Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-24 / 95. szám

4 MAPlö 1954. ÁPRILIS ti Közlemény Péter János csehszlovákiai látogatásáról Eltemették II inti le Ganevet Georg Trajkov az új bolgár államfő Csütörtökön eltemették Di­Prága : Péter János, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere Vaclav David külügyminiszter meghívására április 20-tól 23-ig látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Prágai tartózkodása idején fogadta őt Jozef Lenárt mi­niszterelnök és Vladimír Koucky. a CSKP KB titkára. Pétéi ,'ános külügyminisz­ter eszmecserét folytatott Vac­lav David külügyminiszterrel a magyar—csehszlovák kap­csolatok eddigi alakulásáról. A két miniszter megelégedé­sét fejezte ki az elért ered-, mények miatt, és megállapí­totta, hogy mindkét fél érde­ke az együttműködés további sokoldalú fejlesztése és elmé­lyítése. A tárgyalás során ki­cserélték nézeteiket a két fe­let érdeklő legfontosabb nem­zetközi kérdésekről. A tárgyaláson csehszlovák részről dr. Antonin Gregor, a külügyminiszter első helyet­tese, Frantisek Pisek, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete, valamint a külügymi­nisztérium több vezető munka társa vett részt. Magyar rész­ről Cséby Lajos, Magyaror­szág prágai nagykövete,. Mar­jai József, Házi Vencel és Szigeti Károly; a külügymi­nisztérium főosztályvezetői voltak jelen. A tárgyalás szívélyes, ba­ráti légkörben, a nézetek tel­jes azonossága mellett folyt le. i Péter János külügyminisz­ter csütörtökön délben haza­érkezett. mitr Ganevet, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagját, a Nemzetgyűlés Elnök ségének elnökét. A gyászoló menet — köz­tük az elhunyt családtagjai és hozzátartozói, Todor Zsiv- kov vezetésével, a BKP Köz­ponti Bizottsága és a Minisz­tertanács tagjai, a Nemzet­gyűlés Elnöksége — pontosan 10 órakor indult el a Parla­ment épületétől. A temetésre érkezett külföldi vendégek között volt Leonyid Brezs- nyev, a hazánkat képviselő Gáspár Sándor és Nezvál Fe­renc, valamint a többi szo­cialista országok vezető kép­viselői, más államok küldött­ségei és a szófiai diplomáciai testület vezetői és tagjai, a bolgár dolgozók tíz- és tíz­ezrei. * Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ja­vaslatot tett a Nemzetgyűlés Elnöksége új elnökének meg­választására. Zsivkov miniszterelnök Georg Trajkovot, a Minisz­tertanács első elnökhelyette­sét, a Bolgár Népi Földműves Szövetség titkárát javasolta a Nemzetgyűlés Elnöksége el­nökének tisztségére. Javaslatára az ülés Georg Trajkovot egyhangúlag a Nemzetgyűlés Elnökségének elnökévé választotta, s ugyan­akkor felmentette első minisz­terelnök-helyettesi tisztsége alól. Erhard Brüsszelbe érkezett Néger tüntetés és letartóztatások a New York-i világkiállításon és mások — azon nem vesz­nek részt. A kiállítás megnyitását a New York-i négerek és a moe galmukkal rokonszenvező fe­hérek hatalmas tüntetésre használták fel a faji megkü­lönböztetés ellen, a négerek állampolgári jogainak védel­mében. A rendőrség már fél órával a kiállítás megnyitása előtt 25 embert letartóztatott, amikor azok kísérletet tettek arra, hogy a kiállítás felé ha­ladó földalatti vasútakat leál­lítsák. Sok néger a sínekre feküdt, s így tette lehetetlen­né a szerelvények mozgását. Mások a földalatti kocsijaiban a vészféket húzták meg, vagy az önműködő ajtózárak kikap­csolásával igyekeztek a for­galmat leállítani. így a kiállí­tás megnyitásán a várt 250 ezer látogató helyett 50 ezelnél alig több vett részt. Egyese­ket a szakadó eső, másokat az előre bejelentett négertünte­tések késztették az otthonma­radásra. Az egyenjogúságot követelő négerek tüntetései egyébként szerdán a kiállítás területen is folytatódtak. Johnson elnök meg nyitó beszédét is többször meg zavarták az ütemes „szabadsá­got most!” kiáltásokkal. A tüntetések miatt New York állam pavilonját egy időre be is kellett zárni. A rendőrök a késő délutáni órákig közel 200 tüntetőt vettek őrizetbe, köz­tük James Parmert, a faji egyenlőség kongresszusa or­szágos elnökét is. Brüsszel: Erhard nyugatné­met kancellár csütörtökön két­napos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. A pálya­udvaron Lefevre miniszterel­nök és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Mint a DP A nyugatnémet hírügynök­ség megjegyzi, a háború óta először látogat német kor­mányfő Belgiumba. A TASZSZ bonni tudósító­ja megállapítja: Erhard és Le­fevre politikai tárgyalásainak programját nem közölték ugyan, de sajtójelentésekből kitűnik, hogy a bonni kancel­lár a belga miniszterelnökkel elsősorban az „európai integ­ráció” segítségével szeretné még jobban megszilárdítani politikai, gazdasági és kato­nai vezető pozícióját a nyu­gat-európai NATO-államok között Johnson amerikai elnök be­szédével szerdán reggel 9 órakor nyílt meg a New York-i ■ világkiállítás, amelyet a vá­ros alapításának 300. évfor­dulója alkalmából rendeztek. A kiállításon csupán 48 or­szág képviselteti magát, igen sok állam — köztük a szocia­lista országok, a brit nemzet­közösség országai, Olaszország Tisztelgés — golyószóróval Negyvenöt éves a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Negyvenöt évvel ezelőtt, 1919 tavaszán alakult meg Jugoszlávia Kommunista Pártja, amely rövid működés után, — 1921-ben — illegalitásba szorult. Azonban az illegalitás­ban is támogatta Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottsá­got, amely Joszip Broz Tito vezetésével harcolt az ország függetlenségéért és már 1943. decemberében hivatalosan el­ismerte a Szovjetuniót. A Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége 1941-től ténylegesen a fasiszta megszállók elleni harc szervezője és irányítója volt. vezetése alatt ment végbe 1945 után Jugoszláviában a forradalmi átalakulás. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Joszip Broz Tito a főtitkára, és tagjainak száma megközelíti a 800 ezret. Az utóbbi években egyre inkább elsimulnak azok a nehéz­ségek és akadályok, amelyeket az ötvenes évek szültek és amelyek egyidőre válaszfalat emeltek Jugoszlávia és a többi szocialista ország , között. Megalakulásának 45. évfordulóján köszöntjük a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségét. F:!m Film Fi!m Egy taxisofőr haldia A „Kowalski és a halál” című kitűnő lengyel detektív- regény filmváltozata, ha nem is olyan szellemes mű, mint a regény, izgalmasnak, feltét­lenül izgalmas. Joe Alex, a forgatókönyv írója, és Jan Batory rendező, Kowalski so­főr körül kialakult különös haláltáncot kitűnően vitték filmre, a néző klasszikus de- tektívtörténetet kap, a mo­dem gyilkosságok újkori ro mantikájával, a céltudatos párbeszédek kedves banalitá­sával, hatásvadászó verekedé­sekkel, lövöldözésekkel fűsze­rezve. A történet főhőse Kowalski taxisofőr, akit egyetlen haj­szál választ el a haláltól. Ko- walskival a váltás pillanatá­ban féltékenységi jelenetet rendez a menyasszonya,- így a közben érkezett utast még nem Kowalski, hanem váltó­társa Görski viszi a tragikus orlovi útra. Gorskit egy elha­gyott helyen lelövi utasa, aki­nek ez már „sokadik” sofőr­gyilkossága. A nyomozás so­rán a gyanú Kowalskira tere­lődik, aki egy verekedés köz­ben, teljesen véletlenül meg­ismerkedik Kristynával. Kris- tyna bárénekes, és egyúttal a rablógyilkos banda főnöke is. Kowalski mindezt persze nem tudja, s gyanútlanul sodródik a hideg egykedvűséggel „gyil- kolgató” énekesnő közelébe. Kowalskinák és menyasszo­nyának ez a kaland kis híján az életébe kerül, de az éber rendőrség a kritikus pillanat­ban közbelép. Ennyi a törté­net. Mindezt kitűnő tálalás­ban, sok izgalommal, várat­lan fordulatokkal, sikkasztó vállalati igazgatókkal bonyo­lítva kapja a közönség. A történet az átlag detek- tívfilmek sablonjától lélek­tani színezésben és a „vélet­len” szinte irodalmi szintű alkalmazásában különbözik. A rendezés jó, a fényképezés hatásos, mindenütt a feszült­ség tartását, vagy fokozását szolgálják a speciális felvéte­lek. A tehetséges szereplőgárda kitűnően érezte magát, az ele­gáns izgalmas bűnügyi figu­rák jelmezében. Játékuk hite­les volt. Bertha Bulcsn Ismét bíróság elé kerül a welnai hóhér Nagy megütközést keltett az osztrák és a külföldi köz­véleményben a grazi esküdt­szék tavalyi ítélete: felmen­tették az osztrák Franz Mu­red, a „welnai hóhért”, bár a világ különböző országaiból- érkezett szemtanúk vallották, hogy Murer volt a nácik wel­nai zsidómészárlásainak Jó felelőse. Az osztrák legfelső bíróság Murer ügyében most helyt adott a vád egyetlen semmis­ségi panaszának: a „welnai hóhérnak” ismét az esküdt­szék elé kell állnia. A vád ezúttal „mindössze” egy is­meretlen zsidó személy meg­gyilkolássá A T7PI amerikai hírügynök­ségtől kaptuk a képet, simely ugyan eredetileg egy proto- koll-látogatásról készült, még­is beillik — helyzetképnek is. A UPI szövege egyszerű. Rö­viden és velősen közli a tényt, hogy Dean Rüsk amerikai külügyminiszter a közelmúlt­ban látogatást tett Saigon külvárosában a Cogido papír­gyárban. A felvétel abban a pillanatban készült, amikor Mr. Rusk elvonult a díszőr­ség előtt. Eddig a szöveg. És most nézzünk a képre. A rádió- telefoto az éter gyakran nyug­talan hullámain érkezett, a felvétel ezért nem a legéle­sebb. Mégis jól látható, hogy a díszőrség — golyószórókkal tiszteleg az amerikai külügy­miniszternek. Talán félreértettük a UPI-t? Nem, az eredeti szöveg félre­érthetetlenül díszőrségről be­DUNANTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc. Szerk-sztöség: Pécs. Hunyadi János u. .11 Telelőn 15-32. 15-33: 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u. II Telefon: ♦ 15-32. 15-33. 50-00, PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. KMSflzetés) d!1 1 hónapra 12.— Ft. Inctóvi-zám ■ 25 054 szél: „honor guards” — hang­zik az angol nyelvű képalá­írás. Pedig a vak is látja, hogy itt inkább őrségről, mint dísz­ről van szó. Úgy látszik, a dél­vietnami amerikai Illetékesek a kellemest igyekeznek össze­kötni a hasznossal. Mert, hogy hasznos kez­deményezés az ilyen golyószó­rós díszőrség Dél-Vietnam- ban, ahhoz nem férhet két­ség. Hiszen nem sokkal az­előtt, hogy Dean Rusk a Co­gido papírgyárba érkezett, még a saigoni külügyminisz­térium felé haladtában, alig néhány épülettömbnyire tőle bomba robbant az utcán. Igaz, nem Mr. Rusknak szánták a bombát, hanem egy amerikai csapatszállító gépkocsinak. De hát ez a kínos epizód azért jól szemléltette, hogyan érez a lakosság a dél-vietnami dik­tatúrát fenntartó amerikaiak iránt. És Dean Rusk külügymi­niszter — szintén amerikai. Togliatti elvtárs beszámolója A csütörtöki Unita teljes egészében közölte Togliatti­nak az Olasz KP Központi Bizottsága és Központi Ellen­őrző Bizottsága együttes bőví­tett ülésén elhangzott referá­tumát, amelyben a főtitkár a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységével foglalkozott. Április 24 a gyarmati ifjúság napja „A riksás vezeti majd az államot...” — énekelték mil­liók Indiában a forradalmi dalt as! 1946. február 21-ét követő napokban. Az elnyo­mott indiai páriák, a nagyvá­rosok utcáin rohanó, riksákat vontató kulik ezekbe a sza­vakba öntötték a felszabadu­lás iránti reményüket. Akkor már százmilliók ébredtek fel a kolonializmus teremtette szörnyű álomból. Ennek az ébredésnek volt egyik nagy eseménye 1946. február 21-én az indiai flotta bombayi lá­zadása. A Tálvar angol hadi­hajó árbocáról az indiai mat­rózok lehúzták az angol zász­lót és felhúzták helyébe az indiai lobogót. Ázsiában és Afrikában milliók tüntettek a bombayek mellett, egy esz­tendővel később pedig Egyip­tom fővárosában követelték a brit gyarmatosítók távozását. Akkor már a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség javas­latára minden esztendő feb­ruár 21. napján a földkerek­ség fiataljai kifejezték szoli­daritásukat a gyarmati orszá­gok harcoló népei, ifjúsága iránt A kolonializmust felszámoló gőzhenger Indiával és Kíná­val az élen először Ázsiából, majd Afrika földjének tekin­télyes részéről kergette ki a gyarmatosítókat. A világ tér­képén a következő változáso­kat szemléltette 1955-ben, az indonéziai Bandungban meg­rendezett ázsiai—afrikai érte­kezlet. Az egykori holland klub termében 29 ázsiai és af­rikai ország kormányfője ho­zott határozatot: véget kell vetni az imperialista gyar­mati elnyomásnak! A törté­nelmi ítélet hangoztatta, hogy a gyarmati rendszer minden­féle megnyilatkozásában bűn. A bandungi értekezlet már a megváltozott helyzetet mutat­ta: napirendre került a gyar­mati rendszer teljes felszá­molása. Később, az ázsiai és afrikai diákok bandungi érte­kezletén határozták el, hogy a világ fiataljai ezután feb­ruár 21 helyett április 24-én, a bandungi konferencia évfor­dulóján emlékezzenek meg esztendőről esztendőre a gyar­matosítás elleni harcról, s azokról az alapelvekről, ame­lyek a békés egymás mellett élés politikáját meghatároz­zák. Április 24 így vált a gyarmatosítás és az imperia­lizmus ellen, a békés egymás mellett élésért küzdő ifjúság napjává Azóta a földkerekség hala­dó és szabadságszerető fiatal­jai április 24-én minden esz­tendőben kifejezik szolidari­tásukat a már felszabadult és a még gyarmati sorsban szen­vedő országok fiataljaival. Angola, Rhódézia, Mocambi­que, Brit-Guayana, Martini­que, Réunion, Guadeloupe — összesen csaknem hatvanmil­lió ember viseli még a rabság nehéz láncait. Ezen a napon milliók tüntetnek mellettük, de szolidaritásunk, a szocia­lista országok fiataljainak tá­mogatása más módon is meg­nyilvánul: ösztöndíjakkal, is­kolák építésével, felszerelésé­vel, s más anyagi eszközök­kel támogatják a gyarmati elnyomás alól felszabadult fiatalokat A DÍVSZ idei leg­nagyobb szolidaritási gyűlését a nyugat-afrikai Bamakóban rendezi, ahol Afrika fiataljai­val a függetlenségért harcoló angolai, portugáV-quineai sza­badságharcosok megsegítésé­ről lesz szó. Amikor Bombayben, a tün­tetők élén haladó Ifjút, Ma- modrózát golyó ölte meg, a gyilkosok nem gondolták, hogy éveken át az ő nevével ajkukon indulnak majd ez­rek és ezrek a kolonializmus ellen. S nem gondolták, hogy mintegy két évtized alatt sok ázsiai és afrikai országból az egykori riksák, az elnyomot­tak kitessékelik őket, hogy egyszer „maguk vezessék as államot”. t 4 ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom