Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

1964. MÁJUS 3. Hiapl6 3 KILENCEDSZER élüaem a Baranya megyei Építőipari Vállalat autótemetö A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat — mely az or­szág egyik legjelentősebb épí­tőipari vállalata — immár ki­lencedszer nyerte el rz élüzem címet, s kétszer volt birtoká­ban a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaja. A kilencedik élüzem címet az elmúlt napokban adták át a vállalat vezetőinek, elismer­vén ezen keresztül a múlt évi jó munkát. Kilenc ér adatai Erről — a kilencedik él­üzem címig megtett útról — beszélgettem Rikker Mihály főmérnökkel, aki kereken 15 esztendeje dolgozik a válla­latnál, vagyis az állami építő­ipar megalakulása óta. Mint mondja, „akkor volt a legna­gyobb” vállalatuk is, közel öt­ezer főt számlált a munkás­létszám. Majd a sorozatos szervezgetések ideje követke­zett, külön mélyépítő, magas­építő, szakipari vállalatokká forgácsolódtak, míg végül a sok kacskaringós út után 1961- ben újra egységes szervezést kapott a vállalat, s azóta „bolygatás nélkül” végzik munkájukat. Érdemes volna valamilyen adattal szemlél­tetni, hogy a pécsi építők az elmúlt tizenöt év alatt mi mindent építettek. Az elmúlt kilenc évről vannak adatok: A termelés alakulása 1955— 1963 között: Egy építömun*c.-ra Feftépített Epitölpari term. jutó évi term. ért. lakások 1955 50 138 000 Ft 58 030 Ft 215 1956 88 143 000 Ft 61 210 Ft 159 1937 122 290 000 Ft 67 833 Ft 1171 1958 132 732 000 Ft 73 090 Ft 491 1959 206 797 000 Ft 124 727 Ft 559 1960 251 899 000 Ft 136 531 Ft 508 1961 424 846 000 Ft 144 949 Ft 306 1962 357 797 000 Ft 134 814 Ft 677 1963 373 553 000 Ft 156 937 Ft 745 Kitűnik az adatokból, hogy a kilenc esztendő alatt mint­egy 2 milliárd forint termelé­si értéket állítottak elő. Az egy építőipari munkásra jutó termelési érték kilenc év alatt gzinte megháromszorozódott, 38 ezer forintról 157 ezer fo­rintra emelkedett Téttől jasftotték • ötéit évi tervet Miért kapták meg a kilen­cedik élüzem címet? A mült esztendőben ismert akadályok gördültek az építőipari tevé­kenység elé. Szinte egész éven át hivatkoztunk a szokatlanul bosszú és kemény télre. Végül • fefeűbb szervek korrigálták • vállalatok terveit, de még e csökkentett tervet sem tel­jesítette az építőipar, a Ba­ranya megyei Építőipari Vál­lalat viszont túlteljesítette; A vállalat összes termelése terv szerint 425 millió forintban volt meghatározva, ezzel szem­ben 430,5 milliót teljesítettek, ami 36 millióval magasabb volt, mint az előző 1962-es évi teljesítés; Körülbelül 230 építményt adták át a múlt év során, köz­tük a Porcelángyár új csarno­kát, a RÖVIKÖT- és a MÉK- raktárakat, üzembehelyezték a STAZA földémgyártó üzemet, amely évente 150 ezer négy­zetméter korszerű előfeszített födémelemet gyárt, üzembe­helyezték az évi 600 lakás ter­melési kapacitású nagypanel- gyártó üzemet A lakásépítési tervüknek is rendre eleget tettek, 745 lakást adtak át december 31-ig. Tolenfós műszaki fejlesztés Tizenöt évvel ezelőtt szinte ritkaságszámba ment egy-egy falvonó vagy daru az épít­kezéseken. Jelenleg a pécsi vállalat jól gépesített vállalat­nak mondható — persze fi­gyelembe véve, hogy a többi építőipari vállalat még ilyen As EM Építőipari Szál­lítási Vállalat Pécsi Szál­lítási üzemegysége pécsi munkahelyre fel­vesz gépkocsi rakodókat Szállást, étkezést bizto­sítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Útiköltséget nem térítünk. Jelentkezés: gyári út Sft. Pécs, Me­fokon sem áll. Két példa: a földmunkának körülbelül fe­lét, a parkettacsiszolásnak majd 90 százalékát géppel végzik. A daru, a felvonó és más gépi berendezések ma már nem hiányoznak. Még egyszer hangsúlyozni kell, jó és szép a fejlődés a múlt évekhez viszonyítva, de még nagyon messze járnak attól, hogy egyáltalán megközelít­sék a szomszédos államok építőiparának gépesítettségi fokát; A pécsi vállalatot dicséret illeti azért is, hogy állandóan keresik az újat az építkezé­sek terén. Hazánkban ők kezd­ték meg elsőnek a panelele­mekkel való építkezést. Azok a törekvések, amelyek a mű­szaki fejlesztésben és a ter­melés szervezésében megmu­tatkoznak, nem maradtak eredmény nélkül a vállalat munkájának gazdaságosságá­ban sem. Annak ellenére, hogy az 1963-ban átadott építmé­nyek kivitelezési értéke ma­gasabb volt, mint az azt meg­előző esztendőben, a megálla­pított mennyiségi és minőségi kötbérek mértéke körülbelül a felére csökkent. Jelentősen csökkent a befejezett lakó­épületek építési ideje is; a tervezett 9 hónap helyett 8,5 hónap alatt készültek el a la­kások a múlt esztendőben, de ez a szám akkor lesz igazán „szemléletes”, ha a korábbi esztendők adatait nézzük: amikor 15—18 hónap volt a felépítés ideje. Ax idei program A pécsi vállalat legfonto­sabb munkája a lakásépítke­zés. Tervek szerint 776 lakást kell elkészíteni ebben az esz­tendőben, de a vállalat idén is szeretné túlteljesíteni ter­vét és legalább 800 lakást kí­vánnak átadni. A lakások zömmel az új-mecsekaljai vá­rosrészen épülnek. Jelentősebb még az egyetemi klinika to­vábbi építése, a harkányi kór­ház befejezése, a sörgyári új főzőház, a pécsi tejüzem épít­kezésének határidőre történő befejezése. Pécsett a Jókai ut­cában 20 tantermes iskolát és Sellyén egy 8 tantermes isko­lát készítenek el ebben az év­ben. Befejezik a saját mun­kásszálló építését is, amely újabb 400 dolgozónak nyújt majd kényelmes otthont. A mezőgazdaság részére körül­belül 16 millió forint érték­ben végeznek építőipari mun­kát Nagyjából ennyi volt a ki­lenc élüzem cím története; a vállalat minden évben „lépett egyet” előre a gazdaságosság­ban, s a minőségi munkára is egyre kevesebb a panasz. (G. I.) Budapest határában található az autótemetö. Valamennyi -épkocsi utolsó útja ide vezet, ha karambolozott, vagy sok évi szolgálat után kiöregedett. Az „elaggott” kocsik azonban nem „halnak meg** végleg, mert alkatrészeikre bontják s a jókat felhasználják javításokhoz. Az ócskavasat pedig osztályozzák és elszállítják be­olvasztásra. Száznegyvenegy vagon tészta a fogyasztóknak A Pécsi Sütőipari Vállalat 5. számú tésztaüzemében az elmúlt évben új gőzkazánt építettek be, mely a tészta száradásához szükséges hőt biztosítja s egyben központi fűtéssel látja el az üzemet. A tésztaüzemben három mű­szakban kizárólag nők dolgoz­nak. A múlt évi tervük száz­negyven vagon tészta volt az idén ezt a mennyiséget to­vábbi egy vagonnal nőve ik. Legkeresettebb a cérnameté’t. Ezenkívül csillagtésztát, nagy­kockát és tarhonyát is állítanak. A termékek”' Ba­ranyán kívül Somogy, Zala és Veszprém megy ék La is szállítják Időjárás jelenté* Várható időjárás kedd e-f-s felhőátvonulósok, sok felé e \ zivatar. Mérsékelt, időn' 'vt élénk nyugati, északnyu” • i szél. Várható legalaes-n t éjszakai hőmérséklet 7—11, legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden 18—22 fok kö- 1 zött. Több színház- és mozilátogató a dolgozó nők között Kesztyűgyár! asszonyok kulturális helyzete Új telephelyet Baranya megyei Autó- és létesít Motorjavító Ktsz Évenként növekedik azok­nak a személygépkocsiknak és motorkerékpároknak a szá­ma, amelyeket az Autó- és Motorjavító Ktsz-ben javí­tanak meg. A Majláth utcai telephely állandóan zsúfolt a javításra váró járművekkel. 1963-ban hárommillió száz­harmincezer forint volt a termelési értékük, négymillió négyszáztízezer forintos for­galmat bonyolítottak le. Meg­javítottak 1550 motorkerék­párt és 2429 különböző típusú gépkocsit. Az idén az első negyedévben 916 gépkocsit és 213 motorkerékpárt javítottak meg. A szövetkezet vezetőit több fontos feladat megoldása fog­lalkoztatja. — Az egyik legsürgősebb feladat új telephelyünk létre­hozása — mondta Rausch Já­nos szövetkezeti elnök, ami­kor a jövő terveiről érdek­lődtem. — A Majláth utca felszámolása következtében jelenlegi telephelyünket el kell hagynunk. Ez még nem lenne nagy baj, hiszen itt elég mostoha körülmények között dolgozunk. Már régen elhatározták, hogy ktsz-ünk nem marad itt, így minden beruházást, fejlesztést leállí­tottak. Azonban a forgalom mind nagyobb lett, egyre ne­hezebben tudtuk a javításo­kat, karbantartásokat, szervi­zeket elvégezni. Különösen télen volt nehéz a munka, így örömmel fogadtuk az új telephely létesítéséről szóló határozatot. Sajnos mindeddig elhúzódott a megvalósítás. Mint a beszélgetésből kide­rült, először a KPM szakem­bereit kellett meggyőzni az új telephely létesítésének szükségességéről. A múlt év őszén megkapták az enge­délyt. Sikerült biztosítani az anyagi alapokat is. A szövet­kezetfejlesztési keretből egy­millió forintot kaptak, a töb­bi összeget kölcsönből, taná szesen hárommillió forintot fordítanak az új, a jelenlegi­nél sokkal nagyobb és kor­szerűbb telephely létesítésére. A tanács a város déli ré­szén jelölte ki az új helyet. A Siklósi út közelében lévő Tüskés dűlő út 3. szám alatt lévő, volt Lehner-féle sajt­üzem üres, elhanyagolt épü­letét és a hozzákapcsolt 1660 négyszögöl területet kapták meg. Félmillió forintot fordí­tanak a régi épület rendbe­hozására, itt helyezik el a műhelyek és raktárak egy ré­szét. Ennek szomszédságában 1 millió 800 ezer forintos be­ruházással egy új szerelő­csarnokot, háromlépcsős szer­vizállomást építenek. Az eme­leten kapnak helyet a szövet­kezet irodái és a dolgozói szociális létesítményei, az ét­kezde, a fürdő és az öltöző. — Miután megkaptuk a; engedélyt és elkészültek as építkezés tervei is, a közel­jövőben megkezdődnek c munkák. Már csak arra var szükség, hogy a sajtüzem épü­letében lakóknak megfeleli elhelyezést biztosítsunk. A ter­vek szerint az év végére, dt legkésőbb 1965 tavaszára az új telephelyünkön fogadjuk c javításra szoruló járműveket — tájékoztat Rausch János elvtárs. A ktsz még csak néhány hónapja működik megyei jelleggel. Éppen ezért mos1 szervezik a járási kirendelt­ségeiket. — A Jármüvek javítása mind nagyobb feladat vidé­ken is. Egyre növekszik az igény. Így halaszthatatlan vi­déki javitószolgáltatásunk szé­lesítése. Tavaly Sellyén él Siklóson hoztunk létre javító részleget. Sajnos Siklóson mindeddig nem tudtunk meg­felelő helyet biztosítani. Szét­szórva, apró műhelyekben dolgozunk. Ez nehezíti mun­kánkat. Szeretnénk minél előbb ott is egy megfelelő jav tómüheiyt létrehozni. Ez persze csak a tanács támoga­tásával valósulhat meg. Idei terveink között szerepei Pécs- váradon és Harkányban szer­viz és javítóműhely létreho­zása. A vállalat új pécsi telep­helyének felépítése, a vidéki hálózat szélesítése elősegíti majd, hogy a ktsz több jár­müvet, rövidebb idő alatt ja­vítson meg. (Mltzkl) Spárgatelep Pécsudvardon Pécsudvard alatt húzódó enyhe domb hajlatban minden nap dolgozik a húsz szorgalmas asszonyból álló ker­tészeti brigád. A főagronómus azt mondja róluk, hogy nagyon ügyesek, bármilyen munkát pár nap alatt be­gyakorolnak. Ezen a tíz holdon azon­ban kicsit lassab­ban ment a mun­ka, mindent ponto­san a szakkönyv receptje szerint vé­geztek. Kevésbé is­mert növény meg­honosítását kezdték ugyanis Pécs mel­lett — spárgát te­lepítenek. Ez a tíz hold lesz az első spárga-telep Bara­nya megyében. — Nehezen ba­rátkozott meg vele a tagság — mondja Rabi István főagro­nómus. — Mint minden újtól, ettől is idegenkedett. Kü­lönösen azért nem bíztak, mert a spár­ga csak három év után hoz hasznot. gint felhívja valamire a fi­gyelmet: az ismeretterjesztés régi, jobbára előadásos mód­szere elavult, s már nem tölti be feladatát A könyvek szeretete Ugyancsak az időhiány okoz za elsősorban, hogy a nők nem végeznek semmiféle tanfoly'a- mot, nem vesznek részt szak­köri »munkában, nem tagjai egyetlen művészeti csoport­nak sem. Kár, mert elesne!» így néhány hasznos isméiét- től, készségtől, s az általános esztétikai gazdagod ásnak is gátat szab ez a helyzet. Ér­dekes, hogy felbukkan itt még egy ok: a férjek „nem enge­dik” szakkörben vagy művé­szeti csoportban tevékenyked­ni feleségüket. Elég jó a kép viszont a mú­zeumlátogatás kérdésében. Ki­lencen rendszeresen járnak múzeumokba, a többieknek is nagy része be-betér. Legked­veltebbek persze a Zsolnay kerámia kiállítás és a régé­szeti osztály, de megnézik a Modern Képtárat is. S bár a sok elfoglaltság fé­kezi az olvasókedvet, azért a könyvek szeretete megvan a kesztyűgyári asszonyokban is. Heten úgy nyilatkoztak, hogy* van elég idejük olvasni, a töb­bieknek kevés, kilencnek kö­zülük azonban egyáltalán nincs ideje. Legjobban szeretik — ez i-s természetes — a romantiku o- kat, és a klasszikusokat, jó­részt a magyar regényírókat Inkább az olvasmányos, szó­rakoztató műveket olvassák, feltűnik azonban olvasmá­nyaik között Artur Miller, Thomas Mann, Maupassant, Prousit néhány műve is. Per­sze, akad még néhány giccs is az olvasmányok felsorolásá­ban. Mozi és színház •A televízió — mint ebből a kisebbkörű felmérésből is ki­derül — nem csökkenti je­lentősen a mozilátogatók szá­mát. Állandóan 18-an járnak moziba, s általában az olasz, francia filmeket, illetve a cselekményes színesmeséjű fil­meket kedvelik, de értékelnek néhány komolyabb probléma^ tikájú művet is, mint pl. a Kapó, Pillantás a hídról stb. Növekedett a színhá2bajá- rók száma is, ami az elmúlt évek negatív tapasztalatai után nagyon örvendetes. Bér­lete ugyan a 28 megkérdezett qő közül csak egynek van, de 16-an többé-kevésbé rendsze­res látogatói a Pécsi Nemzeti Színház előadásainak. A leg­kedveltebb műfaj az operett 18 szavazat), majd a próza következik (12 szavazat), vé­gül pedig az opera (8 szavazat* túl kenyes növény a spárga, a nyu­gati országokban termesztik legna­gyobb mennyiség­ben. A mi közép­kötött talajunk is alkalmas a ter­mesztésre. — Kifizetődő? — Egészen biz­tos — mondja a főagronómus. — De számokat nem aka­rok mondani, korai lenne. Egészen biz­tos, hogy megéri. Hosszan sárgálla­nak a mély baráz­dák a tízholdas te­lepen, az utolsók még „üresek”, csak a fekete trágyacsík látszik bennük. A ládák is ott hever­nek még a föld kö­zepén. Esett az eső, sáros a föld, félbe kellett hagyni a 140 ezer spárga­gyökér ültetését. Ha kisüt újra a nap, s a gépek rá­mehetnek a földre, röpke hét alatt be­fejezik a megye első spárga-telepén az ültetést. B. E. Igaz, sok a három év, de utána 20 esz­tendeig nincs rá különös gond, min­den évben meghoz­za termését. Ter­mészetesen gondoz­ni, trágyázni akkor is kell. Főleg a nap fényre érzékenyek a húsos hajtások, könnyen megzöl- dülnek, ha nem elég alapos a töltö- getés. A földet gondo­san előkészítették, 80 centi mélyen megforgatták, simí- tózták, és 140 cen­timéteres távolság­ban árkokat húz­tak ügyesen átala­kított altalajlazító- val. Az árkokba szerves trágyát szór nak, arra földet, s ráhelyezik a spár­gagyökereket, majd betakarják laza földdel. * — Szinte az egész munkát géppel vé­gezzük, s a sortá­volság biztosítja, hogy a későbbi mű­velés is kevés mun­kaerőt vegyen igény be. Érdeke:-, nem Érdekes felmérést végeztek nemrégiben a Kesztyűgyár iolgozó nőinek kulturális el­látottságáról, igényeirőL Kér- lőívein számolt be 28 asszony 5s leány arról, hogy tanul-e, olvas-e, mennyit jár színházba 5 moziba, hallgat-e ismeretter­jesztő előadásokat, milyen könyveket olvas, milyen fil­mek, könyvek tetszenek neki stb. A felmérés, noha szűk kör­ben zajlott le, érdekes képet mutat, s általában felhívja a figyelmet a legfontosabb prob lémákra. A kérdezettek na­gyobbik része harminc éven felüli, családos, ötven száza­lékuknak van gyereke, 19-qn közülük munkásnők és kö­zépiskolai végzettsége 7 főnek van. Nagy gond az időhiány A megkérdezetteknek csak­nem a fele mindössze egy órát fordít napi átlagban kulturá­lis tevékenységre. Nem sok a havonta erre a célra fordított pénzösszeg sem. (Annak is nagy része a televízió előfize­tési díját jelenti.) A tanulás terén még sok javítani való akad, mert az asszonyok közül hétnek csak hat elemije van. Mégis: egy nő jár egyetemre, kettő tech­nikumot végez, s a helyi nők iskolája, illetve a munkás­akadémia előadásait is csak heten látogatják. Ennek oka természetesen elsősorban az időhiányban keresendő. A nők többségének családja, gyerme­ke van, s ideje nagy részét lefoglalja a házimunka. Arra a kérdésre, hogyan tudják hasznosítani az isme­retterjesztésben hallottakat, a válaszok fele tagadó. Ez me-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom