Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
19*4. ÁPRILIS 14. 3 Hétfőn délelőtt földmozgás Egy 14 éves kisfiú ritka zsákmánya A Pécs közelében lévő pel- lérdi halastavaknál sok sirály tanyázik és halakra vadásznak. Az egyik sirályra, mikor a zsákmányolt hallal el akart repülni, rátámadt a levegőben egy hatalmas szürke varjú. Rövid harc után a sirály sebesülten hullott a nádasba, a halat pedig elragadta a varjú. A halászmesttr 14 éves kisfia, Puskás Jancsi, látta az esetet, és elindult felkutatni a megsérült madarat. Hosszas keresés után rá is bukkant a nád között a sirályra, amelynek egyik szárnya béna volt és nem tudott repülni. Magához vette hát és a halászmesteri házban ápolgatta. Majd átadták a madarat a Mecseki Állatkertnek. Itt derült ld, hogy Puskás Jancsi értékes zsákmányra tett szert: egy viharsirályra, amely az Északi- és a Keleti-tenger partvidékén, valamint Szibéria tundráin költ Hazánkban, különösen a déli országrészeken, ritka vendégnek számít, Pécs környékén még nem is láttak ilyen sirályt A díszes külsejű — hófehér tollazatú, kékesszürke hátú és számyfe- lületű, sárgáscsőrű — viharsirály az állatkert mesterséges tavának madárállományát gazdagítja: Tavasz Remélhetően végérvényesen itt a tavasz — de kivételesen nem a tavaszban rejlő „romantika” okoz örömöt az építőknek —, hanem a lehetőség, — miszerint végérvényesen megindulhat a munka valamennyi építkezésen. Legalábbis ezt tapasztaltuk ezen a gyors, délelőtti kör-riporton: Űj-Mecsekalja Lassan befejezés előtt áll a megye egyetlen úgynevezett döntött’’ háza Uj-Mecsekalján. A 60 lakásos épületben másfélszobás lakások várják majd a szerencsés lakókat, Mikor? — Az év végére kellett volna átadnunk az épületet az üzlethelyiségekkel együtt. Azonban úgy gondoltuk —tekintettel a lakásgondokra — először a lakásokat építjük meg s az üzletsor ráér az eredeti határidőre: — Tehát? — Tehát július hónapban készek lesznek a lakások: — Milyen boltok nyílnak az épületben? — Tejbolt, élelmiszer- és húsbolt: — Az új-mecsekaljai lakók a megmondhatói, mennyire szükség van a bolthálózat bővítésére ezen a lakótelepen. — Vannak-e munkaerő-gond jai? — Most nincs. Mától kezdve kibővített létszámmal dolgozunk. Jelenleg például harminchét kőműves dolgozik az épületen. Szerdán reggel pedig egy vakológépet is munkába állítunk, amely körülbelül húsz embert szolgál ki anyaggal. Mondanom sem kell, milyen nagy segítség ez nekünk! Tejüzem Következő állomásunk az épülő tejüzem a Tüzér utcában. Az üzemépület tető alatt, az irodaháznak egyelőre csak a falai állanak. Pfaff Antal építésvezető elmondja, hogy az irodaházzal tulajdonképpen megelőzték a határidőt, mert csak a második negyedben kellett volna elkezdeni az építését. — És a műhelycsarnok? — Most az utolsó födémbetonozás folyik. Az átadás december végére van kitűzve. Azonban június elsején már úgy kell állania az épületnek, hogy a tejüzem gépeinek szerelését a pesti szakemberek megkezdhessék. Az alagsorban most építjük be a víz-, villany- és fűtőhálózatot. (Folytatás az 1. oldalról) ségben állnak. Ebben az időszakban fokozott volt a vidéki telefonvonalak terhelése is. Érdeklődtünk Kalocsáról is, ahonnan Selmeczi elvtárs, a helyi meteorológiai állomás munkatársa a következő tájékoztatást adta: — Kalocsán volt szeizmográf-, azonban a múlt év december 10-én leszerelték és elszállították Budapestre. Így a földlökésekről pontos értéket adni nem tudók, nálunk 3—i-es erősségű lehetett. A templom tornya erősen kilengett és a földlökések után is tovább mozgott, minden pillanatban vártuk ledőlését. Megjegyezzük: Kalocsán 50 évig szolgálta a tudományos megfigyeléseket a szeizmográf, elszállításával Dél-Magyar ország hagy területén nem lehet pontosan megállapítani a földlökések értékét. Most várják, hogy Pécsett szereljenek fel ilyen műszert. A bányából Vékény Henrik, a Mecseki Szénibányászati Tröszt kutatási osztályának csoportvezetője adott tájékoztatást: — Személye* élményekről számolhatok be, éppen bánya- jüráson voltam, ele a föld alatt nem észleltük a földlö- kéeeket, csak amikor kíszáll- tunJc, a külszínen mondták, hogy földrengés volt. Nem oíkozoitt komolyabb zavarokat a földrengés Pécs közszolgáltatásaiban sem. A Viz. és Csatornaművek tájékoztatása szerint mindössa* egy helyen érte kár a város vízvezeték-hálózatát. A Tol- buhin úton jelenleg az út feljavításával kapcsolatos csatornázási munkáltat végzik. A 2-es kilométerkőnél, valószínűleg a csatornázási munkák miatt gyengébben ellenálló vízvezeték a rázkódástól 70 méter hosszúságban megrongálódott és a víz az új árokba beszivárgott. Néhány környező házban a vízszolgáltatás megszűnt. Az árkokból azonnal megkezdték a víz szivaty- tyúzását. A vízszolgáltatást ma helyreállítják. A Hőerőműnél egy generátor esett ki a termelésből. Az automatikus védőberendezés a rengés következtében a hálózattól leválasztotta a generátort Ennek következtében a város felé két vonalat ideiglenesen kikapcsoltak az áramszolgáltatásból. Az Áramszolgáltató Vállalat jelentése szerint a földrengés következtében Pécsett három percig szünetelt az áramszolgáltatás. Nem érte kár a gázvezetékeket Mindeddig sehol nem észleltek szivárgásit — Amennyiben a föld alatti vezetékek megrongálódtak, az csak néhány nap múlva derül ki, ha bárhol gázszivárgást észlelnek. A hőszolgáltató távvezetéket tegnap ellenőrizték és megállapították, hogy semmilyen baj nem érte. az építkezéseken A tejüzem — amely korszerű, higiénikus építmény lesz — 25 millió forintos költséggel épül, s a berendezés külön 27 millió! Egyik legszebb ipari objektuma lesz a megyének, Egyetemi városrész Egyetemi városrész. Építés- vezető: Lábadi András. Körülbelül tízemeletes a klinikai épület: negyven méter magas. Az egész építkezés költsége 184 millió, ebből eddig körülbelül 100 millió forintot „építettek” be, A határidő: 1965. július L — Ez év július elsejére a gazdasági tömböt befejezzük: Vagyis a konyha, étterem és a szükséges mellékhelyiségeket •— Tehát átadásra kerül-: — Sajnos nem. Elkészül, de nem adhatjuk át, mert a beruházási kódex szigorúan előírja, hogy csak akkor lehet szakaszos átadást eszközölni, ha az átadott objektum attól kezdve üzemel is. Ez itt lehetetlen, hiszen teszem fel a röntgen-helyiséget hiába adnánk át, ha használni csak akkor tudják, amikor az egész klinika átadásra kerül, azaz, jó másfél év múlva. Nekünk persze jobb lenne, ha szakaszosan átadhatnánk egy-egy épületrészt, csökkenne a fönn- tartási gondjaink. — Van-e elég emberük? — Van. — Elégedett-e a szakmunkás-gárdával? — Nem túlzóm, ha azt mondom, hogy a legmesszebb menőkig elégedett vagyok a munkás és műszaki gárdámmal. De azt hiszem ők sem panaszkodhatnak, hiszen ha szorgalmasan dolgoznak, akkor például a szakmunkások átlag megkereshetik a havi kétezer-kétezerkétszáz forintot. Légszeszgyár utca Légszeszgyár utca 13. Művezető: Sárán Ferenc. — A trafó-szerelés bővítését és felújítását csináljuk tavaly óta szakaszosan. — Jelenleg? — A szerelőcsarnok keretállványait zsaluzzuk. — Ügy hallottuk, érdekes megoldással építik fel az egyik üzemrészt. — Bulla József tervező-mérnök tervei alapján úgynevezett „parabolikus-hxperboloid” vasbeton tetőszerkezetet építünk rá a négy vasbeton ősz- lapra. Mutatja a rajzot: a tetőszerkezet két sarka lefele, illetve a másik két sarka fölfele hajlik s középen nyeregszerű mélyedés képződik. Modem .vonalak, de itt nem a „vonalakon” van a hangsúly, hanem hogy az üzem világos, egészséges legyen. Anyaggal, szállítással nincs problémájuk, csupán — a fenti építkezésektől eltérően — itt munkaerőhiány van. A napokban átcsoportosítás történt, néhány szakmunkást ideiglenesen „kölcsönadtak” más munkahelyre. Nos, enélkűl nincs építkezés, kisebb-na- gyobb bosszúságokat okoz az átcsoportosítás i 11, másutt pe- dik örömöt. Végül is: a beérkezett jóidő a lényeg s a téli lemaradásokat be lehet hozni. —■ Ha újra kezdhetné, mélyen pályára menne? — XJjra csak agronómus- nak. Nincs ennél szebb pálya. — Mióta csinálja? — 1928-ban végeztem Készt helyen az akadémián. Utána Pallavicini őrgróf sövényházi uradalmába kerültem segédtisztnek, — S öttől fogva végig nagy gazdaságokban dolgozott7 — Igen, kivéve a felszabadulást követő néhány évet. Akkor fuvaros voltam, ötven- ben kerültem állami gazdaságba, s tavaly januárig megszakítás nélkül ott dolgoztam. — Miért döntött úgy, hogy a habarci termelőszövetkezet agronómusa lesz7 — Ezt a vidélcet jól ismerem, személyes ismerőseim sokan vannak itt és talán még a kereset is több, mint c& állami gazdaságban. Nyugdíj előtt erre sem árt gondolni. — Pedig a babarci nem állott éppen valami jó tsz hírében. Nem tartotta veszélyes vállalkozásnak ezt az állást az állami gazdaság jól szervezett rendje után7 — Nem. A tsz-ektől való „félelem” csak 1980—61 jellemzője volt. Akkor, ha valaki tsz-be ment, a kollégák könnyen rámondták, hogy „megőrüir. Most már ilyenről . szó sincs, szerencsére a tsz-ek kezdenek megszilárdulni. S mondom, ezt a területet jól ismerem, tudom, hogy szép eredményeket lehet elérni', s az Itteni nép is dolgos, csak éppen látni akarják • munkájuk eredményét. — Véleménye sgertnt ml volt a tsz munkájának legnavolt Pécsett Nők, férfiak! Telefonjelentésünk Novtszádról: Munkatársunk beszélt Madarász Árpáddal, a Noviszádi Rádió munkatársával, aki a következő tájékoztatást adta a földrengésről: — Hallgattuk a budapesti Rádió adásait a földrengésről és meg kell mondani, hogy jelentésük téves. Az epicentrum nem a Vajdaságban, hanem Szlavonszki-Brodban, a Száva mentén, Szlavónia határán volt. Legerősebb hatását Eszéken, Vor óvóban és Vukováron éreztette. Itt a lökések erőssége elérte a 8-as magnitúdót. Belgrádban a földrengés következtében a telefonösszeköttetés teljesen megszakadt. — Mikor kezdődött? — Nálunk 9 óra 30 perc 33 másodperckor kezdődött * földmozgás. Ennek következtében Szlavóniában egy halottról és mintegy 60 sebesülésről érkezett jelentés. A sebesülések elsősorban a nagy riadalom miatt kövekeztek be, mert az emberek az ablakokon ugráltak ki. A károkról még becslések sincsenek. Egyelőre Szlavonszki-Brodból tudjuk, hogy 13 ház összedőli, 20 ház pedig megrongálódott. A Szlavonszki-Brodot környező falvakban a■ lakóházaknak mintegy 50 százaléka lakhatatlanná vált — Mit mond a hivatalos jelentés?-*■ A belgrádi Geofizikai Tudományos Intézet jelentése szerint azért nem keletkeztek nagyobb károk a mostani földrengés következtében, mert az epicentrum mélyen a föld fel-, színe alatt volt. Ugyancsak ennek köszönhető, hogy nagy területen volt érezhető a földmozgás. Háromszáz tízen hat vagon hulladék A Baranya—Tolna megyei Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat idei első negyedévi tervét 125,7 százalékra teljesítette. Vasból összesen 26 535 mázsát, papírosból 4164 mázsát, háztartási rongyból pedig 1410 mázsát gyűjtöttek be. Ez összesen 316 vagon hulladékot jelent. Az iskolák között folyó gyűjtési versenyt a vállalat az iskolai év végén értékeli. Jelentkezzenek traktoros és gépkezelői tanfolyamokra! A Megy ei Tanács Végrehajtó Bizottságának felhívása Az 1964. évi népgazdasági tervek előírják, hogy a megye mezőgazdasági termelés-volumenét az elmúlt évihez képest 4—5 százalékkal növelni kell. E cél megvalósítása érdekében oly nagymérvű beruházásokat eszközöltünk, melyekre az elmúlt években példa még nem volt. Többek között az 1964-es évben 276 új traktort kap Baranya megye mezőgazdasága. Ezek a gépek mind korszerűek, a modern mezőgazdasági technika minden követelményének megfelelnek. Az új traktorokkal a megyében tanácsi szektorban már 2737 traktoregység lesz. A modern gépi technika és gépüzemeltetés, jól képzett és gyakorlott szakembereket, traktorosokat igényel. A munkák időbeni és gyors elvégzését biztosítani még ilyen nagy traktorparkkal is csak úgy lehet, ha a csúcsidőszakokban kettős műszakban üzemeltetjük traktorainkat. Számítva arra, hogy a meglévő és érkező új gépekre sok traktoros kell, már az év elején közel 900 tsz-tagot képeztünk ki a megyében alap- és középfokú traktoros-tanfolyamokon. Ezeknek a tsz-tagoknak nagy része ma már traktorokon ül és a tavaszi munkákban tevékenyen részt vesz. Mindez azonban kevés. Még 400 fő kiképzésére van szükség, a fenti cél megvalósítása érdekében. A megyei tanács v. b. a közelmúltban tárgyalta a megye traktoros-ellátottságának helyzetét, s abban foglalt állást, hogy biztosítani kell a cél és szakszerű gépüzemeltetéshez szükséges szakembereket. így el kell érni azt, hogy minden termelőszövetkezetben dolgozó arra alkalmas férfinak traktorvezetői képesítése legyen. Továbbá, hogy férfi munkaerő szabaduljon fel a traktorokra, a munkagépek, öntözőgepek, istállógépek stb. kezelésére nőket kell lüké- pcznl és munkábaállítani. Elképzelhető az Is, hogy női munkaerőre bízzuk a könnyebb kerti munkát végző traktorok, pl. Holderek, RS—09-esek, vagy „Fürge” gépek, traktorok üzemeltetését is. Országos mozgalom indul a „Minden alkalmas férfinek traktorvezetői igazolványt”, s „Nőket a mezőgazdasági könnyű traktorokra, stabil gépek kezeléséhez!” formában, melyben a megyei tanács v. b. igen helyesen a fenti módon foglalt állást. E mozgalmak sikere érdekében valamennyi gép- és gépjavító állomáson tanfolyam indul április 20. és július 20. között. Ezekre a tanfolyamokra jelentkezzen minden nő és férfi, aki arra alkalmas, hivatásának találja a traktoros vagy gépkezelői szakmát és a mező- gazdaság ügyének előbbrevitelében segíteni akar. A tanfolyamok ingyenesek. Az azon résztvevők állami ösztöndíjat és az őket küldő tsz-ektől pedig kereset- kiegészítést kapnak. Tehát az oktatás idején kereset-kiesés vagy anyagi károsodás senkit sem ér. A női gépkezelők részére megfelelő munkaruha megtervezéséről és szabásáról gondoskodnak. Tisztálkodási hely és lehetőség pedig rendelkezésre áll. A tanfolyam csökkentett tematikával 6 hétig, hetente 5 napos, napi 6 órás elfoglaltságot jelent. Jelentkezni lehet minden mezőgazdasági nagyüzem (állami gazdaság, tsz) vezetőjénél, a tanácsok mezőgazdasági osztályain, minden gépállomás, vagy a gépjavító állomás igazgatójánál. akik a tanfolyammal kapcsolatban részletes felvilágosítást nyújtanak. Nők, férfiak! Jelentkezzenek minél többen traktoros és gépkezelői tanfolyamokra, legyenek harcos építői új szocialista mezőgazdaságunknak! MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA rf)ái'bejzéxl Üíselt aarú nómuual gyobb hátráltatója mielőtt idejött? — Elsősorban a szakember- hiány. Ekkora gazdaságot ag- ronómus nélkül nagyon nehéz elvezetni. — Milyen különbségeket lát az állami gazdaság és a tsz gazdálkodás között? — Az állami gazdaságoknak nagyobb a lehetőségük, összeszokott munkások, többé kevésbé jó felszerelés, a megfelelő posztokon szakemberek. Ezen kívül-például műtrágyából is több jut nekik, mint a tsz-eknek. Nyilvánvalóan könnyebb nekik. De jelenlegi munkámban éppen az a szép, hogy sok nehézséggel kell megbirkózni. — Mit tart a tsz jelenlegi legnagyobb problémájának? — Sajnos, nehezen megoldható ügy... a háztáji! Nálunk a legtöbb tagnak szőlő a háztájija. Méghozzá apró darab szőlők, szétszórva az egész határban. Szőlővel a munka is több, tehát a tagoknak többet kell a háztájiban dolgozni, mini egyébként s ezen kívül a sok kis parcella egy-lcét helyen akadályozza a nagytáb- lás művelés kialakítását. Ennek hátrányairól azt hiszem nem kell beszélnem. — Milyen a tsz-tagok munkakedve? — Húsz forint előleget kapnak havonta minden munkaegységre. Így természetesen sokkal jobban megy a nviin- ka, mint tavaly. — Tavaly sok baj volt? — Meglehetősen, őszi szántás alig volt, majdnem mindent ^tavasszal kellett elvégezni. Jó eredményt pedig csak alapos munkával lehet elérni. Híre járt annak idején erre is, hogy az állami gazdaságban egy 88 holdas táblán négyszáz mázsás átlagtermést értünk el cukorrépából. Kérdezik máig is hogyan lehetséges, ugye csoda volt? Dehogy volt csoda! Először tizenöt centis tarlóhántást végeztünk a földön, zöldtrágyának napraforgót vetettünk bele s kapott minden hold másfél mázsa kálit és három mázsa foszfátot. Mikor a napraforgó elérte a bimbós fejlődést, 45 centire leszántottuk, kapott egy gyűrűt, kétszáz mázsa istállótrágyát, ezt huszonöt centire leszántottuk, igy áttelelt. Tavasszal még megkapta a szokásos talaj-művelést és kapott még egy mázsa nitrogénműtrágyát. Hát igy lehet jó termést elérni. Itt U megmutatkozott tavaly. Az őszi szántásba vetett kukorica ötven mázsát adott, közvetlen mellette a csak tavaszi szántásba vetett harmincötöt. Persze az sem árt, ha az időjárás is a gazda mellett van. — A jelenlegi időjárás nagyon hátráltatja a munkát? — Még nem vagyunk nagyon elmaradva. Éppen most nézem a tavalyi munkanaplómat. Akkor már előbbre jártunk a vetésekkel, de ha kicsit kisütne a nap, igy sem lenne nagy baj. — Ha már az időjárásnál tartunk, hosszú pályafutása alatt melyik években volt a legrosszabb időjárás? — Az 1932-es aszályt sohasem felejtem el. Katasztrofális volt az 1955-ös esős nyár is, legalábbis ott, ahol én dolgoztam. — Mi a véleménye a fiatal szakemberekről? — Legtöbbjével csak az a baj, hogy nem akarnak falum meg pusztára kerülni. Anélkül pedig gazdálkodni nem lehet. Különben akad köztük nagyon sok derék fiatalember, akikből idővel jő szakember válhat. Azért mondom, hogy „válhaf”, mert az ember akkor jön rá a mezőoazdaság- ban. hogy milyen keveset tud. amikor már tíz évet eltöltött a szakmában. — A PaVavictni birtokon sokat tanult? — Igen, nagyon sókat. Többek között azt is, hogy hogyan nem szabad gazdálkod-ni. Mert crtt ertenzív gazdálkodás folyt. befektetés szinte semmi. Persze a haszon sem volt nagy. Most énven ellenkezőleg kell csinálni a dolgunkat. De nem árt ha az ember látta a másik oldalt is. — Mikfir megy nyugdíjba? — Hatvanhatban jár le az időm, de nem akarok mmódiiba menni. Ha a termelő- szövetkezet igénnt tart a munkámra, ittmaradok I .í -ár Frvin 1 i
