Dunántúli Napló, 1964. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-19 / 115. szám

r tm, MÄJTTS 19. napló 3 Fokozódó érdeklődés a tudományos és ismeretterjesztés iránt Megtartotta IV. megyei küldöttértekezletét a Tudományom Ismeretterjesztő Társulat Dr. Kariinger Tihamér beszámold* ját tartja. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat IV. megyei küldő ttérte kézi ©tót vasárnap délelőtt rendezték meg a Pé­csi Orvostudományi Egyetem aulájában. Az értekezleten megjelent Rapai Gyula elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, Honfi József elv­társ, a TIT főtitkárhelyettese, dr. Telekdy Kováts László egyetemi tanár, az országos elnökség tagja. Dr. Lissák Kálmán, Kos- suth-díjas akadémikus, a TIT Országos Elnökségének tagja, elnöki megnyitója után dr. Kariinger Gy. Tihamér egye­temi tanár, a TIT Baranya megyei Szervezetének elnöke tartott beszámolót a társulat hároméves munkájáról, ki­egészítve azt a részletes és tartalmas anyagot, amelyet írásban valamennyi küldött­nek kiadtak. A TIT szakosz­tályai három év alatt 13 265 előadást tartottak 719 754 hall­gató előtt A legtöbb előadás a sásdi járásban hangzott el (1487), legtöbb hallgatója a pécsi járásban szervezett TlT- előadásoknak volt (64 986). Sokoldalú képzés — szocialista nevelés A számok azt bizonyítják, hogy az ismeretterjesztő munka rohamosan fejlődött az utóbbi években és a korábbi időszakhoz viszonyítva az elő­adások száma két és félsze­relésére emelkedett. Jelentő­sen megnőtt az ismeretterjesz­tő tevékenység a munkások körében. — Az utóbbi három évben különösen nagy gondot fordí­tottak az előadások világné­zeti tartalmára, színvonalára és ennek érdekében rendsze­resítettük az előadói konfe­renciákat és továbbképzést biztosítottunk az előadók szá­mára — mondotta ck. Kariin­ger Tihamér, majd így foly­tatta. — A társadalomtudo­mányi, irodalmi és művészeti ismeretterjesztésben előtérbe kell állítani a szocialista ne­velést. Fokozottabb mérték­ben kívánjuk elősegítem a szocialista demokratizmust, a társadalom-önigazgatás fejlesz tését. A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat munkája továbbra is a sokoldalúan kép­zett szocialista ember, kialakí­tását szolgálja, elősegíti a szocialista nemzeti egység megszilárdulását, törekszik a társadalomtudományos és a természettudományos ismeret- terjesztés valamint a terme­ié-1 propaganda megfelelő összhangjára. A beszámoló után dr. Telek dy Kováts László a TIT ki­lenc aktivistájának nyújtotta át az országos elnökség ki­tüntető oklevelet. Kitüntetés­ben részesült: Bizse Jánosné, dr. Barta Imre, dr. Horvai Viktor, dr. Liídván Sándor, Márk Bertáján, Péterfia Zol­tán, dr. Sebők Imre, dr. So­mogyi Árpád és Szijjártó Fe­renc. Komplex előadások A vitában általában arról beszéltek a hozzászólóik, ho­gyan lehetne tovább fokozni a Tudományos Ismeretterjesz­tő előadások hatékonyságát, a szemléltetést. Dr. Szabó Pál Zoltán vetette fél elsőnek a komplex előadások, megszer­vezését, amikor két-háirom elő­adó ismerteti a hallgatóság előtt az átfogó mezőgazdasági vagy ipari témát Kozári Jó­zsef a vidéki ismeretterjesztő munkáról beszélt. Elmondot­ta, hogy a szigetvári járásban igen hatékonyan szervezték meg a termelőszövetkezeti akadémiákat. Nem szorítkoz­tak a kijelölt témára, hanem mindig kapcsolták azt a ter­melőszövetkezet előtt álló fel­adatokhoz, hogy ezzel is elő­segítsék a közös gazdaság munkáját. így érték él, hogy a tsz-akadémiák előadásain mindig ötven felett volt a hallgatók száma. Dr. Dénes Győző ugyancsak a tsz-akadé- miákkal kapcsolatban említet­te meg, hogy az állattenyész­tés, az állategészségügy téma­körén belül telítetlenül foglal­kozni kell az állomány helyes takarmányozásával, az éssze­rű takarmányfelhasználás mód szereivel is. A tárgyi feltételek jobb biztosítását javasolta Búvárt András, és felhívta a figyel­met arra, hogy az előadások témáját mindig a helyi igé­nyek alapján válasszák meg. Kedves Miklós, a Kossuth-bá- nyai munkásakadémia tevé­kenységéből hozott fel példá­kat, hogy bizonyítsa: a társa­dalmi munkában megszerve­zett TIT-előadások nem csök­kentik az előadók lelkesedé­sét. Elmondotta, hogy a mun­kásakadémiákon törzsgárda alakult ki azokból a résztve­vőkből, akik meghatározott céllal látogatják az előadáso­kat. Hangsúlyozta a szemlél­tetés fontosságát és javasolta, hogy a különböző munkásaka­démiai, szakmai előadásokhoz a szénbányászati tröszt és a TIT közösen készítsen rövid filmeket. Németh Miklós hi­vatkozva dr. Szabó Pál Zoltán javaslatára elmondotta, hogy már elkezdődtek a komplex előadások. így 25 helyen tar­tottak agrár, egészségügyi, ké­miai előadók részvételével si­keres komplex előadásokat. Debiczki István ezeket az elő­adásokat az ismeretterjesztés új módszereinek nevezte és a hatékonyság növelésére hang­lemezek, filmek, kiállítások fokozottabb alkalmazását ja­vasolta. Rapai Gyula elvtám hozzá­szólásában hangsúlyozta: „Na­gyon fontosnak tartjuk az is­meretterjesztő munkát a szo­cialista kultúríarradalomban”. Hallatlanul megnőttek az igé­nyek és a gyors technikai, társadalmi haladást követve kell az embereket szocialistá­vá nevelnünk. A kultúrforra- dalmat egyesek leszűkítik a vezetők személyére, pedig eb­ben a munkában ezrek és tíz­ezrek vesznek részt és töb­bek között ott jelentkezik az eredménye, hogy tavaly min­den jelentkező általános isko­lást felvehettünk középisko­lába. Bírálta a kritikátlansá­got és a szubjektivizmust, mint az alkotó készség aka­dályozóját, visszahúzóját. — „Azt akarjuk, hogy az alkotó kedv, amely az utóbbi évek­ben nálunk erőteljesen kibon­takozott, tovább szélesedjen”. Megriasztották az elnökséget A vita után került sor a sza­vazásra. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat IV. megyei küldöttértekezlete 33 tagú elnökséget, öt tagú ellen­őrző bizottságot választott és 12 küldöttet delegált az or­szágos kongresszusra. A TIT Baranya megyei el­nökének ismét dr. Kariinger Gy. Tihamér egyetemi tanárt választották meg, a Baranya megyei szervezet titkára Ben- Icő László lett. Megjelent a (Mntifi TeÉmányos intézet évkönyve Ax Akadémián Kiadó gon­dozásában megjelent Érte­kezések 1963 címmel a Du­nántúli Tudományos Intézet legújabb évkönyve. Az év­könyv nyolc szerző tanulmá­nyát tartalmazza. Szabó Pál Zoltán a természeti földrajz­tudomány korszerű felada­tait ismerteti. Lovász György a Dráva-völgye geo­morfológiai fejlődését te­kinti át. Simor Ferenc a Dráva-völgy környékének s a baranyai szigethegységek klímájáról ír. Kolta János a mezőgazdasági munkaerő- mérlegek helyes elkészítésé­véi & földrajzi vonatkozá­saival foglalkozik. Babies András az észak-mecseki kőszénbányászat feudaliz­muskori történetet dolgozza feL Ruzsás Lajos néhány dunántúli gabonakereskedő város XIX—XX. századi fejlődését vizsgálja. T. Mé­reg Klára tanulmányának címe: Somogy megye pa­rasztsága és a földkérdés. Andrásfalvy Bertalan a Du- naföldvártól délre fekvő Duna-szakasz árterében ki­alakult gyümölcstermesztés kialakulásának sajátosságait tárgyalja. Bőven van szén a TÜZÉP-telepeken Kétszáz vagon t&zelő érkezik naponta Huszonnyolcezer szakszervezeti utalvány©» Bár a hosszú tél már el­múlt, s remélhető, a követ­kező még jócskán várat ma­gára, a tüzelő beszerzése az emberek többségét már most foglalkoztatja. Ezt bizonyítja, hogy áprilisban a szakszer­vezeti tüzelőutalványokból öt­ezret váltottak be a megye TU ZÉP-telepein. — Pillanatnyilag tojásszén­ből és pécsi—-komlói durva szénből jó az ellátás. Lehet kapni hidasi brikettet is — kezdi a beszélgetést Kereszt­völgyi József, a Pécs-Szek- szárdi TÜZÉP áruforgalmi osztályának vezetője. — Pé­csett is, de vidéken még na­gyobb a forgalom. Egyes he­lyeken szinte nem is szüne­telt karácsony óta sem. Igaz, célunk ez, hiszen a SZOT utalvány-akciót előbb kezd­tük, mint tavaly. Ennek elő­nye a lakosság részéről az, hogy ilyenkor, tavasszal köny- nyebb a beszerzés, a mi ré­szünkről pedig az, hogy tele- í peinken szűkek, kicsik a rak­Veteránok klubia A Dél-dunántúli Áramszolgál­tató vállalat komlói üzemvezető­sége közli a fogyasztóival, hogy 1964. május Sl-én 7 órától 16 óráig Komló, Kenderföld egész terüle­tén és a Sportvölgyben, a trafó- állomás karbantartása miatt áram szünetet tart. (x) Veteránok klubja alakuló ülést tartottak vasárnap a pécsi Fegyveres Erők Klubjában. Közel százötven veterán je­lűit meg fa alakuló ülésen. tárak, s a hirtelen nagy for­galom fennakadást okozna. — Hány szakszervezeti utalványt váltanak be az idén Baranyában? — Huszonöl-huszonnyolcez­ret. Azt tervezzük, hogy en­nek 60 százalékát, azaz mint­egy lö ezret a második ne­gyedév végére, júniusra be­váltják a tulajdonosok. — Mi történik akkor, ha as utalványt nem a jelzett idő­ben váltják be? — Baj, kellemetlenség. Elő­ször azért, mert meghosszab­bításra nincs mód, hiszen %z felborítaná a tervet, s az len­ne, mint tavaly, hogy még de­cemberben is voltak ki nem adott, utalványra váró szén­készletek, s az akciónak nem lenne semmi jelentősége. — A nyugdíjasok mikor válthatják be utalványaikat? — Akármelyik nap, bár azok június végéig érvénye­sek. Aki pedig utalvány nél­kül kíván szenet venni, most is jöhet. Naponta kétszáz va­gon tüzelőanyag érkezik tele­peinkre, ebből most még min­den vásárlónak jut. — A szénhez, tüzeléshez szinte elengedhetetlen a tűzi­fa is. Van-e belőle a megyé­ben, mit várhatnak az em­berek? — Tűzifából az ellátás jó. Természetesen tisztán tűzifát az idén is csak azok kaphat­nak, akiknek igazolásuk var., hogy kályhájukban csak fával lehet fűteni Ugyancsak jónak mondható az alágyújtós-ellá­tás. Bár ebből évre-évre lát­hatóan növekszik a forgalom, az igényeket igyekszünk ki­elégíteni. Megkedvelték az emberek a Tűket alágyújtóst, hiszen kevesebb fát kell eltü­zelni a fűrészporos-olajpárla- tos keverék használatakor. — A tavalyi példán okulva, amikor is nagy nehézséget okozott a tüzelő beszerzése, mire lehet az idén számítani? — Ami a reményeket illeti: a különféle népgazdasági szakszert'éknél most folynak a tárgyalások arról, hogy leg­alább annyival több tüzelőt kapjon a lakosság, amennyivel több ház épül, illetve készül el az idén. ígéretet kaptuu': arra, hogy a bányászat túlter­meléséből egy részt az ősszel és télen a lakosság igényeinek kielégítésére használhatunk fel — b — Pécsett a Geisler Eta utca 1. szám alatti patikának egyszerűen csak 10/3 „elne­vezést” adta a csupán szá­mokban gondolkodó „ke­resztapa”. Pedig rangot, ne­vet is érdemelne, hiszen nemcsak a megyének, ha­nem az országnak is egyik legrégibb gyógyszertára. — 1697-ben alapította Sipőcz István. De nemcsak a leg­régibbek, hanem a legszeb­bek egyike is. Egész beren­dezését műemlékké nyilvá­nították. Nem érdemtelenül. A kiszolgáló térben sötét­barna, nehéz, faragott bú­torok beépített, kézi festésű majolika díszítéssel. Vala­mennyi majolika a Zsolnay gyárban készült külön meg­rendelésre, egyedi darab­ként. Ugyancsak a kiszol­gálótérben párját ritkító dí­szes, sokszínű szökőkút, — szintén a Zsolnay gyárban készült pirogránit masszá­ból fehérmázas bevonattal. Az embernagyságú szökő­kút díszes domborzata egy kis tanulmány, szemet gyö­nyörködtető látvány. De nemcsak a bútorok, hanem egyéb berendezési tárgyak is kuriózumszámba mennek. A gyógyszertár edényzete — porcelán — is védetté van nyilvánítva. Csoda-e ezek után, hogy ebbe a gyógyszertárba nem­csak orvosságért, hanem egyszerűen „csak" a látni­valóért is betérnek. A ven­dégkönyv tanúskodik erről. Varsói színészek, zanzibári, szomáli, szovjet és NDK- turisták dicsérő sorai olvas­PATINÁS PATIKA hatók benne. Az ország kü­lönböző részéről Pécsre ér­kező turistacsoportok, isko­lások is felkeresik. Salamon Béla bácsi, a patika vezetője a kalauzom. Patinás patikához illő pa­tikus Béla bácsi. Gyógysze­rész volt az édesapja, a nagyapja, a dédapja is, fe­lesége pedig Pécsett a Zó­lyom utcai gyógyszertár ve­zetője ... A szigetvári gyógyszertárt dédapja alapította 1831-ben. Ott „gyógyszerész-inasko- dott" ő is édesapja keze alatt. Ül az öblös karosszékben, úgy emlékezik a régi idők­re. — Maga az épület is ér­dekességszámba ment — mondja. — Kettős padlása volt, emeletes. A legfelsőn szárították a különböző gyógynövényeket Nagy lá­dákban tárolták. Abban az időben nem volt központi gyógyszerellátás, minden otthon készült a laborató­riumban. Évenként egyszer rendeltek — különböző fel­szerelést — BécsbőL Ami­kor 1867-ben megépült a pécs—barcsi vasútvonal, az első szállítmánya egy desz­tilláló készülék volt a szi­getvári Salamon patika ré­szére. Ma, ha valakinek sürgő­sen szüksége van gyógy­szerre, bemegy a patikába és megveszi. Nem így ré­gen. Pedig akkor is gyorsan kellett az orvos­ság. Nevetve mondja, hogy ha ilyen sürgős rendelésük volt „különleges” gyógy­szerre, akkor gyalog jöttek be érte Pécsre. Negyven ki­lométer ide, negyven visz- sza!.., A legkelendőbb gyógyszerek régen a gyógy­növények, kenőcsök és gyo- morcseppek voltak. Kininből adtak el legtöbbet, érthető, a pocsolyás környék miatt a malária volt a leggyako­ribb betegség. Már diákkorában segített édesapjának. — Piócamosással kezdtem a „szakmát” — mondja. — A piócákat — mint fontos „gyógyszert” az Almás-pa­tak vízével mostuk „steril­re”. Sehol másutt a megyében, de itt Pécsett az ő vezetése alatt álló gyógyszertárban most is lehet piócát kapni. Ezt a „hagyományt” ma is ápolja. — Kérem, ez nem moso- lyognivaló — mondja. — Ma is eladunk havonta vagy 100 darabot. Vérbőség, trom­bózis ellen igen hathatós gyógyszer. A trombózisnál — mint köztudomású —v vérrög keletkezik a vérben, gátolja a vérkeringést Ha pióca szívja a vért a test­ből, a pióca speciális nyál- kasnyaga oldólag hat a vér- rögre. Nem „bolondság" ké­rem, ez z gyógyszer. De nemcsak gyógyszerész kedett Béla bácsi, hanem mindig vonzotta a muzeoló- gia is. Már gyerekkorában gyűjtögette a szigetvári „kincseket”, ha azok példá­ul csak egy ház alapzatá­nak ásásakor felszínre ke­rült cserépdarabokat is je­lentettek. Amikor elvégezte az egyetemet, tagja lett a Zrínyi Miklós Múzeum­egyesületnek. Először jegy­zője, majd titkára lett a múzeumnak, ő harcolta ki a múzeum első helyiségét is. A szigetvári múzeum meg­alapítója Béla bácsi. Abban az időben a múzeumban ta­lálható régiségeknek csak­nem 100 százalékát ő gyűj­tötte. Török korabeli kar­dokat, egyéb fegyvereket gyűjtött —, ott volt minden házépítkezésnél, — Legtöbb régiséget a mostani cipőgyár irodájá­nak építésekor szereztem — emlékezik. — De megmász­tam sok ház padlását, pin­céjét is. — Mi volt a legértékesebb lelet? — Két irat, mindkettő Zrínyi Miklós sajátkezű alá­írásával és függőpecsétjé­vel ellátva- Ma a kaposvá­ri múzeumban vannak. De találtam két magyarul írt levelet Is, az egyik török basa írta. Gyakran megfordult Szi­get váró tt gróf Andrása? Mihály rezidenciáján is, ott böngészgetett annak levél­tárában, — Egyszer a gróf nem volt otthon, megkértem az inasát, hadd kutatgassak egy kicsit a levéltárban. Megengedte. Ott találtam egy 1774-beIi térképet Szi­getvár belterületéről és az egész várrendszerről. Meg­kértem, adja oda egy órára — 5 pengőt fizettem neki „borravalóként” — elviszem lefényképezni. Lefényképez­tük. Az eredeti térkép el­veszett, amit én fényképez- tettem, megmaradt. Igen ér­tékes ez, rekonstruálni le­het belőle a községet, a vár- rendszert. A szakmának és a muzeo- lógiának a szerelmese Béla bácsi. Míg beszélgetünk, állar dóan nyílik, csukódik a gyógyszertár ajtaja — mint mondja, naponta körülbelül ötszázan is megfordulnak itt. Közel 1500 féle gyógy­szert árusítanak. Legkelen­dőbbek a fejfájás elleni gyógyszerek. • — Lassan 60 éves leszek. Ha nyugdíjba megyek, is­mét a muzeológiával fog­lalkozom majd. •— És a szakma? Az után­pótlás? Nevet. — Nem tudom. Legkisebb fiam most másodikos gim­nazista ... Lehet, hogy ő is gyógyszerész les* ,;, I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom