Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-23 / 119. szám

1964. MÄJTJS 23.

mapl6'

3

Az „aranytojó" tyúkok

Wo, hát er a eta azért kiesi t túloz. Nem tojnak azok a tyúkok aranyat. Mindenesetre egy fél Wartburgot tojtak Kis Nagy Lajoséknak Tengeriben,

Természetesen a baksai tsz- ről van szó! A baksai tsz immár bibliográfiát készíthetne a róla készített cikkekről, rádió-interjúkról, tv-ri- portokról. Könnyen rámondhatná az ember: Na ezt a tsz-t is szépen felfújják! Pedig nem fújják föl! Erről szó sincs. Csupán annyiról, hogy a baksai tsz nagyszerű eredményeket ért el baromfitenyésztésben. Nagyüzemi baromfitenyésztésben és — ez nagyon lényeges — háztáji baromfi- tenyésztésben is^

Háztáji tojásgyárait

A tsz-elnököt Baksai Antalnak hívják. Minden mezőgazdasági szakembernek megvan a kedvenc gazdasági ágazata, Baksai Antalnak is. A baromfitenyésztés. Mikor a három község (Baksa, Tengeri, Té- seny) termelőszövetkezetének élére került, azonnal elhatározta, hogy baromfitenyészetet létesítenek. A Bábolnai Állami Gazdaság segítségével jutottak a törzsállományhoz. Először Shawer állománnyal dolgoztak, ma zömében az angol elnevezésű Night-Chick törzzsel. A nagyüzemi tenyész tés kitűnően bevált, az állományt jó lett volna fejleszteni, csakhogy Baksán éppen úgy, mint az ország többi tsz-ében férőhelyhiánnyal küszködnek. Ez a férőhely- hiány szülte a nevezetes ötletet, melynek megvalósítása után egymásnak adják a kilincset a baksai tsz-ben a vendégek, föltéve a kérdést: Hogyan is kell ezt csinálni.

A múlt hét vendégei például: a Magyar Tudományos Akadémia képviselői, a megyei pártbizottság vezetői szovjet és jugoszláv vendégekkel.

Mindenesetre érdemes megnézni, hogyan csinálják abak- saiak.

Azt mondja Baksai Antal tsz elnök:

— Abból indultunk ki, hogy a kisparaszti gazdaságokból nagyon sok kitűnő állapotban lévő, ma kihasználatlan gazdasági épület maradt meg. Mivel a nagyüzemi baromfi- tenyésztés óriási, egyelőre még gazdaságunk számára nem reális beruházásokat követel, a tojásigény és baromfihúsigény viszont egyre növekszik, arra gondoltunk, hogy ezeket a régi egyéni istállókat, pajtákat, fészereket némi kis átalakítással alkalmassá tesszük belterjes baromfitartásra és „háztáji tojásgyárakat” létesítünk. így jól jár a' tsz, az állafti és tag is.

Az ügy egyszerű. Az igénylő tsz-tag (természetesen csak az igényelhet, aki a közösben is megállja a helyét), 22 hetes jércéket kap a tsz-től darabját 67 forintért. A szerződés szerint a tyúkok egy évig vannak nála, mivel az első évben ez a fajta tyúk tojástermelésben 70 százalékos termelésre képes, azaz minden száz tyúk közül hetven mindennap tojik. Egy év után a tag a tyúkokat hús-áron eladja a tsz-nek és új állományt kap.

Ennyi az egész. S még any- nyi, hogy a háztájiban egy tyúk férőhelye mindössze 10— 15 forint beruházást igényel, ugyanakkor a nagyüzemi új tojóházak létrehozása darabonként 200 forint!

A követelmények

— A jelenleg háztájiban 3 lévő tojók nagyüzemi tartása í mennyi beruházást igényelne?;

— Vegyük a maximális le-; he tőséget — mondja Baksai \ Antal —•, a három faluban'

15—20 ezer tyúkot tudnánk ? elhelyezni, ha mindenki vál- í lalkozna a tartásra. Ugyan-; ennyi baromfi nagyüzemi tar- ' tása ötmilliós beruházást igé-' nye!ne.

— T - a jelenleg háztájiban lévő állomány mennyi?

— Kétezerháromszáz darab.<

— Nem tartja a lehetősé-< gekhez képest kevésnek?

— De igen. Egyszerűen az

az oka, hogy az emberek még mindig idegenkednek az újtól. Pedig három autóbusszal mentünk el tapasztalatcserére Bábolnára, hogy a saját szemével lássa mindenki mennyi hasznot jelent a baromfitartás. Ebben az évben azonban jelentős gyarapodást várok, hiszen a hitetlenkedők most már meggyőződhettek, hogy ha furcsa is a belterjes baromfitenyésztés, nagyon megéri.

Mi furcsa van benne. Ehhez elég, ha belenézünk a „követelmények” feliratú papírlapba, melyen sorjában állnak miként kell tartani a fajtyúkokat. 1. Zárt helyiségben elkülönítve való tartás. 2. Tojótáp-etetés használati utasítás szerint. 3. Egy négyzetméterre eső maximális létszám 5 darab. 4. Légcsere- biztosítás. 5. Természetes fény kiegészítése mesterséges fénynyel. 6. Etető- és itatóberendezés biztosítása. 7. Termelést és takarmányozási napló vezetése. 8. Az ólak egészség- ügyi szempontból megfelelő tisztántartása és fertőtlenítése. 9. A termelési idő alatt (kb. 1 év) darabonként 100 tojás értékesítése a tsz-en keresztül az államnak. 10. Az

állomány felcserélésekor ugyanannyi hús leadása, mint amennyi betelepítéskor volt.

Ugyanakkor a tsz ad cseretermény ellenében tápot a tagoknak és a nagyüzemi értékesítésből eredő nagyüzemi felár feles a tsz és a tag között.

Egy Wartburg — tojásért

íme ezek a feltételek. Kétségtelenül más ez a tartás, mint a parlagi tyúké. A parlagi tyúkra látszólag nem sok gond van, takarmányozása is

egyszerűbb

__ De nézzünk j

c

sak egy kimutatást. Kis Nagy j Lajos tsz-tag 1963. június 30- j án vásárolt a tsz-től egy 210 j darabból álló állományt. Ezek a tyúkok havonta átlagban 4000 tojást tojtak áprilisig (eddig szól a kimutatás), ösz- szesen 48 668 forint bevételt jelentettek, a feletetett takar- , mány értéke 23 856 forint.

Ugyanez idő alatt az 50 par- , lagi tyúk összesen tojt négyezer tojást. 6469 forint bevétel és a feletetett takarmány 4379 forint. A különbség mindennél többet mond.

És mit mondanak Kis Nagyék?

— Egy régi fészerből alakítottuk át az ólat. Az összes beruházásunk körülbelül tízLassú szél fúj, borzolja a fák leveleit. Ismerős és mégis ismeretlen a táj. Emberek mennek el mellettem, messziről kapacsengést hallani, méhek döngicsélnek, a zöld fűben macska nyújtózkodik és én egy házat keresek. Huszonhat év távolából egy házat.

Egy napszámos ember há- zát).

Valahol itt kellett lennie a környéken. Igen, itt van az árok, szélén az akácfák megöregedtek, néhánynak a kérge Is kopik. Itt dobtam fejbe az Udvardi gyereket és ebből nagy ri- billió támadt. — Itt voltam egy évig gyerek, már amennyire gyerekkornak lehetett nevezni a bérbeadottak sorsát.

— Mondd, merre van Kovácsék háza?

A göndörhajú kislegény rámnéz, nagy fekete szemét tágra nyitja és felelet helyett a fejét rázza.

— Nem ismerted őket?

Megint mozog a bozontos

fej.

Kevesen ismerik már Kovács Jánosékat Kisharsány- ban. Hiába nyomozok utánuk, csak néhány halvány emlék él róluk. Elköltöztek, elfelejtették őket. Sok embert elfelejtettek és sokukat hiába keresném itt fenn a pincék között, ahol valamikor nemcsak napszámosok, laktak de akadt köztük mesterember is.

Tovább bolyongok, de lábam mindig visszavisz az árokparthoz, »>««4 egy Ub

ezer forint. De nagyon megérte.

Be kellett vezetni a villanyt is, mert a tyúkok a nappali világitással együtt 14 óráig igényelnek fényt.

Itt áll az ól mellett Idősebb Kis Nagy is.

— ö nagyon ellenezte — mondja a felesége.

— Igen, nem hittem ebben a villanyfényes tyúkban — mondja a férj —, de most már látom, hogy igaza volt a feleségemnek meg a fiamnak.

— Mikor cserélik az állományt?

— Szeptemberben,

Egy kis számolás után kiderül, hogy a leadott tyúkokért kapott árhoz még darabonként harminc-harmincöt forintot kell hozzátenni, hogy meg tudják venni belőle az új tojókat.

— S ugyanennyit igényelnek megint?

— Hát az a helytől függ. Mert ennek az ólnak egyik feléből garázs lesz.

Kis Nagyék Wartburgot vesznek, s állításuk szerint a kocsi felét a tyúkok „tojták”. Mégiscsak aranytojó tyúkok ezek!

Lázár Ervin

Az iskolatelcTÍzió Rendkívüli adása“

Érdekes ötletet valósítottak meg a Köztársaság téri általános iskola I/a osztályában. A tanító néni, Keresztúri Jó- zsefné, a szülői munkaközösség anyagi segítségét igénybe véve, saját kis „iskolatelevíziót” létesített. A televízió-lényegében egy keret, elemmel megvilágítva, vagyis olyan szerkezet, amely a televízió képernyőjére emlékeztet. A „tv”-avatásra meghívták az elsősök a József Attila utcai óvoda „végzős növendékeit”, vagyis azokat a gyerekeket, akik jövőre felváltják őket az iskolában. A hivatalos felavatás után a kis szerkezet valódi televízióvá lépett elő, verse^ rejtvények hangzottak el rajta keresztül, üdvözölték a kis óvodásokat, vagyis szépen felkészült, ünnepi műsort adott az I/a.

Ahhoz, hogy valaki a továbbiakban fellépjen „az Ls- kolatelevizióban” megfelelő tanulmányi eredmény szükséges. Ez az ötlet, kezdeményezés tehát serkentő hatással lehet a „tv-bemondókra”, s érdemes arra, hogy más isko- l Iában is átvegyék,

Műhely asztal 28 ezerért

Műszeres, forgatható középrészű asztalt kapott a Villamosgépjavító Ktsz Sallai utcai rádiójavító műhelye. A tv-készülékek javításához berendezett műhelyasztal jelentősen megkönnyíti a készülékek javítását. A műszeres asztal értéke meghaladja a huszonnyolcezer forintot.

ff

FELNŐNEK AZ EMBEREK

ház áll. Látszik, valamikor mindössze egy szobából állt, de nemrég ragasztottak hozzá egy féltetős konyhát

Csak ez a ház lehet az.

Körüljárom, veszettül ugat egy feketepöttyös korcs. Megállók, várok. Várok valakire, hogy útbaigazítson. És közben megrohannak az emlékek. A huszonhat év előtti emlékek.

Kovácsné köhögött, az ágya mellett mindig ott állt a hamuved teli ládika és ebbe köpött

A földes kis szobában, ami konyha, kamra, minden volt egyben egy asztal és két ágy állt. Az egyik ágyban aludtak a felnőttek, a másikban mi négyen gyerekek. Két fiú és két lány. A lányok aludtak fejtől, mi lábtól. Rettenetes harcot vívtak éjszakánként a lábak a meleg helyért

A ház előtt nyáron egy ócska hordó állt. A dongái kopottak voltak, messziről kellett hordani bele a vizet Ez volt a fürdő.

— Kik lakhatnak most ebben a házban?

A kérdésre saraid sem ad választ Mintha kihalt volna itt minden.

Ez a kút meg, hogy kerüli ide?! A kút azelőtt messze volt irdatlan nagy kerékkel, ami most már kisebbnek tűnik. Ott mentem el

megvan. Azt mondják: most

már ingyen hordják onnan is a vizet Valamikor két napszámot kellett szolgálni egy évi vizhordásért. A régi kerekes kutat, ami hosz- szú időn keresztül az egész pincék közét ellátta vízzel, ma már nem nagyon kedvelik. Most már inkább a nyomós kútra járnak.

Hirtelen kinyílik a ház ajtaja.

Cigánylány jön ki, kezében vödröt himbál. A nyomós kúthoz indul.

— Ti laktok ebben a házban?

— Ml.

— Hogy hívnak?

— Nem mondom meg.

— Megnézhetném belü- ről a lakást?

— Minek?

— Mert valamikor én is itt laktam.

Meghökken.

— Nem hiszem.

— Pedig itt laktam.

— Mikor?

— Huszonhat éve.

— Az nagyon régen volt.

Indulna, de visszatartom.

— Nem nézhetném meg mégis?

— Az apám agyonverne

ha beengedném.

— Hol dolgozik az apád?

— A gazdaságban.

— És az anyád?

— ö is.

— És te?

— Én még McoMtx Most járok hetedikbe.

A bányászok biztonsága

Az idős Bemáth bácsi három lépés után teljesein kifulladt, nekidőlt a kerítésnek pihenni. Zihált egy ideig- majd a mellére mutatott: „— Sok a por benne...”

Kovács Jánosékat lakásukon látogattam meg. Kováé» harminc egynéhány éves fiatalember, két, egészen pici gyerekük van. Kérdem a férfit, hogy melyik bányaüzemben dolgozik. A válasz: „— Nyugdíjas vagyok”. ö is a mellét ütögette.

Szilikózis.

Hirtelen ez a két ember jutott az eszembe, amikor kezembe vettem a szénbányászati tröszt meghívóját a három napig tartó tudományos konferenciára. Száz kutató orvos és műszaki szakember tanácskozott három napon keresztül, hogy valamivel előbbre vigyék a bányamunkások biztonságáért, egészségéért folytatott hosszú harc ügyét. Nem célom, — s felesleges is lenne az előadásokról részletesebben írni. hiszen mind olyannyira szakmai és tudományos jellegű, hogy szakmai lapokban, vagy folyóiratokban kell azokat publikálni. Ellenben arról a hangulatról, a komoly és megfontolt munkáról, amelyet a kutatók ezen a három napos konferencián végeztek, írni keli.

Az orvosok két napon át tanácskoztak és mondták el kutatásaik eredményét. Bemutatták az egyes porok szervezetre káros hatását és a veszélyesség elhárítási, mód jait. Sokoldalúan elemeztek egy-egy aprónak, jelentéktelennek tűnő kérdést, elmond ták, hogy milyen eredményeket értek el az állatkísérleteknél. Majd a műszaki kérdések következtek. Mit tettek eddig és milyen műszaki intézkedéseket lehet még tenni a szilikózisveszély csökkentése érdekében.

Mindenki előtt közismert. — de különösképpen a bányászok körében, hogy a foglalkozási megbetegedések közül a szilikózis megbetegedés a leggyakoribb és a

legsúlyosabb. A szilikózis pedig a bányászaton belül is éppen a feketeszén-medencékben nagyon számottevő. A mecseki szénmedence bányászainak létszáma még egyharm&dát sem teszi ki a magyarországi bányamunkások létszámának, ugyanakkor a szilikózisban történő megbetegedéseknek a nagyobb hányada itt található.

S így van ez világviszonylatban is- — a Liasz korabeli települések bányáiban fordul elő a legtöbb szilikózisártalom. A betegség megismerésével és megelőzésével sok ezer tudományos ku aló foglalkozik. Persze, még ma is sismeretlen sok minden, különösen a megelőzés.

A pécsi bányákban eddig már igen sokat tettek annak érdekében, hogy minél hatásosabban védekezzenek a porártalom ellen. Körülte' d 30 kilométer hosszúságú vízvezeték van a bányaüzem _k- ben, a fúrásoknál vízzel permeteznek, hogy lekössék a szálló port, vizet permeteznek a rakodásnál is. Valamit csökkent az elmúlt esztendők során a szilikózist» n megbetegedő bányamunkások száma, de még ma sem megnyugtató a helyzet. Külön is szólni kell a Mecseki Szénbányászati Tröszt vezetőiről, akik nem sajnálnak semmiféle anyagi támogatást a veszély elhárításánál! érdekében. A tröszt kutatási osztályán évek óta folynak a kísérletek és nem is sikertelenül. Munkájukat nem csupán hazánkban, de halárainkon kívül is nagyra értékelik. Bizonyítja est az a tény, hogy ezen a tudományos konferencián 12 külföldi kutató vett részt, többen előadást is tartottak.

Summázva a három nap>i konferencia munkáját, csík azt mondhatjuk, amivel Szirtes Lajos dr., a kutatási osztály vezetője is zárta értékelését. „Igen fontos, hogy. bizonyos időközökben a tapasztalatokat kicseréljük, hogy ezzel is közelebb jussunk a bányászok súlyos betegségének felszámolásához”.

<G. I.)

A bolgár néphadsereg művészegyüttese Pécsett

Bolgár hét a Fegyveres Erők Klubjában

A Bolgár Néphadseregnek a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett százBérem a kútíg. Ráakasztja a kútra a vödröt.

— Hányán laktok ebben a házban?

*— Hárman.

— És hány ágyatok van?

—■ Kettő.

A víz széles sugárban ömlik a vödörbe. Tiszta, csillogó víz.

A lány visszaballag. Elveszem tőle a vödröt. Az ajtóig kísérem.

— Jöjjön el este, akkor itthon lesz az apám, meg az anyám is. Akkor bejöhet.

Becsukná az ajtót, de megállítja a szó.

— Kik laknak itt a pincék között most?

— Mi.

— És rajtatok kívül?

— Sokan. Majdnem mind dgányok.

És eltűnik a fekete fej az ajtó mögött.

Lassan elindulok. Végigmegyek a járdán, amely a pincék közét köti össze a faluval. A járda szélén villanyoszlopok állnak őrt. A napszámosok egykori birodalmát most nagyobbrészt cigányok lakják. A napszámosok leköltöztek a faluba, a cigányok meg az erdőkből rohamot indítottak a napszámosok egykori birodalma ellen. Bevették. És most jobban élnek, mint annak idején a napszámosok.

Kamasz korát éli még az ember, de ez is egyik biztos Jele annak, hogy növekedőben van, hamarosan leveti kinőtt ruháit és felnőtté, emberré válik, Ssalal János

hatvan tagú ének- és tánc- együttese június . 17-én pécsi vendégszereplésre érkezik. A bolgár vendégművészek 1951 óta nem szerepeltek Magyar- országon és előadássorozatukat Pécsett kezdik meg, majd Nagykanizsán, Nagyatádon, Zalaegerszegen, Veszprémben, Pápán, Székesfehérvárott, Kecs keméten, Kiskunfélegyházán & Szegeden lépnek fel.

A Bolgár Néphadsereg Művészegyüttesének Pécsre érkezése alkalmából a Fegyveres Erők Klubja bolgár hetet rendez gazdag és változatos programmal. Június 13-án este 8 órakor bolgár táncdalestet rendeznek a klub kerthelyiségében, június 14-én délután 6 órakor pedig „Ki mit tud Bulgáriáról?” címmel szellemi vetélkedő lesz a klub színház- termében. A nyertesek között értékes díjakat osztanak ki.

A bolgár hét keretében június 15-én délután 6 órakor irodalmi ankétot rendeznek a Fegyveres Erők Klubjában.

^ Közreműködik a pécsi karha- S talom irodalmi színpada.

> amelynek tagjai részleteket ‘ adnak elő Georgi Markov: | „Férfiak” című katonaregé- | nyéből. Az ankét vezetője,

\ Pozsgai Miklós alhadnagy, a

I

' karhatalom kultúrfelelőse lesz Június 16-án délután 2 órakor baráti találkozóra kerül majd sor a Bolgár Néphadsereg Művészegyüttesének tagjai és a Fegyveres Erők Klubja pécsi kultúrmunkásai között

(

Június 17-én este 8 órakor pedig a pécsi szabadtéri színpadon a Bolgár Néphadsereg Művészegyüttesének műsoré, val zárul a pécsi bolgár hét