Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
f 1964 tmiLIS 23. 3 Versenyben a tervek 22826 dolgozó teljesítéséért Olást tartott a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának Elnöksége 9 város közbiztonsága jó Beszélgetés dr. Tóth Lajos alezredes elvtárssal, a Komlói városi Rendőrkapitányság vezetőjével December végéi? befejezte a Pécsi VI*- és Csatornaművek szennyvíztelepének nagyarányú építési munkálatait. Mintegy 60 millió forintos beruházás már elkészült, jelenleg a gépeket szerelik. A tavalyi munkaverseny- mozgalom tapasztalatait, az idei verseny beindítását vitatta meg tegnap délután a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége Az iüés munkájában részt vett Gáli László, a SZOT titkára, dr. Dobi Ferenc, a SZOT Elnökség tagja, a ME- DOSZ főtitkára, Földes And- rásné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az elnökség •megállapította, hogy a jelentés jól tájékoztat i tavalyi versenymozgalom számbeli adatairól, de hiányoznak belőle a feladatok, amelyek meghatározzák az egyes szakszervezeti bizottságok munkáját, a tervek maradéktalan teljesítése érdekében. Az elmúlt évben a megye 3734 munkabrigádja, 41388 dolgozója közül a szocialista címért 1367 brigád 15 881 fővel versenyzett. Ezt a mozgalmat egészítette ki 551 szocialista brigád 6945 tagja. Általában megállapítható, hogy az idén a különböző vállalatoknál, munkaterületeken tovább szervezték a versenyben résztvevő brigádokat. Néhány példa erre: Mecseki Szénbányászati Tröszt: Komlói Építőipari Vállalat: Baranya megyei Építőipari Vállalat: A vasas szakmában: 1963-ban 1964-ben 238 bri gád 3519 fő 254 brigád 4265 fő 18 brigád 388 fő 24 brigád 473 fő 83 bri gád 1027 fő 71 brigád 792fő 86 brigád 1117 fő 83 brigád 879 fő Azt is megállapította az elnökség, hogy a munkaver- seny-mozgalomban tovább javultak a vállalások. Egyre kevesebb az általános, semmit mondó vállalás, helyette a brigádok a tervek jobb megvalósítására törekednek. Egyre szélesedik a versenymozgalom úgy is, hogy kilép a szocialista brigádok keretei közül és egész munkahelyeket egyesít magába. Markwart Károly, a Mecseki Szénbányászati Tröszt szak- szervezeti bizottságának titkára elmondotta, hogy István aknán 220 szocialista brigád- tag — valamennyien a feltárási körletben dolgoznak — együttesen tanácskozta meg a feladatokat. Másutt több szocialista brigád tagjai munkásvédelmi vetélkedőt rendeznek. Véleménye szerint ezt a helyes kezdeményezést más üzemeknél és munkahelyeken is alkalmazni kellene, hogy az egyes szocialista brigádok helyes módszereit elterjesszék. Dr. Dobi B'erenc és Földes Andrásné a további feladatok megjelöléséről beszéltek. Föl- desné elvtársnő javasolta, hogy alaposabban vizsgálják meg, mennyire felelnek meg a feladatoknak a vállalások, milyen lendületes a munkaverseny az egyes munkahelyeken, a szakszervezetek irányítása megfelel-e a követelményeknek. Csakis ezeknek ismeretében lehet meghatározni a következő időszak legfontosabb feladatait a versenymozgalom kiszélesítésére. Bogár József, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára összefoglalójában elmondotta, hogy legfontosabb feladat a dolgozók tájékoztatása az előttük álló feladatokról. Necsak a gyárak és üzemek, hanem a kisebb kollektívák is jől ismerjék a teiveket. Mindenütt a legfontosabb feladatot vegyék fél a versenyvállalásokba, biztosítsák a verseny nyilvánosságát, a termelést tanácskozásokon behatóan foglalkozzanak az első negyedév tapasztalatairól. Fontosnak tartotta, hogy azokat a brigádokat, amelyek tavaly nem érték el a „szocialista” címet és ezért az idén már nem neveztek be a versenybe, ismét nyerjék meg a mozgalomnak. Javasolta, hogy a szakszervezeti vezetők egy-egy szocialista brigád életét közelebbről alaposabban ismerjék meg Az épitöanyagiparbari a legfontosabb feladatként jelölte meg a szocialista munka versenyben résztvevő brigádok számára a termelésben mutatkozó lemaradás mielőbbi behozását. A versenymozgalomról szóló részletes jelentést most kiegészítik az elnökségi ülésen elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal. Majd a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsa májusi ülésén ismét megvitatják, hogy meghatározzák a második félévben megoldásra váró feladatokat a Komló közbiztonságáról tíz évvel ezelőtt nem éppen a legjobbakat lehetett elmondani. Szép számmal keresték fel az épülő várost máshonnan „kikopott” bűnözők és élősködők. A bűnözés hullámai azóta elcsitultak s ma már a munka ritmusa az uralkodó. Ehhez természetesen elsősorban az emberek megváltozott élet körülményei járultak hozzá, de nem utolsósorban a rendőrség munkájának is köszönhető. Milyen most Komló közbiztonsági helyzete? — erről a témáról beszélgettünk dr. Tóth Lajos alezredes elvtárssal, a Komlói városi Rendőrkapitányság vezetőjével. — Mi jellemzi az utóbbi időben Komló közbiztonságát? — volt első kérdésünk. — A jelenlegi állapotok nem is hasonlíthatók össze a tíz év előttivel. Annak idején alig volt még számottevő törzslakos ság. Azóta városnegyedek épül tek, ahol összkomfortos lakásokban települtek le az emberek, jó körülmények között élnek. Elmondhatjuk, hogy a város közbiztonsága jó. A bűncselekmények a tíz évvel előttihez képest egyötödére csökkentek. Ez év első negyedének adatai azt bizonyítják, hogy reményünk van a bűntervek teljesítése érdekében, i esetek további csökkenésére. Épül az új pécsi szennyvíztelep A Kozármlslenyi Gépállomás DIESEL MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐKET felvesz. A közbiztonságot talán az fejezi ki legjobban, hogy a korábban jellemző betöréses bűn cselekmények megszűnőben vannak és 1963-ban a közrend, közbiztonság elleni bűncselekmények száma elenyészően csekély volt — Mire fordítják most a fő figyelmet? — Az utóbbi időben az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények problémáival foglalkozunk, amelyek hatással vannak a közlekedés biztonságára, sőt testi sértések okozói is. A másik kategória: a család és ifjúság elleni bűntettek. Sajnos akadnak a városban olyan szülők, akik gyermekeik iránti kötelességüket nem teljesítik, és ezért kell büntető úton velük szemben eljárni. Természetesen e büntető él- járást már csak a végső esetben alkalmazzuk, először igyek szűnik a meggyőzés eszközeivel élni. Ehhez a pártbizottság, a tanács és más tömegszervezetek is segítséget nyújtanak. Ezeken kívül a társadalmi tulajdon elleni és a személyek javai eilend apróbb lopások foglalkoztatnak bennünket. Ezek az apróbb lopások érthetően nyugtalanítják a lakosságot. A másik probléma: élég sok a kalandor természetű ember. Vannak még, akik a köny- nvű pénzszerzési lehetőséget látják a városban, ide csoportosulnak, nem gondolnak arra, hogy bár a bánvászok jől kereső réteg, de a pénzért keményen meg kel! dólgozniok. A törzslakosság általában nem bűnözik, csak a munkát kerülő vándormadarak zavarják a kialakult nvugodt helyzetet Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évben az ország más részein bűncselekményt elkövetettek közül mintegy 50 személv követett el Komlón bűncselekményt. s ezek közül 21 notórius bűnöző. Most a tavasz beköszöntővel ielentős fi eveimet fordítunk a közlekedési bűneseleleménvekre. szigorítiuk az ellenőrzéseket és szükség esetén a fele- lösséerevonásókat is. Az. elmúlt évben a Város területén 1R közUékedási Nőieset fordult elő. ámenek többsége ittas vezetésből eredt. — Beszéltünk eddig a. bűncselekményekről,. , Országosan is — tehát Komlón is — most a bűncselekmények megelőzése az egyik legfontosabb feladat A bányaüzemnél idősebb emberrel beszélgettem. A vezetők a bányában voltak. Az öreg bányász vigasztalta saját magát: — A mi fejünk fölül elmúlt a vész. Mégsem ezt zárják be, hanem a mányokit.. ■ — Úgy tudom maguk is sorrakerülnek. — Akkorra én nyugdíjban leszek, bánom is én, mit csinálnak utána. * A kocsi is megjött, nem is időztem tovább a mázai bányánál. A nagymányoki állomás környéke igazi iparvidékre jellemző képet mutat. Vagonok sorakoznak a brikettgyár felé haladó vágányokon. Bitumenes hordók, útépítés, lelátóval felszerelt futballpá- lya. Az aknán viszont szerencsém van, mert az akna vezetőjét az irodában találom. — Mikor állítják le szüzemet? — Úgy tudom, hogy év végén. — Jelenleg mennyit termelnek? — Naponta tizenhét vagonnal. — Hova szállítják a szenet? — Ahogyan kijön a bányából, átadjuk a brikettgyámak. — Jó a szén minősége? — Príma. — Milyen mélységben vannak? — Kétszáz méterre. — Nem sok. — Tovább nem mehetünk, az már komoly beruházást Igényelne. Aknát kellene mélyíteni, szintet nyitni. — Van szén lejjebb? — Van. Beszélgetésünket megszakítja egy vájár, aki lámpával a kezében lép az aknavezető szobájába. Érdeklődik, hogy szilikózis vizsgálati eredményt kinek kell leadni. Molnár László vájárt megszólítom ott a szobában: — Mit szólnak a bánya leállításához? — Hát — néz az aknavezetőre — nem tapsolunk. Mi idősebbek azt mondjuk, csak addig maradjon, míg nyugdíjba nem megyünk. — S a fiatalok? — Azok talán könnyebben lesznek az utazással, meg az új hellyel is. Én kérem pontosan harmincöt esztendeje dolgozom itt a mányoki bányában, nekem fura lenne Zobákra menni. Megért engem, ugye? — azzal nyitja az ajtót és kilép. Keveset még beszélgetek az akna vezetőjével, majd én is távozom. A csillék körül ismét találkozom Molnár Lászlóval. Megszólít: — Miért nem az emberekkel beszél? — Azért kérdeztem magát, hogy azokkal to twikk Két bányász jön felénk a sínek között. Molnár- int kezével az egyiknek. Testes, magas ember, a bőrsapka alól kilátszik őszes haja. — Tóni, gyere ide egy kicsit! Odalép hozzánk, akit hívott. Társa félrehúzódik. Mondom neki, hogy jöjjön ő is nyugodtan közelebb. Beszélgetünk őszintén a mányoki bányáról, öt percen belül legalább tizenöten állnak körül a csillék mellett. A Tóninak nevezett idősebb bányász a maga igazát bizonygatja az ottani jó szénnel kapcsolatban, s tudni véli, hogy van még lejjebb is sok jó szén. Mondom, amit az üzemvezető mondott, hogy beruházásra lenne szükség. — Ahol nincs szántás, ott nincs vetés, vetés nélkül pedig termés sincsen — válaszol az őszhajú vájár. A fiatalok — mert a csoportban azok is vannak — a várható utazástól félnek. Itt fél óra előtte, fél óra utána, ennyi volt egy műszak, de ha Komlóra kell járni, akkor sokkal több lesz. S a ház a telepen, amelyet nemrégiben adott el a tröszt a bányászoknak, talán nem is kellett volna, ha tudják, hogy leáll a bánya. Kérdik, most mit csináljanak vele? Ha már a zo- báki aknára kell járni, inkább laknának ott, hogy mentsék magukat az állandó buszozásMh Befut közénk egy teli szerelvény. Egy bányász beletúr az aprószemcsés szénbe: — Ez ám a finom szén! Alig húsz méterrel arrébb ott a brikettgyár. Csak eny- nyit kell utaznia a mányoki akna szenének a felhasználó ipartelepig. A bányászok elbúcsúznak. Hosszú csengőjelre fordultak meg: kezdődik a délutános műszák. * Nézem a brikettgyárat, fekete minden. A gyárat azért építették 1930—32-ben, mert annyi porszén halmozódott fel, hogy nem tudtak vele mit csinálni. Nem mindennap termeltek a gyárban: a portól függően. Ma naponta száz vagon jó minőségű brikett készül Nagymányokon. A gyáriak sajnálják, hogy megszűnik a bánya, mint mondják, igen közel volt a szén és nagyon jó a minősége. Persze vannak gazdaságos- sági tényezők is, amikor nem lehet csak a szívre hallgatni. Valószínű, hogy az új és modern zobákl akna szene, még ha kerülővel szállítják is a mányoki üzembe, akkor is olcsóbb, mint a húsz méterrel odább lévő bányáé. Valahogy ezt kellene a mányoki bányászoknak szépen, úgy hogy a szívükhöz is szóljanak, elmondani, talán még az sem ártana, ha a csillék mellett állva; — A prevenciót nagyon fontosnak tartjuk. A megelőzés már ott kezdődik, hogy a lakosság lássa a rendőr jelenlétét, akár mint őrszemet, akár mint járőrt Természetesein nem ezt tekintjük a megelőzés legfontosabb részének. Leglényegesebb, hogy különböző ellenőrzések, észlelések alapján megismerjük az olyan körülményeket, amelyek bűncselekményeket segíthetnek elő. Az ilyen bűncselekményeket elősegítő ökok feltárása egyik legfontosabb feladatunk, amelyeket tudomására hozunk az illetékes intézmények, szervek, vállalatok, tsz-ek vezetőinek s kérjük ezen hiányosságok megszüntetését. Sok példát említhetnék erre. Kossuth- akna körül elfekvő anyagokat észleltünk. Felhívtuk az illetékesek figyelmét erre, akik felhívásunk alapján intézkedtek, s erről levélben értesítettek bennünket és további segítségünket is igényelték. A Pepita presszónál egy ablak nem volt lezárva éjjel, alkalom a tolvajlásra. A rendőrök azonnal Intézkedtek lezárására, majd felhívtuk a vállalat figyelmét. A vállalat intézkedett és megköszönte a figyelmezte- ‘Ayt Ehhez hasonló ügyekben az elmúlt esztendőben mintegy 140 esetben küldtünk figyelmeztető levelet vállalatoknak, intézményeknek, sőt magánszemélyeknek is. A különböző előadásokat is a prevenció saolgáaitába állítjuk. 1963-ban a Komlói Rendőrkapitányság vezetői és beosztottai mintegy 50 esetben tartottak előadást, amelyet többezer ember hallgatott meg A napokban az 1200 fős munkás- szállóban filmvetítéssel egybekötött előadást tan-tünk a társadalmi és személyi tulajdon védelméről és a szocialista együttélés szabályainak betartásáról. A prevenció nagyon fontos részének tartjuk, hogy rendszeresen tájékod-*- juk Komló gazdasági szerveinek vezetőit a városban - forduló bűncselekmények-ő’. azok alakulásáról és konkrétan az ő munkaterületükön előforduló cselekményekről. Kérjük segítségüket különböző intézkedések megtételéhez. Igyekszünk a bűncselekmények megelőzését társadalmi üggyé tenni. Ezit a célt szolgálják azok a röpcéduláik és plakátok, amelyek a város területén láthatók. Ha például rosszul zárt öltözőszekrényt találunk, erre élőre nyomtatott cédulán figyelmezteti a rendőr a dolgozót; esz öltöző gondos lezárására felhívó cédulát dob a szekrénybe. Hűihez hasonló jellegű propaganda tevékenységet fejtünk ki az emberek életének, testi épségének megvédésére, a közlekedés biztonsága érdekében, a személyek és a társadalmi tulajdon megóvása érdekében is. Véleményünk, hogy ez helyes, ezt bizonyítja, hogy a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekményekből 1962-ben 242 984 forint kár keletkezett, míg 1963-ban ez az összeg 171 ezer forintra csökkeni Ide tartozik az a tény is, hogy a már elkövetett bűn cselékmén v ék tetteseit 1963-ban a korábbi évekhez viszonyítva gyorsabban és eredményesebben juttattuk az igazságszolgáltatás elé. — Milyen a Komlói Rendőrkapitányság és a lakosság kapcsolatai — Rendkívül fontos kérdés, hiszen a rendőrség önmagában sem a közrendet sein a közbiztonságot nem tudja javítani a lakossággal való kan csolata nélkül. Elmondhatjuk, hogy sok évi munka alapján « lakossággal a kapcsolatunk jó Közel 100 önkéntes rendőrünk van a lakosság különböző rétegedből, akik segítenek a közbiztonság megóvásában. A város lakosságától számos bejelentést is kaptunk, amelyekben különböző jelenségekre, cselekményekre vagv má«; mulasztásokra hívják fel a figyelmünket. Általában az ilyen felhívásoknak a száma havonta 15—20-ra tehető s ezeknek zöme megalapozott De a kaoesolatot mi sem oél- dázza iobban, mint az, hogv a rendőrség vezetőit és beosztottait az emberek ügyes-bajos dolgaikkal még magántermészetű problémáikkal is felkeresik. Á lakosság bejelentése alapján nem egy bűncselekményt sikerült leleplezni illetve megakadályozni. A Mackó bisztróban egy közelben lakó asszony gyanús mozgásra lett figyelmes éjjel. Azonnal jelezte ezt a rendőrségnek, s a rendőrség a helyszín«»»! feg tn el a betörőt. Az OTP bank- fiókba betörtek, a óén z.tár falát kezdték bontani, amikc- a jelzőcsengő megszólalt, eldolgozó szólt a rendőrség-«-'- és a rendőrség a falbontás köz ben érte tetten a betörőt. Számos bizonyítékot tudnék felsorolni arra, hogy Komló város lakosságának túlnyomó többsége becsületes, rendes, törvénytisztelő, munkát szerető állampolgár. Éppen ezé lehetséges a jó kapcsolat me a rendőrség is azon igyekszik, hogy a népet a legjohb tudása szerint szolgálja. A lakosság eddigi támogatását köszönjük és kérjük, hogy a Jövőben is legyenek segítségünkre a közös cél érdekében — fejezte be nyilatkozatát dr. Tóth Lajos elvtár*. Gazdagh István Garay Ferene
