Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

J964. MÄJUS 8. IVAPLÓ Egy évvel az összevonás után Beszélgetés Bérei Pál elvtárssal, a Bőripari Vállalat pécsi gyárának igazgatójával Bőripari Vállalat pécsi gyá­ra —■ hirdeti az új tábla 1963. június 1-től a bőrgyártásban nagy múlttal és gazdag tapasz tálatokkal rendelkező Pécsi Bőrgyár kapujában. Néhány hét múlva egy éve lesz, hogy as ország bőrgyárai egy válla­lat keretében dolgoznak. Mit mutatnak az összevonás tar pasztalatai a pécsi gyáregy­ségben? Nagyobb tere nyílt a műszaki tejlesztésnek Az összevonás lényeges vál­tozást nem hozott a pécsi gyár termékeinél. Továbbra is vegyes bőrárukat készítenek. Ez azt jelenti, hogy minden­féle marha és sertés, krómos és cseres áru hagyja el a gyyárat. Az arányokban van bizonyos eltolódás. Az összevonás mégis komoly változásokat eredményezett a százéves gyár életében. Első­sorban a műszaki fejlesztés­ben, az üzemszervezésben, az üzemi adminisztrációban, az anyaggazdálkodásban. Na­gyobb tere nyűt a műszaki fejlesztésnek, több lehetőség van a bőriparban kikísórlete- áefct jó munkamódszerek el­terjesztésére, nagyobbmérvű lett sajátos szellemi kapaci­tásuk kihasználása. Ez abban nyilvánul meg. hogy iparági problémák megoldásában az összevonás után a sajátos ter­melési profilokkal rendelkező gyárak összes szakembereiket önálló feladataik megoldására használhatják fel. Elkerülhe­tik, hogy két-három üzemben folytassanak azonos jellegű kísérleteket a műszaki fejlesz­tés érdekében. A vállalaton belül elkülöníthetik egymás­tól az egyes gyáregységek fel adatait a műszaki fejlesztés­ben. Ez a munka a pécsi gyár egysép' is megkezdődött. tiszta profil Előnyös a gyár számára a központi nyersbőrgazdálkodás. Lehetőséget ad a profiljuk tisztítására, javítására. Ennek nagy a gazdasági előnye is. Mindeddig azonban csak az első lépéseket tehették meg, hiszen jelenleg a régi készle­teiket használják és csak ez­után kerülhet sor a tiszta pro­fi] kialakítására. Az újonnan érkező nyersbőröket máris a gyárak profiljának megfele­lőm osztják el. Az anyaggazdálkodás más területein is jelentkezik az összevonás előnye. Központi irányítással lehetséges bizo­nyos készletek csökkentése. Például a gépalkatrészeknél elkerülhető, hogy minden gyár, mint korábban, vala­mennyi alkatrészből önálló készlettel rendelkezzen. Meg­valósíthatják a központi el­osztást. Mód nyílik arra is, hogy körülményes ügyintézés nélkül, bizonyos anyagokat a vállalat gyárai egymásnak át­adhassanak. Helyes intézkedésnek bizo­nyult a minőségellenőrző szer­vezet központosítása, azonban ezzel nincsenek teljesen meg­elégedve a pécsi gyár vezetői. Véleményük szerint a végső jnevóldás a csehszlovák bőr­iparban bevált forma lenne, ahol a bőr. és cipőipartól füg­getlen szerv dönt a minősí­tésekben és ezt kötelesek elfo­gadni a gyártó és felhasználó iparban. Az összevonás lehetőséget ad az előrelátó, jó tervezés­re, mely figyelembe veheti az egyes gyárak adottságait, le­hetőségeit, képességeit. Elő­nye abban is megnyilvánul­hat, hogyha a vállalat egyik gyáregysége valamely termék előállításában elmarad, egy másik gyár esetleg kisegít­heti. Természetesen ez maga után von bizonyos büntető intézkedést, azonban lehetővé teszi az egész vállalat terv­elmaradásának kiküszöbölé­sét. Túlzott koncentrálás Persze mindezek az elő­nyök elsősorban mint lehe­tőségek jelentkeznek az ösz- szevonás után. Ez a vélemé­nye Bérei Pál Igazgatónak is. — Pillanatnyilag ezeknek az előnyöknek csak kis ré­szét élvezzük, mivel elsősor­ban az útkeresés, a helyes elvek sikeres megvalósításá­nak lehetőségeit keressük a vállalat keretében. Sajnos egyelőre nehezíti munkánkat az egyesülés után jelentkező túlzott koncentrálás. Ez első­sorban a béralapgazdálkodás­ban érezhető, ahol igen na­gyok a megkötöttségek. Ugyancsak megkötöttségek jelentkeznek a vállalati irá­nyítás és a gyári tanács mun­kájának viszonyában. Kevés lehetőségünk van önálló dön­tésekre, hiszen végső fokon minden a válfalat központjá­ban dől eL Véleményünk szerint szükség lenne a gyári tanács hatáskörének, jogai­nak pontos meghatározása. — Az összevonásig volt egy budapesti kirendeltsége gyá­runknak. ök intézték a be­szerzéseket, lefolytattak kü­lönböző tárgyalásokat, gon­doskodtak bizonyos ügyek sürgetéséről. Áz összevonás Után ez megszűnt Sajnos ez azt is maga után vonta, hogy gyakran kell gyárunk illeté­keseinek Budapestre utaz- niok. Lassabb a gazdasági eredmények értékelése — Az összevonás után meg- lassúbbodott a gazdasági eredmények értékelése a gyár­egységekben, mivel nálunk is csak analitikus nyilván­tartások maradtak. A köny­velést lényegében a budapesti központban végzik, mi csak adatokat szolgáltatunk. Egy­előre a központ elmaradt nyilvántartási feladatainak elvégzésével, így mi csak részleges értékelést tudunk végezni, a teljes gyári ered­ményeket nem tudjuk kimu­tatni. A lényeges költségeket módunkban áll ellenőrizni, azonban a gyártmányok ön­költségi, az utókalkulációs, az üzemi eredményeket ki­mutató adatokra sokáig kell vámunk. Példának szeretném elmondani, hogy 1964. első negyedére jelen beszélgeté­sünk időpontjáig ezeket az adatokat nem ismerjük, amely az összevonás előtt ilyenkor már rendszeresen a rendel­kezésünkre állt. Ez persze nehezíti munkánkat Termé­szetesen várható, hogy a jö­vőben ezek a számítások a vállalat központjában rövi- debb idő alatt készülnek eL — Véleményünk szerint a jelenlegi szállítási szerződé­sek alaprendelete is módosí­tásra szorul, mivel az ko­moly aránytalanságokat rejt ■ magában. Intézkedései sér­tők az alapanyagot gyártók részére, ugyanakkor kocká­zat és következmények nél­küli, sokszor indokolatlan reklamációk lehetőségét biz­tosítja a felhasználó iparnak, amivel azok alaposan élnek is. Gondot okoz számunkra az is, hogy minden festéket, vegyianyagot három hónap­pal a negyedév megkezdése előtt meg kell rendelnünk, ugyanakkor az importáló vál­lalatoknak jogában áll azt az esedékes negyedév végéig egy tételben leszállítani. Az összeszokás éve A pécsi gyár vezetői sze­rint még 1964 is a vállalaton belül a kísérletek, az össze­szokás éve lesz. Az összeyo- nás után jelentkező problé­mák és gondok az év folya­mán fokozatosan megoldód­hatnak majd, az egyre több tapasztalat és az együttmű­ködés eredményeképpen. így előnyei különösen jövőre bon­takozhatnak ki teljes egészé­ben a magyar bőriparban és ezen belül a pécsi gyáregy­ségben is. Hitek! Ervin CEMEKTSILÚK Tizenegy cementtároló-silót készítenek ebben a negyedévben az Építőgépjavító és Gyártó Vállalat pécsi telepén. Két silót Irakba exportálnak, kilencet pedig hazai megrendelőknek szállítanak. A tizennégy méter magas siló egy darabjának ára meghaladja a kétszázhatvanezer forintot, a súlya pedig tizenhárom tonna. Saftűtáiékoztató a megye KlSZ-bizottságon Tegnap délelőtt a KISZ megyei bizottságán találkoz­tak a megyei bizottság füg­getlenített munkatársai, a Dunántúli Napló szerkesztő- bizottságának tagjai és a Pé­csi Rádió képviselője. A találkozón Kupica Sán­dor, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára tájékoz­tatta a megjelenteket az if­júsági szövetség szervezeti helyzetéről és tevékenységé­ről a megyében. Ismertette azt a munkát, amely az alap­szervezetekben a KISZ II kongresszusára való felké­szülés érdekében történik. Kérte a sajtó dolgozóit, hogy adják meg a segítséget eh­hez a munkához. Ezt követően a megjelen­tek hosszas baráti beszélge­tést folytattak az együttmű­ködés lehetőségeiről és fel- adatairóL Megfelelő növényállomány ti A kapásnövények termés­hozamának növelésében még igen nagy lehetőségek vannak. A megyén belül például 4— 500 százalékos eltérések is elő­fordulnak a kukorica kataszt- rális holdankéntl terméshoza­mában azonos éghajlati kö­rülmények között. A gépesítés növelésével, a kemizálás szé­leskörű elterjedésével mind tágabb tere nyílik e különb­ségek megszüntetésének. Új fajták — sűrűbb állomány Hiába történik azonban a termelőeszközöknek ilyen irá­nyú fejlődése, ha ezzel egy­idejűleg a maradi nézeteket nem tudjuk felszámolni. A jó termést több tényező együttes hatása alakítja ki. Ezek között az egyik legfon­tosabb a katasztrális holdan­ként! megfelelő tőszám bizto­sítása. Fel kell számolni a kukoricánál a régen szokásos „nagy lépésre” történő egye- lést. Ma máé nem a régi nagytestű, nagyobb tenyész- területet kívánó kukoricákat termesztik. Mindenütt, még a háztáji gazdaságokban is, hib­rideket vetettek el. Ezeknek a fajtáknak fajtajellege az Is, hogy nagyobb életrevalósá­gukkal a sűrűbb állományt bírják és nagy termést csak Exportra termelő kisiparosok tanácskozása Tegnap a KIOSZ Rákóczi úti kultúrtermében megbeszé­lést tartott a Kisipari Ex­portra Termelő Iroda (KETX) pécsi kirendeltsége, amelyen a környező megyék kisiparo­sai is képviseltették magukat. Major József, a kiren­deltség vezetője ismertette azokat az előnyöket, amelyek­kel a KETI keretében műkő dő kisiparosok rendelkeznek; a kisiparos kedvezményes jö­vedelemadót fizet, szükség szerinti anyag- és hitelellátás­ban részesül, a KETI végzi az inkasszó lebonyolítását stb. Természetesen eme előnyök­kel szemben a kisiparosoknak kötelezettségei is vannak, ezek közül is az első és legfonto­sabb, hogy vállalt kötelezett­ségüknek határidőre minősé­gileg is kifogástalanul eleget tegyenek. A pécsi kirendeltség a múlt év végén 55 kisiparost vett fel a KETI névjegyzékére Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megyébőL Ebben az eszten­dőben azonban 40 fővel kí­vánják emelni a taglétszá­mot, a forgalmi tervet pedig 4 millió forintra. A beszámoló ezután kitért I arra, hogy különösen a köz­vetett export én az Import- pótló jellegű munkában bo­nyolítottak le Jelentős forgal­mat, elsősorban öntvények, színesfém, szürkefém és for­gácsolási munkák elvégzésé­vel, de késztermékeket is elő­állítottak, például csőelzáró szerkezeteket, szöges égőfog­lalatokat, szövőgép-alkatrésze­ket, különböző rendeltetésű szelepeket, fogaskerekeket, kompresszor-gyűrűket és gu­miárut. Mindezek olyan al­katrészek, amelyek vagy egye­di darabok, következésképpen ezek gyártását az állami ipar nem vállalhatja, mert nem gazdaságos, vagy pedig csak import útján szerezhetők be. Természetes, hogy amennyi­ben bizonyos iparcikkeket itt­hon, kisipari munkával is elő lehet állítani, ez valutameg­takarítást jelent. A beszámoló után Kere­kes Károly tájékoztatta a kisiparosokat a KETI jelen­legi gazdasági helyzetéről. Amióta ez az intézmény fenn­áll, több milliárd forint for­galmat bonyolítottak le. Ez is bizonyítja, hogy a kisipari munka export, illetve Import- pótlás vonatkozásában meny­nyire fontos. Körülbelül 1200 hazai vállalattal van kapcso­latuk. Seregély László pécsi kisiparos elmondotta, hogy a KETI budapesti központjá­nak pénzügyi osztálya sok­szor öthónapos késéssel egyen­líti ki a kisiparos számláját és ez azért hátrányos, mert a kisiparosnak szüksége van mindig bizonyos összegre, amellyel fedezheti az anyag- beszerzést, berendezésének üzemeltetését és egyáltalán biztosíthatja a szerződésben foglalt iparcikk folyamatos előállítását. Eiter Sándor géplakatos arra kérte a KETI-t, hogy kü­lönböző külföldi kiállításokra szervezzen tanulmányi utat a KETI-kisiparosok részére. Csupán szervezésről van szó, mert a költségeket természe­tesen a kisiparosok saját ma­guk fedeznék. Elmondotta, hogy jelenleg légporlasztós berendezésen dolgozik és a KETI mérnökeinek műszaki támogatását kéri még most, amikor a prototípust állítja össze, hogy a szükséges mó­dosításokat elvégezhesse. Konkoly Miklós techni­kus távvezérlési automatákat gyárt exportra, de van már egy új gyártmánya is, amely­nek prototípusának előállítá­sára 10 000 forintot fordított. A hozzászólások során ki­derült, hogy a kisiparosok ál­talában elégedettek a KETI irányítási funkciójával és to­vábbra is várják a támoga­tást különösen műszaki és egyszerűbb adminisztrációs ügyintézésben. a szokásosnál nagyobb tő­szám mellett hoznak. A régen szokásos 70 cm-es sortávolság melletti 60 cm-re egyelésnél nem lehetett 10— 11 ezer tőszámnál holdanként többet elérni és ezzel az ál­lománnyal 20—25 dkg-os csö­veket számítva csak 20—22 q csöves, illetve 13—14 mázsás morzsolt kukoricatermés volt elérhető. Ennél magasabb ter­mést kíván tőlünk a népgaz­daság, az egyre fejlődő állat­állomány és természetesen ezen keresztül a termelőszö­vetkezeti tagok egyéni érde­ke is. Az elmúlt évben volt ugyan már fejlődés a tőszám növelésében, azonban 14—15 ezer tőnél többet megyei szin­ten nem sikerült elérni. Pe­dig ennél sűrűbb állományt bírnak el az őszi mélyszántotí és a nedvességet jól raktáro­zó Baranya megyei talajok. Vegyük figyelembe az adottságokat Helytelen volna azonban azt állítani, hogy a megye minden egyes kukoricatáblá­ján helyes a 18—22 ezres kh- kénti növényállomány. Éppen ezért nem ötletszerűen, ha­nem józan mérlegeléssel kell figyelembe venni a talaj kul­túrálta potát, tápanyag-ellátott­ságát, a szántás idejét, a ku­korica fajtáját, tenyészidejét, az ápolási lehetőségeket, köz­testermesztést, öntözési lehe­tőségeket stb., hogy táblán­ként lehessen eldönteni az egyelésnél meghagyandó nö­vényállományt. Az elmúlt évben több ter­melőszövetkezetben kevesebb lett a termés a betervezett­nél amiatt, mivel nem a faj­tának megfelelő növénysúrű séget hagytak. Egyformán egyelték az MV—1, MV—48 és MV—40-es fajtákat. Kísér­leteinkben a nagyobb növény­számú korai kukoricák mint az MV—40-es sok esetben na­gyobb termést értek eL mint a ritkább állományú közepes MV—48-as és középkésői éré­sű MV—1-es hibridkukoricák. Ez azt bizonyítja, hogy a faj­ta megfelelő megválasztásával és az optimális tőszám alkal­mazásával a korai kukoi Rák­kal is elérhető hasonló, vagy nagyobb termés, mint a kö­zepes vagy középkésői érésű hibridekkel. Helytelen volna a megye egyes részein az MV—40-es fajta- kukoricáról — amely rostosüszök- és goly- vásüszök-fertőzéssel szemben is jelentősen ellenálló fajta — lemondani azért, mert a meg­felelő sűrűséget az elmúh év­ben nem tartották be és emiatt a termése is kevesebb Volt. A korai érésű hibridek üzemszervezési szempontból is jelentős szerepet töltenek be, hiszen mintegy két-három héttel korábban érnek, mint a késői fajták, ami által le­hetővé válik a betakarítás idejének széthúzása, a búza alá pedig jó vetőágy készít­hető. Zsineges módszer A tőszám megállapítását kapásnövények egyelésének időszakában, a következő he­tekben kell elvégezni. A me­gyénkben termesztendő főbb kukoricafajtákra vonatkozóan az alábbiakban javasoljuk egyéb adottságoktól is függő­en a tőszám meghatározását. MV—1. MV—48. MV—40. Tőszám/kh: 18—20 000 20—22 000 24—27 000 Sor- és növény.; távolság cm: 70x40—45 70x35—40 70x30—36 10 fm-en meg­hagyandó: 23—25 növény 25—28 növény 30—33 növény Amennyiben a közepesnél jobb termőerejű és jó kultúr- állapotú földről van szó, ez az állomány növelhető, azon­ban nem vég nélkül, mivel a túlzott tőszám szárazság ese­tén jelentősen növeli a med­dő tövek számát. Helyes, ha az első kapáláskor vagy egye- léskor 5—10 százalékkal több egyedet hagynak meg, mert az a tapasztalat, hogy rovar­kár vagy a kapálások befeje­zése után mintegy 5—10 szá­zalékkal csökken az első egye- léskor még meglévő növény- állomány. Fontos, hogy az egyeléssel egyidejűleg ellen­őrizzék maguk a tsz-tagok, de a tsz-vezetők is, hogy a kí­vánt sűrűség meglegyen. Leg­egyszerűbb módszere a helyes egyelés ellenőrzésének az, hogy ha egy 10 m-es zsineg mellett megszámolják a meg­maradt töveket. Ha ezt a számolást egyelés közben több­ször megismétlik, kialakítha­tó a 10 méterenként, illetve a kh-ként meghagyandó nö­vényállomány. Ezzel az egyszerű módszer­rel as elmúlt évihez képest minden beruházás nélkül 2— 3000 tővel lehet növelni a csőszámot, ami kh-ként 4—6 mázsa csöves kukorica több­termést eredményezhet. A cukorrépa főszáma Hasonló módon kell az egyéb kapások és kiemelten a cukorrépa növényállomá­nyát is növelni. Akkor jó a cukorrépa egyelése, ha fm-en- ként legalább 5 egészséges növényt hagynak meg, ami 19 méterenként 50-es állomány­nak felel meg és kh-ként pe­dig 60—65 ezer tőszámnak. Az egyéb agrotechnikai minimu­mok — sarabolási, kapáiéi , növényvédelmi stb. munkák betartása mellett ezzel az ál­lománnyal biztosítható, hogy cukorrépából is megtermeljük azt a mennyiséget, amit a Ba­ranya megyei termelőszövet­keze' 'k termelési terveikbe beállítottak, Baraes József •negyei főagronómus l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom