Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-30 / 125. szám

W64. MÁJUS 39. W“ NAPLÓ' Helyesnek bizonyult az átszervezés Becsülték jobban a fizikai munkát! Tanácskozás a megyei nőtanácson Kilencvenkilencmillió forint értékű a ktsz-ek idei helyiipari tevékenysége — Fodrászbuszok járják majd a megyét Szolgáltató üzletházak a nagyobb községekben A kisipari szövetkezetek leg- részleget létrehozni szakem­fontosabb feladata a javítás, szolgáltatás, a mérték utáni ruha- és cipőkészítés, a la­kosság részére végzendő épít­kezések, a számukra megje­lölt helyiipari tervek teljesí­tése. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk kisipari szövetkezetei mind eredmé­nyesebben tesznek eleget ezeknek a feladatoknak. Szakosítás Érdemes mindezek bizonyí­tására néhány számot idézni. Míg 1963-ban 80 millió forint értékben végeztek helyiipari tevékenységet a kisipari szö­vetkezetek, 1964-es tervük 99 millió forintot ír elő. Hogy csak a legfontosabbakat rész­letezzük: a lakosság részére 40 millió forint értékű épít­kezést, 10 millió forint érté­kű méretes tevékenységet, 14 millió forintos javító-szolgál­tatást és 15 millió forintos személyi szolgáltatást kell el­végezni. A KISZÖV már az elmúlt évben igyekezett megterem­teni a több, jobb szolgáltatás feltételeit. Ebben különösen nagy jelentőségű a megye szövetkezeti iparának tavalyi átszervezése, ami éppen a he­lyiipari tevékenység fokozása érdekében történt. Külön vá­lasztották az árutermelő szö­vetkezeteket a javító-szolgál­tató tevékenységet végzőktől, s az utóbbiakat megyeileg összevonták, szakosították. A járásokban mindenütt létre­hozták az építő kisipari szö­vetkezeteket, megyeileg egy- egy fodrász, cipőjavító, ház­tartási villamosgép-javító, fény képész szövetkezet működik. Ezek a szolgáltató szövetke­zetek javító tevékenységüket széleskörű begyűjtő hálózat és járási telephelyek segítségével szervezik meg. 33,6 százalékos fejlődés Az átszervezés" helyességét 1964 első negyedévének telje­sítményei igazolják. A megye kisipari szövetkezetei ebben az időszakban 14 millió 552 ezer forint értékű helyiipari tevékenységet végeztek, ne­gyedéves tervüket 112 száza­lékra teljesítették. Ez 33,6 szá­zalékos fejlődést jelent 1963 első negyedévéhez viszonyít­va. A szövetkezeti ipar javító- szolgáltató tevékenységének megszervezését nehezítette a kisközségek nagy száma. Hi­szen minden községben nem tudtak megfelelő szolgáltató bér, helyiség, foglalkoztatási lehetőség hiányában. Ezért kezdeményezték a földműves­szövetkezetekkel együttmű­ködve a begyűjtő hálózat lét­rehozását. Ha néhány szövetkezet első negyedévben végzett munká­ját közelebbről megvizsgál­juk, szembetűnő a fejlődés a szolgáltatások növelésében. A Villamos- és Gépjavító Ktsz 1961-ben 562 ezer forint ér­tékben javított elektromos háztartási gépeket, rádiókat, televíziókat és egyéb rádió­akusztikai berendezéseket. — 1964-es tervük 2 millió 350 ezer forint értékű munka el­végzését jelöli meg. Hasonló fejlődést tapasztalhatunk, ha a javított gépek, rádiók, tele­víziók számát vizsgáljuk. 1963- ban 4801 javítást végeztek, 1964 első negyedévében pedig 234-3-at. Ugyanakkor újabb szolgáltatásokkal állnak a kö­zönség rendelkezésére. Nem.- régiben vezették be Pécsett a háztartási gépek szerződéses javítását. Családi és társasházak Egyre több építőipari tevé­kenységet végeznek az építő­ipari ktsz-ek is. A Pécsi Épí­tő Ktsz ez évben 11 családi házat, 14 társasházban 130, többségében kétszoba össz­komfortos lakást épít. A Mo­hácsi járási Építő Ktsz 40 családi házat és hat, egyen­ként hét háromszoba össz­komfortos lakásból álló sor­házat építhet, ha van igény. A szolgáltatások szélesítése közül a legtöbb gondot akis­községek fodrászellátása okoz­za. Itt — mint ahogy a KI­SZÖV vezetői tréfásan meg­jegyezték — nem lehet a „be­gyűjtés” módszerét alkalmaz­ni. A megoldás útjának az időszakosan kijáró fodrászok biztosítása látszik, de ennek megszervezéséhez nagyobb se­gítséget várnak a tanácsoktól, elsősorban a helyiségek bizto­sításában. Most készítenek egy mozgó fodrász-autóbuszt, mely teljesen felszerelt üzlettel időnként felkeresi majd a körzetéhez tartozó községe­ket. Ha ez beválik, szeret­nének újabb ilyen autóbuszo­kat a megyében a közönség szolgálatába állítani. Kisáruszállítás a járási székhelyeken Természetesen a több, jobb szolgáltatás újabb követelmé­nyeket is támaszt. Erre is gondolnak a ktsz-ek. Fejlesz­tik a vidéki telephelyeket, új felvevőhelyeket nyitnak a me­gyében, a járási székhelye­ken is megkezdi tevékenysé­gét a Tempó kisáruszállító í-észlege. Az igények kielégí­tését célozza az a törekvés, hogy a vasasi szolgáltató üz­letházhoz hasonlóan újabba­kat építsenek a megyében. Ezekben az épületekben férfi és női fodrászrészlegek, koz­metika, ruha- és cipőjavító felvevő, méretes tevékenység, üveg- és képkeretezők, egyes helyeken háztartási gépjavító részlegek kapnak helyet. El­sőként Pécsett a Kertváros­ban, majd Szászváron, Mágo- cson, Vajszlón, Dunaszekcsőn kívánnak létrehozni ilyen üz­letházakat, de tervbevették Véménden, Szentlőrincen, Sik­lóson, Hímesházán, Bolyban és Sellyén is. A közeljövőben nyílik meg Harkányban a 400 ezer forintos beruházással lé­tesített fodrászszalon. Mitzki Ervin Tegnap délelőtt Pécsett, a megyei tanács helyiségében került sor a középiskolás szü­lői munkaközösségi elnökök T. megyei tanácskozására, melyen Lányi Ákos, az Országos Nő­tanács jogi bizottságának tag­ja tartott bevezetőt. A mun­kára való nevelésről szólva el­mondotta, hogy a nevelési hi' bák — mint a gyerek képes­ségeinek túlbecsülése, alábe- csülése, a közöny vagy az erőltetés — rossz hatással vannak a lélekben is fejlődő középiskolásokra. Mint mór. dotta, egy országos felmérés alapján kis túlzással két cso­portba lehet osztani a pálya- választókat: azokra, akik or­vosok akarnak lenni és azok­ra, akik a. női fodrászatban szeretnének: megélhetést ke­resni. — Nem adunk elég reális képet arról, hogy melyik szak mában mennyit lehet keresni — állapította meg az előadó. — Mindenki, vagy legalábbis a legtöbb ember átlagon felüli kíván lenni. Pedig az embe­rek többsége átlag ember, s Pécsi és Baranya megyei képzőművészek kiállítása Tegnap délután fél hatkor nyílt meg a pécsi és Bara­nya megyei képzőművészek kiállítása a Képcsarnok Válla­lat rendezésében, a Kossuth Lajos utcai üzletben. A kiállí­tó művészek, Bérces Gábor, Bizse János, Budai Lajos, Cseh László, Exner Lajos, Hartung János, Horváth Olivér, Kelle Sándor, Lantos Ferenc, Platthy György, Simon Béla, Soltra Elemér, Szabó Margit és Vida Dezső kevésszámú, de színvonalas alkotásokkal szerepeltek. Achátz Imre elvtárs, megnyitójában ismertette a kiállító művészeket, majd rész­letesen kitért az alkotások elemzésére. A kiállított művek — egy kivétellel — valamennyien a dunántúli táj izgalmas élményanyagát tükrözik. Olajképek, akvarellek, grafikák nyújtanak betekintést a pécsi és Bara­nya megyei képzőművészek műhelyébe, munkásságába. átlagosnak lenni nem szegjen: Az átlag mi vagyunk. Lányi Ákos ezután a mun­ka szükségességéről és hasz­nosságáról szólt, majd felhív­ta a figyelmet arra, hogy ae örökös figyelmeztetés nem jó, s különösen káro6 a ..Tanulj, különben dolgoznod kell” szemlélet. A bevezetőt követő vitában elsőként a Mohácsi Mezőgaz­dasági Technikum képviselője szólalt fel: — Három fiam van, tehát saját tapasztalataim alapján beszélhetek a munkára neve­lésről. Úgy érzem, ezzel nem foglalkozik eleget a közélet, az újság, a rádió. Tizennyolc évesen még nem elég fejlet­tek, érettek a gyerekek, a sok évi iskolai nevelés lerombo- lódhat az őket ért élethatá­soktól. Ezért találom hasznos­nak az érettségizett fiúk be- vonultatását. Jó lenne valami társadalmi nevelés a középis­kola elvégzése után a lányok­nak is. Még néhány szót a „lógásról”: a fiam látta, hogy X. és Y. aránylag tetemes mennyiségű anyagot vitt él a munkahelyről, meg munka he lyett aludt az egész társaság, mert nem érkezett meg vala­milyen anyag. Az életnek ezek a negatív hatásai ragadósak. Éppen ezért volna szükség a KISZ- és pártszervek se­gítségére. a nőtanács megfe­lelő módszereire, hogy e rossz hatások alól kivonják a 18— 20 éves fiatalokat A Nagy Lajos Gimnázium egyik tanulójának édesanyja arról panaszkodott, hogy har­madikos gimnazista fia még nem tudja, mi szeretne lenni. Miért nincs határozott állás­pontja? Báfctya példája csüg- gesztette el, aki három évi je­lentkezés után sem kerülhe­tett választott egyetemére, an­nak ellenére, hogy felvétele mindig sikerült. — Sok szülő elfoglaltsá­gára panaszkodik, de otthoni munkáját nem osztja meg családtagjaival, s elsősorban serdülő gyermekeivel — szó­lalt fel a szigetvári gimná­zium küldötte. — Pedig rá kell szoktatni őket a munká­ra, mert az iskolai politechni­ka nem elég. Az 500-as Iparitanuló-inté- zetben több fiúnak is elment a kedve a munkától és tanu­lástól, mert egészségi állapota miatt a választott szakma he­lyett más. könnyebb szakma tanulására helyezték. Egv má­sik szülő a mohácsi gimná­ziumot bírálta, mert a poli­technikai foglalkozásokon nem az életre, a gyakorlatra neve­lik a gyerekeket. Egy pedagó­gus a mohácsi járásból így nyilatkozott: — A fiatalok helyes törek­vésekkel indulnak az életbe, hasznos a szemléletük is pá­lyakezdéskor. A szülők azon­ban nem mindig válaszolnak helyesen kérdéseikre, sőt. min dent igyekeznek nekik meg­adni, előteremteni. így a gye­rek vagy most már inkább ifjú, rózsaszínben látja a vi­lágot, s nem támaszt igényt magával, illetve szüle: vei szemben. Munkaerkölcse rém kielégítő, mert nem szokta meg. hogy csak végzett mun­kája arányában igényelhet, követelhet. A pályaválasztási tanács már a középiskola el >3 évétől figyelemmel kíséri a gyerekeket, bár munkája meg nem elég általános. Époen ezért nem volna haszontalan, ha már a VIII. osztályban megindítanák a pályaválasz­tással kapcsolatos érdeklődési. Azt is hasznosnak tartanánik, ha nem egyes szakmák, ha­nem szakcsoportok felé irá­nyítanák a gyerekek törekvé­sét, s a kkor nem lenne oly nagy törés, csalódás egy-egy sikertelen felvételi vizsga után. Állítsanak a szülők gye­rekeik elé feladatokat, ma- gyarázzák meg perspektíváju­kat, mert ezt egyedül az is­kola nem bírja! S még egyet kellene megmagyarázni és megértetni a gyerekekkel: nem lehet, nem szabad lenéz­ni a fizikai munkát Próbál­ják csak meg ők, s mindjárt más véleménnyel lesznek ról^. Érdekes, hasznos vita ala­kult ki. Természetesen. ns:n minden szülő volt elfogulat­lan, de a többség egyben egyetértett: a középiskolások munkára nevelése fontos fel­adat melyet sikerre csak az iskola és a szülők közössége, megfelelő kapcsolata vihet. — b — Forgalom és borravaló Eddig eladtak körülbelül 30 ezer fej salátát s még van is vissza tízezer, eltart az ubor­káig. Azonkívül árusítottak különféle zöldségfélét, spe­nótót, sóskát, kelkáposztát s megjelent a paprika és a sza­móca. Három szamócáfajtát termesztenek 150 négyszög­ölön. Tavaly 8 ezer forintot jövedelmezett ez a kis sza­mócatelep, s az idén különö­sen jó termés ígérkezik. — Munkaigényes növény a szamóca — mondja Szűcs Sándor, miközben a szamóca tövekről letöri a friss indá­kat. — Állandóan tisztán kell tartani, indázni, egy hold le­foglalja négy ember mun­káját. Az ősszel telepítettünk egy holdat, terem is vala­mennyit az idén. A termelő­szövetkezet gépesítésével egy­re több munkaerő szabadul fel, amelyeket a kertészetben nagyon jól hasznosíthatunk. A múlt években megpróbál­koztunk munkaigényes. jól jövedelmező gyógynövények­kel, solajnummal és digi fali sz­azai, de akkor még korai volt. Hamarosan foglalkozhatunk ezeknek a termesztésével is. A főkertész a kerékpárjáért indul, kimegy a falu alatti 100 holdas kertészetbe, az asszo­nyok talán már befejezték a paprika palántázását. B. E. hogy tápkockás palántázást alkalmazunk. Nagyobb he­lyet igényel, mint a tüzdelés. De kifizetődő, az biztos. Ta­valy 2 hold tápkockás para­dicsomunk volt, 150 ezer fo­rintot hozott, a hagyományo­san ültetett pedig átlagosan holdanként 20 ezer forintot jövedelmez. A tápkocka majd egy hónappal előbbre hozza az érést. —- Idén is készítettek táp­kockát? — öt hold uborkát, 7 hold paradicsomot és 5 hold pap­rikáit palántáit unk tápkoc- kásan. A paradicsomot a szakközépiskola tanulói gya­korlati órán ma már töltö­getik, szépen virágzanak a tövek, legtöbbjén dió nagy­ságú termések láthatók. A tűzdelt palánták még csak fe­le akkorák és most kezde­nek virágozná. Arra számí­tunk, hogy a paradicsom és a paprika egyaránt „befut” június derekára. A bólyi kertészet vezetői­nek elve, hogy minél koráb­ban kezdjék és minél hosz- szabb ideig tartsák a zöld­idényt. Már februárban ad­tak el salátát s azóta folya­matosan ellátják a helyi la­kosságot, a MÉK-nek is kül­denek, sőt Budapestre is. radicsom 10 nappal koráb­ban érik, többet terem és a növény maga is erőteljesebb. Virágzáskor permeteztünk elő szőr s a virágok mind kötöt­tek. — A giberellin azonban drága, 120 ezer forint kiló­ja, megéri? — De mennyire! Tudja mennyit használtunk el egy permetezéshez? Tíz liter víz­hez 1 grammot, az 120 fo­rint. A duplája már elég egy egész holdra. Ha beválik, jö­vőre a szabadföldi növényein két Ss permeteztük. Először a paradicsomot és paprikát, de biztosan más növények fejlődését is meggyorsítja. Nem nagy ez a belső ker­tészet, mindössze talán két holdnyi lehet, de a múlt év­ben 200 ezer forintot jövedel­mezett. Duplán kihasználnak minden talpalatnyi földet, virággal, korai zöldséggel. >— Duplán? Triplán is — mondja Szűcs Sándor, — s a rózsa-sarokra mutatva, ahol a rózsaibokrok között gladio- lusz és saláta zöldell. Ez a 100 négyszögöl egész évben 25—30 ezret jövedelmez. Még több lenne, ha üveg alatt tud­nánk a rózsákat is nevelni. De kevés az ablak, pláne most Pali bácsi, a bólyi kerté­szet portása egyben pénztá­ros is. Ha valaki belép a ka­pun, azonnal nyújtja a kis ablakon a Kossuth tsz bélyeg zőjével ellátott cédulát. Ez­zel lehet vásárolni, válogat­ni a zöldáruban, a cédulára pedig rákerül a vásárolt meny nyiség és érték. Kifelé me­net Pali bácsinál fizetnek a vendégek. — Elkényeztetjük kicsit a bólyiakat — mondja Szűcs Sándor, a termelőszövetkezet főkertésze. — Itt a helyszínen a termőföldön csak rámu­tatnak a választott zöldség­re s azt kapják meg. Kora tavasztól késő őszig folya­matosan adunk zöldséget. Sajnos, ezt a területet elve­szítjük, gimnázium épül majd ide. Pedig az egész határban nem találunk hasonló min­den oldalról fákkal védett te­rületet. Végigvezet az üvegtetős ágyak között. Az elsőben pa­radicsom virágzik. Feltűnik, hogy egy-egy sor jóval bu­jább, télé sárguló paradi­csomokkal. A sor végén Ms tábla jelzés 2x100 ppm jel­zéssel.- Ez 3 kísérleti telepünk — mrc" -\''-zza a kertész. — A szederkényi növényvédő állomás főagronómusa irá­nyításával gfbereDinnel ke­celjük a növényeket, A pa­Gyorskiszolgáló kertészet Bolyban A kettő — a for­galom és a borra­való — úgy került egymás mellé, hogy a napokban a ven­dégekről beszélget­tünk a harkányi cukrászdában Ne­meskéri Marikával. Felszolgáló a cuk­rászdában. Csinos kislány. Öltözéke a szokásos vendéglá­tó „egyenruha”: szűkre szabott feke­te ruha, fehér kö­tény és keskeny csipkeszalagot csip- tetett szőke hajába. — Megszokta már az üzletet? — Három éve dolgozom itt, csak megszokja az em­ber. Eleinte nagyon nehéz .volt. Az első időben, mire az asztaloktól a pult­hoz értem, már el­felejtettem, hogy mit rendelt a ven­dég. Most viszont ha zsúfolt is az üz­let, megmondom pontosan, hogy ki mit rendelt. — Sok poharat tör? — Nem mond­hatnám, de azért minden nyáron egy­szer megbotlok a küszöbön. Ebben az évben már túl va­gyok rajta. Teg­napelőtt történt. El is törtem egy kis­tányért, de leg­alább az idén már nem lesz gondom a küszöbre. — A forgalom? — Inkább dél­után és vasárnap nagy. Hétköznap 3600, vasárnap 7400 forintot fizettünk be, de ez a nyáron tovább emelkedik. — Mit fogyaszt a kedves vendég? — Sört, azt so­kat, hétköznap négy-öt ládával, va­sárnap tízzel is megisznák. Aztán sok krémes fogy. A múlt vasárnap őt pléhvel is kivittem az asztalokhoz. — Egy pléh az mennyi? — Pontosan nyolcvan krémes. Itt gyártják a har­kányi cukrászüzem­ben. Mostanában húsz kiló fagylaltot mérünk ki és 150 duplát főzünk na­ponta. de a torta is igen fogy... — A tizenhatsze­letes torta? — Hogy gondol­ja, az csak otthon létezik, maszek ala­pon. Minálunk húsz szeletre vágott tor­tát árusítunk. — Mennyi a fize­tése? — Havonta nyolc- százötven forint és hozzá jön a száza­lék. (Hogy mennyi a százalék, azt nem tudja pontosan)... — ... plusz a bor­ravaló, nemde? Csend. Felnéz a pultra, a kávéfőző kartársnőt keresi tekintete, vajon el­árulhatja-e a tit­kot? — Nyolcvan-száz forint szokott lenni naponta, mikor hogy. Függ a forga­lomtól is, a vendé­gektől is. De ezt megosztjuk magunk között. — És ha valaki nem ad borravalót? — Nem tesz sem­mit, én nem a bor­ravalóért dolgozori, de ha kapok, örü­lök neki. Ennyi r egész. Akar mt 7 x'alamit megtud. - i tőlem? — Ó, hogyne! Mondja, mit jelent az a tábla ott a kávéfösőgépen: mexikói kávé: — Nem isme:- ? Egy dupla fekete és hozzákeverünk két gramm kakaópor! a forrósítás előtt. Nagyon kedvelik, próbálja meg. A, ára is csak hú', fillérrel több. Megkóstolt- egy a sokféle 1. lőnlegesség körű’. Gáldorvft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom