Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-28 / 123. szám
1944. MÁJUS 28. wapl6 Készülődés a nemzetközi A szülői munkaközösségek, a területi nőtanácsok, az iskolák szerte a megyében lelkesen készülnek az idei nemzetközi gyermeknapra, amelyet május 31-én, vasárnap rendeznek meg. A nemzetközi gyermeknap ez évben egybeesik a pécsi Uttörőház fennállásának tízéves jubileumával. Ezért az Uttörőházban a gyermekek, a kisdobosok és úttörők részére egész napos műsort állítottak össze. Többek között vasárnap délután 3 érakor az Uttörőház mese- szobájában mesedélutánt tartalak a kisdobosok részére. Azok a kisdobosok és úttörők. akik egyenruhában jelennek meg. vasárnap déli 12 éráig teljesen díjmentesen látogathatják meg a Mecseki •Adatkertet és Vidámparkot. Számos nagy játékot: az óriáskereket, a mikrobuszt, a közlekedési játékot, a láncos hintát, a kerékpár-játékot, valamint a hajóhintát, a kisdobosok és úttörők ötven százalékos kedvezménnyel vehetik majd igénybe a Vidámparkban. Ezen kívül teke- és céllövőversenyt is rendeznek a gyermekek részére. A versenyek győzteseinek ajándékokat adnak át Érdekes újítások a pécsi üzemekben A Szakszervezetek Megyei Tanácsának értékelése szerint 1963-ban a megyében 4364 újítást nyújtottak be. Ebből elfogadtak 1953-at, bevezettek 1633-at. Ezek a számok bizonyos csökkenést mutatnak 1962-höz képest. Különösen a benyújtott és elfogadott újítások aránya nem kielégítő. Az újítómozgalom 1964. évi fejlődéséről és eredményeiről nem áll megyei összesítés rendelkezésünkre, azonbannéhány pécsi üzem újítási felelősének tájékoztatása azt bizonyítja, hogy több érdekes újítást nyújtották be és fogadtak el a pécsi üzemekben. Ólfajta dísztárgyak készülnek a porcelángyárban Édesipari kiállítás Pécsett A Baranya—Tolna megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat a Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalattal közösen édesipari kiállítást rendez június 6 és 14 között a Pannónia Szálló nagytermében. A kiállításon bemutatják a hazai édesipari termékeket — cukorkát, nugát árut. csokoládét és kakaó terméket, mintegy hatvan mázsa árut. A kiállítást vásárlással kötik egybe. Már folynak az előkészületek az édesipari kiállításra, hogy ízlésesen mutathassák be a magyar édesipar külföldön is elismert termékeit. A tervek szerint a kiállítás ideje alatt a gyerekeknek bábjátékokat mutatnak be. A kereskedelmi szervek felhasználják a nyolcnapos édesipari kiállítást arra is. hogy összegyűjtsék a vásárlók véleményét a választékról, a minőségről, az ipar termékeiről, csomagolásról. A svájci-sapka elárvultán, összegyűrve hever a széken. Olajos, fakult, se- színű. Már egy kicsit szimbólum is, ami gazdájára utal. Ottó a neve, nem ifjú- ember, de vezetéknevét jobb elhallgatni, ötvenkét esztendős, borotválatlan,' sovány, fekete férfi. Mellettem ül a titkárnői szobában s amint hallja, hogy az igazgatóra várakozom, torkát köszörüli, köhécsel és ezt mondja: — Rendes ember, a lehető legrendesebb. — Kicsoda? —• Az igazgató, a Bense János. Pedig engem elbocsátott. — Miért? összehúzza a szemét, fanyarul elmosolyodik és — a tenyerét nemlétező pohárra görbítve — szájához emeli a karját. És, mondja is: — Piázás miatt,.. Bejutok Bense Jánoshoz —• a Mohácsi Selyemszövő igazgatójához — kérdem tőle, ki ez az ember: — Mondtam is, ma is csak ezt mondhatom: kitűnően érti a lakatos szakmát, de ért az esztergályo- záshoz, műszerészeihez, mindenhez. De iszik, iszik és iszik. írja le így, ahogy mondtam, háromszor. Sorsa mérlegre való. Ami rossz: hatszor volt büntetve. Kilóg az üzemből — iszik. Napokig nem lépi át a gyár küszöbét — iszik. A mérleg másik serpenyőjébe pedig... kilenc gyerek, őt általános iskolás, két lány gimnáziumban tamil, két Automatikus vezérlés Várhelyi József, a Dohánygyár újítási felelőse elmondotta, hogy eddig a gyárban hét újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül ötöt elfogadtak és bevezettek, egyet elutasítottak és egy javaslatot a Dohányipari Vállalat központjához továbbítottak elbírálásra, mivel az országos jelentőségű. — A benyújtott és bevezetett újítások közül meg kell említeni Benke László újítását. A gyárban egy 40x14 méteres helyiségben tárolják a dohányt nedvesség-kiegyenlítés céljából. Itt nedvesítő és fűtőberendezések biztosítják a terem megfelelő páratartalmát. Ezt eddig a különböző műszerek segítségével, állandó személyes ellenőrzések alapján biztosították. Benke László javaslatot tett egy elektronikus érintkező védőkapcsoló alkalmazására, amely lehetővé teszi a kondicionáló berendezés automatikus vezérlését. Hasonló kiemelkedő javaslat Irimi Sándor főmérnök és Kromy Károly gyártásirányító újítása. Eddig a gyárban a dohánypuhítást szakaszosan végezték, az új javaslat, a lépcsőzetes válcu- mozás, folyamatosabbá teszi ezt a műveletet, a ráfordított időmennyiséget mintegy felére csökkenti, ezáltal lehetővé tesz: a dohány feldolgozásának korábbi megkezdését, a megfelelő nedvesség- és melegtartalommal, csökkentve a törmelékveszteséget. Megszűntek a szivotfyű-zavarolc Marton Béla, a Porcelángyár újítási felelőse arról számolt, be, hogy eddig 39 újítást nyújtották be, tizenötöt elfogadtak és bevezettek. — Különösen nagy jelentőségűek azok a javaslatok, amelyek a masszakészítés megjavítását és zavartalanságát biztosítják, mivel ez okoz a legtöbb gondot a gyár termelésében. Két igen jelentős újítás fűződik Nagy Tamás és Egervári László nevéhez A m assza malomban a szivaíy- tyúfe gyakorta elrontottak. Az újítók kidolgozták a massza- malomi membrán szivattyú új- lipi sú szelepülését, amely a gyakori zavarokat kiküszöböli. Az újítás a termelésben kiválóan bevált. A javaslatot ftbruár 5-én nyújtották be és március 26-án 2 ezer forint újítási díjat fizettünk ki részükre. Ugyancsak ezer forinttal jutalmaztuk másik újításukat, amelyben a massza- iszap szí tatásának módosítására tettek javaslatot. A benyújtott, de még be nem vezetett újítások köziül ki kell emelni Svoboda Vilmos két újítási javaslatát. Az egyik a hosszúrúdfaragó gép program- vezérlésének kidolgozása komoly műszaki fejlődést biztosít a korszerű hosszúrúdszi- getelő fajta gyártásában. Másik javaslata a masszakészílésnél az átfolyó mágneses finomszűrő alkalmazása és házi elkészítése lehetővé •teszi, hogy a korábban import útján beszerzett mágnest a jövőben a gyárban is elkészíthessük. Hidraulikus présgép A bőrgyárban eddig 54 újítást nyújtottak be, 40-et elfogadtak és 34-et bevezettek. Az elfogadott és bevezetett újítások között természetesen van olyan is, amelyeket még az elmúlt évben nyújtottak be és kísérletezés után az idén fejezték be értékelésüket. Szigeti László újítási felelős szerint különösen két javaslatnak van nagy jelentősége. — Az egyik újítás Istoko- vics József, Fehér János és Tóth Imre közös munkája. A hidraulikus présgépeket korábban külföldről hoztuk be értékes valutáért. Két évvel ezelőtt a Sopiana gépgyár készített a részünkre egy ilyen hidraulikus présgépet, de a megfelelő tapasztalatok hiányában ez többet állt, mint termelt. Az újítók szétszedték a gépet és a termelés követelményeinek megfelelően átalakították. Jelenleg a külföldi gépeknél magasa bb termelékenységgel dolgozik, s két hónap óta zavartalanul üzemel. Ha azt vesszük alapul, hogy a külföldről behozott gép ára 800 ezer devizaforint, a Sopiana által készített gép 600 ezer forintba került, akkor az újítók komoly megtakarítást eredményeztek munkájukkal népgazdaságunknak. Megérdemelték a 10 ezer forintos jutalmat. Figyelemre méltó, s szerintem a vállalat részéről nagyobb támogatást érdemelne egy jelenleg kísérletezés alatt álló újítás, amelyik Leipám István nevéhez fűződik, ö az exsicco szárító átalakítására tett javaslatot. A régebben alkalmazott perforált alumínium lemezekre csáptetők segítségével helyezték száradni a bőröket. Ahol nem volt csiptető, ott az anyag összezsugorodott, s a csiptetőv helye is megmaradt. Ezeket a részeket el kellett dobni. Az újítás a csiptetőst sima alumínium lemezekre történő felragasztással helyettesíti, így komoly anyagmegtakarítást lehet elérni. Évi megtakarítás körülbelül kétmillió forint. Mitzki Ervin Több mint száz féle dísztárgyat gyártanak a Pécsi Porcelángyárban. Értékük havonta meghaladja a négyszázöi- venezer forintot. A közelmúlt ban újabb tizenöt figurát fogadott el a zsűri, melyekből majd nagyobb mennyiséget rendel a kereskedelem. Hizlalás „futószalagon // Szalánta, Bosta, Németi, Szilvás és Eszterág. Négy falut s egy önálló majort foglal magába a szalántai Hunyadi Tsz. Pontosabban még egy egészen friss majort, mely most már véglegesen „Gagarin” néven vonul be a tsz történetébe, hisz az első téglát akkor rakták le itt, mikor az űrhajós földköri útjára indult. Valamikor a káposztájáról volt híres Szalánta. De az a kis Szalánta volt, a mostaninál két majorral és négy társközséggel szegényebb. Szalánta most a marhahizlalásáról híres. Sehol a környéken nem hizlalnak 18 hónapos korra olyan 500 kilós exportképes hízóbikákat, mint Szalántán, PERIFÉRIÁN legidősebb fiú művezető Pécsett. Jó szakmunkások. Az apa persze kilóg a családból, üzemből, kollektívából, s — ha volt egyáltalán — baráti köréből. — Elsüllyedt... — mondom neki. — Csoda? — méltatlankodik Ottó —. Rámjár a rúd. A rendőrség örökké zaklat. Úgy bánnak velem, mint egy bűnözővel. A múltkor is, kisebbik fiam patkánymérget talált. Elszórta a földön, egyik rendőr csirkéi megdöglöttek. Megint csa& én voltam a hibás ... — Hatszor volt büntetve. — Persze. De nem vagyok bűnöző. Még bűnös sem! Törvény előtt állt a következőkért: sógornőjét pofonvágta — 100 forint, verekszik a pályaudvaron — 300 forint, ismét pofonver valakit — 300 forint. Aztán kukoricával üzérkedik — négy havi börtön, ugyanezt elköveti mégegyszer — ismét négy havi börtön. Aztán üzérkedés, társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény — 3 év 10 hónap. — De én nem törtem be, nem gyilkoltam, miért vagyok bűnöző? Meg aztán, amiért a három évet kaptam, abban miért voltam bűnös? Mond valamit, hogy villanyt szerelt egy háznál, de 6 oem tudta, hogy a háztulajdonos úgy lopta ax áramot, mégis „bevarrták”. Később azt mondja: nem is szerelt ő semmit abban a bizonyos épületben, összefüggéstelenül beszél, mondatai, gondolatai csaponganak egyik témáról a másikra. — Tulajdonképpen miért iszik? — Mondtam már: a rendőrség rámfekszik. És a gyerekeim ezt szégyenük... — Nem azt szégyenük, hogy mindig leissza magát? Nem is válaszol erre, elengedi a füle mellett. Most egyik asztalost szapulja, aki ellene vallott a bíróságon: — Képzelje el uram, azt mondja, hogy én a piactéren ittam munkaidő alatt! Pedig ez nem is igaz. — Hanem? — Itt ittam ni, a révbüfében — és kimutat az ablakon, át a hajóállomás épületei irányába. A megyei börtönből még az őszön kérték az üzem vezetőségét, adjanak lehetőséget Ottónak: dolgozhassák, láboljon ki ebből az önmaga kereste fertőből. Hát dolgozzék itt, rendben van. Fizetésének negyven százalékát a bíróság letil- tatta, illetve a család kezéhez juttatja. Érthető. — De ez a pénz kevés nekem! — jajdul fel Ottó és furcsán izeg-mozog a széken. Mennyit is keres? Pontosabban: keresett. Havi ezerhétszázat, felesége 850 forintot, a két felnőtt fia körülbelül két^kétezret Tizenegy ed magára nem éppen sok. De a gyerekek szépen öltözködnek, a lakáson, berendezésen szembetűnőé» látszik a rendszerető asszony! kéz. Ebből a miliőből — mintha nem is ide tartozna — lóg ki ez az ember a maga vélt szerencsétlenségével. Pedig nem is alkoholista, vagyis közel sem áll azon a mélyponton, ahol már a szenvedély betegséggé fajul, ahonnét már nehéz az út visszafelé. Elnyűtten, elkeseredve ül és néz maga elé: — Valamit a jövőről, elképzeléseiről ... — Most a Cementiparinál dolgozom. Csak volt itt némi elintéznivalóm még az üzemben, azért jöttem be. De nem iszok már. Megfogadtam. Ránk néz és kérdezi: „Nem hiszik el?” Nos, erre az ígéretre aligha lehet mérget venni. A közösségnek nagy ereje van, de néha a gátlástalanság még erősebb. S nem tudni még — legföljebb csak reménykedni lehet —, hogy az új munkahely, az új kollektíva talán erősebb lesz és felemeli ezt a roskatag öregembert, akinek a kezei, a mindenttudó, ezermester keze igazán tiszteletre méltó, de es nem minden. Bath Peresre Ahol a gondozó csak akkor kap prémiumot, ha szállításkor a bika extrém minőségű, márpedig külföldre csak extrém állat mehet. Hagyomány Szalántán a káposztának van hagyománya, Németiben. Bostán, Eszterágpusztán a bikahizlalásnak. Kerner Ádá- mot, a tsz fiatal elnökét is ez a szó fogta meg. Ami hagyományos, annak jövője is van. És lett is. A marhahizlalási ágazat törzsgárdája mind régi bikanevelő. Itt van mindjárt a két Krizics Márk Németiből, Kundár György ugyanonnan, Sebők István Eszter- ágpusztáról, Szilvási Pál gondozó, akinek a keze alól közel száz hízómarha ment már exportra, ugyancsak Eszterág- ról. A marhahizlalás 22 embernek ad munkát, kenyeret egész éven át s közülük a felsorolt öt ember azonos körülmények között 20 százalékkal eredményesebben hizlal az átlagnál, pedig a többi sem rossz. Hát. ezt jelenti a hagyomány; Hizlald» futószalagon Kicsit hangzatosnak tűnik, mégis így van. A szalántai tsz az év minden szakában, csaknem minden hónapban folyamatosan szállít hízómarhát. Ezt úgy érték el, hogy már az előző évben gondoskodtak a következő évi hízóalapanyag ról részben saját szaporulatból, másrészt vásárlások útján. Most is benn áll már az istállójukban 160 növendék, amiből csak, 1965-re lesz kész vágómarha. A gondozóknak 30-as standjuk van,. s hogy méltányos legyen az elosztás, igyekeznek úgy megszervezni a dolgot, hogy legalább évente egyszer minden gondozó „szállíthasson”. Mert a szállító prémiumot kap, tavaly még az I. osztályú marha után is járt prémium, most csak az extrémek után kapnak egy munkaegységet (a 35 forint) darabonként. Amelyik gondozó leszállított, az fiatal -választás utáni bikákat kap, melyeket aztán a következő szállításig nevel, hizlal; Gyorshizlalás Szalántán nem törekednek nagysúlyú bikákra, a maximális átadási súly náluk 450 —500 kiló, de ennek nagyban megnöveli értékét és minőségét az, hogy egészen fiatal állatokkal érik el. A fiatal állat húsa kelendőbb a világpiacon, ennélfogva az átvételi ára is magasabb. A tsz-nek tehát érdeke, hogy a hizlalási időt lerövidítse és minél fiatalabb korban érjék el a bikák a vágóra érettséget. A vágómarha átvételkor két éves koron alul számít fiatalkorúnak. Szalántán 18 hónapos korban fejezik be a hizlalást és érik el a kívánatos súlyt. Sőt az idén a bőséges pillangós szénakészletek tárolásával 16 hónapra kívánják csökkenteni a hizlalási időt. A hizlalást választás után szinte azonnal megkezdik intenzívebb takarmányozással, tápokkal s ezzel kihasználják az állatok fiatalkori nagyobb növekedési eré- lyét, jobb takarmány hasznosa - tását S az eredmények őket igazolják, a tenyésztési és gazdasági eredmények egyaránt. Tavaly az évi átlagos súly- gyarapodás naponta és darabonként 84 deka volt, a kemá- nyítőértékesülés 21,2 százalék. Egy kiló marhahúst 15,94 forintért állítottak el, ebből a takarmányozási költség a magas — 13,11 forint. Ezen kívánnak mindenekelőtt csökkenteni. A minőséget fémjelzi viszont, hogy tavaly 263 hízó- marhát értékesítettek s ebből 173 exportra ment, amire igen magas felárat kaptak. Tavaly a tsz 6,9 milüós összbevételéből 2,07 milliót tett ki a már- hahizlalás bevétele. Egy hízó- marháért átlagosan 7894 forintot kaptak. A gondozók havi átlagkeresete 2500 forint volt. Itt megjegyzendő, hogy a gondozók fizetésük 80 szá- ' zalékát a súlygyarapodás szerint kapják, tehát anyagilag a legmesszebbmenőkig érdekeltek abban, hogy a gondozásukra bízott állatok minél rövidebb idő alatt minél nagyobb súlyt érjenek el. Perspehiíva A marhahizlalás távlatilag is fő ágazat marad a szalántai tsz-ben párhuzamban át ugyancsak nagy volumenű sertéshizlalási üzemággal. 1964- re például a betervezett 265- tel szemben 300 hízómarha értékesítésére kötöttek szerződést az állatforgalmi vállalattal. Ebből már 71-et le is szállítottak, 48 exportra ment, a bevétel közel háromnegyed- millió forint. Jelenleg már 1965-re kötik a szerződése, két; «“* &BÚ -U
