Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
J Kulturális Szemle 1964. A KISZ. a megyei tanács művelődési osztálya, az SZMT, a MÉSZÖV, a TIT és a Hazafias Népfront a gazdái a Kulturális Szemle 1964. évi rendezvényeinek. Minden célkitűzést, bemutatót, előadást és kiállítást áthat már az a gondolat, hogy a szemle résztvevői készüljenek hazánk felszabadulása 19. évfordulójának méltó megünneplésére, a kultúra, a művészet valamennyi ágában. A rendező szervek a Kulturális Szemle évi feladatait közelebbről a következőkben határozták meg: elősegíteni a fiatalok műveltségi színvonalának növelését, fellendítem a tanulási mozgalmat, hozzájárulni a kulturált ízlés kialakításához, felkelteni az érdeklődést a szocialista kul túra alkotásai iránt. Ennek szellemében alakult ki a Kulturális Szemle négy fő ága is: az oktató és ismeret terjesztő tevékenység, az olvasómozgalom, a kultúrált szórakozás és klubélet a műkedvelő művészeti csoportok és szakkörök mozgalma; Nézzük meg az elmúlt hó napok tükrében a szemle eddigi eredményeit, fogyatékosságait. A tájékozódás, a Jelentések, melyek az operatív bizottsághoz érkeztek azt bizonyítják, hogy a fiatalok körében egyre többen ismerték fel a tanulás szükségességét, iratkoztak be az állami oktatás különböző formáiba, hallgatnak ismeretterjesztő előadásokat. A 30 éven aluliak közül Pécsett 624 az általános Iskola, 1154 a középiskola és 122 az egyetemek, főiskolák esti és levelező tagozatain tanulók száma. A megyében 2146 fiatal jelentkezett az Ifjúsági Akadémiákra, 5789 az ismeretterjesztő előadások meghallgatására. Különösen nagy az érdeklődés az olyan komplex művészeti előadássorozatok iránt, mint amilyet a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Városi Művelődési Ház indított, ahol minőién alkalommal egy irodalmi, egy képzőművészeti és egy zenei témáról hallhatnak megfelelő szemléltetéssel egybekötve, a részt vevők. Ugyanakkor sok példa bizonyítja, hogy a régi sablonokhoz ragaszkodó Ifjúsági Akadémiák hosszú előadásairól elmaradoznak a hallgatók. Jellemző példáját Kémesen lelhettük meg, ahol ez a módszer azt eredményezte, hogy a 20 jelentkezőből végül is csak 6—7 résztvevője maradt az előadássorozatnak. Kialakultak azok a témák is, amelyek a legjobban érdeklik a fiatalokat, s ezért nem igen hiányozhatnak a sikeres elő adássorozatok programjából. Ilyenek például a Szép ség és valóság a művészetben, az Ember a világűrben, A technika és társadalom, a Modem háztartás című előadások, melyeknek szinte mindenütt nagy sikerük volt. EBBEN AZ ÉVBEN 7497 fiatal jelentkezett a József Attila olvasómozgalomba. Természetesen ennél sokkal több fiatal olvas rendszeresen, vásárol könyvet, ren delkezik saját házi könyvtárral. A szervezett olvasómozgalom inkább csak az elolvasott művekről a vélemények kicserélését, a nagyobb érdeklődés felkeltését segíti, s részben választ ad arra is, hogy a fiatalok érdeklődése nagyjából mi- . lyen könyvek felé irányul. Az olvasómozgalom résztvevői többségében szépirodalmi könyveket, főleg klasszikusokat olvasnak. — Nagy a kereslet a romantikus, izgalmas ifjúsági könyvekben is. Keveset olvasnak a mai magyar irodalom alkotásai közül, nem igen érdeklődnek az Irodalmi folyóiratok iránt. Jdő-3 cAiufeles-i üzenet cIózalI cAttileírói örvendetes vonása a Kulturális Szemlének a színház-, a mozi, a tárlat- és a múzeumlátogató fiatalok számának növekedése az elmúlt évekhez képest. Természetesen az operatív bizottságokhoz beérkezett szá mok itt halmozottan jelentkeznek, hiszen egy fiatal több ilyen rendezvényen Is részt vesz, de az eddigi ada tok kétségtelenül az ifjúsági szervezetek, művelődési házak által szervezett csoportos látogatások, programok sikereiről tesznek ta núbizonyságot Mozilátogatáson 14 027, színházlátogatáson 8580, tárlatlátogatáson 3765, múzeumlátogatáson 5145 és hangversenyen 3178 fiatal vett részt csoportosan. EGYRE TÖBB művelődési Intézményben, üzemben, községben biztosítanak helyet ifjúsági klubok működéséhez. Sajnos még nem mindenütt készítettek színvonalas programot, de a kezdet már biztató. A klubélet kialakítását feltétlenül segíti az év elején megrendezett klubvezetői tanfolyam. Például Ibafa, Duna- szekcső, Magyarszék ifjúsági klubjaiban is megélénkült az élet ennek hatására. Néhány egészen jól mű ködő, érdekes programmal rendelkező ifjúsági klubot ismerünk a megyében. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a komlói Zrínyi Ifjúsági Klub, Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában működő felsőoktatási intézmények klubja. A közeljövőben nyílik meg Pécsett a középiskolás klub is. A megyei pártbizottság rövidesen hat községben munkásklubot ad át a fiataloknak. A fiatalok kedvelt időtöltése a társastánc. Az ízlés- fej'lesztést szolgálta, hogy a társastánc tanfolyamok, táncklubok szervezését is felvették a szemle programjába. Pécsett közel kétezer fiatal vesz részt jelenleg társastánc tanfolyamon. Sok a résztvevő és az érdeklődő a táncversenyeken is, amelyeknek megyei döntőjére májusban kerül sor. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a községekben viszont a tánckultúra fejlődése nem kielégítő. Ennek oka abban keresendő, hogy kevés a táncoktató, a falusi tánctanfolyam, s a táncversenyek szinte a járási székhelyekre korlátozódnak. Az öntevékeny művészeti csoportok és szakkörök munkájában találjuk meg leginkább a felszabadulás 19. évfordulójára való készü lődést. A Kulturális Szemle bemutatóira szép számban jelentkeztek ezek a csoportok. Színjátszócsoport 66, énekkar 29, tánczenekar 24, népi tánccsoport 34, irodalmi színpad 14, báb- csoport 6 jelentkezett. A legtöbb helyen már megrendezték a körzeti bemutatókat, ahol a művészeti csoportok többsége színvonalas műsorral lépett a közönség elé. Különösen az ének- és zenekarok, színjátszó- és népitánccsopor- tok fejlődtek sokat, főleg azok, amelyek szakmailag kénzett vezetőkkel rendelkeznek. Április 12. és május 26. között rendezik meg a művészeti csoportok, szavalók, szólisták járási bemutatóit, amelyek alapján a legjobb csoportok megyei körműsor keretében mutatják be tudásukat. A KULTURÁLIS szemle 1964. évi menete eddig azt bizonyítja, hogy a legtöbb területen sikerül megvalósítani a helyesen meghatározott célkitűzéseket, biztosítani a nagyszámú fiatal foglalkoztatását, szabad idejük kultúrált felhasználását, a művészeti munka adottságainak megfelelő nevelést. BOtzki Ervin kát és küldte el repülő postán a róluk készített fénymásolatokat Az első a házigazda: Tardos- Taussig Ármin feljegyzése a tizenkilenc éves József Attiláról. Dátum nincs rajta, de nyíl ván 1924-ből való. Így szól: „József Attila 1. éves böl- csészettan hallgató. 19 éves fiú, kinek egy kötet verse jeleni meg. Apátián, anyátlan árva. Budapesten született. Makón járt sokáig iskolába, ott dr. Es- persit és Kesztner Zoltán villamos telep ig. támogatták. Juhász Gyula... (itt egy olvashatatlan szó következik)... kiváló, tehetséges és jellemes ember ... (ismét egy olvashatatlan szó)... iró, haladó gon- dolkozású, vallásgyalázás miatt a Schadl-féle kurzus tanács 8 hónapi börtönre Ítélte — Vám- béry Rusztem védi — egy gyönyörű versét a mai reakció. Mélyen áhitatos érzésű vers?’. József Attila emléksorai A költő életrajzából tudjuk, hogy ez az ítélet 1924 júliusában hangzott el és a kérdéses vers, a Lázadó Krisztus, először 1923 októberében jelent meg a Kékmadár-ban. Taussig Lajos levélében, amelynek mellékleteként küldte ezt a fénymásolatot Is, így ír róla: „Átböngésztem Édesapám emlékkönyvét... mellékelem Apuka rövid és nehezen olvasható jegyzetének kópiáját ... ezt szegény József Attilával kifejlődött barátsága megindulása előtt jegyezte föl (valószínűleg, hogy el ne felejtse kiről van szó...)” Néhány hét vagy hónap múl va már szorosabb kapcsolat szövődött „Dos” és József Attila között, legalábbis erről tanúskodik az emlékkönyv két sűrűn teleírt oldala, rajta József Attila kézírásával a Lázadó Krisztus teljes egészében. Maga a verskézirat azért érdekes, mert némi eltérés van szövegében a korábbi publikációk szövegétől, ami azt valószínűsíti, hogy a leírás alkalmával még csiszolt rajta valamit a költő. Sokkal jelentősebb azonban az az öt prózai sor, amit a verse elé írt nyilván ajánlásképpen Tardos-Taussig Árminnak: „A művész kitárt ajtaja szereret épít a város közepén, mert mélységes virágaival tudja, hogy eljön az, akit a törvény bebörtönöz, mert fölszakított mellén mutatja a menny boltozat lángoló sebeit, aki új transparenseket csókol a reménytelen homlokba, a Lázadó Krisztus...” ARTHUR KO ESTI,ER IRODALMI DÍJAT ALAPÍTOTT Arthur Koestler, az Angliában élő magyar .származású író 25 évvel ezelőtt a spanyol polgárháborúban börtönbe került és Franco halálra ítélte. Ennek emlékére Koestler 400 font értékű díjat alapított, amelyet minden évben annak a rabnak ítélnek oda, aki az angol börtönök valamelyikében irodalomban, képzőművészetben. vagy zenében kiemelkedőt alkot. Az idén közel háromszázain, férfiak és nők vegyesen, vettek részt a pályázaton, s egy nagy londoni lap kiállította, illetve közölte a díjnyertes műveket. A díjjal járó pénzösszeget a rabnak jóváírják és a szabadulása után kapja kézhez. A zsűriben többek között J. B. Priestley és Sir Kenneth Clark is részt vesz. Beszédes számok a szovjet tudomány és kultúra fejlődéséről od Tamani Aphrodité A Moszkvai Történeti Múzeum olyan antik szoborral gazdagodott, amelyet — orosz művészettörténészek véleménye szerint — a párizsi Louv- reben elhelyezett Milói Vénuszhoz hasonlóan, három csillaggal jelölnek majd a nem zetközi útikalauzokban. Az új lelet a Tamani Aphrodité. A felbecsülhetetlen értékű szobrot a múlt évben fedezte fel a tudományos akadémia egyik expedíciója az Aaovi- tenger dombos partjain, a keresi út kaukázusi oldalán. Itt terül el a termékeny Tar man félsziget, amelyen az időszámításunk előtti VI. évszázadban virágzó gazdag görög kereskedelmi gócpontok, később barbár nomádoknak estek áldozatul. Az öböl szívében terült el annak idején Kepy (Kertek) kikötőváros Csodálatos hófehér márvány- temploma Poseidon habokból kikelt kedvenc leányának, Aphroditének nevét viselte. A gabonakivitel révén meggazdagodott görög telepesek az Égei-tengeri Attikád és Jani szigetekről hozatták ide a görög szobrászat értékes alkotásait híres templomuk díszítésére. A boszporuszi birodalom ősz szeomlása után Kepy is romba dőlt. A templom később, a kul túrálatlan nemzedékek idejében kőtörmelék maradt és lassan elsüllyedt a homokban. Az új korban keletkezett sennai kozák település közelében végzett ásatásoknál a szovjet tudósok szeme előtt a régmúlt valóságos kincseskamrája tárult fel több méter mélységben a föld alatt Kepy város történetét, boros pincéit, temetőit, védelmi berendezéseit időközben már rekonstruálták. Aphroditével minduta- lan találkoztak, hol kis terrakotta figurák formájában, hol feliratos márványtörmelékeken, olykor pedig az Aph kezdőbetűkkel fekete lakk cserepeken. A Tamani AphrocBté szobrára kiszáradt meszesgödörben találtak rá. A meglepett kutatók sietve megtisztították a földtől és Moszkvába szállították, ahol a Régészeti Intézetben szakemberek vették kezelésbe. Sajnos a szobor fejét és karjait még nem találták meg. Remélik azonban, hogy a szobormaradványok között majd rábukkannak. Az istennő a szobrász képzeletében láthatóan éppen felemelkedik. Bal könyökével tér déré támaszkodik, felemelt kar jával adakozó mozdulatot tesz. A hirtelen lendülettől köntöse leomlik. A szovjet tudósok véleménye szerint a szobor értékét tekintve a Milói Vénuszhoz hasonlítható, de a két szobor között külsőleg nincs hasonlóság. A Tamani Aphrodité — párizsi testvéréhez hasonlóan — az időszámítás előtti III., II. évszázadban készülhetett. A felhasznált márványból ítélve, ha nem is éppen Milosból (Me- losz) származik, de minden bizonnyal valahonnan az Égéi szigetekről. Kétségtelen, hogy a vésőt csak kiváló mester kezelhette. A vers alján az ismert alárással: „Sok szeretettel, Szeded, 1924. dec. 10. Szerda, íbédnap.” Az aláírás alatt kü- ön jegyzet: „Megjelent: 1923. okt. Kék- madár. 1924. júl. 11. Népszava. Az elítélésemet követő napon.” Eldugott sorok A kétoldalas fénymásolathoz is közöl néhány fontos adatot raussig Lajos levele. Megírja, hogy a Lázadó Krisztus kéziratát csak nehezen találta meg az emlékkönyvben, amelyhez édesapja pontos tartalomjegyzéket ig készített. Eszerint a Lázadó Krisztus a 93. és 94. oldalon van. Ezek az oldalak azonban hiányoztak a kötetből. „Csak hosz- szas keresés után, a kötet 252. és 253. oldalai között találtam meg — írja levelében — és még ott is fordítva bekötve, valószínűleg azért, hogy az avatatlanok ne találhassanak rá egykönnyen. Ez a magyarázata annak is, hogy a lapok tetején a 93. és 94. lapszám is felforditva olvasható. Apuka, úgy látszik, ebben az időben nem találhatta vészmentesnek a beírottakat.. A vers alatti dátum mellé írt „ebédnap” szóra is van magyarázat. A fiatal diákköltő egyetemi hallgató korában minden szerdán ébédvendége mit Tardos-Taussig Árminnak. Egyre mélyülő barátságukról tanúskodnak az emlékkönyv öt esztendővel későbbi József Attila-sorai is a Los Angelesből érkezett levél harmadik fénymásolat mellék létén: „Kedves Ármin Bátyám, Pestről leszaladtamban szeretnem volna meglátogatni, dekát nem sikerült. Így is szívélyesen üdvözlöm a viszontlátásig. Szeged, 1929. febr. 3.” Alatta Tardos-Taussig Armin két igen elhalványult sora, amelyből az betűzhető ki, hogy József Attila 1932. iecemiber 23-án, egy akkor ■endezett kiállítás alkalmából meglátogatta öreg barátját. A nagy messzeségből érkezett híradás — azt hiszem — még vonzóbbá és élőbbé tesz' a fiatal forradalmár-költő áriát, valamint Tardos-Taussig Árminét is. M. L. Alig egy hét alatt tette meg a közel tizenötezer kilométeres Jutat a kaliforniai Los Angelesiből Budapestig — persze légi ; postán — az a levél, amelyben ;egy jó régen, még a harmincas évek végefelé kivándorolt jó barátom, Taussig Lajos küldött haza néhány rendkívül érdekes és irodalomtörténeti I szempontból kétségtelenül ér- ! tékes József Attila-dokumen- tumot. Jó negyed századon át vajmi keveset tudtam róla, de tavaly nyáron váratlanul hazalátogatott, nem is egyedül, magával hozta már odakint született és apja nyelvén alig tudó fiát. Az óhazában egy igen kellemes hónapot töltött. Felkutatta hajdani barátait, ismerőseit, köztük engem is. Emlékezés Dos-ra A margitszigeti Nagyszálló teraszán elevenítgettük régi, közös barátok emlékét. Főleg szegediekét, hiszen mindkettőnknek Szeged a szűkebb pát riánk. Sokat beszéltünk a már nagyon régen elhunyt édesapjáról, Tardos-Taussig Árminról, az egykori vasúti főmérnökről, aki annyira jelen- !tős és máig emlékezetes szere- !pet töltött be hosszú, tevékeny ; és termékeny évtizedeken át [Szeged kulturális és politikai > életében, mint alkotóművész ! és irodalombarát, és mint a I munkásmozgalom bátor har- [eosa. ; Baráti körben „Dos”-nak becézték. így hívta Móra Fe- Irenc és Juhász Gyula is, akikihez meleg barátság fűzte, és lakik igen gyakran voltak vendégei nevezetes „üvegtuszkulá- | numában”. Kedves hely volt ■ ez az üvegkalitka. Zrínyi ut- lcai házának udvarán állott, az [első emelet magasságában. — I Lakásával keskeny függőhíd ; kötötte össze. Ez volt a mű- ; helye, a szalonja. Amikor meghalt, 1936-ban, I hagyatékában öt vaskos emlék I könyvet talált Lajos fia és ; Elly lánya, aki akkor már a neves fotokémikus, dr. Gáspár ; Béla felesége volt. Lapozgatás I az emlékkönyvekben | Taussig Lajos húgával és i sógorával édesapjuk halála [után Amerika földjére emig- |rált az egyre fenyegetőbb fasiszta terror elől. Először Hollywoodban telepedtek le, majd [Los Angelesben. Ezt az öt emlékkönyvet is magukkal vit- ! bek és azóta, ha elfogja őket a ! honvágy, vagy édesapjuk emlékét akarják felidézni, ezek- |ben a kötetekben lapozgatnak. | A szegedi egyetem irodalom- ' történeti intézetének Taussig ! Lajos már három évvel ezelőtt I elküldte Juhász Gyula néhány [rendkívül fontos vallomásának ; fénymásolatát. Az öt vaskos kötet úgy lát- szik még rengeteg feltáratlan ! érdekességet rejteget. Ezek kö- ! zül válogatta most ki Taussig I Lajos a fiatal József Attila 1 F*m 1 Álrít rrw^crörrVlri irt Ír Ari T*a+rvromról 1962-ben 130-ra emelkedett. A központi televíziós programot 62 állomás közvetíti. A Szovjetunió 25 országgal folytat televíziós programcserét • A mozfberendezések száma az 1952. évi 49 600-ról 1962-ben 120 500-ra emelkedett, az 1952. évben gyártott 35 teljes estét kitöltő filmmel szemben 1962- bten 16 ilyen fűmet gyártottak. A legutóbbi évtizedben — 1953—1962 — több mint 15 millió szovjet ember szerezte meg a középfokú képzettséget. A főiskolák ugyanezen idő alatt több mint egymillió mérnököt képeztek ki. A diplomás szakemberek évről évre egyre nagyobb számban hagyják el a felsőoktatási intézmények kapuit. 1962-ben két és félszer annyi mérnököt képeztek ki, mint 1952-ben. 1953-tói 1962 régéig «26 10« könyvet adtak ki 11 008 millió példányszámban, vagyis minden szovjet lakosra számítva, még a csecsemőket is beleértve, 55 könyvet. Míg 1952-ben a Szovjetunióban 43 135 könyvet 851 millió példányszámban adtak ki, addig 1962-ben 79 140 könyv jelent meg 1248,8 millió példányban. Tíz évvel ezelőtt a televíziós közvetítéseket még csak Moszkva, Leningrád, Kijev és a hozzájuk közelfekvő városok lakosai nézhették. Ma már a televízió elérte Kamcsatkát és Szahalint, a dagesztáji és észak osztétiai hegyeket, a sarkkörön túli vidéket és a kazahsztáni szűzföldeket. A televíziós központok és a nagy közvetítőállomások száma 1962. évi háKatalogizálják Franciaország összes műkincsét amelyek városi és járási szinten újabb albizottságokat jelölnek. A becslések szerint, ha a nagyszabású munkával programszerűen tudnak előrehaladni, körülbelül 30 év alatt mint egy 100 hatalmas kötetben fogják kiadni a francia műkincsek jegyzékét, tervrajzokkal és reprodukciókkal. Több százezerre tehető azoknak a műkincseknek a száma, amelyeket katalogizálnak. A történelmi műemlékekről eddig összeállított jegyzékben mintegy 25 ezer műemlék szerepel. André Malraux kabinetfőnök bejelentette, hogy Franciaországban módszeresen feltérképezik és jegyzékbe foglalják az ország összes műkincséit Ez a több esztendőt igénylő óriási feladat jelentős anya© összegeket fog felemészteni. — Végrehajtására nemzeti bizottságot alakítottak, élén Julien Cain-nel, a Francia Akadémia tagjával. A nemzeti bizottság Elzászban és Bretagne-ban kezdi meg a munkálatokat Havonta két ülést tart és regionális albizottságokat nevez ki.
