Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

r T964. ÁPRILIS 29. maplA 3 Hz őszi vetések állapota kitűnő (Folytatás az 1. oldalról) ben a gondozókat okvetlenül érdekeltté kell tenni az ellesi arány növelésében. Vannak a megyében jó példák is. Pél­dául a mágocsi és a belvárd- gyulai termelőszövetkezet. Mágocson 100 százalékos vem- hességet értek el. Belvárd- gyulán majdnem ilyen jó az arány. Ennek oka elsősorban az, hogy mind a két termelő- szövetkezet zárt tenyészetet alakított ki. Különböző vásár­lásokkal behurcolt betegségek­kel nem veszélyeztetik állo­mányukat és így képesek a jó eredmények elérésére. 3oik gondot okoz az elletőistállók hiánya is. Nagyüzemi gazda­ság elképzelhetetlen elletőis­tálló nélkül. Ennek hiányát még a férőhelyhiánnyal sem magyarázhatjuk, hiszen re- kesztéssel vagy bármi más módon megoldható az ellető­istálló kialakítása. Az ellető- istálló hiánya és a felvásárolt állatokkal behurcolt betegsé­gek miatt kerül nehéz hely­zetben sok termelőszövetkezet­ben a szarvasmarha-tenyésztés. Ezért elsőrendű és legfonto­sabb feladatunk hogy zárt szarvasmarha-tenyészeteket hozzunk létre. A zárt tenyé­szetek hasznosságára példákat is lehet sorolni, hiszen a ser­téstenyésztésben is döntő for­dulatot jelentett a zárttenyé­szetek létrehozása. A jelenlegi ksorpahiány miatt egyes állományokban ! foszforhiánnyal küzdenek a szarvasmarhák. Ezért szorgal­mazni kell a foszkál-etetést. Az állatok mozgatása is fon­tos. sajnos azonban, sok tsz- nek nincs kifutója, karámja, az -"átok állandóan az istál­lóban kénytelenek állná. Nőtt a tejtermelés örvendetes a tejtermelés nö­vekedése. Az egy állatra eső évi hozam az 1962-es 1969 kg- ról 2214-re emelkedett az el­múlt évben. Ezt a hozamot tovább is emelhetnénk kor­szerű takarmánykezeléssel. Sajnos, azonban a tsz-ek mintha idegenkednének a mo­dern szénakezelési módszerek­től. Nem alkalmazzák az áll­ványos szénaszárítási mód­szert, és arra is akad példa, hogy frissen vásárolt hideg­levegős szénaszárítójukat nem működtetik, pedig az ellenőr­ző mérések bebizonyították, hogy a ventillátorral szárított széna keményítő- és fehérje- tartalma egyaránt magasabb a renden szárított szénánál. Ügyelni kell arra is, hogy a lucernát időben kaszálják, ne hagyják elöregedni. Be kell tartani azt az aranyszabályt, hogy minden tsz-ben 10 köb­méter siló jusson egy számos­állatra. Szorgalmazni kell a mester­séges borjúnevelés nagyobb arányú elterjesztését, mert megyénkben olyan sajnálatos példa is akad, mint például a pécsváradi járási, ahol mind össze a borjak 3,5 százalékát nevelik modern módszerek­kel. Ennek egyenes következ­ménye, hogy még igen magas a borjúelhullás, megyei szin­ten 4,8 százalék. Most lehető­ség van borjúnevelők létesíté­sére. mert az állam jelentős segítséget nyújt. A létesítmé­nyekkel egyidőben megfelelő szakmai felkészültségű borjú­nevelőket is kell képezni. Vé­gezetül Szániel elvtárs el­mondta, hogy a hizlalás te­rületén is jelentős javulást kell elérni. ügyelni kell a főszámra A második napirendi pon­tot a mezőgazdasági munkák jelenlegi állását Baracs József elvtárs ismertette. Elmondta, hogy az őszi vetések állapo­ta kitűnő, de a megfelelő nö­vényvédelmi munkálatokat sürggősen el kell végezni, ha biztosítani akarjuk a jó ter­mést. A fej trágyázást befe­jezték a megyében, de egy­két helyen mindenféle vetés­nek egyforma mennyiséget adtak, függetlenül talajerőtől, előveteménytől és a vetés ál­lapotától. Ezt a jövőben dif­ferenciáltabban kell megolda­ni. Végeztek a megyében a kukoricavetés nagy részével is. A vetés befejezése után egyik legfontosabb feladat a tőszám megállapítása. Az el­múlt évekhez képest tavaly sikerült ugyanis ezen a téren előrejutni, de az optimális 18—24 ezres tőszámot még nem értük el. Az idén igye­keznünk kell, hogy a külön­böző fajtájú kukoricák opti­mális tőszámát elérjük. Fo­kozni kell a cukorrépa-tőszá- mot is. Fontos feladat, hogy már most felkészüljünk a betaka­rítási, aratási munkálatokra, végezzük el a gépjavításokat, sőt már most készülni kell az őszi vetésekre; elsősorban ki kell jelölni azokat a táblá­kat, amelyekbe az ősszel ke­nyérgabonát vetünk. Jelentős mértékben javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást. Az előadásokat élénk és tartalmas vita követte, vége­zetül az értekezlet résztvevői ellátogattak a termelőszövet­kezet majorjába. Változatos programmal köszönti Pécs május 1-ét Zenés ébresztők — Négy gyülekezőhely - A város három pontján rendeznek délutáni kultúrműsort Talajvizsgálat az építkezések előtt A Pécsi Tervező Vállalat talajmechanikai laboratóriumában a tervezés előtt különböző talajvizsgálatokat végeznek. A talajok szerkezete határozza meg a megépítésre kerülő épü­let alapozását. Képen: Agárdy László szárítólámpák alá he­lyezi a talajmintákat. Ebben az évben ünnepeljük a 20. szabad május 1-ét. Vá­rosunk lakossága nagy vára­kozással készül a nagy napra. A legelsők között a fúvósze­nekarok tagjait kell megemlí­teni, akik szép idő esetén már április 30-án, este hat és hét óra között térzenét adnak a város több pontján. A Szé­chenyi téren a helyőrségi fú­vószenekar, a 48-as téren a gyárvárosi úttörőzenekar, a pécsszabolcsi Hősök terén a Egy óra Fehérkúton A jól bevezetett dömörka- pui, a szép kilátást ígérő mi- sinatetői és a meghittebb, csendesebb istenkúti turista- házakon kívül van még egy nem kevésbé rangos és szép kirándulóhelye a Mecseknek: Fehérkút. Igaz, hogy az er­dőt, napfényt vagy a jó leve­gőt kedvelők felszisszennek ennek hallatára: „Messze esik a várostól! Nehéz megközelí­teni ..Igaz is, meg nem is. Volt egy rövid időszak, ami­kor a fehérkúti turistaház és környéke nem volt éppen vonzó a városból kirajzó ki­rándulók számára. Nemcsak a környéke, hanem maga az épület berendezése is elhanya­golt, illetve elavult benyomást keltett. Nem csoda, ha a ven­déglátás is szegényes volt, leg­alábbis ami az étel- és ital- választékot illeti. A kép azonban — amely az odasereglő kirándulókat fo­gadja most — kellemesen meglepő. Az utóbbi három év­ben 300 ezer forintot fordí­tott a Turistaházakat Kezelő Vállalat a fehérkúti menedék­házra és ez az összeg a kor­szerűen felszerelt konyhában, villanyhálózatban és persze az ízléses berendezésben realizá­lódott. Kormos Sándor, a me­nedékház vezetője azonban további terveket sző a teljes korszerűsítés érdekében. — Villanyhűtőgép, bután- gáztűzhely, villanysütő és ro­botgép beszerzésére kaptam ígéretet vállalatunk központ­jától — mondja. Szükség is van erre a be­rendezésre. Ezt még a vendég­látóiparban egyáltalán nem jártas laikus is láthatja, hogy az egyre növekvő idegenfor­galom igényeit még itt, Fehér­kúton sem lehet már „kisipa­ri” vagy hogy stílusosabban fejezzük ki magunkat — „kis­Fiatalok, jelentkezzenek vá fái* tanulónak a MECSEKI SZÉNBÁNYÁSZA Ti TRÖSZTHÖZ! Képzési idő 3 ér. "elvételt nyerhet az a fiatal, aki egészséges, az általános iskola VIII. osztályát el­végezte és 16 évnél nem idősebb. — Juttatások: munkaruha, ösztöndíj, vidékieknek diákotthoni ellátás. Jelentkezni lehet: Pécsett, Szigeti út 35. szám alatt az 508-as Vájártanuló Intézetnék Komlón az 501-es Vájártanuló Intézetnék Nagymányokon az 504-es Vájártanuló Intézetnél Vidéken lakók jelentkezésüket levélben is intézhetik kocsmai” módszerekkel kielé­gíteni. Az utóbbi hetekben — leszámítva a bányakerületből naponta ide ránduló szép szá­mú törzsközönséget — ango­lok, nyugatnémetek, csehszlo­vákok, jugoszlávok és más nemzetiségűek töltöttek el itt néhány napot a kis víkend- házakban vagy csak átfutó vendégként ízlelték meg a minden elismerést megérdem­lő konyha választékos ételeit. És ami a lényeg: olcsó, hiszen hat-hét forintos árban kap­hattak zamatos bográcsgu­lyást, füstölthússal és kolbász- szál bablevest, a szokásos vendéglői ételek mellett és persze a kitűnő sonkás-hasét. És ehhez mandulás zamatú pécsi bort vagy édeskés ba­dacsonyit, verpeléti olasz riz- linget és egyebeket. Mi kelt még? Kell még valami. A Mecseket átszelő ország- útról egy járható bekötőút. Ez kellene. Mert az alig kétszáz méteres bekötőút bizony gyak­ran siralmas állapotba kerül komolyabb esőzés után. Az épület közvetlen környéke is némi istápolásra szorul. Kor­mos Sándor igazán célszerű elképzelését meg kellene va­lósítani: teraszos, sziklakert- szerű kialakítását az épület déli homlokzata előtti terü­letnek. Végül pedig: ami az autó­val nem rendelkező városi kiránduló óhaját illeti — jó autóbuszközlekedést. Igaz, ez elől nem zárkózik el az Autó- közlekedési Vállalat sem — egy korábbi ígéret alapján — amennyiben a járatok kihasz­náltságát biztosítani tudják — a kirándulók. Mert ez kizáró­lag rajtuk múlik. Különben is itt a tavaszi-nyári kiránduló szezon, várható, hogy tele autóbuszok indulnak fel a Mecsekre, egészen Fehérkú- tig, az egyik legszebb és —, mo6t már több figyelmet ér- I demlő — menedékházig, bányászzenekar, a Lenin té­ren a MÁV, Uj-Mecsekalján pedig a PUV zenekara lép fel. Másnap reggel hét és nyolc óra között zenés ébresz­tő köszönti a város lakossá­gát. A mecseki széntröszt zenekara a pécsszabolcsi Hő sok terén és Fehérhegyen, s MÁV fúvószenekara a Várady Antal utcában, Rákóczi úton, Bem utcában, Széchenyi té­ren, Séta téren és Petőfi ut­cában, a dohánygyári zenekar a Dohány, Légszeszgyár és So­mogyi Béla utcákban, vala­mint a Bajcsy-Zsilinszky úton, a PUV zenekara pedig Kővágószöllősön, Uj-Mecsek- alján, valamint a Jókai utcá­ban ad zenés ébresztőt. Felvonulás Délelőtt 10 órakor kezdődik meg a felvonulás. A Hunyadi szoborral párhuzamosan, arc­cal a Bem utcára, egyszerű deszkaépítményt állítanak fel. Itt foglalnak helyet megyénk és városunk párt-, állami- és társadalmi szerveinek vezetői, valamint az üzemekből meg­hívott mintegy 40—50 kiváló dolgozó. A városi tanács előtt, az újonnan képzett térség he­lyéről 100 kisdobos és úttörő, azokkal szemben, a Széchenyi tér túlsó oldalán pedig a munkásmozgalom mintegy 80 régi harcosa foglal helyet. A helyőrségi zenekar, valamint a mecseki szén tröszt zeneka­ra az Állami Áurház, illetve a Perczel utcai bejáratnál he­lyezkedik el, s pattogó indu­lókkal köszönti a felvonuló­kat. A felvonulás rendezői négy gyülekezési helyet jelöltek ki a városban. Gyülekezési hely a 48-as tér; a Bajcsy- Zsilinszky út (MÁVAUT pá­lyaudvar); a Lenin tértől— Zsolnay szoborig terjedő terü­let; illetve a Kózház tér. A felvonulás útvonalát mellékelt térképünkön ábrázoltuk. A rendezők az üzemekkel és in­tézményekkel már közölték, hogy kit melyik gyülekező­helyre osztottak be. Kultúrműsorok A seregszemle befejezése után, a délutáni órákban vá­rosunk három pontján kultúr­műsor szórakoztatja a dolgo­zókat. Az I. kesületiek a Ba- lokányligetben, rossz idő ese­tén az Építők Zsolnay Kul- túrotthonában pihenhetnek, ahol 15 órától 15.30-ig óvodás- műsor, 15.30—16 között úttörő­műsor, 16—17 óra között kö­zépiskolás műsor lesz, a Janus Pannonius, illetve Széchenyi Gimnázium felléptével. 17 órótál 17.30-ig a Pécsi Nemze­[ ti Színház művészei, 17.30— 19 óra között öntevékeny mű­vészeti csoportok tartanak be­mutatót. A Porcelángyár tánc-, illetve színjátszó-cso­portja, valamint a Közgazda- sági Technikum tánccsoportja szerepel. A II. kerületieknek a Tety- tjén, rossz idő esetén a Vá­rosi Művelődési Házban ren­deznek kultúrműsort. 15 és ló óra között itt is óvodás-, illet­ve úttörőműsor szórakoztatja a nézőket, 16—17 óra között a Nagy Lajos, illetve Leőwey Klára Gimnázium lép fel. 17 órától 17.50-ig az 500-as Ipa­ritanuló Intézet és a Közgaz- gasági Szakközépiskola tánc­csoportja, a KISZÖV színját­szócsoportja szerepel, majd a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei lépnek porondra. Ezt kö­vetően folytatódik az öntevé­keny csoportok műsora. A III. kerületiek Uj-Me­csekalján, rossz idő esetén az Építők Tüzér utcai Kultúrott- hcnában szórakozhatnak. 15 órától 16 óráig óvodás-, és úttörőműsor, 16—17 óra között a Bánki Donát utcai Általános Iskola, a Művészeti Gimná­zium, illetve Tanárképző Fő­iskola fellépése következik. 17 óra és 18.40 között a Ságvári Endre Művelődési Ház szín­játszó-csoportja, valamint a Közgazdasági Szakközépiskola tánccsoportja szerepel. Ezt kö­veti a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek műsora. Majális Síkon dán Komlón pénteken reggel ze­nés ébresztő köszönti a vá­ros lakosságát. A Hazafias Népfront és a Szakmaközi Bi­zottság Sikondán rendezi a hagyományos megemlékezést, melyet majális követ. Az ün­nepség utáni műsorban a mű­velődési házak tánccsoportjai, a munkáskórus és az általá­nos iskolák énekkarai szóraz- tatják a résztvevőket. A sportprogram érdekessége les? a kövérek—soványok labdarú­gó-mérkőzése, az általános is­kolások tréfás versenye, vala­mint az MHS honvédelmi gyakorlatai és a modellezők bemutatója. A mohácsi ünnepségre a szigeten kerül sor. Az üzemek dolgozói reggel munkahelyü­kön gyülekeznek, majd zász­lóval, énekszóval vonulnak a Duna partjára, ahonnan kom­pon kelnek át a szigetre. Dél­előtt 10 órakor tartják meg az ünnepi beszédet, melyet színvonalas műsor követ: tánccsoportok, kórusok, iro­dalmi színpadok, szavalok, vetél’-" ' k szórakoztatják * város apraját-nagyját 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom