, hogy elsősorban a 20 éven felüliek kapjanak helyet a KlSZ-veze- tőségekben, ahol a leszerelt katonák, fiatal szakemberek, pedagógusok, agronómusok, szakmunkások, technikusok és mérnökök felkészültsége előnyösen kamatozhat az ifjúsági munka javára. A kongresz- szusi felkészülés jelenlegi szakaszában éppen a feladatok elvégzése van napirenden, hogy az alapszervezeti vezetőség a küldöttválasztó taggyűléseket már felfrissült, megerősített vezetőségek irányíthassák. Az említett feladatok, ha a legfontosabbak is, csak néhány a sok tennivaló közül. Ezeket azonban a KISZ egyedül nem tudja megoldani, ha mégoly lelkesek is aktivistái, a szövetség tagjai. A párt, állami, gazdasági és társadalmi szervek segítsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok vállalásaikat eredményesen tudják teljesíteni. A kommunisták, az idősebb vezetők sokat segíthetnek abban, hogy a KISZ-szervezetek mindenütt reálisan értékeljék négyéves munkájukat, és helyesen, saját erejükhöz mérten határozhassák meg további feladataikat. Ha a társadalmi közvélemény figyelme az elkövetkezendő időben az ifjúság életére, munkájára irányul, s ez konkrét támogatásban jut kifejezésre, a KISZ II. kongresszusára való felkészülés minden bizonnyal az ifjúsági szövetség további megerősödésével jár együtt. Kupka Sándor A TIZENEQYEK FEJE TULAJDONKÉPPEN tizenkettő volna a szabályos létszám. — Két első szárnykürt, egy második szárnykürt, aztán a tenor, az efolium, az esz-klarinet, a bé-klarinet, két esz-trombita, egy bé- trombia, a végén meg a két basszista. De mi csak tizenegyen vagyunk. Így is hárman Pécsről járnak a zenekarba. A hásságyi tizenegyek feje ott ül velem szemben a konyhaasztalnál. Most takarította el előle a felesége a reggeli kolbász maradékát. Freitag Konrád hátradűl a széken és némileg csodálkozik. Az egész kérdezősködésen, meg azon, hogy gyanútlanul hazajön az orvostól — a szíve meg a vérnyomása miatt volt el megint — aztán idejönnek és a zenekaráról kérdezik. Holott a zenekar végül is csak a szórakozása, vagy ha úgy tetszik: másodállása. Elsősorban ő mégiscsak a belvárdgyulai Közös Ut Tsz tagja ahássagyi üzemegységben. Magam is csodálkozom némileg. Marika, akit az iskolából elengedett a tanító néni, hozzájuk vezetett, merthogy az ő apukája is zenész, de megjegyezte, hogy voltaképpen Konrád bácsi a főnök. Marikáék előtt elénk- toppant egy magas férfi, elUjjávarázsolva Ismét megnyílt a Pécsi Nemzeti Színház klubja. A modem, szépen berendezett klubnak a belső tervezését Vida Gyula tervezőmérnök tervezte társadalmi munkában. — Mennyibe került ez az egész mindenség? — Egymillió-nyolcszázezerben van. Az értéke négymilliónál is több. — No de honnan? — Ezt már sokan kérdezték. Az első adat magyarosan kifejezve a „bekerülési költség”. Sok volt a társadalmi munka és a társadalmi anyag. A művelődési ház előtt betonoznak. Teraszos kiképzés. A felső rész nyári tánchelyiség, az alsó gépkocsiparkirozó- hely lesz. Az utcán Az utca bizony igen poros, szűk is, elhanyagolt is. Most épül az új műút, amely az átmenőforgalmat „kiviszi” a község belterületéről. Sétálunk a falu közepe felé. Modem üzletek, szakosítottak; ruházati bolt, vasműszaki, vegyesáru, fűszer-csemege, cipő, kultúrcikk, úgy, mint a városban, önkiszolgáló rendszerrel. — Itt épül az új, — mutatja a tanácselnök. Igen szép. — S ott mi lesz? — mutatok a térség megbontott részére. . — Alul áruház, félül étterem és cukrászda. Valaki int az elnöknek a kocsiból. Uj Skoda, kék színű. — Hány személykocsi van a faluban? — Húszegynéhány. — Ki volt, «ki intett? — Schuszter Jenő tsz-tag. «- Motorkerékpár? — „Kismillió”. Tavaly szfe «aeneT tartónak nyßwüs fknaanlánái kezriódSi & ses* Valamikor? végeznek a nyolcadikban? Pécsi középiskolák véleménye: a mágocsi gyerekek minden esetben az elsők között vannak, még a hármas rendűén végzett gyerekek is. S egy ritka valami. Mágo- cson gyógypedagógiai osztály is van. Tizenhét tanulóval fog lal koznak. Szegény, szerencsétlen gyerekekre valamikor igen mostoha sors várt. Sétálunk tovább az utcán. A női fodrászüzletben minden búra foglalt. Hétköznap dél táján. A Batthyány utcában új sor épült. S máshol is építkeznek. Most parcellázza a tanács az új házhelyeket: hatvannyolcat. Gazdagh István •Äicy-..-:. '■ ki : ? »t-Ä A »^w-aflaai baamyttflSaa íb sz£$ taea. nézést kért, de Itt vannak a németországi rokonok, még alig váltott velük pár szót, és ha lehetne, inkább menjek Konrád bácsihoz, amúgyis ő a főnök. Konrád bácsi így, Konrád bácsi úgy — a végén pedig Konrád bácsi nem is látszik nagyon bácsinak, s mindössze negyvenhét éves. A valaha egészen jóhírű hásságyi fúvószenekar valósággal úgy szállt Freitag Kon- rádra, mint egy apai örökség. Már tízéves korában meg tanította muzsikálni az apja, s harminchétben már ő tanított tizenkét fiút. Negyvenhatban élőiről kezdte az egészet, újakat tanított be. — Mikor hazajöttem, nem volt itt zene, nem volt élet. Aztán mire összejött a nép, megint szétszéledtünk. Iskolára, máshova, de mindenki ment valamerre. No, azért mégse egészen hiába lótott-futott Konrád bácsi, mert egyik legutóbbi fúvószenekari találkozón igen szépen szerepeltek. — Nekem passzióm ez. Még éneket is tanítottam. Volt egy húsztagú férfikórus. — És mi lett vele? — Megmondom úgy, ahogy van: elment a kedvem. Semmi támogatás. Természetesnek vették, hogy föláldozom az estéimet, teljesen ingyenesen. Még az előző tanító, annak is passziója volt, segített. Aztán meg nem adtak más helyet, hideg időben hová mehettünk volna, idejöttek. Gondolja csak, húsz ember ezen a kis helyen. Becipelték a sárt, minden. Pedig dalostalálkozókon is szerepeltünk. A KIS KONYHA padlója roppant tiszta, majdnem egészen fehér. Hátul a falnál harmónium áll. — Kántorizálok Is, tudja ... Mikor az előző elment, mondta, csináljam én. Nem értek én hozzá, dehogynem, mondta, zenész ember vagy, majd belejössz, próbáld meg. Megpróbáltam, azóta csinálom. — Megtanult orgonálni? — Meg én. Ezen gyakoroltam, ütögettem, ahogy jött, szárnykürtös vagyok, az egészen más. De megszerettem, szép hangszer az orgona. — Hát a harmónium honnan van? — A gazdáé volt, akié ez a ház is. Elment Németországba. Nagygazda volt, iskoláztatta a gyerekeit, azért kellett neki ez is. A harmónium hentergett valahol elhanyagolva, aztán elhoztam, megcsináltattam. A házat meg megvettem, mikor az állam eladta. Nem volt nagyon sok, 35 ezer forint, részletre. De egy lakó is van benne. Nekünk két szobánk, meg a konyha. Elég az, nem? A gazdasági épületek meg nagyok, ki se lehet használni. Két bikát nevelek, tavaly is kaptam értük vagy húszezret. — Pénz a tsz-ben? — Az idén negyvennyolc forint. Jobb mint tavaly. Meg lehet élni. Én mondom magának, jobban élnek a népek, mint valaha. Némelynek százezer forintja is van a bankban. Nemrég voltam Olaszban, ott van a takarék- pénztár, én is tag vagyok; aztán mondták, hogy vegyenek föl kölcsönt, mert négymillió van benn csak ebből a négy községből. Dehát ki vegyen kölcsönt, mikor van pénzük? — Dolgoznak is, nem? — Ajaj... Olyan éhesek ezek az emberek, múltkor még majdnem össze is verekedtek, ki menjen dolgozni, mert kevés volt a munka. Én sose voltam ilyen éhes. Dolgozok, ha muszáj, de nem veszek meg érte. VIDÁMAN MOSOLYOG, vakítóan fehér ingét simogatja, nyújtózkodó mozdulattal. Nézem a remek szövetből készült zakót, a teljesen modern nyakú inget. Igaz, a felesége a hagyományos, rán- eolt-fekete szoknyát viseli, fején meg a kendőt De a férfi fölényes nyugalma az asszonyon is meglátszik valahogy. — A bátyám meg kint van Stuttgartban. Két éve meglátogattam. Most már lehet, de jó is, hadd járjanak a népek. Ö ott vasöntödében dolgozik, nehéz a munkája, da megkeres ezer márkát is. Nagy pénz, mondtam magamban, dehát tudja, azt azonmód el is költi. Minden drága. Számoltam is, ha forintban kapnám azt a pénzt és itthon lehetne elkölteni* az volna az igazi! A falon esküvői kép, fátyolos fiatal nő és ünnepélyes férfi, de valahogy nem hinném, hogy ezek ők. — A lányom az egyik. Három lányom van meg egy fiam. Az egyik vejem a tsz- ben van, de a többi elment. A fiam ugyan hazajár, játszik is a zenekarban, ö a tenorista. És harmonikázik. — Hogy-hogy harmonikázik? — Hát úgy, hogy harmonikán játszik. Amikor dzsessz- be muzsikálunk. — Értem ... — Hát mit gondolt, hogy van az manapság? Elmegyünk egy lakodalomba muzsikálni. Elég jól bírják magukat errefelé az emberek, és hívják ám a vendégeket a végtelenségig. Játszunk nekik, mikor mennek a tanácsra, onnan a templomba, aztán vissza a kultúrba. ' Még ott is fújjuk egy darabig, de aztán kérik ám a tánczenét. Mindig két hangszert viszünk, szakszofont, pisztont, a schlagwerket... az a hogyishívják, a dob. Akkor a basszust átstimmeljük a harmonika után, és játsszuk a keringőt, a polkát, ezek még mennek a régi táncok közül, meg az újabbakat, no persze, a tangót is, a foxot is, de a twistet is. — Hogy áll a twisttel? — Hát... Eljátszom, de nem nagyon tudom megszokni. Ezek a fiatalok hallják a rádióban, meg fütyülik az utcán, de táncolni azért ők se nagyon. Láttam már, hogy berohant egyikmásiknak az anyja és jól rákiabált. A mi muzsikánkfül- bemászó, de ezek az új dallamok valahogy nem tetszenek nekem. — Hát a régi táncok? — Ja ... A Schustertanz, a Huláner, a Jägermarsch. Á, nem tudják már ezeket. Nekünk is kotta kell, hogy el- játsszuk. Legföljebb a Kreuz- polkát. még eljárják az öregek, bár inkább csak éjfél után. — Van sok lakodalom? — Éppen elég. Májusban minden szombaton. Olasz, Egerág, Kátoly, Pécsdeve- cser. Fárasztó. Bár fizetnek szépen. Kétszáz meg a tus- solás. Két vőfély, tálcán két pohár: igyanak a fiatal pár egészségére! Akkor eljátsszuk mindenkinek a nótáját ,és azért adnak pénzt a zenészeknek. — Jó ez még keresetnek is. — Hát jó. De mire ez a mostani generáció, úgy a harmincéves körüli, kihal, addigra már nem kell a fúvószene. Se az ilyen lakodalom. A fiam, igen, az huszonöt éves, de nem biztos, hogy ha nem játszana, akkor is kívánná. Nem kell már az embereknek. El akar veszni ez a fúvószene. HARANGOZNAK. Fürgén nyúl a kalapjáért, hiszen ő a kántor. — Passzióm ez a muzsika — csóválja a fejét — mit csináljak? Hallatna Erzsébet Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat Pécsi Szállítási Üzemegysége, pécsi munkahelyre felvesz gépkocsi rakodókat Szállást, étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Ütiköltséget nem térítünk. Jelentkezés: Pécs, gyeri út 50. Me— 24 traktor, 2 tehergépkocsi, 2 kombájn, gépesített fejőház, 4 hideglevegős széna- szárító ... A vendéglőben ebédeltünk. Elénk tették a választékos étlapot. Minden asztal foglalt volt. A szomszédos cukrászdában is. Fagylaltoztak és kávét ittak. A falu takarékbetét-állománya négy és fél millió forint. Az iskolában Tíz tanterem, 522 általános iskolai tanuló, 26 pedagógus. Az iskola jól felszerelt, csak kevés a tanterem, kétszer ennyi kellene. A tanerő kitűnő, a járási szakfelügyelők zöme innen kerül ki. S akik <— Három autó volt a faluban. Hofmeister bankigazgatónak, a gyógyszerésznek é íz állatorvosnak. Motor négy ámi kor Till Németországból vásárolt egy fényes 125 köb- ;entis Puch motort, az egész :adu azt bámulta. A termelőszövetkezet központjánál megállunk. Iroda- láz, betonos udvar, középe® űrágoskert, hátul szerelőcsar- iák. 805 ember munkahelyt i szövetkezet. Igen, munka- íelye. Havi fizetés van a teljesítmények alapján és év vé- jén nyereségrészesedés. — Keresetek? — Évi átlagban 16 ezertől 15 ezerig. Attól függ, ki, hol is mennyit dolgozik. — Felszereltség?
