Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

r t9W. ÁPRILIS 28. hiapíA 3 Hétszeres élüzem a MEGYEYILL SALAK A TÉGLAGYÁRAKNAK H „Hétszeres élüzem” — hir­deti a fekete üvegtáblán az aranybetűs felirat a Megyei Villany szerelő Vállalat kapu­ján. Hamar kikerült az új si­kereket hirdető tábla, de jog­gal büszkék rá a vállalat dol­gozói. Különösen ha _rra gon­dolunk, hogy ez évben az építőiparhoz tartozó szerelő vállalatok közül az országban egyedül ők nyerték el az él­üzem címet. Kétmillió lórit terven leiül — Sokait fejlődött vállala­tunk az utóbbi években — kezdte el a beszélgetést Józsa Béla főmérnök, amikor arra leértem tőle választ, hogyan sikerült hetedszer is éliiaem- nek lenni. — Néhány példá­• val szeretném ezt bizonyítani. 1955-ben összesen még csak két kilométer légvezetéket építettünk, tavaly már hatvan négy kilométert és ebből 32 kilométer magasfeszültségű hálózat volt. Hasonló a hely­zet a földkábel-építésnél is. Míg 1955-ben ezeregyszáz mé­tert építettünk, addig tavaly már tizenhat és fél kilomé­tert! Így érkeztünk el az 1963-as évi munkához. — A vállalat szerelési ter­ve tavaly 25 millió forint ér­tékű munka elvégzése volt. Mi ezt 2 millió 65 ezer fo­rinttal túlteljesítettük, s ezzel éves tervünket 108,3 százalék­ra teljesítettük. Mindezt 98,5 •zázalékos munkáslétszám mel Jett! Elvégzett munkáinknál a minőségi hiány csak két ez­relék volt, az is leginkább a felszerelt gyári berendezések hibáiból, tehát rajtunk kívül­álló okokból eredt, önköltsé­günket a tervezetthez képest 4.1 százalékkal csökkentet­tük, s így az elmúlt évben egymillió-száztízezar forintot takarítottunk meg. Az él­tizem cím elnyeréséhez nagy­ban hozzájárult a baleseti mutató kedvező alakulása is. Az elmúlt évben a vállalat­nál mindössze öt könnyebb üzemi baleset történt. Büszkeségünk a mohácsi kórház — Milyen nagyobb jelentő­ségű munkákat végeztek, el tavaly? • — A legtöbb viTlanyszere- lési munkát a mezőgazdaság­ban végeztük, a beruházások kivitelezését segítettük. A hás­sa gyi termelőszövetkezetben félmillió forint értékben el­készítettük a hármas víztá­roló villanyszerelését. Nyolc termelőszövetkezetben egy­millió forint értéket megha­ladó villanyszerelési munká­kat végeztünk el. Több száz­ezer forint értékű villanysze­relést fejeztünk be az állami gazdaságokban is. Siklóson, Királyegyházán, Sásdon. Mán­ián és Sikondán elkészítettük a törpevízművek villanyszere­lését összesen négyszázezer fo­rint értékben. Tavaly készült el a szigetvári vár villamos berendezésének rekonstrukció­ja is, s két hét alatt, valósá­gos rohammunkában végez­tük el a siklósi vár vendég­látóipari részlegének villamo­sítását. Az egyik legszebb munkánk a mohácsi kórház modem villamos berendezé­seinek elkészítése volt. Itt új transzformátor-állomást, mo­dem rádió- és nővérhívó-be­rendezést készítettünk, az új külföldi orvosi műszerek és Autószerelőket, esztergályo­sokat. villanyszerelőket, la­katosokat, fényezőket, szer­viz- és segédmunkásokat felvesz a 12. sz. Autóközlekedési Vállalat pécsi, szigetvári és mohácsi munkahelyeire. Az ÉM. Építőipari Szállí­tási Vállalat Pécsi Szállítá­si Üzemegysége felvesz gépkocsiszerelfiket és karosszéria' takatosokat Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályánál, Pécs, Megyeri út 50. szám alap­gépek speciális villanyszere­lését tökéletesen megoldot­tuk. Ez a munka közel két és fél millió forint értékű volt. Jelentős villanyszerelést vé­geztünk a pécsi üzemeknél is. Érről évre igényesebb munkák — Milyen új munkák elké­szítését vállalták? — Minden évben töreked­tünk arra, hogy vállalatunk profilját szélesítsük, s újabb műszaki feladatok megvalósí ­tására törekedtünk. Míg né­hány évvel ezelőtt csak a fa­lu villamosítást végeztük, s a lakóházak villanyszerelésénél nem jutottunk tovább, ké­sőbb fokozatosan tértünk rá hálózatok, magasfeszültségű vezetékek építésére, üzemek villanyszerelési munkáinak, minőségében kiváló berende­zések elkészítésére. Az újabb munkák elvégzése megköve­telte, hogy saját szükségle­tünk kielégítésére mezős kap­csolótáblákat készítsünk. Ezt a bőrgyárban, a mohácsi kór­házban, a dunaszékcsői tégla­gyárban, a húsipari vállalat­nál sikeresen megoldottuk. Erre figyelt fel a Villamos Állomásszereló Vállalat és tavaly egy kísérleti megren­delést adott számunkra, ame­lyet tökéletesein elvégeztünk. Ennek eredményeként az idén már 110 mezős kapcsolóbe­rendezés elkészítését rendel­ték meg tőlünk, egy része tudomásunk szerint külföldi exportra kerifl. Most készül egy komplett gyári kapcsoló- berendezés terve, amelynek gyártását májusban kezdjük meg. Ezek a feladatok közel négymillió forint értékű mun­ka elvégzését jelentik. Kap­tunk megrendelést hárommil­lió forint értékben több száz öntöttvas tokozott kapcsoló­berendezés elkészítésére is, melyeket az ország különbö­ző részeibe szállítunk majd. Nagy gond országszerte a víz­be süllyeszthető búvérszdvaty- j tyúk javítása, melyet jelenleg ' sehol nem vállalnak. Mi meg­kíséreltük és eddig húsz da­rabot kijavítottunk. — Ezzel már rátértünk az idei feladatokra. Mondjon er­ről Miamit a főmérnök elo- társ. — Idei tervünk 27 millió 200 ezer forint. Az évet, az első negyedév szokásos ne­hézségei ellenére jól kezdtük, mert negyedéves tervünket 101,3 százalékra teljesítettük, több mint ötmillió forint ér­tékű munkát végeztünk, 69 ezer forinttal többet a terve­zettnél. Jelenleg is több nqgy jelentőségű munkán dolgo­zunk. Mi újítjuk fel a Tol­nai Selyemgyár villamos be­rendezéseit, villanyszerelést végzünk a dróvasztárai ter­melőszövetkezetből és a Ta­nárképző Főiskolán, építjük a Petőc-pusztai távvezetéket, hogy csak a legjélenitősebbe- bet említsem meg. Együtt ünnepelünk — Milyen gondolatokkal készülnek az élüzem-avató ün­nepségre? — Az élüzem-avató ünnep­séget április 30-án rendezzük meg az Olimpia étteremben. A vállalat dolgozói között nyolcezer forint jutalmat osz­tunk ki, többen Kiváló Dol­gozó jelvényt, illetve okleve­let kapnak. Mi ott is szeret­nénk elmondani, hogy az ered­mények elérését mindig terv­szerű munka előzte meg. Igye­keztünk az eszközeinkhez és lehetőségeinkhez képest a tervfeladatokat megvalósítani, amikor lehetett, túlszárnyalni. Gondolom, dolgozóink nagy örömmel fogadják vállalatuk hetedik kitüntetését az élüzem címmel és az ünnepségen va­lamennyien együtt örülünk majd a sikereknek! Mitzhi Ervin Nagymennyiségű salak ot használnak fel a Baranya megyei téglagyárak. A pécs- újhegyi salakhányó 20 száza lék szenet tartalmaz. Az agy agba kevert salakkal a tégla­gyárak az égetésnél nagymennyiségű tüzelőanyagot takarítanak meg. 'A képen: szállít­ják a salakot a pécsújhegyi salakhegytől. Rajnai ludak Belvárdgyulán Mikor másfél évvel ezelőtt Fehér Lajos elvtárs megjelent a belvárdgyulai tsz zárszám­adásán, bemutatták neki a gazdaságot. A hásságyi üzem­egységbe érve a vendég fi­gyelmét nyomban megragadta a hatalmas, több száz holdas víztükör, mely a falu és a sző­lődomb köze beékelődve va­lóban impozáns látványt nyújt. Csodáiéra jár a környék A mesterséges tóból és víz­levezető csatornájából Hásságy Olasz és Belvárdgyula határá­ban több száz hold kertészetet és szántóföldi kultúrát szándé­koznak öntözni 1— tájékoztat- I szörnyök, s valóban ettől kezd­Üzemorvosi hálózat a mezőgazdaságban Ma megkezdődik a 9. üzemegészségügyi hét Dr. Rózsahegyi István kan­didátus, az Országos Munka­egészségügyi Intézet osztály- vezető főorvosa ma délelőtt 9 órakor előadást tart a Pé­csi Kesztyűgyár kultúrtermé­ben „A rehabilitáció elméleti és gyakorlati alapjai” cím­mel. Az előadáson mintegy másfélszáz üzemi, körzeti és rendelőintézeti orvos vesz részt városunk és megyénk területéről. Ezzel az előadás­sal hivatalosan is kezdetét veszi az üzemegészségügyi hét, amelyet 1955-ben rendez­tek meg először dr. Miskolczy Vilmos, városi és megyei üze­mi főorvos kezdeményezésére. dél-dunAntüli JELLEGGEL A baranyai üzemegészség­ügyi hetek már országos visszhangot váltottak ki. Erre utal az a tény is, hogy kí­váncsi orvosok érkeznek Pécs­re az ország szinte minden területéről, illetve: a pécsi akcióval egyidőben, tehát áp­rilis 25 'és 30 között üzem­egészségügyi hetet rendeznek Somogy, Tolna és Zala me­gyékben is. Mivel tavaly is így történt, a leghelyesebb dél-dunántúli üzemegészség­ügyi hetekről beszélni. Pécsett és a megyében a jelzett időszakban mintegy 40 üzemben tisztasági és rend­kívüli munkavédelmi őrjára­tot szerveznek a vöröskeresz­tes aktívák. Az üzemi orvo­sok több mint 200 előadást tartanak az üzemi tisztaság­ról, balesetvédelemről, alko­holizmusról, rehabilitációról, a dolgozó nők védelméről stb.- ről. Tanfolyamokat rendez­nek az általános elsősegély- nyújtásról, a gáz, illetve az elektromos áramütés elleni védelemről. A tanfolyamokon körülbelül két és félezer em­ber vesz részt, s ebből 500 új elsősegélynyújtó lesz. Az előadásokon és tanfolyamo­kon mintegy 25 filmvetítés zajlik le: a filmet és a ve­títőgépet a KÖJÁLL adja. Az üzemegészségügyi hét egyik legjelentősebb rendez­vénye az a tanfolyam lesz, amelyet a pécsi és megyei kisüzemek elsősegélynyújtói számára rendeznek meg a KIOSZ Rákóczi úti helyisé­gében egésznapos jelleggel, másfélszáz személlyel. A fő­városból, Miskolcról, Székes- fehérvárról és más helyekről érkező vendégeknek a többi között megmutatják a DÉ- DÁSZ zobáki üdülőjét is. Dr. Míckolczy elmondotta, hogy az üzemegészségügyi hét időszakában is bővül az üzem orvosi rendelők műszerellá­tottsága. Az utóbbi időkben több üzemi rendelőt — Kesz­tyűgyár, Kenderfonó Vállalat, Cementipari stb. — kislabo- ratóriumi felszereléssel és mikroszkóppal szereltek feL Ennek az az előnye, hogy nem kell a dolgozót a Városi Rendelőintézetbe küldeni kis- laboratóriumi vizsgálatokra. Nem kevésbé jelentős az sem, hogy 20 nagyüzem szemészeti felszerelést kap. Az egysze­rűbb szemészeti vizsgálatokat tehát az üzemorvos is elvé­gezheti, beleértve az autóve­zetői igazolványokhoz szüksé­ges vizsgálatokat is. FELZÁRKÓZIK A FALU Dr. Miskolczy közölte, hogy utasítást kaptak az Egészség- ügyi Minisztériumtól. Az uta­sítás úgy szól, hogy végezze­nek előzetes felméréseket an­nak tisztázására, milyen in­tézkedések szükségesek ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is kiépíthessük az üzemorvosi hálózatot. Tekintetbe véve, hogy megyénk mezőgazdasá­gában évek óta csak egy üzemorvos található — az egyik állami gazdaságban — s a mezőgazdaság hosszú kis­tulajdonosi múltja miatt egész ségügyi téren messze elma­radt az ipartól, az intézkedést igen nagy horderejűnek kell tekinteni. Arról van szó, hogy az ipari üzemekhez hason­lóan, rövid idő alatt minden 50ó-oál több dolgozót fog­lalkoztató állami gazdasági, illetve termelőszövetkezeti egység üzemorvost kap. A hálózat kiépítése bonyo­lult feladat. Több helyen meg kell változtatni az eddigi kör­zeti orvosi elosztásokat: a meglévő erők átcsoportosítá­sára, és újak beállítására lesz szükség. Ahol az orvosi ren­delő messze esik a tsz-től vagy állami gazdaságtól, újat kell létesíteni. Át kell ké­pezni a körzeti orvosokat, ápolónőket kell szerezni az új üzemorvosok mellé, és így tovább. Dr. Miskolczy meg­állapította: ápolónőkben sze­rencsére nincs hiány, s az Egészségügyi Minisztérium közleményei szerint népgaz­daságunk biztosítani fogja az új hálózat kiépítéséhez szük­séges anyagi fedezetet is. A többi már az orvosok akará­sán és lelkesedésén múlik, meg azon, hogy az egészség­ügy névtelen katonái, a vö­röskeresztes aktívák mennyi­re segítik a munkájukat. M. I» ta a vendéget a tsz-elnök, — s magát a tavat halivadékok- kal telepítik be. Gondoltak vi­zi szárnyasra is, de félnek tő­le, mert errefelé ezzel nem fog lalkozott soha komolyabban a nép. Ekkor jött először szóba a rajnai lúd. Fehér elvtárs ja­vasolta, mert mint mondotta, ez a tópart ideális környezet volna számára. A gazdasági haszonról ő akár kezeskedni is mer, még a tenyészanyagot is segít beszerezni, mert egye­lőre nagyon kevés van még belőle az országban. A tsz azon nyomban elküld­te baromfitenyésztő szakmun­kását, Werner Gábomét Rác­almásra, aki három hetet töl- | tött ott és sok hasznos szak- ! mai tudnivalóval meg 1200 j rajnai naposlibával tért ha­za. Ahogy a libák nőni kezdtek, csodájukra járt az egész kör­nyék, robusztus méreteikkel zavarba hozták a falusa liba­tartó asszonyokat, s már nö­vendék korukban nagyságban, súlyban egyaránt túlszárnyal­ták a faluban tartott' kifejlett páriáéi ludakat. Havonta 1.20— —1,30 kilót vettek fel s a jú­niusi naposlibák októberre el érték az 5 kilós átlagsúlyt. Negyven to Fás ve minden hajnalban tele vol­tak tojással a tojófészkek, s a két asszony hatalmas kosa­rakkal cipelte az ólakból az inspekdós szobába a csali nem labdányi tojásokat. Ott há­romfelé válogatták a tojást, külön az apróbbakat — ezek az „aprócskák” is akkorák, mint egy normális lúdtojás — külön az óriásokat, két sár- gájúakat és külön a tenyészto- jást. Ez utóbbinak darabjáért 14 forintot fizet a Pécsi Kel­tető Állomás. A méreten fe- 1 filieket a BARNEVÄL veszi át 2,50 forintjával, az aprób­bakat pedig — így döntött a közgyűlés — a tsz-tagok kap- ják a háztájiba 5 forintért darabját. A hásságyi, olaszi és belvárdgyulad udvarokban már ki is keltek a kislibák, de nem látszik meg rajtuk, hogy méreten aluli tojásból lettek. Megkapó látvány Az igazi meglepetés azonban az volt, mikor a ludak január­ban tojni kezdtek. A tavat még vastag jégpáncél borítót ta, s a libaólak tetején majd­nem elérte a fél métert a hő­takaró. Wamemé és váltótár­sa, Friszné nem akartak hin' ni a szemüknek, mikor a reg­geli etetésnél megpillantották a tojófészkekben az első tojá­sokat. Az egyiket lemérték, a mérleg negyed kilót mutatott, aztán gyorsan lemértek mí% néhányat, de a mérleg nem csalt. — Ezeknek a libáknak fogai műk sincs arról, mikor van ná­lunk tavasz — vélték az asz­TOTÓZÓK FIGYELEM! ILYEN MÉG NEM VOLT! Több mint 750 000 Ft a 17. hét jutalomalapjal 13+1 találattal szerencsés esetben millión felüli nyereményhez juthat! MÉG EGY JÓ HÍR! a 17. heti 12 találatos totó-, szelvények között tokiói utazást sorsolnak! Megjött a tavasz, s a tavat ismét elfoglalták a libák. A vízre 800 ludait és 237 gúnár; eresztettek. Először féltek, ria- doztak, aztán birtokba vették a tavat, s csak etetéskor lehe­tett őket kicsalogatni. Igazi liba-paradicsom ez. Míg a látványban gyönyörködtem. Baumgartner József főá 11atte­nyésztő papírt, ceruzát vesz elő és számol. Mert ugye szén ez a látványosság, de végül is a papír fmondja mer. é~- detmes-e a rajnai híddal itt Hásságyon foglalkozni. És a számok nem csalnak, érdemes. Mert mit eszik a rajnai lúd? Nyáron zöldlucer­nát és kevés abrakfélét, télen tápot, kukoricát, fejenként na­pi 25 dekát, de 1.5 kilogramm keményítőértékből állít elő 1 kilogramm húst. A magvar hídnál megszokott 10 maxi­mum 15 tojással szemben egv szezonban 40-et tojik, évente háromszor lehet kopasztarri s egy kooasztáskor 10 deka n»- tyolat fehér első osztályú tr>’- lat ad, aminek kilóiáért 1 se. forintot fizet a MÉK. A gon­dozók egész évi fizetését csak a toliból fedezhetik. Itt meg­jegyzendő. hogy a két gondo­zó igen szénen keres, március­ban 1600 forinot kaptak, s erre még az év végén nyereségré­szesedés is jár, összkeresetük 60 százaléka. Tizenöt kilós aunórok Na, de mit ad még a rajnai lúd? A felesleges gúnárokat soványan adják el féléves kor­ban, amikor az ivarokat már meg lehet különböztetni. Az ősszel 700 gúnárt adtak el az egyik tsz-nek, továbbhiz’al ás- ra, darabját-100 forintért. Ki­derült. hogy ezeket 15 kilósra tudták meghízlalni. Eddig 19 000 tenyésztojást szállítottak le a Keltetőnek 14 forinttá val darabját, s amikor a. tolások sorsa felől érdeklődtek, meg­tudták, hogy általában 75 szá­zalékon felüli a gépi kelés, ami liba esetében már egészen jó — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom