Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

Á gyereket önti ki A minap beszélgetés köz­ben hallottam: társadal­munkban az emberek egy része elpolgáriasodik. Az el- pc-lgáriasodás egyik oka a jóléti Nem elszigetelt véle­ményről van szó. Érdemes vele foglalkozni. Az emberek egy részénél kétségkívül tapasztalható az elpolgáriasodás. Némely ve­zető elfelejti az egykori munkáséletet, dolgozótársait. Elszakad a munkás vagy a paraszti osztálytól. Egykori sorstársainak véleményét nincs ideje meghallgatni, ön­magát mind nagyobb kivált­ságokban részesíti, a tör­vényt olyan valaminek te­kinti, amely csak másokra kötelező. És ha valaki bátor­kodik figyelmeztetni, bírálni, „fekete listára” kerül. Az elpolgáriasodás bírála­ta jogos, az indoklás azon­ban téves. A tények is iga­zolják, hogy a baj gyökere nem abban van, hogy valaki vezető funkcióba kerül, és még kevébé a jólét növeke­désében. AZ emberekben a szocia­lizmus építésének kezdetén kisebb-nagyobb mértékben megmaradt a polgári társa­dalomban megszokott, kiala­kított életmód. Megtörténhet és meg is' történik, hogy -az új általános előretörésének közepette egyik-másik em­berben a régi polgári élet­mód erősödik. És ha ez olyan embernél történik, aki vezető funkcióban van, ha­mar kialakul a vélemény: jó dolgában elpolgáriasodott. Biztonságosan állítható, hogy a polgárias gondolko­dás — és életmód egy egész sor esetben nem keletkezik, nem is keletkezhetett, mert a múltból örökölt létező va­lóság. Majdnem két évtized telt el a felszabadulás óta. A 19 esztendő távolról sem ele­gendő ahhoz, hogy az évszá­zados, erős gyökerekkel ren­delkező kispolgári, vallásos, néha burzsoá szemlélettől az emberek megszabaduljanak. Amíg a tőkés gyárakat és földesúri birtokokat hatalmi eszközökkel lehet és szüksé­ges is felszámolni, a polgári gondolkodásmódot adminiszt­ratív eszközökkel aligha le­het megszüntetni. A kapita­lista társadalom ideológiájá­nak legyőzésében óriási sze­repe van annak, hogy a gyá- i ak és földek társadalmi tu- laídonba kerülnek. De a gon­dolkodásmód megváltoztatá­sára így is hosszú időre van szükség. A kapitalista világból örö­költ és a mai napig is ta­pasztalható burzsoá-kispol-. gírí szemlélet érezteti hatá­sát. És ahol ez nagyobb mér­tékben megtartja gyökereit, vagy esetleg még az erősö­dik is, nagyon sok kárt tud okozni. A szocializmus épí­tésének lendületét fékezi, akadályozza az olyan ember. ak! mindig minden dologban csak saját egyéni érdekét tartia fontosnak. Még rosz- szabb a helyzet, amikor e tulajdonság a vezető tisztség­ben lévőnél tapasztalható. Amikor a vezető „felfedezi”, hogy a rábízott tisztséggel vissza is lehet élni, azt hiszi az ilyen ember, hogy a nép van őétre, és nem az ő kö­telessége a dolgozók ügyét szolgálni. Ezek után hadd térjek rá a vitának ama részére, mi­szerint az életszínvonal is — legalábbis ott, ahol az átla­gosnál gyorsabban növeke­dett — a polgáriasodást idé­zi elő. Vajon az az ember, aki kiváló eredménnyel dol­gozik és ésszerű takarékos­kodással szép családi házat építtet vagy autót vásárol, miért válna polgárias gondol­kodásmódúvá? Gondolnak-e a pplgáriaso- dás vádját oly könnyűszer­rel hangoztató emberek arra, hogy ha a jólét növe­kedésében, az igények foko­zatos kielégítésében veszélyt látnak, akkor tagadják mind­azt, ami a szocializmust je­lenti. Marx és Engels egész munkálkodása, Lenin min­den forradalmi energiája azt szolgálja,, hogy a kapitaliz­mus megdöntése után épül­jön fel a bőség társadalma. A végső cél a bőségnek az a maximuma, amellyel olyan elosztást lehet biztosítani, hogy az emberek szükségle­tét teljesen kielégíthessük. Am, ha a jólét növekedése — a szép lakás, a televízió, a divatos, ízléses öltözködés, az autó — a polgáriasodást jelenti, akkor Marx. En­gels, Lenin eszméjének va­lóra váltása mit jelent? Miben lehet a polgáriaso- dástól félő elvtársaink aggo­dalmát igazolni?- Nem elszi­getelt jelenség az önzés, az egoizmus, a közösségi ér-, dek elhanyagolása. , Az em­berelőnek egy részében még nem vált tudatossá, hogy egyéni jóléte biztosítása csakis az egész társadalom közös munkájával érhető el. E fogyatékosság különösen akkor nagyon káros, ha ép­pen azoknak a körében mu­tatkozik. akiknek legmagától- értetődőbb kötelessége a kö­zösség szolgálata. A polgáriasodási jelensé­geket bírálók tévedéseiről a következőket szükséges meg­jegyezni. A kétségkívül ta­pasztalható polgári gondol­kodásmódnak semmi köze a szocializmus építése közbeni éltszínvonal növekedéséhez. Ellenkezőleg. A szocialista társadalom építése, gazdago­dása nem növeli, hanem fel­tétlenül csökkenti a kapita­lizmusból örökölt polgári szemléletet. A jólétnek és a polgária- sodásnak az azonosítása mö­gött azt lehet érezni, hogy némely kritikus, a győztes szocialista forradalomnak azt a perspektívátlan célt adja. hogy a proletáriátus egykori nyomorát konzervál­ja. Csakhogy a munkás nem azért harcol, hogy a nyomo­ra megmaradjon. hanem ezért, hogy munkája nyo­mán az új társadalomban, a szocializmusban gond nél­kül. kulturáltan, jól éljen Ez jogos igény. Leginkább bírálható a pol- gáriasodásról szóló állításban az, hogy a lényeget teljesen felcseréli a lényegtelennel. Nem az itt-ott valóban észlelhető polgáriasodást bí­rálja, hanem e fogyatékos­ságtól teljesen függetlenül azt, ami társadalmunkban a legpozitívabb: a jólét növe­kedését. Ez esetben is elő­fordul az, ahogy szokás mondani: nem a fürdővizet, hanem a gyereket önti ki”. Lónyal Sándor Leninre emlékezünk A virágos Mecseken Tizenhárom év traktoron • Mekkora lehet az albérleti díj ? Cserbenhagyták áldozatukat SPORT Uj pontházak építését kezdték meg az új-mccsekaljai bolgárkerti szövetkezeti lakóházak mellett. Kilenc ötszintes, egyenként húszlakásos lakóépületet építenek. Az orvosi könyvtárban hogy a természettudományi, különösen kémiai könyvek, Il­letve folyóiratok gyűjteménye igen értékes számukra. Jellemző a könyvtár súlyá­ra, hogy évente 1 millió fo­rintot költ könyvek, illetve folyóiratok beszerzésére. A pénz nagyobb része külföldi munkák megvásárlására megy el; ha a kutató úgy kí­vánja, nemcsak angol vagy éppen spanyol, még kínai.mi cl ven is találhat szakanyagot. NOHA A KÖNYVTÁR évente több ezer kötettel gya­rapodik, dr. Ruzsásné szerint még mindig csak embrionális állapot ez. Neki már az új könyvtár jár a képzeletében, amelyet az épület középponti részében helyeznek el, s amely a maga 200 ezer kötetével, lu­tes rendszerével, teremnyi ol­vasószobáival, fotólaboratóriu­mával Magyarország egyik legkorszerűbb — ha nem a legkorszerűbb — orvosi könyv tára lesz. — Csak három év —mond­ja Ruzsásné —, s mindez va­lósággá válik. M. U (Erb János felvétele) A SOKAT LÁTOTT régi Dózsa Lövésztiszíti Iskola épü­lete megint új arcával mutat­kozott be. A kőkolosszus nyu­gati szárnyán ugyanis orvosi könyvtárat rendeztek be. Mint minden ilyen helyen, itt is a mennyezetig érnek a könyvek­kel megrakott polcok, s szinte lábujjhegyen járnak a fehér­köpenyes alkalmazottak, hogy az olvasókat meg ne zavarják. Végül, a technikai haladás jelképeként megjelent a mik­roolvasó is. Ennek használói nem könyvet vagy folyóiratot lapozgatnak, hanem filmet fűz­nek a gép nagyítórendszeré­be. Az már természetes, hogy a filmek a folyóiratszövegek felvételeit tartalmazzák, ahogy a folyóiratban is következ­nek: sorban, egymás után. A város lakói nem sokat tudnak a könyvtárról, pedig elég régi már és nagyon fon­tos. Mén 1961-ben alakították meg a Pécsi Orvostudományi Egyetem utasítására. A könyv tár vezetője, dr. Ruzsás La- josné még üresen kongó ter­mekbe lépett be. Ma már 12 •”,er könyvük és folyóiratuk van. Ez még mindig nem sok ugyan, de idetartoznak az egyetemi klinikákon és inté­zetekben raktározott könyvek is, vagy negyvenezer kötet. Ez már tekintélyesebb szám. A KÖNYVTÁR a Pécsi Egyetemi Könyvtárból vált ki és szerzett önállóságot. Az Egyetemi Könyvtár hovato­vább csak a társadalomtudo­mányi, meg a régi, műtörté­neti jellegű könyveket és fo­lyóiratokat gyűjti és őrzi, a többit, az orvosi és termé­szettudományos könyveket ide koncentrálják. Nem újdonság ez: a fővárosban még a szá­zadforduló idején, Szegeden és Debrecenben pedig 1947- ben különváltak az orvos- egyetemi könyvtárak, az osz­tódás egyedül Pécsett, a hely­hiány miatt késett ilyen so­káig. Az orvosi könyvtárat fő­ként orvosok, illetve egyete­mi hallgatók használnák. Ide járnak a megye kórházi, illet­ve körzeti orvosai is. meg sok műszaki szakember a Pécsi Bőrgyárból, Sopianából, illet­ve máshonnan. Azt állítja1­VILÁG PROLETÁRJAI, JEGYE SÜLJETEK! 1964. ÁPRILIS 22 SZERDA AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 50 FILLÉR 93. SZÁM Kádár János és Rónai Sándor vissza­érkezett a Szovjetunióból Újabb lépés a feszültség enyhítésének utján A Hruscsov — Johnnon-bejelenté* visszhangja PRÁGA Valamennyi csehszlovák lap vezető helyen, feltűnő cikkel ismerteti Hruscsov és Johnson hétfői bejelentését. A Rudé Právo rámutat: A szovjet kor­mány. amely a leszerelés mi­előbbi megoldására, a lázas fegyverkezési hajsza megszün tetésérp törekszik, minden le­hetőséget fel kíván használni, hogy megegyezzék más álla­mokkal a nukleáris háború elhárítása érdekében. NECKARSULM Erhard, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja új­ságírók előtt kijelentette, hogy helyesli Johnson elnök elha­tározását. Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke ha­sonló szavakkal méltatta a be jelentést, majd hosszasan be­szélt arról, hogy az igazi le­szerelés igen fontos kécdése az ellenőrzés. VIRÁGZIK A TULIPÁN A SÉTATÉREN VARSÓ „A feszültség enyhítésének útján’’ című cikkében a Try- buna Ludu megállapítja, hogy a három atamhatalom meg­állapodása fontos nemzetközi esemény. A lap szerint a hét­fői bejelentés a különböző tár sadaimi rendszerű államok békés együttjPésének újabb sikere. Á fegyverkezési haj-* sza megszüntetésében • bizo­nyos haladást sikerült elérni — írja a Trybuna Ludu — s ez újabb egyezmények lehe­tőségét rejti magában. KOPPENHÁGA A Politiken kommentátora megállapítja: A hasadó anya­gok katonai célt szolgáló elő­állításának csökkentése a leg­fontosabb nemzetközi esemény a moszkvai atomcsend-szerző- dés óta. E kérdés megegyezé­ses rendezése újabb fontos lépés a további enyhüléshez, a nukleáris fegyverek elter­jedésének korlátozása útján. BERLIN Klaus Fuchs, az ismert né­met tudós Drezdában kijelen­tette, hogy a béke megszilár­dításának mindéin híve nagy megelégedéssel fogadta a nagy hatalmak elhatározásét. „Mi tudósok — fűzte hozzá — kü­lönösen hálásak vagyunk a Szovjetuniónak és személy szerint Hruscsovnak a követ­kezetes békepolttikájáért, a feszültség enyhítésére irányu­ló törekvéséért, amely először a moszkvai atomcsend-szerr ződést, majd most ezt az újabb pozitív lépést tette lehetővé”. SZÓFIA A keddi bolgár lapok első oldalon közük Hruscsov hét­fői nyilatkozatát és ismerte­tik a három nagyhatalom párhuzamos elhatározását. Hruscsov bejelentése ismét bebizonyította, hegy a szovjet kormány minden lehetőt meg­tesz a nukleáris háború li­dércnyomásának elhárításáért. Egyre inkább utat tör az a féüsmerés, hogy az államok jóakaratával igen széles kör­ben megegyezést és kölcsönös megértést lehet elérni. A Hruí csou-nyilatkozatot a bolgár rádió és a televízió is többször ismertette. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke és Rónai Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, akik N. Sz. Hruscsov 70. szü­letésnapja alkalmából baráti látogatást tettek a Szovjet­unióban, kedd délután vissza­érkeztek Budapestre. A kül­döttséggel együtt visszaérke­zett Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes. Á küldöttség fogadáséira a Nyugati pályaudvaron megje­lent Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese. Jelen volt o fogadásnál G. A. Gyeniszov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom