Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

vm. Április 29. WAPiO 5 Eliizemeket avattak Világméretű küzdelem a tbc ellen Felére csökkent a giimőkórosok száma Tizenöt év alatt felszámolhatjuk a tbc-s problémát A beteg gyermekek száma Baranyában száz alatt van Ezekben a napokban külön­böző' vállalatok dolgozói gyűl­nek össze a kultúrtermekben, hogy résztvegyenek az élüzem ünnepségeken. Mecseki Erdőgazdaság Tegnap délután a Városi Művelődési Házban gyűltek össze a Mecseki Erdőgazdaság dolgozói, ahol Halász Aladár az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság képviselője ünnepé­lyesen átadta az élüzem cím­re feljogosító oklevelet és a jutalmakat. Az ünnepségen megjelent Novics János elv- társ, a megyei pártbizottság titkára is. Kasza Ferenc, a Mecseki Erdőgazdaság igazgatója is­mertette az 1962/63-as gazda­sági év főbb eredményeit, a tervezett 164 millió forint ter­melési érték helyett 170 mil­lió forint az eredményük, 1 12 millió forint a vállalati nyereség. Az elmúlt évben to­vább növekedett a gépesített­ség. szaporodott a szakmun­kások száma. Az él üzem cím ünnepélyes átadása után kiosztották a gazdaság jó dolgozóinak a kitüntetéseket, jutalmakat, s a 'kiváló dolgozó jelvényeket, valamint okleveleket. Az él- ÜEemavató ünnepség a Nádor étteremben tartott családi est­tel ért véget. A Baranya és Tolna megyei Húsipari Vállalat dolgozói előtt 25-én, szomba­tion délután 5 órakor ismertet­te a vállalat igazgatója az elmúlt esztendő termelési eredményeit. Az országban 22 húsipari üzem működik, ezek közül négy — köztük a BT Húsipari Vállalat — elnyerte az élüzem címet. A vállalat belkereskedelmi értékesítési tevét 105 százalékra teljesítet­te, a tervezett 12 millió forint értékű vállalati eredményt 16 millió forintra növelte. .. A vállalat vágórészlege 12 328 vágómarhát, 62 893 ser­tést, 1825 juhot, s több mint 400 borjút dolgozott fel A csontos hús mennyisége 672 vagon, s ezenkívül 301 vagon húskészítményt, töltelékárut adtak át a kereskedelmi szer­veknek. A vállalat összterme­lése mennyiségben 1200 vagon volt az elmúlt esztendőben. egy rét található, mély mai nevén Ászai rét, de 1326-ban Farkas Assay néven volt is­meretes. A mai bodai parasztok úgy tudják, hogy a Mecskei hegy nevét onnan kapta, hogy egy­kor itt feküdtek a magyar- mecskeiek szőlei. Ezek után közelfekvőnek látszik a gon­dolat, ha a mecskei ek itt sző­lőket használtak, talán a bo- daiak Mecske határában szán­tókat vagy réteket vettek igénybe csereképpen. Hogy a gondolat nem illogikus, azt Mecske helynevei igazolják. Szinte megdöbbenve látjuk, hogy a falutól északra, észak­nyugatra Buda erdő, Budai ir­tás, északra Farkas telek hely­nevek, keletre pedig közvet­len . a belső kertek szélén, Magyartelek határára is át­tér jedően Karé dűlőnevek tűn­nek fel. Mivel egykor Karé és Farkas telek is lakott hely volt, az is valószínű, hogy ezekkel a községekkel is cse­reviszonyban állt Boda, hisz ma olyan fekvésű legelőt ne­veznek például Karénak, mely egykor nyugodtan szőlő is le­hetett. A nehézség csak ott mutat­kozik, hogy a mai mecskei parasztok mitsem tudnak ar­ról, hogy nekik egykor szé­leik lehettek Boda határában, holott hagyományaik egyálta­lán nem állanak meg a teg­napnál, hisz ugyanakkor azt jól tudják, hogy a török után Cserdin mértek ki szőlőket a falu részére. Azonkívül Bódét 1332-ben írták utoljára Buda-nak, te­hát az az erdő, mely ma Bu­dai erdő, nem a török után, hanem messze a török idők előtt volt a bodaialsé. Megfor­dítva ugyanígy állhat az eset a mecskei, karéi, fáik ásd sző­lőhegyekkel. Ez annál is in­kább így valószínű, hisz 1534­A szombat délutáni élüzem­ünnepségen negyedmillió fo­rintot osztottak ki a dolgozók között nyereségrészesedés cí­mén. A Mecseki Állami Pincegazdaság 1951 óta most nyerte el ki­lencedszer az élüzem címet és korábban egy alkalommal pe- 1 dig a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A vállalat felvásárlási ter­vét 152, szerződéskötési ter­vét 110.5, értékesítési tervét pedig 107.8 százalékra teljesí­tette 1963-ban. Egymillió 334 ezer forinttal volt jobb a vál­lalati eredmény a tervezett­nél. A szállítási költségben 14 százalékos megtakarítást értek el A pincegazdaság elismerés­re méltó eredménye annak is tulajdonítható, hogy a szocia­lista brigádmozgalom az utób­bi években erőteljesen fejlő­dött. 18 szocialista brigádnak 181 tagja van. Négy brigád immár harmadszor nyeri el a Szocialista brigád című okle­velet. A szocialista brigádok tag­jai közül 115-en már koráb­ban a Kiváló dolgozó cím tu­lajdonosai voltak, ugyanezt a címet pedig most hét dolgozó kapta meg a hétfőn délután megrendezett élüzemünnepség alkalmából. A MAGTAB RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. április 29-1, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: 18.00: Német nyelvű műsor: 18.30: Magyar nyelvű műsor: Pécs 680 milliója. — Jegyzet. 18.35: Fucik: Marineralle-nyitány. 18.45: Családi tabló Idamajorból. Nógrádi Erzsébet és László La­jos riportja. 19.00: Gyermekdalok. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: Operettrészletek. 19.45: A'Történelmi Társulat dél- dunéntúli , csoportjának előadás­sorozata. Kllegl József, a báját ezermester. — Borsy Károly elóadásá. 19.50: Táncrltmusban. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett 964 (délután 3 órakort. Fetőfi-bérlet. Amerikai Elektra (este 7 órakor). Uray-bérlet. Tájszínház: Susmus (este fél 8 . órakor). Mozsgón. ben az akkori magyar adó­összeírásokban, de a későbbi török defterekben is, sem Karé, sem Farkastelek már nem szerepel adóalanyként, azaz akkorra már elpusztul­tak. Végül a Miecske és Boda határában fekvő helynevek ősi kapcsolatán túl, a két falu szoros közlekedési kapcsola­tára mutat a Mecskei út el­nevezés is, mely Mecske felől Bodára haladtában olyan te­rületen tűnik fel, mint hely­név, hol ma egyáltalán nincs út, (Szentiván, Gerde, Rugásd ha­tárában), s ahol már a II. Jó- zsef-féle térképek sem tűntet­nek fel utat. A dűlőelnevezések tehát középkori viszonyokra utalnak, a két falu környéke ekkor állt gazdasági települési ée politi­kai kapcsolatban, ikerszállások voltak, Boda környékén álltak a nyári szállások, míg Mecske és az Ókor folyó közelében a téliek. Hogy ld volt az a Buda, ki­nek szálláshelyéről itt szó van, nincs tervünk pootról- pontra feltárni, de a környék további helynevei Boda körül: Várkapu, Várvölgye, Kalocsa, Urmenság, Doborhegy, Kor- bacz, Orvácsa, Korvaság, Mecske körül: Varsány, Me- gyer, Németi, Bodócs, Urmán, Korpád, Potor híd, stb. olyan világossággal meghatározzák ezt, hogy kétely a továbbiak­ban alig merülhet fel. Annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy Buda ősi puszta személy név, s hogy a honfoglaló fe- j edemel Pécsett fekvő egyik szállásföldjének szállás­kapu őrző népe talált is elsőül otthonra. Számunkra azonban most csak az a fontos, hogy az Ókor körül rátaláltunk pár olyan ezállásföldre, melynek nyári szállása fent található A Baranya megyei Tejipari Váll. az 1962-es évéhez hasonlóan az 1963-ban elért kiváló mun­kájáért ismét elnyerte az élel­mezésügyi miniszter és az Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősége vándorzászlaját és az ezzel járó élüzem címet. A vállalat 2 százalékos költ- ségszint-csökkentést ért el, a vállalati eredményterv teljesí­tése 168 százalék. A vállalat üzemei közül — a pécsi tej­üzemen kívül — még a vé- méndi üzemegység is kiemel­kedő munkát végzett a múlt évben, mert termékének több mint 58 százaléka exportké­pes. Ez az eredmény azért is szembetűnő, mert a véméndi üzem egyébként meglehető­sen korszerűtlen. Ennek elle­nére 1963-ban 16.7 százalék­kal több, s minőségileg is ki­fogástalan terméket gyártott le a belföldi forgalom számá­ra, mint 1962-ben. A Baranya megyei Tejipari Vállalat 65 ezer forint értékű jutalmat oszt ki az élüzemavató ünnep­ségen. Ezekben a napokban kapta meg a „Kiváló Vállalat” cí­met a Baranya-Todna megyei Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállalat is, dicsérő ok­levelet pedig a Mohácsi Ve­gyesipari Vállalat. ZENE: Liszt-terem: Középiskolai bérleti hangverseny. B/3. sorozat, IV. előadása (délután 3 órakor). MOZI: Park: Topáz úr (4, 6 és 8 óra­kor, szélesvásznú). Petőfi: Egy taxisofőr halála (4, 6 és 8 órakor). Kossuth: Vizkereszt. vagy amit akartok (4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Négy kis vadkacsa. Bor­zasztó gyerekek, Fényképésznél. A kék bolygó foglya. Kibernetika, A Szaharában. (Előadások 11 órá­tól 3 óráig folytatólagosan). Epitök Kultúrotthona: Hogyan lettem vezérigazgató (5 és 7 óra­kor)­Fekete Gyémánt (Gyárváros): Szédülés (6 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Jégmezők lovagja (7 órakor). Kossuth (Mohács): Optimista tragédia (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Táncsics (Siklós): Séta a nárci­szok körül (fél 8 órakor, széles­vásznú). a Mecsek erdőalji, délre néző domboldalain. Ha kutatásainkat makacsul tovább folytatjuk, megeleve- dik a táj előttünk s kiderül, hogy az okormenti téli szállá­sok egész további sora a zse­lici dombok déli lejtőjén ta­lálja meg nyári iker szállását. Hogy csak párat említsek: így kapcsolódik Sumony a Szenterzsébet határában fek­vő ,£umonyi heggyel”, Her- nádfa a Nagyváty határában található Hernát dűlővel, a Bodócsi malom környéke a nagypeterdi Budicsi hegyalja nevű dűlővel, Kirányegyháza határából a Csala dűlő a nagy vátyi Csala hegyre, Rigó me­ző az erzsébeti Rigó hegyre, Világos dűlő a peterdd Világos hegyre mutat fel, Domboró, Április 7-én az egészségügyi világnappal megkezdődött az Egészségügyi Világszervezet idei programja, melynek kö­zéppontjában a güműkór el­leni küzdelem problémái álla­nak. Mi tette indokolttá, hogy az Egészségügyi Világszerve­zet a güműkórral foglalkoz­zon? Ennek oka az a szomorú tény, hogy a világon még mindig 10—15 millió fertőző güműkóros beteggel kell szá­molnunk és még mindig éven­ként 2—3 millió az új betegek száma. A halálozás pedig még mindig évenként 1—2 millió. A küzdelem kétirányú Hazánkban az elmúlt év végén körülbelül 125 000 tbc-s beteget tartottak nyilván és ezeknek körülbelül egynegye­de volt fertőző. A megelőző évekhez képest már ez a szám csökkent ugyan, de nép­egészségügyi és népgazdasági szempontból egyaránt még mindig nagy jelentőséggel bí­ró népbetegség a gümőkór. Mutatja ezt az évenként fel­fedezett új betegek száma is, mely az előző években 30 000 körüli volt. Javulás itt is mu­tatkozik, mert 1963-ban már 22 000-re csökkent ezek szá­ma is. Szűkebb hazánkban, Bara­nyában és Pécsett 1963. év végén 4645 tbc-s beteget tar­tottunk nyilván, vagyis a la­kosság körülbelül 1,2 száza­léka a nyilvántartott beteg. Uj beteget 1963-ban 756-ot fe­deztünk fel. Az országos tbc-s halálozás az 1938. évi 14 000- ről most már körülbelül 2800- ra csökkent. Megyénkben is megfigyelhető ez az erős csök­kenés. A gümőkór elleni küzdelem kétirányú: 1. A betegeket igyekszünk meggyógyítani. 2. Az egészségeseket megvé­deni a betegségtől, illetve a fertőzéstől. A betegek kezelése, gyógyí­tása a gondozókban és a kór­házakban történik. Eszközei a legutóbbi időben felfedezett igen hatásos gyógyszerek és az új műtéti eljárások. Ezen­Szentgál és Szentiván neve pedig egyenesen Mozsgóra utal, hisz a középkorban Mozsgó neve Domború volt, s ugyanezen község határában ma is Szentgáli hegy és Szent­iván helynevek vannak. De írásos emlékeink is ide mu­tatnak. Szenldienes határából Bor­sos-haraszti az erzsébeti „Bor­sos hegyre”, Tinód Mozsgó határába utal bennünket s talán a legérdekesebb, hogy Zsibót Sellyén találja téli ikerszállását, Büdösfa ugyan­itt, Dencsháza Okorvölgyén, Nagyváty és Nagypeterd pe­dig egyenesen a Dráva part­ján. De ne folytassuk, mond­ja el azt, amit tud, a mellé­kelt kicsi térkép. Dr. Zsolt Zsigmond kívül rendkívül fontos a be­teg szociális körülményeinek javítása (lakás, táplálkozás stb.). Az egészségesek védelme, az úgynevezett megelőzés ugyanolyan jelentőségű a gü­mőkór elleni küzdelemben, mint a betegek meggyógyítá- sa. A megelőzés eszközei: a felvilágosítás, a szűrés és a védőoltás. A megelőzés eszközei A felvilágosítás módszerei: előadások, oktató filmek, dia- pozitivek, rádió, televízió, új­ságközlemények stb. A szűrések célja, hogy még oly korán fedezzük fel a be­tegséget, mikor az kezdeti és fgy jól gyógyítható és mikor még nem fertőző és így máso­kat nem betegitett még meg. A szűrés két módon törté­nik. A tíz év alatti gyerme­keknél bőrpróbával (tubercu­lin próba), mely történhet injekcióval vagy tuberculinnal ellátott ragtapasszal. Ez a próba megmutatja, hogy fer- tőződött-e a gyermek. Ha fer­tőződött, tovább vizsgáljuk röntgennel. A 10. év felet­tieket mind röntgennel szűr­jük. Ez történhet gondozók­ban rtg. átvilágítással, szűrő- állomásokon és mozgó autó­buszokra szerelt rtg. fényké­peket készítő gépekkel. Cél, hogy 90 százalékban a beteg­séget akkor fedezzük fel, mi­kor a beteg még nem is tud róla. Miután még nincs ele­gendő ilyen szűrőgép az or­szágban, ezért az 1963. évben még csak 54 százalékát fedez­tük fel szűréssel a betegek­nek. Fontos része a betegség megelőzésének a védőoltás. A gümőkór elleni védőoltás az úgynevezett BCG-oltás. Az el­ső védőoltást az újszülött kapja és utána minden három évben 18 éves korig utánol- tást kap az esetben, ha meg­állapítottuk, hogy a védőol­tás hatása már megszűnt (Ennek megállapítása bőrpró­bával történik.) Tizennégyezer kórházi ágy A felszabadulás előtti idők­ben az állami támogatás vaj­mi csekély volt és a küzde­lem meglehetősen szervezet­ien. Például 1938-ban a tbc gondozók száma 48, a tbc-s kórházi ágyak száma ped!? körülbelül 6000 volt az akkori 250 000 betegre. Mivel akkor a társadalombiztosítás még igen kisfokú volt és a kór­házi ápolásért fizetni kellett, még e kevés ágy negyed része is üresen állt, mert az egyéb­ként szociálisan leromlott tbc-s betegek az ápolási díjat megfizetni nem tudták. A gondozók orvosai többnyire tiszteletdíjas másodállásban dolgoztak. A kórházak felsze­relése igen hiányos volt. Nem csoda, hogy ekkor a tbc-s ha­lálozás körülbelül évente 14 000 volt. 1940-ben ugyan megalkották a tbc-s törvényt, mely állami feladatnak nyil­vánította a tbc elleni küzdel­met, szabályozta a tbc-s bete­gek bejelentését és kiterjesz­tette a szűréseket. Ez a tör­vény azonban nem biztosítot­ta a tbc elleni küzdelem anyagi feltételeit és így annak gyakorlati végrehajtására csak a felszabadulás után kerülhe­tett sor. A felszabadulás után a tár­sadalmi és gazdasági életünk­ben bekövetkezett alapvető változások lehetővé tették a tbc elleni küzdelem hatalmas fejlődését. A felszabadulás előtti 48-ról 194-re emelkedett a gondozók száma. A stabil és mozgó szűrőállomások szá­ma, amely felszabadulás előtt kettő volt, most 100. A felsza­badulás előtt 6000 tbc-s kór­házi ágy volt, most 14 000. Szociális támogatás A betegek pontos kivizsgá­lását szolgáló speciális rönt­gengép (úgynevezett rétegfel­I vételi röntgenkészülék) három volt, ma 70. Van olyan intéz­' meny, amelyből a felszaba­dulás előtt egy sem működött. Például a kórokozó bacillus kimutatást végző intézmény (amely azt állapítja meg, hogy fertőző-e valaki). Jelenleg 34 ilyen inézmény működik az országban. Hatalmasan fej­lődtek a tbc-s sebészeti osztá­lyok száma is. Négy tbc-s szo­ciális otthon létesült a felsza­badulás óta. Itt említhetjük a tbc elleni gyógyszereket gyár­tó gyáraink hatalmas fejlődé­sét. Ezek már nemcsak ha­zánkat látják el a tbc-s bete­gek gyógyításához szükséges gyógyszerekkel, de a világ igen sok országába exportál­nak is. A gümőkór fertőző, de a szociális viszonyoktól függő betegség. így az ellene való küzdelem csak egy része or­vosi, a másik része szociális vonalon történik. E téren is államunk hatalmas támoga­tást biztosít. Pár példája en­nek a következő: a tbc-s be­tegek más betegekkel szem­ben, akik csak egy évig része­síthetők táppénzben — két évig kapnak táppénzt. Ez évente 650 millió forintot je­lent népgazdaságunknak. A táppénzes betegek táppénzü­kön felül még táppénz-kiegé­szítésben is részesülnek. Mind a biztosítottak, mind a nem biztosítottak rendszeres segé­lyezésben részesíthetők. A kórházi ápolás tbc-s betegek­nek teljesen ingyenes. A tbc- ből munkaképesség csökke­néssel gyógyultak, akik keve­sebbet tudnak keresni, mint betegségük előtt, fizetéskiegé­szítést kapnak előző fizetésük 80 százalékáig. Biztató eredmények A vázolt nagy áldozatoknak és orvosaink kitartó munká­jának már mutatkoznak az eredményei. A felszabadulás előtt kb. 250 ezer tbc-s beteg száma már 120 000-re csök­kent. A csökkenés megyénk­ben is megfigyelhető, például az utolsó két évben több mint ezerrel csökkent a betegek száma. A csökkenés a gyer­mekeknél még kifejezettebb, így megyénkben 1959-ben volt a legtöbb nyilvántartott tbc-s gyermek (662) és ez a szám 1963 végére 93-ra csökkent. És tekintettel, hogy 1963-ban már csak 16 új gyermek tbc-st fedeztek fel, joggal mondhatjuk, hogy a gyermek­ibe Baranyában is, miként az ország több más vidékén is felszámolás előtt áll. Ennek eredményeként az ország több kórházában a gyermek tbc-s ágyakat már más célokra ve­szik igénybe. Államunk a tbc elleni küz­delmet biztos alapokra helyez­te. Az eredmények is bizta­tóak, de mint fentebb láttuk, még mindig sok a beteg és még mindig évenként sok új beteg kerül felfedezésre. Te­hát a küzdelem nem lankad­hat és az egész világon folyó tbc elleni küzdelemben ré­szünket teljes erővel ki kell venni. így elérhetjük, hogy hazánkban 10—15 • év alatt már a tbc-s problémát felszá­molhatjuk. Dr. Bokrétás András DVNANTCU NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. II. Telelőn: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: ■ Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u. IL Telefon: « 15-32, 15-33. 50-00, PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u 10. sx. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra ÍJ.— PA Indexszám: 25 054.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom