Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-11 / 84. szám

1964. Április ii SZOMBAT AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN/VCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM Ara so fillér 84. SZÁM Az ipar és a mezőgazdaság legfontosabb feladatairól tanácskozott a megyei pártbizottság Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága péntekjén délelőtt ülést tartott, amelyen megbeszélték a megye ipara és mező- gazdasága előtti legfontosabb tennivalókat. Az iparpolitikai kérdésekről Papp János, a megyei pártbizottság titkára, a mezőgazdasági kérdésekről Names János, a megyei pártbizott­ság titkára tájékoztatta a résztvevőket Kitűnő eredmények az iparban az első negyedévben Különösen dicséretre méltó, hogy vállalataink export­terveiket szinte kivétel nélkül teljesítették, sőt sokkal töb­bet termeltek exportra, mint az előirányzott mennyiség, A Tejipari Vállalat 10.2 száza­lékkal, a Porcelángyár 11, a cipőipar 12.5, a Sopiana 25.2, a Kesztyűgyár 0.4 százalékkal teljesítette túl első negyed­éves exporttervét. Probléma csupán a Vasas Ktsz fűnyíró­gépednél és a Szigetvári Kon­zervgyár zaikuszka-exportjánál adódott. Helyes volt a vállalatok összevonása A megye iparvállalatainál történt átszervezés folyamán Papp János divtára beveze­tőjében az 1964-es esztendő ipari termelésének indításá­ról beszélt, elmondotta, hogy az idei indulás bizonyos el­téréseket mutat a megszokott­hoz képest, s ez az eltérés az ipari termelés javulásában mutatkozik meg Többek kö­zött 1964-re minden vállalat időben megkapta éves tervéit, az előzetes felkészülés jó volt, az üzemi, vállalati átszerve­zések befejeződtek, a párt­szervezetek Is időben ismer­ték a vállalatuk előtt áUó tennivalókat és azt részleted­ben megbeszélték a dolgozóké kai, s nagyjából az anyagel­látás is megfelelő volt a ter­melés indulásánál. Leszámít­va bizonyos ellentmondásokat, a gazdasági év indulása Jó­nak mondható, ami konkrétan az első negyedév eredményei­ben is tükröződik^ Ezután egyes iparágak és iparvállalatok negyedéves eredményeit részletezte Papp János divtára. A megye ve­zető ipara, a szénbányászat 104 százalékra teljesítette ne­gyedéves tervéit, 39 ezer ton­na szenet termelték terven felül. Jelentősen emelkedett az egy főre jutó termelés mennyisége is, túlhaladták az ezer kilogrammot egy mű­szak alatt az egy főre jutó termelésben. A két szénlbányá szati tröszt összevonásának gazdasági eredményed jók, sőt ezután még további eredmé­nyek várhatók, bevált a pécsi bányaüzemekben bevezetett négynegyedes munkaszervezés, s jelentősen emeli a termelés gazdaságosságát a koncentrált munkahelyek kialakítása. Ugyanakkor hiányosságként említette Papp János elvtárs, hogy az alkalmazotti létszám nem csökkent, sőt az anyag- készletek sem csökkentek az összevonás eredményeképpen. Feladatként jelölte meg a szénbányászat számára, hogy tovább kell fokozni a föld alatti munkák gépesítését, ja­vítani kell a fejtési technoló­giát, a komlói üzemekben is be • kell vezetni a négynegye- ies munkaszervezést, csökken Jeni kell az adminisztrációs 'étszámot és az indokolatlan anyagkészleteket. ExpQrifeladatainkat teljesítettük A megye iparvállalatai ál­jaiéban túlteljesítették első negyedéves terveiket. A Pécsi Hőerőmű 8 százalékkal ter­melt több villamos energiát, mint amennyit a terv előírt, a Kesztyűgyár 28,6 százalék­kal több kesztyűt készített az idei első három hónapban, mint a múlt esztendő hason­ló időszakában. Jelentősen túlteljesítette tervelőirányza­tát a Pécsi Porcelángyár, a Bőrgyár, a Sörgyár, a Sopiana Gépgyár, a Mohácsi Gépgyár és a Mohácsi Bútorgyár. El­maradás van a Mohácsi Fa­rostlemezgyárban és az Autó­javító Vállalatnál. a vállalatok száma 47-ről 31- re csökkent, a telephelyek száma pedig 17-rői 29-re nö­vekedett. Az átszervezések, összevonások helyesnek bi­zonyultak, mert eredménye­sebb és gazdaságosabb lett az ipari termelés. Az összevoná­sok eredményeképpen máris javult a vezetés színvonala, a gyártmányok szűkítése révén pedig termelékenyebbé vált az üzemek munkája. Mind­ezek mellett akadnak hiányos ságök is; például az admi­nisztráció és az adminisztrá­ciós létszám nem csőiéként, sőt egyes területeken emelke­dett, az egyes gyáregységek egyéni tevékenysége nincs még kellőképpen figyelembe véve, sok még az egyenlősítés a nagy vállalaton belül Ugyancsak hiányos még a helyi, területi szervek tájé­kozódási lehetősége és ellen­őrzési tevékenysége az itt lévő gyáregységekben. (Folytatás • 1. oldalon) Elutazott Budapestről a szovjet párt- és kormányknldittsé i N. Sz. Hruscsov és felesége búcsúzkodása. Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására hivatalos, baráti láto­gatást tett hazánkban. A szovjet párt- és kormány­küldöttséget Nyikita Szergeje- vics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke vezette. A küldöttséggel együtt uta­zott el Budapestről Nyina Petrovna, N. Sz. Hmscsov fe­lesége. A Keleti pályaudvar Kere­pesi úti oldalánál sok ezer budapesti dolgozó gyűlt ösz- sze a szovjet párt- és kor­mányküldöttség búcsúztatásá­ra. Az útvonalon, amelyen a küldöttség a pályaudvarhoz érkezett, tízezrek gyűltek ősz- sasé, hogy búcsút vegyenek a Szállodákat, campingeket igényel a növekvő idegenforgalom Fontos határozatokat hozott a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Mit kellene tenni, hogy a város még vonzóbb legyen, hogy az idegenforgalom igé­nyeit jobban kielégíthessük? — ezt vitatta meg tegnap dél­előtt a pécsi városi tanács végrehajtó bizottsága. Ugyan­is Pécsett jelentősen megnö­vekedett az idegenforgalom. Még 1958-ban közel 54 000, 1963-ban már 75 000 felett volt a hazai látogatók száma. A külföldi vendégek száma pedig megkétszereződött, hi­szen az öt év előtti 1542-ről 3110-re növekedett. Ugyan­akkor nem tartott lépést ezzel a növekedéssel a szállodai és turistaférőhelyek száma. Míg 30 százalékkal többen keres­ték fel városunkat az utóbbi években, addig hat év alatt csak 80 férőhellyel tudtuk bővíteni a szállásokat. Ez is egyik oka annak, hogy a ven­dégek rövid időt töltenek vá­rosunkban. Ugyancsak gondot jelent az étkeztetés, a szóra­kozás és utaztatás biztosítása is. Tavaly félmillió vendég­napot töltöttek el városunk­ban az idegenek és napi 60 forintos kiadást véve alapul 30—35 millió forint értékű árualap lekötéssel kellett szá­molni. Ennek biztosítása és kiszolgálása ugyancsak nem kis gondot jelentett Pécsnek. Legnagyobb és legsürgőseb­ben megoldásra váró feladat a szállodai és turista-férőhe­lyek növelése Pécsett és a Mecseken. Az Országos Ide­genforgalmi Tanács kiküldöt­te arra kérte a végrehajtó bi­zottságot, hogy szorgalmazza a mecseki camping megépíté­sét Ugyanis az országos szerv ebben az évben 23,5 millió fo­rintot biztosított campingekre, a típustervek elkészültek, mi­előbbi megépítésük nagyon fontos az országos hálózat ki­alakítása szempontjából. Bár az új létesíményekre ideigle­nesen építési zárlatot rendel­tek el, a mecseki campinget mentesítették ez alól és így rövidesen sor kerülhet meg­építésére, ha az építés- és közlekedési osztály a városi Idegenforgalmi Hivatallal együtt megteszi a szükséges intézkedéseket. Herbst Ferenc arról be­szélt, hogy a nagy tömegek­ben érkező diákcsoportokat nem tudjuk megfelelőképpen és elég gyorsan ellátni. Szük­ség van nagy áteresztőképes­ségű bisztrók létesítésére. Dr. Bernáth János alezredes a vendéglátásban még mindig fellelhető kulturálatlanságról, a mecseki közlekedés zsúfolt­ságáról beszélt, dr. Kolta Já­nos hangsúlyozta, hogy a Pécsre, Baranyába látogatók érdeklődési körüknek megfe­lelő természeti és művészeti kincsekben gyönyörködhetnek, csak erre fel kell hívni a figyelmüket. Gócz Béla hang­súlyozta, hogy Pécsnek az idegenforgalom szempontjá­ból jó híre van. Hibaként em­lítette, hogy fizetővendég-szol­gálatunk elszámolási rendsze­re körülményes, egyszerűsí­teni kellene. Szojka Pál ki­emelte a propagandamunka fontosságát, hogy minél töb­ben megismerkedjenek Pécs idegenforgalmi jellegével. Dr. Sebők Imre többek között ar­ról beszélt, hogy a Pécsre lá­togató külföldieknek, vendé­geknek szükséges lenne egy lokálszerü vendéglátó egység kialakítása, ami a hajnali órá­kig tartana nyitva. Gábriel József az idegenforgalom tu­datformáló jelentőségéről be­szélt. Dr. Bánki Nándor ja­vasolta, hogy bővíteni kellene az idegenforgalom szempont­jából számba jöhető és be­mutatásra váró létesítmények sorát Körösi Lajos, a végrehajtó bizottság elnöke összefoglaló­jában sok apró, de bosszantó hiányosságra hívta fel a fi­gyelmet. Így például a Me­cseken egymásnak ellentmon­dó tilalmi táblák vannak, a Vidámpark előtt 500 méteren belül parkírozni tilos, ugyan­akkor 15 méterre innen, egy másik tábla engedélyezi a parkírozást Az üdülőszálló előtt a part megmozdult, a víz alámosta, gyors intézkedés­re van szükség. A Kórház té­ren haladnak át azok a ven­dégek, akik a Minarettet akarják megtekinteni, ugyan­akkor a Pécsi Tervező Vál­lalat előtt a járdát hosszú hő­napok óta nem állították helyre. Renoválásra vár a 10Ö éves borozó műemlék épü­lete, amelynek hangulatába és stílusába egyáltalán nem illik bele a háztartási bolt. A kereskedelmi osztálynak gondolkodnia kellene azon, hogy ide háziipari, népművé­szeti boltot helyezzenek. Ja­vasolta, hogy a Mecseken ja­vítsák az ellátást, hiszen egy- egy vasárnapon húszezer em­ber is fölkeresi. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a legközelebbi ülésre intézkedési tervet dol­goznak ki, amelyben részlete­sen meghatározzák ez évre az egyes vállalatok, intézmények és kerületek feladatát. szovjet nép küldötteitől. A pályaudvar és környéke zászló díszbe öltözött: szovjet, ma­gyar és vörös lobogók díszí­tettek a házakat, orosz és ma­gyar nyelvű feliratok üdvözöl­ték Nyikita Szergejevicset, a szovjet párt- és kormánykül­döttséget, éltették a magyar és szovjet nép testvéri barát­ságát A küldöttség búcsúztatására megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke és felesége; Apró Antal, Biszlcu Béla, Fehér Lajos, Fock Jenó, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, dr. Münnich Ferenc, Ne­mes Dezső, Rónai Sándor. So­mogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Poli­tikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a búcsúztatásnál az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tagja. A téren összegyűlt dolgo­zók nagy szeretettel köszön­tötték a Szovjet párt- és kor­mányküldöttséget. A díszőr­ség parancsnoka jelentést tett N. Sz. Hruscsovnak, majd fel­csendült a magyar és a szov­jet Himnusz. N. Sz. Hruscsov Kádár Jánossal együtt ellé­pett a díszőrség előtt és üd­vözölte az egységet. Ezután N. Sz. Hruscsov búcsúbeszé­det mondott Hruscsov elvtárs beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy nagyon elégedettek a lá­togatás eredményével. Sokáig emlékezetesek ma­radnak számunkra a szívélyes találkozások és beszélgetések • magyar munkásokkal, pa­rasztokkal, az értelmiség kép­viselőivel, azok a meleg sza­vak, amelyeket a Szovjetunió­ról, népeink megbonthatatlan barátságáról mondottak. Min­dig emlékezni fogunk azokra a baráti beszélgetésekre, ame­lyeket Kádár János és Dobi István élvtárssal, valamint a Magyar Népköztársaság más vezetőivel folytattunk. Meg­győződésünk, hogy ezek a ta­lálkozások, beszélgetések hoz­zájárulnak a Szovjetunió és Magyarország testvéri barát­ságának és együttműködésé­nek további megszilárdításá­hoz és elmélyítéséhez. Ebben látjuk a Magyar Népköztár­saságban tett látogatásunk egyik fontos eredményét. Országaink, pártjaink,, né­peink között a legsizívélyesabb és legtestvéribb kapcsolatok állnak fenn. A kölcsönös meg­értés légkörében folyt tárgya­lásainkat a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vezetőivel a nézetek teljes azonossága jellemezte. Ezt tükrözi a tegnap aláirt szov­jet—magyar közös nyilatko­zat is. Részletesen megvitattuk a szovjet—magyar kapcsolatok továbbfejlesztésével, a nagy szocialista közösség, a kom­munista és munkásmozgalom egységének és összeforrottsá- gának a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján történő megszilárdításával kapcsolatos kérdéseket. Nézeteink vala­mennyi megvitatott kérdés­ben teljességgel megegyez­nek. Közös az álláspontunk korunk valamennyi nagy fon­tosságú kérdésében. A mar­xista—leninista pártok, a szo­cialista országok között ez törvényszerű és természetes. — mondotta, majd még egy­szer köszönetét mondott a szí­vélyes fogadtatásért, amely­ben a szovjet párt- és kor­mányküldöttségeit részesítet­ték. — Forró köszönetét mon­dunk mindazoknak, akik ere­jüket nem kímélve munkál­kodtak azon, hogy magyaror­szági tartózkodásunkat érde­kessé és hasznossá tegyék. Hazatérésünk után beszámo­lunk azokról a nagyszerű ered ményefcről, amelyeket a ma­gyar nép ért el a dicső Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány vezetésével, be­számolunk arról a mély ro- konszenvről és azokról a ba­ráti érzésekről, amelyeket a magyar nép táplál a szovjet emberek iránt. Szívből kívánunk magyar testvéreinknek sok boldogsá­got, jó egészséget és új sike­reket a szocialista társadalom építésében! Éljen a Magyar Népköztár­saság, amely magabiztosan halad a szocializmus építésé­nek útján! (Taps.) Éljen a magyar dolgozók harci élcsapata: a Magyar Szocialista Munkáspárt és an­nak Kádár János elvtárs ve­zette Központi Bizottsága' (Taps.) Éljen a szovjet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! (Taps) Éljen a szocialista országok, a kommunista világmozgalom egysége és összeforrottsága a marxizmus—len in izmus alap­ján ! (Taps) Éljen a világbéke! (Taps) A ’ viszontlátásra, kedves elvtársaiink és barátaink! (Taps) Nyikita Szergejevics Hrus­csov búcsúbeszédének a vé­gén megjegyezte, hogy a bú­csúzást még csak megnehezíti a kedvezőre fordult időjárás, a ragyogó napsütés. (Folytatás a 4. oldalon) i t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom