Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-22 / 118. szám
n«4. mAjtts sä. 3 Közel 20 millió forintot fordítanak útépítésre Pécsett átépítik i Kossuth teret -Befejezik a Lenin tér munkáit - Hároméves munka a Tolbohin úton 2009 vagon anyagot használnak tel egy év alatt Megkezdték a Kossuth tér rendezését. Már több éve dolgozik városunkban az Aszfaltútépítő Vállalat pécsi építésvezetősége és munkájával a városi tanács igen elégedett. Jól gépesített vállalat, gyorsan és minőségileg is jól dolgozik. Az idei feladatokról beszélgetünk Ferenca Gábor építésvezetővel. — Ebben az évben eddig 6 millió forint értékű munkára kötöttünk szerződést a pécsi városi tanáccsal, de további munkák elvégzésére is elegendő kapacitással rendelkezünk, így várjuk a tanács megrendelését* — Anyag is lesz hozzá? — Zúzottkő kivételével egyéb, az útépítéshez szüksészerződést, valamennyit nem is tudnánk hirtelen felsorolni. összesen mintegy 30 OOO négyzetméter útfelújítást vállaltunk. ebben már benne szerepel a Lenin és a Kossuth tér is. Ez a két munka azonban úgynevezett központi feladatnak számít. Kossuth tér átépítésén most dolgozunk és előreláthatólag június 20- ra befejezzük. Ugyancsak ebben az évben átadjuk a teljesen felújított Lenin teret is. — Mi lesz a belváros járdáival? — A Rákóczi útra gondol? — Külön szerződés alapján megkezdjük- a járdák alapozását, de az aszfaltozást már nem vállaljuk; ugyanis Budapestről kellene megfelelő gépeket Pécsre szállítani, ami igen jelentős többletköltséget jelent Ezért az a javaslatunk, hogy a Köztisztasági Vállalat, — amelyik rendelkezik Rei serekkel — végezze el a járdák aszfaltozását mi pedig cserébe utat építünk a városnak. Reméljük, elfogadják javaslatunkat — Milyen egyéb útépítési munkákat végeznek Pécsett? — A Közúti Igazgatóság megrendelésére több mint 16 millió forint értékben felújítjuk a Megyeri, a Keszüi, a Malomi és a Tolbuhin utat A Megyeri úttal már végeztünk, most a Keszüi és a Má- kxmi úton dolgozunk és hamarosan hozzáfogunk a Tolbuhin úthoz is. Ez azonban hároméves munkát igényel a kábelek elhelyezése miatt Ebben az évben az Aszfaltút- építő Vállalat pécsi építésvezetősége 2000 vagon anyagot használ fel az utak építésénél. ges anyaggal, cementtel, bitumennel kéllő mennyiséggel rendelkezünk. Zúzottkövet kiváló minőségben kaphatnánk a tettyei kőbányából, azonban a kőbánya teljes idei termelését más vállalatok: már lekötötték. Jövőre pedig — úgy tudjuk, — hogy természetvédelmi okokból leállítják a tettyei kőbányát. A tanácsnak megemlítettük ezt a gondunkat és ígéretet kaptunk, hogy segítenek kellő mennyiségű zúzottkövet biztosítani az útépítéshez. — Milyen munkákat végeznek el ebben az évben Pécsett? — A kerületekben kisebb utcafelújításokra kötöttünk Tíz fénykép a pécsi Szocialista Párt hőskorából nokai közül dr. Doktor Sándort, dr. Hajdú Gyulát, Polá- csi Jánost. Ábrázolják a helybeli burzsoázia és a Horthy- csapatok bevonulása ellen tiltakozó , tömegtüntetéseket, valamint a baranyai köztársaság 1921. augusztus 14-i megalakulását, amellyel a pécsi munkásság a Horthy-csapatok bevonulását és Horthy Magyar- országával szemben a munkásmozgalom erős hazai bázisát akarta megteremteni, míg a szerb megszállók annektá- lási céljaikhoz igyekeztek közelebb jutni. Az élő magyar munkásmozgalomból a 12 ezres taglétszámot meghaladó pécsi Szocialista Párt volt az egyetlen, amely 1920 decemberében a III. Internacionáléhoz csatlakozott. A pécsi Szocialista Párt 1919—1921 közötti hőskorából szerdán újabb tíz, nagyon értékes fénykép került a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának birtokába. A fényképek a dokumentálás hitelességével mutatják be a Horthy-fehérterror ellen tiltakozó tízezres nép- gyúléseket és ezek legfőbb szóMegkezdődtek a jelentkezések a dolgozók iskoláiba Megkezdődtek a jelentkezések a dolgozók általános és középiskoláiba. A felvételeket két ütemben bonyolítják le: május közepétől június végéig, majd augusztus 15-től szeptember 1-ig. Az ipari technikumok esti és levelező tagozataira jelentkezőknek augusztus 1 és szeptember 10-e között felvételi vizsgát kell tenniök. A Művelődésügyi Minisztérium külön ismertetőt adott ki a gimnáziumok esti és levelező tagozatával kapcsolatos fontosabb tudnivalókról. Ebből egyebek közt részletes felvilágosítást kapnak az érdeklődők a tanítás időbeosztásáról, a beszámolókról és az iskolába járó dolgozókat megillető kedvezményekről. A minisztérium tájékoztatása szerint a felnőtt oktatás tanterve, vizsgarend- szere az új tanévben változatlan marad; a dolgozók iskoláinak reformjával ösz- szefüggő változások csak fokozatosan a következő években, a reform tanterv bevezetésével párhuzamosan lépnek majd életbe. ZÖLDSÉGHEGYEK Már korán reggel a friss zöldségfélék tömege várja a p<Wi háziasszonyokat a piacokon Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: nyugaton Időnként felszakadozó felhőzet, mérséklődő északnyugati szél, átfutó esők. Keleten tőbbfelé eső, átmenetileg élénkülő északi szél, csökkenő hőmérséklet. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—12, legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. Csak a buta ember dolgozik... II li Nézem a rendészeti vezető feljegyzéseit. Abból a rendőrségi jegyzőkönyvből másoltam át, amely N. KáVörös és sárgaréz hegeszt PVC és vinidur-lemez A továbbiakban még 25 tétel sorakozik egymás alatt, jó- néhány ezer forint értékben. I-Iogyan fülelték lej A gépkocsi-előadó jelentette, hogy a Bulgáriából nemrég importált akkumulátorból hiányzik néhány cella. Négy darabot tulajdonított el belőle az ismeretlen tettes. És talán örökre ismeretlenségben marad, ha, ezt nem előzi meg egy jelentéktelennek tűnő eset. N. Károlyt „fuser áláson” kapta a művezetője. Egy savtartályt barkácsolt a padjánál és amikor kérdőre vonták érte, egyszerűen ráfogta, hogy a műhely számára készíti. S mindezt szemrebbenés nélkül mondta a művezető szemébe, roly lakásán készült egy házkutatás során. Látszatra olyan, mint akármelyik raktárjegyzék. pálcák 71,5 kgr. ára: 4000 Ft 37 kgr. ára: 1100 Ft akinek a legkisebb megbízatást is munkalápon kell igazolnia. így terelődött rá a gyanú. Különösen, amikor az eset után jobban szemügyre vették a munkapadját is, ahol egész sor olyan holmira bukkantak, aminek semmi köze a belső munkákhoz. N. Károly egyáltalán nem jött zavarba. Akkor sem, amikor az akkumulátor-cellák ellopását rábizonyították és akkor sem, amikor a házkutatás során az egyik rendőrségi tisztviselő megtalálta az első lopott holmit Megkérdezte N. Károlyt: — Mondja meg őszintén, érdemes tovább kutatnunk? Cinikusan- válaszolt: — Ahogy tetszik önöknek. Ogy sem találnak semmi mást Pedig találtak. Több mint két tucat különböző alkatrészt, köztük jónéhány olyat is, amely régóta hiánycikke a gyárnak. Méghozzá N. Károly jóvoltából vált hiánycikké. Mint az a 71 kilónyi sárga- és vörösréz hegesztőpálca is, amit csak miniszteri engedéllyel utaltak ki a gyár számára. S még akkor sem mutatott különösebb megbánást, amikor a házkutatás kellős közepén hazaérkezett a felesége és a kisfia. A bűnvádi eljárás idejére szabadonbocsátották, hazaengedték. S ő, mintha mi sem történt volna, másnap már megjelent a gyárban. Odaállt a megrökönyödött művezető elé és munkát kért. Csak úgy, olyan nyeglén, mint más reggeleken, amikor a munkalapra, az eligazításra várt. Na, hiszen meg is kapta az „eligazítást” a művezetőtől és a munkatársaitól is. Hiába szabadkozott, hiába magyarázott, hogy a vizsgálat ideje alatt joga van a munkához, szóba sem álltak vele. Azaz, jóné- hányan mégsem fukarkodtak a szóval. Ilyeneket vágtak a fejéhez: — Majd ha letöltötted a büntetési; akkor előállhatsz a jogaiddal Addig tolvaj maradsz ... — Te mondtad, a te szavad járása volt, hogy csak a buta smber dolgozik, a „gódés” nem strapái ja magát Hát nőst nem kell strapálnod masad. . A nyugodtabb vérmér séklc- ! Amikor megkérdeztem tőlük, tagadóan rázták fejüket. Űrrepülő? Kutatóorvos? Esetleg tengerész vagy autóversenyző? Nevettek. De hát miért nevetnek? Hiszen serdülő fejjel még szövögethetnék álmaikat, éppen abban a korban élnek, amikor az út végül is nyitva áld az ábrándok előtt. De Szabó Józsi, László Marika és Békés Ágnes — 16, 17 évesek — gy ári munkás o k lesznek. Illetve most is azok. Számukra a munkaidő hat óra. Hatvannégy fiatal fiú, lány dolgozik a Porcelán- gyárban. Közülük az egyik, Szabó Józsi. Izmos, nyurga gyerek, hangja mutál, válaszai őszinték. — Jártam egy évet a gi- mibe, de a fiúk elcsaltak focizná, aztán már nem volt kedvem tovább. El is húztak ... — Teljesen lemondtál a tanulásról? — Nem én! Tizennyolc éves koromban katonának megyek, aztán visszajövök az üzembe. És akkor majd az esti levelezőn, a technikumban tanulok. Okvetlenül elvégzem. — És utána? — Maradok itt — Hol szeretnél dofigazní legszívesebben ? — Majd a gípszmodeDe- zők műhelyében. Az nagyon szép munka. — Jelenleg? — Samott-téglát hordok. Józsi elmondja gyorsan, hogyan telik él egy napja: Csendőr Jancsi a legjobb barátja. Rúgják a labdát az üzem sportpályáján, mert Józsi egyébként balhátvéd is..; — aztán lehetőleg minden jó filmet megnéz, a színháziban bérlete van, csak azt sajnálja, hogy éppen a Hamletet nem láthatta. mert dolgozott dél- utános műszakban. Most vett négy könyvet a múlt héten, Körösy Csórná Sándor „Nagy út”-ját olvassa, a tv-músort-a azt mondja „rossz” — kivéve a TV- híradót, ami behozza számára az egész világot A Dózsa „csapnivaló”, de reménykedik, hogy a megyei bajnokságban” még focizik ellenük, ha így folytatják... László Marikát a mama meg a papa „protozoái ta” be a gyárba. A szülök másfél évtizede dolgoznak itt az üzemben, jöjjön a lány is. Bár azt mondja, inkább fodrásznak menne, hamar lemond erről, végül is izgatja az üzem, md lehet ott, milyen gépek, mit gyártanak, mit csinál az a sok ember ott, egyáltalán — mi van a kőfalon túl, a nagy kémény alatt? — Megszoktad az üzemet? — Ó, persze! Jó itt. Hat órát dolgozom 500 forintért Nem nehéz a munka. A masszagépb® ktosuroc a massza, összetakarítom, meg aztán én hozom el büféből a tejet, a védőételt a többieknek. De majd egyszer gépen akarok dolgozni. — Miért? — Érdekesebb. kiég a pénz is több lesz. — Most mennyit kerestek hárman? — Szüleimmel? — magában számol. — Körülbelül három és fél ezret. Vettünk egy telket és jövőre azt hiszem építünk. Szép házat fürdőszobával, mert tetszik tudni, most nagyon rossz, egészségtelen lakásban vagyunk. A harmadik: — Békés Ágnes. Tizenhat esztendős, nyúlánk, csinos lány. — Irodában nem lenne könnyebb? Adminisztrátornak? — Sóba eszembe sem jutott. A nővéremet fölvettek ápolónőnek a gyermekkórházba és akkoriban gondoltam, én is jelentkezem, mert nagyon-nagyoea szereltem a kisgyerekeket De mégis ide jöttem a Porcelángyárba. Nem akarok én semmi mást, csak itt dolgozni az özemben. Megtanulom majd a korongozást — Táncolni? —i Nagyon szeretek, de ha a mama velem van. —- Mindig elkíséri? — Mindig. A nővéremmel együtt megyünk. A* éa édesanyám valamikor tanult varrni és ő varrja mos* is ! a ruháinkat mi csak elmondjuk neki, hogy milyen legyen. Ha szombaton megyünk a Hullámba, vagy a Pannóniába, felöltözünk, a mama mindig olyan jóleső örömmel néz végig rajtunk, ; még meg is csókolgat ben- - nünket Jó barátnőnk is a mama. ! — A fiúkról valahait -.ti — Hát... legtöbbnek mindjárt az az első kérdése, amikor felkérnek táncolni. hogy „a mamáddal vagy?” De hát tudja, mi-r; lyenek a férfiak, nem? — Hm... Persze. — No látja! A létszám sohasem pontos, már ami a fiatalokat illeti. Hiszen többen elvándorolnak az üzemből, résziben más munkahelyre vagy esetleg iskolára. Némelyik lány férjhez megy elég korán és itt hagyja az üzemet De azért ennek a hatvamegyné- hány főnyi „gyerekgárdának” zömére mégis számi tani lehet. Méghozzá úgy, hogy a szakmán, pontosabban az iparágon bélül feltétlenül tanulnak vagy tanfolyamokon, vagy üzend ösztöndíjon szakipari középiskolákban, mert erre te van példa — és lassan, évek múltán jó szakemberekké válnak. Mondjam azt hogy ez is egy fajta törzs- gárda? Az. A gyár neve® őket Rab Ferenc tű ek a lelkiismeretére apelláltak. — Mi szükséged volt rá?! Jó szakember vagy jó fizetéssel... Ebbe az utóbbiba kötött bele. A „jó fizetésbe”. Érte fogott rá mindent. N. Károly negyedik éve dolgozik a gyárban. Hegesztő-, csőszerelőnek vették fel. és már az első napokban felfigyeltek rá. Ügyessége, munkafogásai, módszerei hamarosan az élvonalba állították. A fizetése? Igaz, nem tartozott a legmagasabb, de a legalacsonyabbak közé sem, mert az átlagos havi keresete el-elére- gette a 2000 forintot. Ezt ke- veselte. Legalábbis ólyan esetekben, amikor a művezető egyszer-egyszer lógásón kapta. — Többet érdemelnék a tudásom után. Ezért nincs kedvem semmihez sem, — védekezett. A művezető méltányolta is ezt az érvelését. — Sokat beszélgettem vele Elismertem a képességeit és arra bíztattam, hogy végezze el a technikumot, akkor többet kereshet. Lelkendezett is érte, de ez csak szalmaláng volt. Eszébe sem jutott, hogy beiratkozzék a technikumba. Helyette mindig nyeglébb, fennhéjázóbb lett, mint azok az emberek, akik pótolhatatlannak, nélkülözhetetlennek vélik magukat a „szürkék” között. És alighanem így született meg benne az az elhatározás, hogy „önállósítja” magát A maszekoláshoz azonban két igen fontos dolog kellett. Egyik az, hogy szép fokozatosan „kiutáltassa” magát a gyárból. Vagyis, ne érjesém- ml ellenállás, ha egy napon kikérné a munkakönyvét. A másik — némi „alaptőke” az induláshoz. Mindkét vonatkozásban ért el „eredményt”. Munkatársai lassacskán megunták a személyével kapcsolatos „népnevelési”, s közben az „alaptőke” is gyarapodott. És amikor már úgy érezte, hogy elérkezett az ideje a „szátnv- bontógatásnak”, egyszerre csak kihullott szárnyal alól a zsákmány. De vele együtt más is. Áz a maradék becsülete, amit a valóban kiváló szaktudásával még megtarthatott a művezetője, a munkatársai előtt. N. Károlyt kiseprűzték a gyárból. Abból a gyárból, amelyet nem neveztem meg, éppen a munkások kérésére s. gy. A QYÁR QYEREKEI
