Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

Számunk tartalmából Benjamin Lásslá, Csorba Győző, Garai Gábor, Illyés Gyula, Kassák Lajos és Pákolitz István versei- O­Vasvári László és Gáldonyi Béla elbeszélése — O — Szemtanúk József Attila haláláról *-Ö — Új könyvek cÁinexikai SUkha „ISTENEK, szabadítsatok meg engem meddő szorongá­saimtól” — mondja az egyik kórüstag Aiszkhülosz „Oresz- teia” című darabjában... Jean- Louis Barrault szerint „Az Oreszteiának az a célja, hogy megszabadítson bennünket et­től a meddő szorongástól Olyan mű, amely a Reményre alapul.” — Vajon elmondhat­nánk-e mindezt a modem Oreszteiaról, Eugene O’Neill „Amerikai Elektra” című da­rabjáról? — Aligha... Mint­ha a modem ember, a nyugati társadalmak elmélyült válsá­ga miatt elvesztette volna a maradék optimizmusát is. A tragikus életsorsú O’Neill ide­gesen kutatja a végzetet, úgy véli, hogy a modem embert befonja a félelem, a bizony­talanság, a szorongás, és nem találhat kiutat, mert a régi bűnök visszaütnek, s az eleve meghatározott, terhelt embe­rek nem rázhatják le maguk­ról sorsukat. A görögök még hisznek abban, hogy a szo­rongást, az igazság megkere­sésével, az igazság trónra- eméLésévél le lehet győzni, O’Neill hősei tragikus sorsuk­ban meghatározottabbak. — O’Neill sokat foglalkozott az­zal a gondolattal, hogy vajon a görög végzet-hit helyettesít hető-e pszichológiával? — Az eredmény különös. O’Neill drámájában a pszichológia nem helyettesíti a végzetet, hiszen a végzet is jelen van, a pszichológiával csak súlyos­bodott. A tiszta görög képle­tet, ahol a végzet az emberi bűnből, isteni reagálásból és a véletlenből állt, O’Neillnal, ható, hogy a darab társadal­mi, amennyire eredetileg !is társadalmi volt. Mindenesetre örömmel figyeltünk fel az embertelen háborúkat elemző monológok, és az öldöklés nyomában járó iszony, és el­ferdülsz hangsúlyozására. A szerepelemzések előtt el kell mondanunk, hogy az egész szereplőgárda kitűnően mutatkozott be, problémát leg­feljebb az egyes figurák ér­telmezése okozott. A bemuta­tó legnagyobb meglepetését alakja a drámának, rutinos játékkal, jó jellemformálás­sal állította elénk, s így a tengerészkapitány árasztja magából a napfény és a sza­badság életérzését. Dobók La­jos Peter Nilest, Győry Fran- cispi Hazel Niles figuráját jelenítette meg kitűnő érzék­kel hibátlanul. Különösen Pe­ter alakja volt árnyalt, maszk jával és gesztusaival is ame­rikai. — A Legtöbb vitát Vég­vári Tamás játéka váltotta ki. Az előadás után rajongó és A költészet napja A Ktgí^SS&ZET NAPJA le-mzöbb esetekről bcszé- minden művészi versmon- — melyet nálunk első íz- lünk) nem jöhet ki újabb dóját megcáfolva, a legne- ben rendeznek meg ** egy ^kban'is wMikalhat^gaz] mesebb eszközökkel szólal- alkalommmai több, hogy a de ez a lehetőség is korláto- látta meg költészetét. A verset és alkotóját népsze- zott, kevés az irodalmi fo- rűsitsük. Baj lenne, ha ez hfóirat, továbbá egy-egy fo­Hajnali részegség c. nagy versét sokszor hallottam szavaim (Ascher Oszkártól József Attila születésnapja Y^múlt'frrberTPécsett * Tém revelációként — csak egy alkalomra szó- megrendezett „fiatal költők? lő emlékezéssé válna, a vele találkozója. “ a sok téve■ járó kérdések vizsgálnia és megoldása nélkül, „Csak az olvassa versemet) ki ismer engem és szeref ,— vallotta • ízérsz ót tragédia áldozata. Igen, aki ismer és szeret. Tehát ismerni kelt a köl­tőt, hogy jöjjön a szívek befogadása: a szeretet. De ismerjük-e eléggé ket­tőinket és verseiket? Itt el­sősorban a mai költőkre gondolcflc, öleiket még az is­kolai irodalomtanítás sem dés ellenére is *=• lényegé­ben új fórumot, a közön­ség szélesebb rétegéhez va­ló eljutás lehetőségét sürget­te. A versek igénye pedig ma határozottan nagyobb, mint 1945 után bármikor. Jó eszköz ehhez az irodalmi színpadok pódiuma, a vers­barátok köre, a rádió, a te­levízió milliós nyilvánossá­ga. Az irodalmi vetélkedők műsora (ebben az iskoláké az érdem) olyanokat is a vers ügye mellé állít, akik egyébként verseket nem ol­vasnak. Talán a verseny iz­vezetett be a köztudatba. °alm1a ™a\ia ™eg 6ke\ amely éppoly érdekes, mint Mert « végiek: a klassziku­sok ismerete ma már annyi­ra kötelező, hogy szinte a hivatalos szervek is túlzás­ba esnek miatta. Az új kö­hatott ott ő versmondása. Élmény marad mindörökre, és — bizonyára —o az őt hallgató közönség számára fa. A költészet napja vesse fed a vers befogadásának lehetőségeit. A költő és a közönség közé lépjen be közvetítőnek minden illeté­kes szerv: könyvkiadó, rá­dió, folyóiratok, napilapok. Adjanak ki antológiákat, ol- esó kiadású könyveJcet. A Móra Ferenc kiadó újítsa fél a Magyar költészet gyöngyszemei -r- és a Kül­földi költésit gyöngysze mei kiadványát soroza­tát, amelyben olcsó áron éppen az ifjúság ismerhet­te meg a hazai és a külföl­di költészet remekeit. A Szabó Lőrinccel lezárt so­egy futbálmérkőzés. Bár­hogy van: a kultúra ügye nyer ezzel'is újabb híveket. A költészet napja tehát további eszköz lehet a köl­sépiskolai vizsgatételekből tok népszerűsítésére. Ezen _______________ _____ _ a megkövetelhető ismeretek a napon lépjenek ki a köt- Znratnt tniZZtnfZi TZhetne- címén Arany Jánost is ki- tők is a dobogóra, hogy az Szép Ernő, Nadányi Zottán, hagyták. élő szó erejével erősítsék a GulyÁS Páli Dsida Jenő ran. A szocialista könyvkiadás közönség és a költők kapcso- gos műveivel. A 40-es évek- sokat tett a költők mégis- tatát. Ez a kapcsolat első- ben megjelent Költészet c. mertetéséért Ha visszaérné sorban _ természetesen f=* verses folyóirat minta le- lekezem: a 30-as evekben „ . hetne az elő költők mií­Illyés Gyula is előfizetési a müveken keresztül aWJcat veinek hathatósabb térj esz- gyűjtőivet küldött, hogy ki. Az író amikor ír, még- tésére. Rend a romokban c. 500 esek maga viaskodik démo- Vegyék hangszalagra, a példányban megjelenő köte- OTjw, ^ amikor a papi- költők verseit és vigyék el tét terjesszem. A fejlődés _ .. * oda is, ahova esetenként óriási, hiszen a legutolsó ron vtegszarad a Unta, sze- szava■ a falusi is­Illyés kötet: az Üj versek retné mások szivébe is beol- diákba, tanyákba, kultúr- 5000 példányban jelent meg tani a teremtés lázát, hogy otthonokba, munkásszállá- és napok alatt széíkapkod- „fáivá lássák”. sokba. Mindez nem csupán ta a közönség. De így van _ - noMn «i.s» a költők ügye és főleg nem ez Ady nemzedékének sok s olvasó pe&g varja, a sikerkeresés kérdése- Tü. kiadásban megjelent művei- * befogadja az írást, hogy tokozásul használjuk fel erre vei, vagy a régebbi kiasz- több, emberibb ember le- József Attila szavát: szikusókkal is. (Csokonai, gyen általa S az írás társa­Berzsenyi Vajda János ver- daImi erő , tm h sei nem kaphatokj ’ ’ ’’ Fgy-egy jelentősebb FIS költőnk: Kassák Lajos, Füst nos akarat”. Érthető, hogy iró és olvasó kölcsönösen ki­Milán, Weöres Sándor, Ben- váncsiak egymásra, jámin László, Simon 1st- A SZEMÉLYES tdtáVko- van stb. kötete szinten ab­Undó „hiánycikk? a häng- ™frvan a maga te­vesboltokban. (Persze, ez a remtő pszichológiája. Mó- érte.” pécsi költők esetében is így ricz Zsigmond országjáró fan.) útján szinte személyesen is­„Én költő vagyaik, de nem kell dicsőség, ne ünnepelje bennem sen­ki hősét, Versem azé, tot szívem versbe kérte és nékem elég c barátság A költő tehát barátságot, a A Jb Uwe azonban . S bizalmat kér cserebe. a látható fe^défmenére merte meg Vásott, s ven- jó közérzetet az alkotáshoz, — istápolóira szorul. A mai geteg anyagot, inspirációt s ahhoz, hogy szükség van költők (idősebbek és fiata- kapott tőlük: témát, szava- rá, mert munkája, által lók) általában kiadóhoz jut- kát, sorsokait, igazi nép- ét szebb lesz a vMg és szobá­nak. A példányszám azon- ^^lomismeretet. dabb “ ban meglehetősen alacsony. A verseskönyvek átlag 1000 De ne csupán • praktf- —1200 példányban jelennek kus oldalát nézzük a kérdés- meg. Ez a szám mai mű- ^ Babits Mihályt a ntű­velödési viszonyainkhoz mér­ten — kevés. A kis példány­vészi tolmács bizonyára mű­szám mellett hátrányos a vészibben adta eiá, de le­mé g jeleni: s lehetősége is. A het-e felejteni éneklő, hé- gyük olyanná, hogy ez a kiadott könyv után, ha 3—i a betegségtől recsegő szándék és akarat maradék­év múlva megírt jelenthet hangját ahogg ó mondta talanul a társadalom basz­a kolto: a besorolási es atfu- mára váljék, tási idő újabb 3—4 év, tehát verseit. Felejthetem-e Kosz­hosszabb ideig (itt is a jel- talányt Dezsőt, aki viszont Bárdost Németh János modern szorongásokkal, öe- dipus-komplexussal,' freudista pszichopatologikus tünetekkel bonyolódott. Elektra nemcsak bosszút áll, hanem maga a végzet. Gyászra született, minit ahogy a mű eredeti cí­me is jelzi: „Elektrának illik a gyász”. A modem Elektra (Lavinia) nem elégszik meg a bosszúval, az igazságszolgál­tatással, hanem tönkre teszi a Manvon család életét. Mind­ezt a hősök és hősnők hason­lósága külön árnyalja. Lavi­nia anyja halála után hason­latossá válik anyjához, felve­szi színeit, gesztusait, és egy óvatlan pillanatban anyja szokványos szólása csúszik ki a száján. Lavimia érzésedben is ilyen, hiszen apjának nem lánya, hanem felesége szere­tett volna . lenni. Ugyan ez a vérfertőzésre való hajlandó­ság vonala húzódik végig a férfifaősiinkön is. Adam Brant bizonyos pillanatokban pon­tosan olyanná válik, mint Ezra Mannon, és Orin is Maimon szabású, hiába hir­deti az ellenkezőjét. Az oko­san uralkodó, értelmes, de bű­nökkel terhelt arisztokrácia végzete, az úttalanság, az élet értelmének hiábavaló keresé­se, a boldogtalanság nagy problémája vonul végig O’Neill világhíres, döbbenetes drámáján. A PÉCSI NEMZETI Szín­ház ijesztően nagy feladatna vállalkozott, amikor az „Ame­rikai Elektrá”-t műsorára tűz­te. Fenntartás nélküli elisme­rés illeti Nógrádi Róbert ren­dezőt, a Nemzeti Színház igaz­gatóját, s a szereplőket. Az „Amerikai Elektra” pécsi be­mutatója sikeres premiere volt, a kitűnő előadás meg­lepetést keltett, és gyors igaz­ságos elismerést aratott nincs teremtő és hasznos művészet: így hát kultú­ránk, új, szocialista ember­ségünk ügye, hogy a költő írjon, » « szava „minden emberi mű értelme” legyen. A KÖLTÉSZET napját te­NógráxR Róbert rendezői alapállása érezhetően most is a Sztamyiszlavszkij-iéie vi­lághíres iskola rendszerében gyökerezik. A darabot a cse­lekvő elemzés módszerével közelítette meg, ami lehetővé tette számára, hogy a korsze­rű színpadon már bizonyos fokú naturalizmusnak ható je­leneteket is „totálisan”, betű szerint eljátssza (ravatal je­lenet). Ezen belül a rendezés stílusa egységes, eredményé­ben célratörő, hatásos. Nóg­rádi Róbert korábbi myilat- kazatóban utalt arra, hogy nem a szokványos freudista „ elemeket akarja majd a da­rabban hangsúlyozni, hanem a valóságos táraadalmd-lélék- tand drámát. Ez a törekvése csak árnyaltan itt-ott valósult meg, de ezen, aki a darabot ismeri, egyáltalán nem cso­dálkozik. O’Neill darabja tele van freudista elemekkel, n így ezen a hatáson csak a darab torzító meghúzásával lehetett volna változtatni. Ha az előadási, mint eredményt /emléljük. akkor megái lapít­Pécsi Ildikó és Végvári Tamás Pécsi Tldikó okozta! Időnként már úgy‘tűnt, hogy Pécsi Il­dikó osztozik egyes híressé vált filmszínésznők sorsában, s sikered jellegzetes feminin sikerek maradnak. Az ,Ame­rikai Elektra” bemutatóján Pécsi Ildikóban egy ez ideig rejtett, nagyon értékes, tuda­tos színészegyéniséget ismer­tünk meg. Ez a szerep vitat­hatatlanul ' határállomást je­lent művészi életútjában. Ami­kor a színpadra lépett, meg­fagyott körülötte a levegő, gyászt hozott magával és a végzetet. Gesztusai, arcjátéka, és dikciója tökéletes volt. La­vinia bonyolult, sokszorosan összetett egyéniségét hiány­talanul „hozta”... Különösen tetszett, hogy Cristine iránti gyűlöletét nem heves gesz­tusokkal, szokványos vilianá- sokteal, hanem egy meghök­kentően nyugodt mosollyal fe­jezte ki. Az öröm mosolyá­val, ami aiz anyja botlásai nyomában jelentkezett. így vált aztán az ismert bosszú­álló Elektra helyett a Mannon család végezetévé. Alakítása színvonalas, hiteles volt — Őszinte elismeréssel kell be­szélnünk a másik női fősze­replőről Labancz Borbáláról is. Cristine figuráját nagy ru­tinnal, határozott biztonság­gal formálta meg. Élt a színpadon, nem is alakított. Néha egy-egy pillanatra úgy tűnt azonban, mintha La­bancz Borbálát idegesítené Cristine páratlan gonoszsága s akaratUnvl is szépítette a figurát. Pécsi Ildikó és La­bancz Borbála tudatos össze­hangolt játéka a siker egyik forrása volt. — Iványi József Jászay-díjas színművész já­téka is jó volt, de szerepfel­fogásában (ami lehet rendezői hiba is) éreztünk egy kevés nosztalgiát a jóra való Man- nonok iránt. Nagyon megsze­rette a Mannonokat, s Ezrája már-már jóságos, ijedt ember­kévé változott, aki jó akar lenni O’Neill ellenére is, Ezra Mannon pedig komoly, ke­mény, de kímélietlien, kegyet­len férfi volt Bámffy György Adam Brant-ja jó hiteles fanyalgó vélemények csaptak össze a város művészi közéle­tében. Vitatkozni mindig ér­demes, de a vitákon túl egy dolog azonban tény: Végvári Tamás Orin megformálásával nagyot lépett előre! Különös, izgalmas Orint alakított. Já­tékában volt ugyan egy kis modorosság, s lehet, hogy a korábbi szerepeiből is átmen­tett valamit, de mindez má­sodrangú kérdés, ha arra gon­dolunk, hogy milyen nehéz a pszichopatologikus tünetekkel terhelt Orint eljátszani! Vég­vári Tamás tehetségesen, iz­galmasan játszotta el. Vitatható, hogy az énekes matróz alakját kellett-e ilyen mértékben hangsúlyozni. Ügy tűnt, hogy egy kicsit kizök­kentette a beteljesülő - drá­mát Az azonban vittihatatlan, hogy Barányi László nagyon jól, a tehetséges emberek biz- tonságá-val jelenítette meg ezt a matrózt. — A kórus tagjái közül fci kell emelnünk Bakos Lászlót, aki plasztikus epizódfigurát alakított. Eve­rett Hills lelkész alakja, az „Osztrigáé Micif’ abbéjához hasonlóan nagyon jól sikerült. Ízes és érzékletes Josiah Bor­deret állított színpadra Sziv- ler József, s hasonló meg­becsüléssel kell beszélnünk a kórus többi tagjáról Paál Lászlóról, Kutas Béláról, Bő­dig Irénről, Bállá Olgáról. Paál László ismét jó karak­ter szerepre talált, s a tőle szokásos tehetséggel formálta meg Seth, Beckwith kórus­alakját. VÉGŰÉ DICSÉRETTEL kell szólnunk Ottlik Gézáról, aki a darabot fordította, Lux Adorján díszlettervezőről, Gombár Judit jelmeztervező­ről, Kincses József kísérő ze­néjéről és Léka László maszk­jairól. Lux Adorján ez alka­lommal egy olyan forgószín­padi játékteret létesített, ami lehetővé tette a pergő játékot, gyors váltásokat, áttűnéseket, s igy a nézőközönség figyel­me a főbb, mint négy órás előadás datt sem lankadt. Bettin Bulcsu Chaplin befejezte emlékiratait Charlie Chaplin Írország­ban, Wattervüle falucskában befejezte emlékiratainak meg­írását Az 570 oldalas vastag kötet októberben vagy novem­berben jelenik meg London­ban. Könyvéről a világhírű művész kijelentette, hogy „igyekeztem nagyon őszintén írni. Mindent elmondtam ma­gamról, és azokról, akikkel' életemben találkoztam. Nem titkolok el semmit.” Chaplin feleségével és négy gyermekével nap mint nap hosszú sétákat tesz, és kitű­nő egészségben készül meg­ünnepelni április 16-án 75. születésnapját. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom