Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

r MÄJTTS ts. NAPLÓ 5 Irodalmi matiné negyven évvel ezelőtt Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső Pécsett Pécs mindig kulturális köz­pont volt, amely vonzotta a fővárosi és vidéki írókat, köl­tőket, hogy irodalmi estek, matinék keretében bemutas­sák legújabb alkotásaikat. 1924 májusában a pécsi utcák hirdetőoszlopain, a házfalakon zöld plakátok adták hírül, hogy 29-én délelőtt 11 óra­kor Juhász Gyula és Koszto­lányi Dezső részvételével iro­dalmi matiné lesz a Pannónia szálló nagytermében. Az ak­kori pécsi újságok már hetek­kel előbb Juhász és Koszto­lányi verseket közöltek, is­mertették irodalmi munkás­ságukat Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső május 28-án a buda­pesti gyorsvonattal érkezett Pécsre. A főpályaudvaron Thie- nemann Tivadar, dr. Faluhelyi Ferenc és Zolnay Béla egye­temi tanárok fogadták őket A Nádor szállóba hajtattak, ahol az étteremben késő estig elbeszélgettek az egyetemi tanárokkal és az újságírókkal. Amikor meginterjúvolták őket. Juhász Gyula kijelentet­te, hogy a Pécsett megindult irodalmi mozgalomban ő az irodalmi élet decentralizálásá­nak első jelét látja. Kosztolá­nyi Dezső pedig — aki egy­szer már járt Pécsett"— el­mondotta, hogy ez a város nem idegen előtte. Már isme­ri, mert Babits Mihály sokat beszélt neki Pécsről és Babits regényeiben szerepelnek a pé- ' esi hegyek is. Babits Mihály ugyanis ebben az időben kez­dett hozzá a „Halál fiai” című művének megírásához. Ebben részben a Pécsett töltött gyer­mekkorát örökítette meg. Kosztolányi jól ismerte a ma már 88. életévében levő Nl- kelszky Géza pécsi festőmű-, vész. a Zsolnay-gyár egykori iparművészének a nevét is. Nikelszky Budapestről bátor hangú verset küldött a „Pé­csi Napló”-nak: „A soroksári úti hadíkórházból” címmel. * Az mr május lü-én megje­lent verséhe á „Pesti Napló” névében Kosztolányi Dezső aláírásával' levelet kapott, hogv ehhez hasonló verset küldjön a „Pesti Napló” ré­szére is. Kosztolányi Dezső, a Nádor szállóban szállt meg, Juhász Gyulát pedig régi szegedi ta­nítványa, Nagyfalusi Jenő, akkori pécsi egyetemi hallga­tó és fiatal költő látta vendé­gül á Lánc utca 6. szám alat­ti hónapos szobájában. Az irodalmi matinét* ame­lyet 1923-ban Pozsonyból Pécsre helyezett egyetem böl­csészeti karának lelkes taná­ra Thienemann Tivadar és Zolnay Béla szervezett, nagy érdeklődés előzte meg. 1924. május 29-én délelőtt zsúfo­lásig megtelt a Pannónia szál­ló nagyterme. A matinét dr. Faluhelyi Ferenc, az Erzsébet Tudományegyetem professzo­ra nyitotta meg. Röviden jel­lemezte Juhász Gyulát, akit mint „filozófus költőt” muta­tott be a nagyközönségnek. Juhász Gyula, hóna alatt nagy könyvcsomóval lépett a dobogóra és udvarlásán elhá­rította magától azt, mintha 6 „filozófus költő” lenne. Az­után szemelvényekkel tarkí­tott előadást tartott a magyar költészet nagyjairól: Csoko­naitól egészen Ady Endréig. Az előadás végén azután kö­szönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, a várost „ma­gyar Athén”-nek nevezte, majd felolvasta „Pécs” című szép költeményét: Nyájas Dunántúl szelíden ívelő Áldott ölü hegyei koszorúzzák A régi várost, melynek égbe zengő Harangszava szent, magyar szomorúság. A város régi, ó de örök ifjú Remények gazdag lombjai borítják, öreg kapukból fiatal hit indul És jobb jövőbe lelkesedve hírt ad. Mecset smaragdja tör a mély azúrban, Keresztje mellett félhold mélabúja, Magyar, török megbékélt múltja int. S hol barna alkony bontja fátylait, Virrasztva és vigyázva vár Víg virradást a bús magyar határ... Juhász Gyula forró sikert aratott ezzel a versével, amely pécsi látogatása után először a „Szeged” című napilap 1924. július 1-i számában jelent meg. Az irodalmi matinén Kosz­tolányi Dezső „Az égi jogász” című versét olvasta fel és há­rom új versét adta elő. A még ma is Pécsett élő Kal­már Rózsa, aki egykor a Pé­csi Nemzeti Színház híres művésznője volt Kosztolányi- műfordításokat és Juhász­verseket tolmácsolt. A matiné után, a két költő­vendég autogramokat adott, vé­gighaladtak a Sétatér virágzó gesztenyefái alatt majd betér­tek a Kioszkba, ahol a város szellemi életének vezetőivel irodalmi és kulturális kérdé­sekről beszélgettek el. Útjuk innen a pécsi Erzsébet Tudo­mányegyetemre vezetett. Meg­tekintettek több tanszéket, majd ellátogattak az Egyete­mi Könyvtárba. Május 30-án azután Juhász Gyula és Kosz­tolányi Dezső visszatért Buda­pestre. Pusztai József Autós üdülő Balatonlellén A Magyar Autóklub pécsi szervezete június 3-án, szer­dán 18 órakor a Nádor vadász- termében tartja legközelebbi klubösszejövetelét. Ezen Ismer­tetik a Balatonlellén építendő motellszerű öröklokásuk antós üdülő terveit, továbbá az an- gusztus 8-1 jugoszláv és bol­gár tengerparti túrák legújabb részleteit. A vezetőség a tagok megjelenését várja. Brigádok közelről MA SEM VILÁGOS előttem az a brigádvezető-csere, ami körülbelül egy éve zajlott le a Sopiama Gépgyár szerelő- műhelyében. Ha Palkó Lajost, a párttitkárt hallgatom, indo­koltnak tűnik, s bizonytalan­ná, ha az új brigádvezető be­szél róla. Palkó Lajos szerint túlságo­san elnéző ember volt Forró Gyula, a brigád régebbi veze- tője. Nem úgy elnéző, hogy el­tussolta a hibákat, hogy hi­bákért senkit sem vont fele­lősségre, hanem azért, mert leginkább csak a maga mun­kájával, a maga gondjával tö­rődött És mit mondott Mihály Fe­renc, az új brigád vezető? — Évek óta együtt dolgoztam Gyulával, és még ma, a „vál­tás” után is együtt dolgozunk. Furcsa, hogy éppen nekem, az új brigádvezetőnek kell meg­mondanom; nem mindenben értek egyet a „csere” indok­lásával Tagadhatatlan, hogy voltak hibás munkáink, és az is igaz, hogy ezekért elsősor­ban a brigádvezetőt teszik fe­lelőssé. Sorol gatja a hibákat. — Bizony megtörtént, hogy egyes munkadarabokat nem egészen makulátlanul adtuk át a MEO-nak. Egyik-másikában „bentfelejtettük” a beletört csavart vagy éppen „kifelej­tettük” belőle a rögzítőcsapot, mégis azt mondom, nem volt olyan forró a kása, ahogyan főzték. Hiszen minden esetben visszakaptuk és ki is javítot­tuk a hibás alkatrészeket. De arra még ma sem kaptunk vá­laszt, hogy a summás hibákért kérdőre vonták-e a felelősöket. ANNAK IDEJÉN egy ex portra készülő folyamatos hús­töltőgép prototípusán dolgoz­tak. Dolgoztak? Nagyon jóhi­szeműen mondtam, mert Mi­hály Ferenc szerint, minden Elkeseredve —-. önhibából „Elnézésükét kéretni, hogy magukat zavarom e néfiány sorral, de nagyon elkesere­dett vagyok. Május 6-án este is idegroham kapott el s csak az anyai ösztön vagy a sze­retet volt az, ami kezem meg­állította, hogy az ereimet bo­rotvával felvágjam..így kezdődik Z. Istvánná levele, amelyet szerkesztőségünknek küldött. Elkeseredésének okát nem írta meg. őket keresem Villányban, fent a domboldalon, a Hunya­di János utcában. Alkalmi lja- lauzom egy fiatalasszony 'az egyik ház udvarára mutat — ott laknak. Az udvaron tégla- rakást látok és egy hatalmas gödröt. „Ott a gödörben” — mondja a fiatalasszony, aztán látva megdöbbenésemet, már búcsúzik is. iMfaoA SZÍNHÁZ I A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1564. május 28-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. • Elfelejtett melódiák. Érdekes utazás a múltba. RTB-hanglemezekről. 18.00: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben . . . Kivánsághangverseny. Pillanatfelvétel. 18.30: Zenélő levelezőlap. 18.50: Látogatás egy esti iskolá­ban. — Riportműsor. 19.00: A MÁV pécsi fúvószenekara látszik. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Operetté és ölmrészletek. 19.40: Kurucz Pál jegyzete. 19.45: A Mantovani zenekar Strauss keringőket játszik. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ! Nemzeti Színház; Amerikai Elektra (este 7 órakor). Rátkai- bérlct. , MOZI: Park: Vigyázat, feltaláló (fél i> fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: A szeretet jogán (fél 5, fé! 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Jánosik: IT. (fél 5, 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. 10 perc alatt a világ körül, Gyó^vító napfény. Első léoések. Az tlső év a kozmoszban, övé az elsőbbség? (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A benzin­kút hercegnője (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Harmadik félidő (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Hogyan lettem vezérigazgató (7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas n.): Dunai ki­rándulás (7 órakor). Kossuth (Mohács): Uj Gilgames (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Táncsics (Siklós): Codine (fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek 1 Zrínyi (Szigetvár): Pénzcsináló (fél 9 órakor, szélesvásznú). dunAntüu napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11, Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: ■ Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKBA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. _ T erjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 05* A gödör széléhez megyek,, vagy tíz „lépcső” visz a mély­be. A téglarakás mögül 30 év körüli férfi lép elő, ő Zádori István. Egy pécsi bányában dolgozik, most éppen éjsza­kás, ezért van otthon. — Itt lakik? — kérdem a gödörre mutatva. — Igen. Feleségemmel és a két gyermekemmel, egy 7 éves kislánnyal és egy 10 éves kisfiámmal. Megy előre a lépcsőn, kér, nézzem meg a „lakását”. A lépcsőkön leérve boltíves, tég­lával kirakott pincébe értünk. Hideg, nyirkos a levegő. Bent, a pince mélyében két ágy, rozzant stelázsi, tűzhely, a falon ruhák. „A kislányom már tüdőgyulladást kapott” — mondja. Nem csodálom, ez nem la­kás, ez maga a tüdőbaj! Hogyan került ide? Elmondja, hogy innen nem messze — ide is látszik — lakott saját házában. Nem nagy ház, de falusi szinten megfelelő otthont nyújtott. Az ősszel eladta. Azr új tulajdo­nos, már be is költözött, ö egy ideig a házhoz tartozó kis melléképületben lakott Szerződést is kötöttek, misze­rint kötelezi magát, hogy jú­nius 1-ig a házat elhagyja. — Úgy gondoltam, hogy a bánya majd ad lakást Pé­csett — mondja —. De nem kaptam. Most hova menjek? A tulajdonossal napirenden volt a veszekedés, a felesé­gem már szinte idegbajt ka­pott. Még verekedésre is sor került Már nem is mertünk hazamenni. Amikor végkép­pen eldőlt, hogy Pécsett nem kapok lakást, ezt a házhelyet megvettem, ide alkarok új házat építeni. Már téglát is hozattam... Én nem vagyok verekedés természetű, nem bírtam már a zaklatást in­kább ide költöztem addig, míg rendes tetőt nem építek a fejünk fölé. Az új tulajdo­nost meg feljelentettem. Ez bizony fura história. Va­lakinek rendes háza volt a melléképület szobájában most ( * (Mali is lakhatna, s ide költözött a pincébe! Mit mond a másik fél, az új tulajdonos? ö is fiatal ember, családos, kőműves. — Tessék megnézni — mu­tat a ház végén levő mellék- épületre. — Lelakatolták, Ok sem laknak benne, engem is kizár belőle,, pedig azt is megvettem. Nemrég összeszó­lalkoztunk egy kötég szöges­dróton. Nekem jött, a torko­mat szorongatta. Nem mon­dom, védekeztem. Bizony voltak nézeteltérések. Kérem, annyi villanyt használtak, hogy sok. Az egyik hónapban 134 forint árát, — igaz, közö­sen fizettük. Hogy nem mer­nek hazajönn? Ugyan ké­rem ... A verekedés és zaklatások okát az egyik fél így, a má­sik úgy mondja el. Mindket­ten a magukra kedvező oldalt emlegetik. Ezen kiigazodni nem lehet Majd a bíróság igazságot tesz. A tény: a ház eladása és a volt tulajdonos mostani pin­celakása, amely kétség kívül, nem emberhez méltó lakhely. Nem egy esetről van tudo­másunk, amikor valaki bá­nyásznak jelentkezik, falun levő hálát eladja, aztán siet a bánya vezetőihez, lakást kér a városban és panaszko­dik. Az egyik szomszédasz- szony fogalmazta meg talán a legjobban a tanulságot: „Csak akkor adom el a háza­mat ha biztos vagyok abban, hogy azután is fedelet tudok adni a családomnak. De előbb eladni, aztán nem gondolni a holnapra, — ez a vége”. Nem kétséges: mostani „la­kásuk” elkeseríti őket, ezért a letargikus hangú levél. De ha alaposabban megvizsgálják, be kell vallaniuk, hogy hibát követték el. A városban nin­csenek arra felkészülve, hogy valaki falun eladja a házát s akkor mindjárt itt kapjon helyette egy másikat — a ta­nácstól önhibájukból kerültek eb­be a helyzetbe. Történetükből mások is okulhatnak. fGarsy) másnak nevezhették volna, csak annak nem. — Kínlódtunk rajtat Több mint két éven át naponta szid­tuk a tervezőjét. Nem tudnám már megmondani, hányszor alakítgatták, módosították, de azt tudom, hogy még ma sem tökéletes a konstrukció. Szó­val egyre jobban fogyatkozott a lelkesedésünk, és vele együtt a felsőbb ügyintézők türelme is. Nem csoda, hiszen nekik kellett pirulni érte, amikor a megrendelő visszaküldte. Kel­lett hát valami bűnbak és így célozták meg a mi brigádun­kat, a brigádvezetőnket Azóta lecsillapodtak a ke­délyek és a brigád is napi­rendre tért a kellemetlensé­gek felett Forró Gyula is rég lemondott már arról, hogy le­váltásáért otthagyja a gyárat. Még a brigádjához is hűséges maradt, pedig felkínáltak neki egy helyet a TMK-műhelyben. Inkább úgy néz ki, hogy ha hallgatólagosan is, de ebben a brigádban mindenki bizonyí­tani akar. Mind a tíz ember. Nézem a havi, a negyedévi teljesítményeiket Mindenütt száz százalék felett állnak, és egyszer sem maradtak ki a negyedéves jutalmazásból. Az átlagkeresetük is elfogad­ható, havi 1800 forint Valami mégsincs rendben náluk, vala­miért mégis elégedetlenked­nek. Mihály Ferenc fogalmaz­ta meg ezt az elégedetlenséget. Méghozzá „élő” példával. Oda tett elém egy kisméretű, alig valamivel több, mint 3Ö milli­méter átmérőjű golyóscsap- ágyát — Jól nézze meg, — kezdte nyomatokkal. — Egy ilyen kis koszos csapágyat pár forintért megvásárolhat akárki a vas- boltban, mi meg három hóna­pot vártunk erre a két darab­ra. ELMAGYARÁZZA, hogy még januárban hozzáfogtak egy Sürgős rendeltetésű vibrá­ciós Szita' gyártásához, és ezen a két csapágyon bukott meg a határidős befejezése. Most kap­ták meg május közepén. De van még ezen felül is bőven panaszolni valójuk. — Elhiszi-e, hogy néha egész napok múlnak él ódöngésben? Egyszerűen képtelen vagyok munkát adni a brigádomnak. Pedig itt állnak körülöttünk szerteszéjjel a kész alkatré­szek, „csak” éppen anyag hiányzik ahhoz, hogy össze is állítsuk. Igen gyakran csak az utolsó pillanatban kapjuk meg az anyagot, és akkor hajtha­tunk, amennyi belénk fér. Ha nem így. csinálnánk, megnéz­hetnénk a fizetési borítékot. Keresi, kutatja az okokat és már-már^ hajlamos lenne arra, hogy ^.rösztösítésre’ ’ fogjon mindent; ■ — Amióta ilyen fenenagy •gyár lettünk, mindennap azt várjuk, hogy majd csak vál­toztatnak valamit az anyagel­látáson, a munkaszervezésen, de nézze cijak: ebben az évben még nem is volt érdemesebb gyártmányunk. Pedig most is tudjuk jó előre, hogy a jövő hónapban mit kell csinálnunk. Tudjuk, csak éppen az alapot nem leljük hozzá. Valahogy úgy néz ki, hogy máról hol­napra élünk. Mintha nem is az lenne a fontos, hogy terv­szerűen gyártsunk, hanem az, hogy munkát biztosítsanak a brigádoknak. Különben mi szükség lenne arra, hogy most az új negyedév közepén, a harmadik negyedévből hozzák előre a munkákat. Ezt csinál­tuk éveken át és ezt csináljuk most is a „trösztösdtés’’ után... Bádogos, vízvezetéksze­relő, gázszerelő SZAKMUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint „Szabolcs” áru­szállító motorkerékpárra VEZETŐT azonnali belépés­re felvesz a PÉCSI BÁDOGOS ÉS SZERELŐ KTSZ, Pécs, Kossuth L, u, S3. Amikor azzal próbálom „eny híteni” a dolgot, hogy ilyen­kor mutatkozik meg igazán a jó brigádmunka haszna, kicsit értetlenül néz rám. — Hát igaz, sokat jelent az, hogy a közös összefogás, a kö­zös nekibuzdulás behoz vala­mit a késésekből, de hogy is mondjam csak... — Szóval, va­lahogy úgy van, legalábbis mi úgy érezzük, mintha egy kicsit gazdátlanok lennénk. Van is brigádmozgalom, meg nincs is. Most én nézek i;á értetlenül, hiszen ném is egy kiváló bri­gádjukról van tudomásom. Már kezdem is sorolni, amikor közbeszól. — Vannak, vannak, szó se érte. de ha egy kicsit közelebb­ről is szemügyre venné őket.. A MÁJUS ELSEJEI brigád­értékelő gyűlést hozza fel pél­dának. A szocialista címet elért brigádok munkaértéke­lését kitüntetését, jutalmazá­sát — Szóba sem kerültünk ezen az értékelésen. Pedig mond­tam már, hogy eddig sohasem maradtunk ki a negyedéves jutalmazásokból. Gyanakszom, hogy talán azért, mert a szocialista bri­gád-feltételekben nem csupán a teljesítmény számít Megle­pődtem a válaszon. — A mi brigádunk nem szo­cialista. — Hanem mi? —- Csak amolyan egyszerű brigád. — Nem értem. — Olyan a mi brigádunk, hogy éppen úgy megteszi a maga versenyvállalásait, mint a „címes”, vagy a „címzetes” brigádok, csak nem olyan kö­töttségben. — Ezek szerint vannak .kö­tött” és „kötetlen” brigádok is a gyárban? Hosszas magyarázat után mindent megértek. Az ő bri­gádjuk egyszerűen csak Mihály brigád. Egy éve az. Azelőtt Forró-brigádnak nevegjék. Amikor a Sopianában is éle­dezni, későb erősödni kezdett a szocialista brigádmozgalom, ők valahogy mindig kimarad­tak belőle. Nem is tudják, ho­gyan. Legalábbis Mihály Fe­renc szerint nem. — Nem bújtunk Id semmi kötelezettség, semmi vállalás alól. Mindig benne voltunk a versenyvállalásokban, és mind­annyiszor teljesítettük is. Még­sem reagált rá úgyszólván senki. Úgy látszik, kielégítés­nek tekintették a jutalmazá­sunkat. Mi annál kevésbé. Talán azt sem »tudják, hogy most legutóbb, május elsején is megsértettek bennünket VALÓBAN úgy tűnt, hogy a pártszervezetben, a szakszer­vezetben sem tudnak túl sokat a Mihály-brigádról. Valószínű még azt sem, hogy évek óta a „kötetlenek” szerepét töltik be a szocialista brigádok között Legalábbis ez derült ki a párt titkár csodálkozásából, amikor megkérdeztem: — Foglalkoz­tak-e egyáltalán azzal a gon­dolattal, hogy ez a tíz éve együtt dolgozó kollektíva részt vállaljon a szocialista brigád­mozgalomban ? — Palkó elvtá/rs azt vála­szolta: — Elsősorban a szakszerve­zet dolga lenne, hogy törődjön a mozgalommal És nem lenne nehéz a dolga. Különösen Mihályékkal. Úgyszólván csak egy kis többlet-adminisztráció­ról lenne szó. Nem hiszem, hogy ez élég volna. Más is kell Több kell ehhez a „többlet-adminisztrá­ciónál”. | ' í r S. Gy. A Komlói Helyiipari Vállalat azonnali belépésre ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁST KERES. A jelentkezés történhet szóban vagy írásban. — Komlói Helyiipari Vál­lalat, Kossuth Lajos u. 2L szám alatt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom