Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-16 / 88. szám
VII.AC. PROLETÁRJAI,EGYESÜLJEITK! AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Cjp&qjjMíik íl ültét fűltök“ Ebben a hónapban üzembe helyezik a nyugati városrészben a 15-ös út világítását. Kovács István és Fülöp György a világító- testeket szerelik. XXI. ÉVFOLYAM Ara 5« filler 88. SZÁM Kipróbált barátság r|1 izenöt éves a csehszlovák ’* —magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Másfél évtized alatt bebizonyosodott, hogy a két testvéri ország együttműködése hasznos és virágzó, minden tekintetben sok előnnyel jár, mind két fél számára. A szerződés szövegében ezt olvashatjuk: „a népi demokratikus alapokra épülő együttműködés megfelel a két nemzet létérdekeinek, szoros, tartós és sokoldalú kapcsolatokhoz vezet, jelentős tényező lesz a demokratikus és békeszerető nemzetek között máris fennálló kötelékek további megszilárdításában, valamint a béke és biztonság megvédésében”. E megállapítást az élet igazolta. A tizenöt éves barátsági szerződés anyagi, erkölcsi, eszmei-politikai, kulturális eredményeit többször felmértük már. Ennek alapján világos, hogy a két nép testvéri kapcsolatai a Szovjetunióval, továbbá a két nép barátsága és együttműködése jelentősen közrejátszott abban, hogy Kö- zép-Európa népeinek zavartalan és békés az élete. Es ez hozzájárulás volt ahhoz is, hogy a második világháború- . ban elbukott, de azóta is szüntelenül kísérletező fasiszta-re- vansista erők minden eddigi próbálkozása kudarcot vallott. A két testvéri állam politikájában érvényesülő világnézeti azonosság és egység, mint eddig, a jövőben is egyik fontos biztosítéka lesz annak, hogy Magyarország és Csehszlovákia biztonságosan haladhasson tovább népgazdaságuk felvirágoztatása és zavartalan együtt működése útján. A mi a jövőt illeti, nem •‘""y csupán a derűlátás és a bizalom mondatja velünk, hogy a magyar—csehszlovák együttműködés kilátásai és távlatai kedvezőek. Elég, ha az utóbbi néhány hónap eseményeire utalunk: a magyar— csehszlovák regionális együttműködés máris nagyszerű eredményekkel jár. Vegyes bizottságok dolgoznak az együttműködő energiarendszer kiépítésén, a vegyipar és a szállítás fejlesztésén, a hengerelt áruk és a fogyasztási cikkek cseréjének tervszerűbb és gazdaságosabb lebonyolításán. Ebben az évben sor kerül a többi között — az Ipoly folyó közös rendezésére irányuló tervek " egyeztetésére. Folya- matbap van a mezőgazdasági cikket, a vetőmagvak és törzs állatok cseréjének megszervezése, ä dunai-vízierőműrend- szer közös beruházási programjának kidolgozása, és sok más részfeladat megoldása. Különösen jó eredményeket értünk el a vegyipari együttműködésben. A nemzetközi munkamegosztásnak a KGST- ben lefektetett alapelvei szerint- a két ország vegyipara kölcsönösen ellátja egymást 1 ' bözö alapanyagokkal. TT véljük, hogy a megem^ iékezés e fontos évfordulóról a két szomszéd ország tizenöt éves baráti kapcsolatáról, az idén különös jelentőséggel bír, mert mindaz a szándék és elgondolás, amelyeknek jegyében a szerződés megszületett, a másfél évtizedes szocialista fejlődés .jóvoltából most és a közeljövőben bontakozik ki és teljes egészében érezteti majd jótékony hatását mindkét országban. Szovjet-lengyel barátsági nagygyűlés a Kremlben Elfódók: N. Sz. Hruscsov és Wladislaw Gomulka elvtársak A Kreml kongresszusi palotájában szerdán szovjet— lengyel barátsági nagygyűlést tartottak a két ország közötti barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés 19. évfordulója, valamint a lengyel párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatása alkalmából. A gyűlésen nagy beszédet mondott N. Sz. Hruscsov. Beszédének elején köszöntötte a lengyel vendégeket, majd méltatta a két nép, a két párt, a két ország barátságának nagy jelentőségét. ÍV. Ssí, Hruscsov beszéde — Tárgyalásaink a kölcsönös megértés, egyöntetűség, a szívélyes barátság légkörében zajlottak le. Megegyeztünk országaink további gazdasági együttműködésében 1970-ig, továbbá arra a kölcsönös véleményre jutottunk, hogy újabb húsz évre meg kell hosszabbítani a barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési egyezményt — hangsúlyozta, a szovjet államfő, majd így folytatta. — örömmel látjuk, hogy az SZKP és a LEMP egy sorban halad a szocializmus ügyéért, együtt- védelmezi a nemzetközi kommunista mozgalomban a lenini irány vonalat. — Mindkét küldöttség amel lett foglalt állást, hogy továbbra is határozottan erősítsük a Varsói Szerződés Szervezetét, fokozzuk szerepét a szocialista országok érdekeinek védelmében, biztonságának szavatolásában, a békeszerető politika folytatásában. Ezután kijelentette: a testvéri szocialista országok ma sokkal jobb feltételek között fejlődhetnek, mint a Szovjetunió az Októberi Forradalom utáni első évtizedekben. A gazdasági együttműködés és a nemzetközi szocialista munka- megosztás lehetővé teszi, hogy a szocialista országok számottevően meggyorsítsák haladásukat, időt nyerjenek a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. Egyelőre még nem használjuk fel teljesen a szocialista országok tervszerű gazdasági együttműködésének minden hatalmas előnyét. Még sok mindent végig kell gondolnunk, sokat kell tennünk. De a lényeg az, hogy a szocializmus sikeres építésének érdekei megkövetelik országaink szoros együttműködését. A KGST jelentőségéről Hruscsov elmondotta, hogy a tanács tagállamainak kapcsolatai a szocialista internacionalizmus, a testvéri kölcsönös segélynyújtás, a teljes egyenlőség és szuverenitás elvein alapulnák. Nemzetközi kérdésekről szól va Hruscsov elmondotta, hogy a nyugatnémet revansisták minden eszközzel gátolni igyekeznek a béke, a biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. Ny ligát-Németország miliíarista irányvonala aggodalommal tölti el a kormányokat és a népeket. IA nyugati hatalmak e tekin- ' tetben már nem a helyzet ellenőrei — ahogyan reklámozni szeretik magukat — hanem csupán krónikásokká váltak. Gomulka beszéde Gomulka beszédében mély megelégedését fejezte ki a moszkvai tárgyalások eredményeivel. A tárgyalásokat mint mindig, baráti kölcsönös megértés és egyetértés hatotta át pártjaink és államaink politikájának minden alapvető kérdésében. Együttes határozataink teljes mértékben összhangban vannak Lengyelország és a Szovjetunió testvéri és szövetségesi kapcsolatainak szellemével — mondotta —. Az 1945-ben aláírt barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés rá- gyogóan kiállta a próbát és a lengyel nép örömmel fogja üdvözölni e szerződés időtartamának meghosszabbítását, amire megfelelő időpontban sor kerül majd”. — Ez a szövetség biztosította az Odera és Ncisse mentén húzódó határaink biztonságát és sérthetetlenségét, megvédte fiatal népi államunkat az imperializmus nyomásával szemben. — A szocialista forradalom gyökeresen átalakította népünk életét, Lengyelország erős ipari-agrár állam lett, a szocializmus és a béke egyik bástyája. Gomulka ezután részletesen kifejtette, milyen nagy jelentőségű volt a múltban és milyen fontos ma is a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés a Szovjetunióval. Bejelentette, hogy az együttműködés lehető legjobb feltételeinek megteremtésé végett elhatározták egy Lengyel—Szovjet Gazdasági, Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottság megalakítását. — A lengyel—szovjet együttműködés és testvéri szövetség — mondotta a továbbiakban — maradéktalanul kiállta a próbát gazdasági és politikai téren egyaránt, kiállta a próbát abban a közös harcban is, amelyet a szocialista tábor országai lankadatlanul folytatnak nemzetközi téren a háborús agresszió veszélye ellen, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, a nemzetközi feszültség enyhüléséért. A szocialista tábor e közös harcához kétségtelenül döntő módon járul hozzá a Szovjetunió. A béke fölött őrködő Szovjetunió nuk(Folytatás a 4. oldalon) Kádár láios és Rónai Sándor Moszkvába utazott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja N. Sz. Hruscsov 70. születésnapja alkalmából baráti látogatásra moszkvába utazott. A küldöttséget elkísérte Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. A delegáció búcsúztatásán megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, az MSZMP KB osztályvezetője. Jelen volt G. A. Gyenyi- szov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Vetik a kukoricát Leggyorsabban a pécsváradi járásban dolgoznak (®ŰQaexfu%rt A magyar, ember nem eszi meg a csigái. Ebben azonban a csiga számára ma már nincs semmi vigasztaló. Egyrészt, mert a franciák nagyon szeretik és minden pénzt megadnak érte, másrészt, mert a mi népünk szereti a pénzt. A legnagyobb csigaszomorúságot pedig a MAVAD — a Magyar V adkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat — okozza. Ez a szerv juttatja el a franciákhoz á magyarok csigáját és a magyarokhoz a franciák pénzét. Kémesen tegnap indult meg a csigaexport és 8 mázsa csiga érezte a gyomrán ezt a jó együttműködést. — Azért a gyomrán, — magyarázza Perecz Pál, a Siklós és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kémesi felvásárlója —, mert éheztetjük a csigát. A gyomrában ugyanis csalán, mérges gomba és egyéb anyag is lehet, ami az embernek. ártalmas. Ezért itt a felvásárló helyen két napot, a belföldi utazás közben egyet, a MAVAD-telepén háromnégy napig éheznek, sőt, « külföldi utazás során is három napig „korog” a gyomruk. Ez tíz nap, de kint a konzervgyárakban még egyhetes ,,biztonsági’ éhezés vár rájuk. Közben megérkezik 11 kiló csiga. Ledő Józsi bácsi tolja őket egy zsákban a biciklijén. A három unokája szedte ösz- sze az egy zsákra valót három óra alatt. Most 44 forintot kapnak érte. Ez a nap tulajdonképpen a csigaexport premierje. Baranyából ugyanis tegnap indult el az első csigaszállítmány, mégpedig Perecz Pál 8 mázsát adott fel Kémesen és György István 5 mázsát Pécsről. Az apró állatok gyorsáruként utaznak Sopronba, onnét Franciaországba, Svájcba és Nyugat-Németor- szágba. — Tavaly 45 mázsát adtam át a MAVAD-nak — mondja Perecz Pál —. A legjobb gyűjtöm Bálint István volt, aki két hónap alatt 8 mázsa csigát hozott és ezért 3200 forintot fizettem ki neki. Kelemen Sándornak 2800 forint, Szögi Mihálynak pedig 2400 forint fárt temriv • csigáért. Baranya megyében a termelőszövetkezetek és gazdaságok teljes erővel belelendültek a tavaszi munkákba. A járások közül a pécsváradi járásban haladtak legjobban előre, a tavaszi vetések 62,1 százalékát végezték el, borsóból 1005 holdat, árpából 970-et, zabból 87-et, vöröshéréből 330-at, lucernából 390-et, cukorrépából 430-at, napraforgóból 280-at és burgonyából 340 holdat vetettek. A fejtrágyázás nagy részét elvégezték a tervezett 11 465 holdból 11 097 holdat. A mohácsi járásban van még szántanivaló terület is, az 1977 holdból eddig 1161-et végeztek el, s a borsó vetését is hamarosan befejezik, az 1152 holdból 1102-be elszórták a — Mikor kell a csigát szedni? — Hajnali 3—4 órától 9—10 óráig. De ha esik, akkor mindig lehet gyűjteni. Ha valaki jó helyet talál, akkor egy óra alatt 10 kilót is összeszedhet, az pedig 40 forint. A jó gyűjtő egyébként telepít is. Az apró csigát — amelynek 3 centinél kisebb a háza átmérője — visszaviszi a helyére és ha a következő évben odamegy gyűjteni, biztosan gazdag zsákmánya lesz. A csigaexportnak azonban népgazdasági jelentősége is van. Erről Csapkovits Miklós, a MAVAD áruforgalmi előadója ad tájékoztatást, aki személyesen utazott a kémesi premierre: — A MAVAD negyedik éve gyűjti a csigát a földművesszövetkezetek segítségével. Baranya megye tavaly rendkívüli eredményt ért el. 350 mázsás tervével szemben 750 mázsa csigát adott át. Ezzel az ország csigaexportjának egyötödét biztosította. Az idén 650 mázsa a baranyai csigafelvásárlási terv. Mivel 1 kiló csigáért 40 dollárcentet kapunk, ez a tervezett mennyiség 26 ezer dollárt jelent. (Földessy Dénes) magot. A tavaszi árpa vetéstervét 86,1 százalékra teljesítették 420 holdat vetettek, zabból 183 holdat, vörösheréből 175-öt, lucernából 266-ot, cukorrépából 512-t, napraforgóból 258-at és burgonyából 80 holdat. A tavaszi munka 47 százalékával készültek el, különösen a burgonyavetésből van hátra nagyobb mennyiség, mintegy 1400 holdnyi. A pécsi járásban a munka 53,15 százalékával készültek el, az őszi gabonákat 19 418 holdon 100 százalékban fejtrágyázták, a tervezett 1070 hold borsóból 981-et elvetettek, árpából 1877-et, zabból 255-öt, vörösheréből 1323-at, lucernából 612-t, cukorrépából 434-et. napraforgóból 158-at, a tervezett 1243 hold burgonyából pedig 120 holdat. Megkezdték már a kukorica vetését is, 55 holdon került földbe a mag, s összesen 16168-at kell elvetniük. A sásdi járásban is vetik a kukoricát, a 10 191 holdból 100-at végeztek el, az 1460 hold burgonyából pedig 8-ut. Vetik még a borsót, árpát, zabot, vörösherét, lucernát, kukoricát, napraforgót. Borsóból 1044-et, árpából 698-at, zabból 22-t, vörösheréből 1119-et, cukorrépából 38-at, napraforgóból 20 holdat vetettek. A siklósi járásban 46,61 százalékát végezték el a tavaszi munkának, az 5200 hold szán- tanivalóból 3800 holdat végeztek el, az 1352 hold borsóból 850-et vetettek el. 410 hold árpát, 1320 vörösherét, 380 hold cukorrépát, 350 nao- raforgót és 85 hold burgonyát. Valamivel előbbre haladt a munkával a szigetvári járás. 47,56 százalékban végezték el a vetést, szántást. Mintegy, még több mint 2000 holdat kell szántani, valamint borsóból 588, árpából 97. zabból 163. vörösheréből 233, nából 289, cukorrépából 725, napraforgóból 828 és burgonyából 1958 holdat kell még elvetni.
