Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
1964. MÁJUS 1. NAPLÓ 9 ^Üzenet a mláqíirht Várható-e a marslakók érkezése? — Figyelem, figyelem! Rend kívüli hírt közlünk! Marslakók szálltak le a Földre! Figyelem, figyelem! Néhány perc múlva folytatjuk rendkívüli híradásunkat, addig pedig hallgassák meg, hogy Gina Lollobrigida minek köszönhe ti szépségét... Ezzel a szöveggel szakította meg adását néhány évvel ezelőtt egy amerikai magán rádióállomás. A hírre nagy fölfordulás támadt. A rádió hírszerkesztőségének telefonja szüntelenül csengett. Felzaklatott idegzetű emberek kértek további információkat. A megrémült rádióhallgatók ostrom alá vették az újságok szerkesztőségeit és az állami tájékoztató szervek központjait, hogy meg tudják, mi történt? Hol vannak a Mars-lakók? Repülő csészealjakon érkeztek meg? Várható a közeli órákban a Földünk katonai megtámadása? Záporoztak a kérdések és a hír, melynek csupán az lett volna a célja, hogy felhívja a figyelmet az utána következő kozmetikai reklám műsorra, alapos felfordulást keltett. Az újságok óránként adták ki külön-kiadásaikat, hogy kielégítsék a kíváncsiakat, akik minél többet akar tak tudni a titokzatos földön ■ túli világról. Százezer éves időparány Néhány i évvel ezelőtt, az űrhajózás ' előtti időkben e távoli világok értelmes lényeinek kérdése az újságok irodalmi rovataihoz tartozó anyag volt. Mondanunk sem kell, alig volt más ezekben a cikkekben, mint mese, fantasztikum. Azóta roham léptekben halad a tudomány és a „marslakók” átkerültek a tudományos rovatokba. Ma már egyetért abban a tudományos világ, hogy ha a bolygókon megfelelő feltételek alakulnak ki, ott élet keletkezik. Az élet sok százmillió és sok százmillióid évet meghaladó fejlődése során ki alakulnak különféle fajok és meglehetősen késői szakasz, a pszichozoikus korszak, az az idő, amikor megjelennek a gondolkozó lények. Az ember „mindössze” néhány százezer évvel ezelőtt jelent meg a Földöm. Tételez zük fel, hogy fennmarad még egy milliárd évig. Ennyi idő emberi Vonatkozásban végtelennek fogható fel, de a világmindenség egészéhez mérve csak egy időparány. És azt is tudomásul kell vennünk, hotor más égitesteken is csak hasonló „időpará- nyok” alatt léteznek gondolkozó lények. Ebből logikusan következik, hogy gondolkodó lények közötti kapcsolat csak akkor valósulhat meg, ha a pszichozoikumok ideje egybeesik. Ennek nem kizárt a lehetősége, de feltehetőd kevés a valószínűsége. És, hogy éppen a közeli Marson élnek gondolkozó lények, szinte teljesen valószínűtlen. A Vénusz már felelt Az értelmes lények lakta bolygók közti összeköttetésnek ma már megvan a lehetősége. Erre a célra fel lehet használni az elektromágneses hullámokat. A rádiócsillagászat már azt is meg határozta, hogy milyen hul- lám tartományba tartoznak a felhasználható sugárzások. A kozmikus zavarok ugyanis lehetetlenné teszik a nagyobb hullámhosszúságok igénybevételét, a bolygók tér mikus sugárzásai viszont a legkisebb méretű hu dómok felhasználását zárják ki. A két véglet között viszont található egy olyan sáv, mely az összeköttetés megteremtésére alkalmasnak látszik. A bolygók közti érintkezés első formai megnyilvánulása már megtörtént. A felszabadulás utáni évben Magyar- országról küldtek jelzést a Holdra és érzékeny műszerrel a visszavert jelet felfogták. Négy esztendővel ezelőtt felelt először a Venus visszhangja. Ezek a jelzések mint már közöltük, nem az űrből érkező, eredeti jelzések, hanem csupán a földi jelek visz szaverődései. De ugyanilyen alapon eredeti jeleket is felfoghatunk, hiszen ma már olyan nagyméretű antennákat és nagy érzékenységű vevőberendezéseket is építettek, melyek 10 fényév távolságból is „megértik” a jeleket Ha feltételezzük, hogy más bolygókon értelmes lények élnek, akkor meg kell találni az érintkezés nyelvét. Olyan gondolatközlő rendszert kell megalkotni, amit minden értelmes lény megérthet, ha rendelkezik olyan technikai berendezéssel, mely a jelzéseket felveszi. A gondolatközlés szempontjából viszont mellékes, hogy ezek a lények milyen alakúak, repülő csészealjakon közlekednek vagy sem. A lényeg az, hogy olyan hullámjeleket küldjünk és kapjunk, melyek jellege az út közben nem változik meg. Milyen az űroroszlán? A világűr-nyelv azonos jelzéseket tartalmaz. melyeket az egyszerűség kedvéért jelöljünk az ábc nagy betűivel. Ezekkel a jelekkel megtaníthatjuk a világűr-nyelvet a távoli bolygók lakóival, ha még nem tudnák. Küldjük például a következő jelzéseket: ABA CBC DBD EBE Ha ezeket a jelzéseket rendszeresen küldjük, távoli partnerünk meg fogja érteni a törvényszerűséget, mi a B jellel az egyenlőség fogalmát határoztuk meg. Ezután küldjünk újabb jeleket: I AAFA CCFC DDFD EEFE Ezekből a jelekből viszont az derül ki, hogy az F a „nagyobb” fogalom megjelölésére szolgál. AGAA . CGCC DGDD EGEE Hasonló elgondolás alapján a G a ,kisebb” fogalmat jelenti. Ezen az alapelven kiindulva a tudósok ma már úgyszólván miniden összetett fogalmat ki tudnak fejezni és amire még nincs jel, rövidesen arra is lesz. Az űmyél- ven természetesen nem lehet nemzeti nyelveken beszélni, még csak azt a fogalmat, — hogy „oroszlán”, sem tudjuk kifejezni, de teljes részletességgel körülhatárolhatjuk a különféle jellegzetességeit ép. pen úgy, mint amikor a „barkochba” játékkal, csak „igen” és „nem” válaszokkal pontosan meghatározhatunk egy fogalmat. A tudósok magasszínvonalú természettudományi társalgást is folytathatnak a jelentkező távoli világok tudósaival. Elméletileg nem kizárt. hogy ilyesmire sor kerül. Az első földi lépések mindenesetre mór megtörténtek. Hatalmas adó-vevő állomások épülnek. Üzenetek repülnek az űrbe és elektronikus agyak próbálják megfej teni a messzeségből érkező, ma még ismeretlen értelmű jelzéseket. Ki tudja, hátha va lamelyik távoli bolygó lakói küldik üdvözletüket és türelmetlenül várják a választ. Veres Pál A vasúti nagyhatalom Borisz Becsev, a Szovjetunió közlekedésügyi minisztere kijelentette, hogy a szovjet vasútvonalak teherforgalma jelenleg a világ egész teherforgalmának 45 százalékát teszi ki. A legutóbbi öt esztendőben az ország fővonalain a teherforgalom egyharmadával növekedett és elérte az 1 billió 740 milliárd tonnakilométert. A vasúti rakományoknak több mint 70 százalékát elektromos^ és diesel-vontatással szállítják. 1965-re már 80 százalékot fognak így szállítani. A Szovjetunió 1964—65-re előirányzott áruforgalom-növe kedése (100 milliárd tonnakilométer) körülbelül azonos Franciaország, Anglia és Olasz ország együttes évi áruforgalmával. Óránként egymillió szorzás A jénai Kari Zeiss Művekben befejezték a harmincadik ZRA 1 típusú elektronikus számítógép összeszerelését. Az eddig készített számítóautomaták nagyrésze az NDK nagyüzemeiben, egyetemein és tudományos intézeteiben dolgozik. A mostani, harmincadik gépet a vegyipar kapja A ZRA 1 másodpercenként 200 számtani műveletet tud elvégezni. A jénai Zeiss számítóközpontban három ilyen gép működik, több mint 50 munkatárs felügyeletével. A gépekkel itt óránként kereken egymillió szorzást vagy más hasonló műveletet tudnak elvégeztetni. Mivel egy I szakembertől villamos asztali számológép segítségével órán ként legfeljebb 50 művelet elvégzése várható, könnyen kiszámítható, hogy a jénai számítógép-központ 20.000 szakember munkáját képes elvégezni. Pillantás a hídra Földrengés — rendelésre Dusán be szovjet város köze- | lében, egy elhagyatott pusztai dombon tudós szakértők kíván- j ságára két háromemeletes ház; épült. A lakók már be is köl- j töztek. Ezek a különös lakók: mérőműszerek, amelyek feljegyzik a földlökések erejét, a falak és a mennyezetek rezgé- : sének adatait. Tádzsikisztánban sok lakó-; ház és ipari létesítmény épül. i Ebben a körzetben azonban gyakoriak a földrengések, ezért rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározzák, mekkora „szilárdsági tartalékra” van szüksége egy-egy épületnek. Aj számításokat korábban is el- ! végezték, de az eredmény természetesen elméleti volt. Most viszont az épületek szilárdságát — mesterséges földrengésekkel teszik próbára. Tádzsikisztán Tudományos Akadó- 1 miája mellett külön intézet foglalkozik a szeizmikus kutatásokkal, és a földrengésbiztos Kohászat a rózsák országában Bulgáriában a vas- és színesfémkohászat a népi hatalom éveiben újonnan létrehozott vezető gazdasági ágak közé tartozik. Az ország 1939-ben mindössze 6 ezer tonna acélt, s négyezer tonna hengereltárut gyártott. Egyetlen tonna nyers-, vasat sem olvasztottak akkor Bulgáriában. Ezzel szemben az 1962. évi acélgyártás 422 ezer tonnát, a hengerelt áru termelése 330 ezer tonnát tett ki, s már 1961-ben 175 ezer tonna nyersvasat olvasztottak. Számos új lelőhelyet nyitottak meg úgyhogy a vasérckészletek az 1952. évi 1,4 millió tonnáról már 265 millió tonnára, az ólom és cinkérckészletek 6 millió tonnáról 78 millió ton- j nára, a rézérckészletek 1,1 millió tonnáról 110 millió tonnára emelkedtek. I A Szovjetúnió segítségével [ 1965-ben, a negyedik ötéves terv utolsó évében üzembe helyezik az óriási kremkovci vasmű első részlegét. Addig befejezik a Lenin Vasmű további bővítését is, s ezzel lerakják a hazai kohászat szilárd alapját., Csupán a teljes gőzzel épülő kremikovci vasmű első rész-. lege 1 120 000 tonna nyersva- j sat, 1300 000 tonna acélt és ■ egymillió tonna hengereltárut' ad majd évente az országnak, j Idén október 10-én gyújtották be ott a legkorszerűbben fel-1 szerelt, első kohót, amely min-! den olvasztásnál 250—300 tonna nyersvasat ad. Az egész olvasztási folyamatot teljesen automatizálták és gépesítették. A szocialista Bulgária a fejlett színesfémkohászat országa lett. Az országban a Szovjetúnió segítségével gazdag színesfémérc-lelőhelyeket fedeztek fel. A hazai nyersanyag- készletek alapján 70 nagy bányát és 17 dúsító üzemet építettek, illetőleg bővítettek. Bulgáriában jelenleg hat színesfém-gyár működik. Félúton Plovdiv és Szófia között még egy nagy vállalat épül — a Medet dúsítómű. Építkezése 1966-ban fejeződik be. Már első részlege, amelyet a jövő év első felében helyeznek üzembe, 4 millió tonna érc feldolgozására lesz alkalmas. Bulgária amely a múltban a rózsák és a dohány országa volt, ma fejlett iparral rendelkezik. Nem egészen húsz év alatt számos tőkés államot előzött meg a kohászat terén. Az egy főre eső ólomgyártás tekintetében még az Egyesült Államokat is túlszárnyalta. építkezés kérdéseivel. Az intézet munkatársai, a Szovjet Tudományos Akadémia geofizikai intézetének és egy központi szakvállalatnak a munkatársaival karöltve, nemrégiben végrehajtották az ötvenedik kísérleti robbantást a bevezetőben említett próbaterepen. A moszkvai és a tadzsik sze- izmológusok egycsapásra több bonyolult kérdésre kaptak választ. Kísérleti úton megállapították, hogy milyen erejű robbantásra van szükség. Tanulmányozták a robbantás következtében fellépett talaj rezgések grafikonját, megfigyelték az épületek különböző részeinek reakcióját. Tíz tonna robbanóanyag esetén, amit az épületektől 180 méternyire helyeztek el, a talaj rezgések erőssége csak az# ötödik fokozatot érte el A ' kísérlethez azonban nyolc-kilenc fokozat erősségű földlökésekre volt szükség. Ez már többszáz tonna robbanóanyag felhasználását követelte. A kísérletek eredményeként most már úgy tervezhetik az új lakóházakat, hogy a legnagyobb földrengéseket is kiálló, biztos „szilardság-tartaiékuk” legyen. 4% ni of só Octavia A Mladá Boleslav-i gépkocsigyárat a napokban hagyta el az utolsó Octavia. Ennek a típusnak a gyártását 1957-ben kezdték el, s azóta 315 000 készült belőle. A külföldi országutakon 190 000 Octavia fut. több tízezer fut belőlük Finnországban, Ausztriában, a szocialista országokban, de jól megállták a helyüket az autónagyhatalmak — Nyugat-Né- metország és Anglia piacán is. A Mladá Boleslav-i gépkocsi- gyárban megkezdték az űj személyautó, a Skoda 1000 MB gyártását. Az új gépkocsik május folyamán kerülnek forgalomba. Azt ígérik az Erzsébet híd építői, november 20-ára elkészülnek. Most lázas mun-. ka folyik, forrasztóvasak kék lángja villog, szegecse- lők kattognak, sípjeleiket visz. a szél a víz felett, emelik a pályatestet. Épül a híd ... Milyen lesz? A fotóriporter a kapuzat tetejéről nézett szét az építkezésen. Elkészült a Döbrentei téri háromágú feljáróhíd nagy része, a Vár, a Gellérthegy és a Gellért tér felől jövő utakat vezeti a hídra. Készül \a hídfő mögötti gyalogos aluljáró. Épül a Rudas fürdő mellett a hegyoldalban az új reprezentatív gyógyvíz ivócsarnok, rendezik a Duna-partot, az alsó-rakpart lépcsőit, támfalait javítják. Változik a pesti part is. A Belvárosi templom és a Március 15-e tér között lesüllyesztik a teret. Lebontják a Váci utca—Duna utca sarkán álló négyemeletes házat, bővül a tér. A híd főtől a Váci utcáig vasbeton felüljáró készül, amely oszlopsoron áll, alatta autóparkírozó lesz. A megszokott belvárosi dunapart is átalakul. A rakpart lépcsőit kőburkolatú támfalak váltják fel, a 2-es villamos pályáját átépítik és az alsó rakpartot is dél felé a néhányszaz méterre levő hajóállomásig. Aki a régi Pestet keri«i, azért talál majd emlékeket, megmarad régi helyén a templom előtt egy szép törzsű, dúslombú, magától Íróit öt mótoroc fa A háromágú magasát a Döbrentei téren. Alatta már autók és villamosok szaladnak. Reggel. A szerelők elindulnak a szerelőszőnyegen a kábel mentén. Pillantás a hídra... s f i f
