Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

1984. Április is. szerda XXI. ÉVFOLYAM ARA 5« FILLÉR 87. SZÄM AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jelentés a földekről S T Á Z A Sikeresen végzik megyeszerte a tavaszi mezőgazdasági munkákat Százharmincezer négyzetméter födémclemet gyártanak ebben az évben a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat stáza üzemében. Távirányítású vendéglátás 183 faluban Ülést tartott a MÉSZÖV igazgatósága A visszavonhatatlanul meg­érkezett tavasz, ezernyi tenni­valója a íöldekre vonzotta az egész megyében a termelőszö­vetkezeti gazdákat. A reménypusztaiak lucer­nát vetnek, sietniök kell, mert a szomszédos táblán már a kukorica alá tárcsázza három gép az őszi szántást. Holnap már ezt vetik. Közben folytatják a major építését is, a most kialakítandó tbc men­tes szarvasmarhaállomány már új istállóba kerül. A turonyi termelőszövetke­zet kissé megkésett a műtrá­gyaszórással, igaz, már az utolsó húsz holdas táblára hu­zatja a Péti sót az egyik Ze- tor. Ebben a szövetkezetben még vetik a cukorrépát, ülte­tik a burgonyát. Közben ké­szítik a talajt a kukoricának is Ennek a vetésére a jövő héten kerítenek sort. A kisliarsányi termelőszö­vetkezet udvarán jókedvűen szemléli a napos eget Varga János, az ellenőrző bizottság elnöke. Jókedve onnan adó­dik, hogy amint mondja, ők már túl vannak a tavaszi Ve­tések nehezén. Valamennyi kora tavaszi növényüket elve­tették, sőt, az árpájuk, a zab­juk már zöldelL. Lucernát, vörösherét is vetettek, még a múlt heti esős idő előtt. A férfiak most sietnek befejezni a szölőmetszést, az asszonyok, lányok pedig megkezdték a korai borsó kapálását. Holnap kezdik a kukorica vetését, az­tán a jövő hét végére be is fejezik, ha az idő nem szól közbe A borsót az új telepí­tésű szőlőbe vetették, így használják ki a földet addig, amíg a szőlő termőre fordul. A Villány-Siklósi Állami Gazdaság Sári pusztai kerüle­tében silókukoricát vetnek. Négy erőgép aprózza a talajt, egy meg veti a magot. Utána kettő hengerezi. Negyven holdas táblába álltak reggel ötkor és este hétre szeretnék befejezni a munkát. Most num tarthatják be a nyolc vagy tíz órai munkaidőt, nyújtott műszakban dolgozik Apad a Tisza # I rr f I •• f ff feiso es kozepso szakasza Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság tájékoztatása sze­rint az utóbbi 24 órában a Tisza felső szakaszának, vala­mint a Kőrösöknek a vízgyűjtő területére egy-két milliméte­res csapadék hullott, de ez a gyenge eső nem növeli a fo­lyók árhullámát. A Tisza fel- tó szakaszán gyors, a közép­sőn lassú az apadás, az alsó szakaszon pedig lassan árad a folyó. Kedden reggel a víz­állás Szolnoknál 41 centimé­terrel, Csongrádnál 149 centi­méi errel, Szegednél pedig 180 centiméterrel maradt a maximum alatt. a gazdaság valamennyi gépe, sőt, ha a helyzet megkívánja, kettős műszakokat is szervez­nek. A göntéri szőlészetben befe­jezték a metszést. Ezután a karóverés következik, közben a Maulwurfok megkezdik az új telepítések kapálását. Je­lenleg a nagyharsányi hegy­oldalban dolgoznak. Itt a vil­lányi termelőszövetkezet asz- szonyai a korai borsó kapálá­sát már befejezték. Úgy szá­mítanak, ha az időjárás nem rontja el a kilátásokat, hogy május 10-e körül szedhetnek korai borsót. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetke­zet valamennyi tavaszi gabo­náját és az aprómagvakat is elvetette. A napraforgó magja ma került a földbe a közös tábláin. A kukoricavetés előtt szeretnék még elültetni a bur­gonyát, de a vetőmag még nem érkezett meg a MÉK-től. Néhány hold kapás lucernát is vetnek még a hét hátrale­vő napjaiban. Bükkönyös zabjuk mór zöldell, ugyancsak a tavaszi árpájuk is. A hairká- nyi kertészetben megkezdték a primőrpáprika szedését és ültetik a fóliatakaró alá a tápkockában viruló paradi­csom palántákat. A szederkényi növényvédő állomás 16 munkagépe erő­teljesen folytatja a vegysze- rezési munkálatokat. De még van bőven tennivalójuk, mert a hungazinozásra váró 10 ezer holdból eddig alig többet, mint ezer holdat végeztek el a termelőszövetkezetek gépei­vel együtt. Nyújtott és kettős műszakok szervezésével érhe­tik csak el, hogy a gabonák vegyszerezésével egyidőben a kukoricaföldek megelőző gyomtalanítását is időben be­fejezzék. A „távirányítású” falusi vendéglátás 1963. évi munká­ját tárgyalta meg tegnap dél­előtt a MÉSZÖV igazgatósága. A baranyai földművesszövet- keaeti hálózatban ugyanis ki­lenc, úgynevezett bázisüzem működik. Ezeknek a létreho­zását a sok apró falu indo­kolta, hiszen a kis baranyai községekben nem kifizetődő egy melegkonyhás kisvendéglő vagy cukrászda fenntartása. Ezért a központi fekvésű na­gyobb helységekben, ahol már eddig is volt kisvendéglő, ma már nemcsak a saját, hanem a környező kis falvak ven­dégei számára is főznek és sütnek. A 9 melegkonyhás vendéglő és cukrászda bázis­üzem módján termel és egyen ként 9—25 másik falu ital­boltját látja él hideg étellel és cukrászsüteménnyel. így sok esetben 30 kilométeres távolságról irányítják egy-két tucat italbolt ételellátását. A kilenc bázisüzem 1963-ban több mint ötmillió forint ér­tékű árut termelt. Ezzel az áruval összesen 186 község lakosságát látták el. A „távirányítású” vendég­látás azonban nagy nehézsé­gekkel küzd. A termelés meny nyiségéhez képest az üzemek nem elég korszerűek. A cuk­rászüzemek például az évek­kel ezelőtti alacsony vagyis 10—30 ezer forintos havi ter­melésre épültek. 1963-ban pe­dig havonta átlag 35—75 ezer forint értékű árut termeltek. Igaz, hogy néhány üzem bő­vítése és gépesítése már ta­valy megkezdődött. Bővítet­ték a bólyi cukrászüzemet, de ott nem megfelelő a lapos- tető szigetelése, a vakolat le­vált és a toldalékrész emiatt nem használható. Megkezdő­dött a vajszlói és a villányi üzemek bővítése és korszerű­sítése is. Ez a munka azonban áthúzódott 1964-re. Az egyre növekvő igény a többi üzem bővítését is sürgeti. A sellyei cukrászüzem bővítésére azon­ban nincs lehetőség, pedig ott a termelés jelenleg is csak két műszakban oldható meg. A szűk hely miatt a kemence és' a gépek beállítása lehetet­len, és az üzem jelenlegi ál­lapotában még a szükségmeg­oldásnak sem felel meg. A legtöbb bajt a szállítás okozza. A bázisüzemek kör­zete ugyanis nagy területeken nyúlik el, az üzem nincs min­dig a körzet központjában, s előfordul, hogy 30—32 kilomé­teres távolságra kell vinni az ételt vagy cukrászárut. A gép­kocsik meghibásodását több hetes javítások követik és ez olyan kimaradást jelent, hogy Vajszlón például a karácsonyi igényeket nem lehetett ki­elégítem. Mindezek ellenére egyre növekszik a bázisüzemek ter­melése. Az élen a sásdi fmsz „Tavasz” étterme jár, ennek az étteremnek a konyhája ta­valy 2 millió 699 ezer forin­tos forgalmat bonyolított le és az étterem összforgalmából 39 százalék az ételre jutott. Közvetlenül utána a sellyei „Ormánság” kisvendéglő kö­vetkezik 1 millió 828 ezer fo­rintos forgalommal. Nagy vonzóerőt jelent, hogy egyre több baranyai szövetkezeti vendéglőt korszerűsítenek. A melegkonyhás egységek közül a sásdi étterem, a dunaszek- csői és a mecseknádasdi ha­lászcsárda, a nagyharsányi és sellyei kisvendéglő már vá­rosi viszonylatiban is repre­zentatív vendéglátó egység­nek számít. Ezeknek a ven­déglőknek a portálja korsze­rű, a belső termeket a leg­modernebb felszereléssel lát­ták éL Az idén befejezik a szentlőrinci kisvendéglőt, ezen kívül tervezik, hogy Mágo- csan, Villányban, Pécsvára- dan és Bolyban építenek egy- -ey új kisvendéglőt. Csapolják a mecseki fenyőket A pécsi, a pécsváradi és a karászi erdőkből évente 500 mázsa gyantát termelnek a fenyők. Ez a mennyiség má­justól szeptemberig csurog ki a kéreg sebein. Egy-egy fa másfél-két kilót ad egy idény alatt. A fekete fenyő több gyantát ad, mint az erdei fe­nyő, tehát értékesebb. A Me­csekben 20—25 ezer fenyőt kell a munkásoknak megcsa- polniok és figyelemmel tarta­ni, hogy mikor telik meg a kis gyűjtő-cserép. Az előkészületekkel körül­belül három hét múva vé­geznek, s akkor megkezdődik valóban a csapolás. Korszerűsítik a harkányi buszmegállót A harkányi buszmegálló eddigi várója már nem felelt meg a nyári szezon nagy forgal­mának. A régi, szimpla váró mellé új, lepketetős várót építenek, amelyben pénztár­éi büfé-fülkét is elhelyeznek. A MOHÁCSI SELYEM SZÖVŐGYÁR és a hajóállomás közötti tér felett szí­nes zászlócskákat lenget a szél. Talán még április negyedikéről maradtak ott, de lehet, hogy már a közelgő május el­sejét hirdetik. A folyó csendes. Lom­hán ring a hajókikötő stégje. Közvetlenül a szomszédban már élénk az élei. A mohácsi Révátkelési Vállalatot hirdeti a felirat, s a pénz­tár előtt emberek állnak sorban jegye­kért, hátrébb pedig sört mérnek egy szűkre méretezett söntésben. Delet harangoznak, s vele egyidőben felberreg a vontató motorja, lassan a komp elé úszik, aztán megindul ter­hével a másik part felé. A kompon katonás a rend. Elöl há­rom lováskocsi, egymás mellett. Az egyik dugásig rakva üres tejeskannák­kal. Mögöttük két teherautó építkezési anyagokkal. A járművek sorát két Moszkvics és egy Warszava zárja be. Harminc-negyven ember támaszkodik a korláthoz. Van. ki a kerékpárját tart­ja. mások beszélgetnek és ügyet sem vetnek a vízre, egyesek a folyót bá­mulják. Szloboda János áXl mellettem. Sötét­kék egyenruhája, tengerész sapkája, aranyesíkú díszei után hajóskapitány - nézem. — Nálunk nincsenek rendfokozatok — mondja nevetve. — En itt vállalat- vezető vagyok. Mert bizony itt éppen úgy kell megszervezni a munkát, mint egy vállalatnál. A mi tervünk: a me­netrend. Március negyedikén indult meg a komp. Minden órakor indul a várostól, és félkor vissza a szigetről. De ha a forgalom megkívánja, sűrűb­ben is közlekedtetjük járatainkat. MÁR AZ ELSŐ HÓNAPBAN 130 ezer forintos forgalom volt a mohácsi és a dunaszekcsői átkelésnél. Ez bi­zony átlagosan négyezer forint napi bevételt jelent. Ha nagyobb a forga­lom, főleg vásárok alkalmával, két komp bonyolítja le a szállítást. — A telet igyekeztünk jól felhasz­nálni a felkészülésre. Három kompot, négy vontató- és egy személyszállító hajót készítettünk elő, hogy biztosítsuk a zavartalan forgalmat. A kishajó szállítja majd nyáron a szigetre a strandolókat, de elviszi kirándulni a városba érkező turistákat. Dunaszek- csöre, Bajára utazhatnak a vendégek, ahol halászlével fogadják őket. Jövőre kapunk majd egy új személyszállító hajót és egy vastestű kompot is. Ez negyven tonna teherbírású lesz. Ezekben a napokban dől el, vajon a révátkelés dolgozói megkapják-e a tavalyi eredményeik után az élüzem címet. — Van rá esélyünk. A városi tanács felterjesztette a vállalatot a kitüntetés­re. Tavaly teljesen balesetmentes volt nálunk a közlekedés. Az egymillió négy százezer forintos forgalmi tervet 180 ezer forinttal túlteljesítettük! KÖZBEN a másik oldalon megindul­nak a járművek a komp felé. Lovasko­csi, teherautó, személykocsi ismét a sor­rend. — Kicsi az épületünk. Hiányzik egy legénységi pihenő. Ügy tervezzük, hogy a jelenlegi irodahelyiséget alakítanánk át erre a célra. Az új iroda itt épülne a■ parton. Sajnos, egyelőre a felsőbb szervek nem tudnak pénzt adni az épít­kezésekhez. De reméljük, nemsokára erre is lesz lehetőség. Odaát felberreg a vontató motorja. A közeli templomtorony órájára tekin­tek. Fél egy. A JÁRAT menetrend szerint indult el. A folyó közepén a komp végében álló kormányos hosszúrúdú ezüstös csikót húz a vízen a lapáttal. Ügyesen megfordítja a nagytestű kompot, mely nagy döccenéssel felfut a vízparthoz láncolt szálfára. MítzlA Ervin i l \ f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom