Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

wm. Április 21. napiA 3 A pedagógusok részt Tesznek a társadalom ügyeinek intézésében Aktívafilés a pártbizottságon Görcs László, a Leówey Klára Gimnázium Igazgatója hozzá­szólása a pedagógusok aktívaértekezletén. Tegnap dé4 előtt 9 órai kez­dettel pedagógus aktíva ülést tartott az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának ágit. prop. osztálya a pártbizottságon. Je­len volt Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Szentirányi Józsej elvtárs, a megyei pártbizott­ság ágit. prop. osztályának munkatársa, Szentistványi Gyuláné, a városi pártbizott­ság ágit. prop. osztályának ve­zetője és Gábriel Józsej, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A refe­rátumot A pedagógusok kö­zött végzett ideológiai-politi­kai munka néhány tapaszta­lata címmel Szentistványi Gyuláné tartotta. Bevezetőben ismertette a város oktatásügyi helyzetét. Pécsett csaknem 100 százalék­ban szaktanárok tanítják a szaktárgyakat, 6 a pedagógusok, néhány he­lyettesítéssel kapcsolatos ne­hézségtől eltekintve, csaknem valamennyien a szaktárgyukat tanítják. Már az 1962—63-as tanévben sikerült elérni, hogy a pedagógusok zöme elvégzett valamilyen Ideológiai alaptan folyamot, az ideológiai kép­zés fősúlya igy most már az esti egyetem és más, maga­sabb szintű formák felé tevő­dik át. Kielégítőnek mondha­tó a szakmai továbbképzés is, különösen gyümölcsözőek vol­tak az iskolai vezetés demok­ratizmusáról, a tanulóközössé­gek fejlesztéséről és egyéb, fontos kérdésekről folytatott viták. Javult a tanácsok irá­nyító tevékenysége és a szak- t fel ü evelet ellenőrző munká­ja is, ugyancsak javult az is­kolák vezetése. A pedagógusok politikai helyzetét néhány számadattal is érzékeltetni lehet. A leg­utóbbi tanácsválasztások al­kalmával például emelkedett a tanácsokban dolgozó peda­gógusok száma. Ma 24 peda­gógus tanácstag a városi, il­letve kerületi szervekben, kö­zülük öten vb-tagok. A KISZ j és az úttörőmozgalom . segítő- | seben sokam vesznek részt., bár itt nagyon sok javitanivaló akad még a tanulók önállósá­ga. a pártszervezet iránvító szerepe tekintetében. A Nő- teráesban való munka legin­kább a szülői munkaközössé­gek támogatásán keresztül valósul meg. számos pedagó­gus nődig résztvesz a Hazafias Népfront tevékenységében. Sokan dolgoznak kulturális intézmépwk vezetőségében, a peremterfiletek kulturális életének irányításában, a Kul- tijT-m«. Szemle szervezésében, a TTT-ben — az elmúlt, tan- ! — va.ervis a népművelés külön fpio áefpiban. Külön felmérés készült a pedagáousok anyagi helyzetéről, szociális kulturális ellátott­ságáról A feltáruló kép rész­ben tükrözi az általában ala- esonvabb fizetések követke;! fcében fennálló helyzetet, más- I részit mutatja, hogy nagy ál­talánosságban a pedagógusok mégis rendezett körülmények között, kulturális tekintetben eléggé magas színvonalom él­nek. A vizsgált 101 pedagógus közül 55-nek van takarékbe­tétkönyve, háromnak autója, 49-nek televíziója, valameny- nyinek mosógépe és öt kivéte­lével ugyancsak valamennyi­nek rádiója. 1962 és 63-ban 21 fő járt egy alkalommal kül­földön, néhányam többször és hosszabb ideig is, és 64-on nem utaztak ezalatt az idő alatti Napilapot mindnyájan járat­nak, huszomketten két újságot is. A beszámoló Ismertette még a történelem, biológia és fizi­ka-tan f tás három iskolában megvizsgált tapasztalatait, va lamint azt, hogy mennyire sikerült megvalósítaná ezeken a tárgyakon keresztül is a világnézeti nevelés célkitűzé­seit. Ezután pedig Szentistvá­nyi Gyuláné ismertette a vá­rosi pártbizottság határoza­tait a pedagógusok politikai- világnézeti helyzetével kap­csolatban. A határozat meg­állapítja, hogy a pedagógusok odaadóan működnek közre a szocializmus építésének mun­kájában, s nemcsak munka­helyükön, az iskolákban, ha­nem a nemzeti egységben is egyre inkább felismerik he­lyüket. Szükséges azonban, hogy a pedagógus pártszerve­zetek tovább segitsék az is­kolákban folyó munkát, az oktatási reform megvalósítását, szükséges a pedagógusok politikaá kép­zését szélesebb körben és ma­gasabb szinten folytatni, s közre keli működni a népmű­velés fontos feladatainak, pál dá.ul a felnőttoktatásnak a megvalósításé ban. Több el­ismerést és támogatást kell a társadalmi szervezetekben dolgozó pedagógusoknak biz­tosítani. A beszámoló után sor ke­rült a hozzászólásokra. A fel­szólalók egyöntetűen hangsú­lyozták, hogy fokozni kell az őszinte, bátor kritikai szelle­met egvmús között, a nevelő- testületekben; a továbbképzés, sőt, önképzés folyamatának egy-..en pillanata sem sza­bad megszakadnia, mert az azonnal zökkenőt okoz az ok- tato-nevelőmunkábam, de fel­említettek egy sor nehézséget is, s tettek néhány javaslatot. Felszólalt Szentirányi József elvtárs is, aki különösképpen az önmagunkkal szembeni igényesség szükségét és a marxizmus alaposabb, hatá­rozottabb, minden részletre ki terjedő elsajátításának fon­tosságát hangsúlyozta, hozzá- ióvp hoffv az elméleti tudás kellő érzelmi .motiváltsága, valamint megfelelő gyakorla­ti alkalmazása vezethet csak eredményre a pedagógiai mun kában. Majd Ambrus Jenő elvtárs is szót kért. s elmon­dotta, hogy ma már variban mindenütt meg lehet találni a oedagógusökat, ahol a társa­dalom üeveit intézik, az okta­tás színvonala is nőtt, bár még mindig vannak megoldamiva- lók, mint példáiul az internacionalista nevelés nem könnyű területén vagy a helyes KISZ-élet meg­teremtésében, vagy a politech­nikai oktatás feladatának va- -'ten telies, világosan felis­mert értelmezésében. Szentistványi Gyuláné élv­társnő néhány szóval össze­foglalta az aktíva ülés fonto­sabb tapasztalatait, majd Gábriel József elvtárs zárta a vitát, s hangsúlyozta, hogy az űj tanévet majd ezeknek a hasznos útmutatásoknak fel használásával kell megkezde­ni. Vízágyúk a salakdombon Szeptemberre befejeződik a nagy munka — A salakhegyre hordják majd a szemetet és betelepítik növényekkel A régi erőmű öt évtized salakjával 75 méter magas, másfél millió köbméteres he­gyet épített Újhegyen. Több évvel ezelőtt minimálisra csökkent az erőmű termelése, leszerelték a salakszállító be­rendezést is. A domb nem nőtt továBb, de megmaradt mint a város levegőjének egyik legnagyobb szennye­zője. Száraz, szeles időben szélárnyékos oldalán valósá­gos felhőbe burkolja a környéket, beszennyez mindent, és tete­mes károkat okoz. A KÖJÁLL vizsgálata sze­rint a pernyeszennyeződés évi kihatása 1 millió 800 ezer fo­rint kár. A salakhegy okozta terméskiesés a mezőgazdaság­ban egy évben kétmillió fo­rint. Gyárvárosban és a sa­lakdomb környékén 10 száza­lékkal több a szemmegbete­gedés, mint a város többi ré­szén. Ugyanott évente 60 ezer forinttal több tisztítószert használna!» az emberek. A szabadban fehérnemű, ruhák szárítása szinte lehetetlen, mert órák alatt piszkosabb lesz, mint mosás előtt volt. A szennyeződés megszünte­tése égető probléma. Több elgondolással próbálkoztak, le­locsolták fenolos vízzel, hogy kemény réteg képződjék a felületén, de ez átmenetileg, rövid időre volt csak jó, emel­lett nehézkes eljárás is. A téglagyárak, a panelgyár sok­ezer köbmétert elhordták be­lőle, de ha arra várnánk, hogy így fogyjon el, harminc év is eltelne Uj megoldás kellett. Vagy három éve támadt az ötlet; vízzel kell lemosatni a hegyet. Hosszú előkészületek után egy hónappal ezelőtt mű­ködésbe hozták a hegy lábá­nál a hatalmas szivattyút és két monitorral megkezdték a salak lemosását. Erdős Pál és Farkas István azóta már mély völgyet vájtak a vízágyúk­kal. 32 atmoszférán vízsugarakkal 70 000 köbméter salakot „küld­tek” a hegy alatti mestersé­ges tóba. A vízsugarak nyo­mán helyenként vastagon, fojtóan gomolyog a gőz, ami­kor megbolygatnak egy-egv tűzfészket. A magasban ál­landóan mozgó levegő pedig szüntelen szórja rájuk a fi­nom, de maróan éles port, úgyhogy a munka befejeztével még a hegy alatti gázos le­vegő is felüdülés számukra. Egyelőre még csak ketten „gyalulják” a hegyet, de a jövő héttől kezdve már két műszakban dolgoznak a víz­ágyúk. A két műszakban ha­vonta 70 ezer köbmétert mos­nak le és szeptemberre, a munka befejezésére már csak 20—25 méter magas lesz a salakkolosszus. Alapterülete 40 000 négyzetméterről 60 000 négyzetméterre nő és oldalán az eddigi 38—40 fokos lejtő 6—8 fokosra szelídül. A ki­sebb magasság máris jelentő­sen csökkenti majd a pernye­veszélyt, de ennek végleges megszüntetése a lefaragott hely növényekkel való beül­tetésével valósul csak meg. A Pécsi Tanárképző Főis­kola növénytani tanszékének adjunktusa, Vöröss László Zsigmond tavaly kilencféle Óvodai tájértekezlet Pécsett Ma délelőtt 9 órakor kez­dődik a háromnapos óvodai tájértekezlet Pécsett a Leő- wey Klára Leánygimnázium klubjában. Korábban országo­san rendezték meg az óvodai napokat, továbbképzés jelleg­gel, azonban ezek nem bizto­sították a helyi problémák széleskörű megvitatását, ezért került sor ma a Tolna, Bara­nya megyei és pécsi óvodai szakvezetők tájértekezletére, amelyre meghívnak néhány pécsi vezető óvónőt is. A hat­van tagú hallgatóság előtt Gábriel József, a Pécsi Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg a táj értekezletet, majd megvitatják a gyermekek ak­tivitását, nevelését. Délután Pécs több óvodáját keresik fel és a tapasztalatokról szer­dán vitatkoznak. Csütörtökön a tájértekezlet résztvevői Pé­csett és Baranyában folytat­ják a gyakorlati ismerkedést ax óvodai neveléssel. A salakdomb egyik kísérleti par­celláján termett, szépen fejlett hajdinabokor. növénnyel kísérletezett, ku­tatva, melyek lennének a leg­alkalmasabbak a salakhegy betelepítésére. A nyári hóna­pokban itt vizsgázott a ta­rackbúza, feketeüröm, csillag­pázsit, hajdina, csicsóka, sep- rüfű, ördögcéma, az akác és a rozs. Ezeket a növényeket különböző fedőrétegekbe és a sima salakba ültette. Kísérle­teivel arra a következtetésre jutott, hogy a salakhányó vá­rosi szeméttel való borítása lehetővé teszi a megszelídített dombon a növényi kultúra meghonosítását, a por leköté­sét A növényzet nemcsak megakadályozza a levegő szennyeződését, hanem a széndioxid elvonásával és oxigén termelésével javítja is. A salakdombon ezzel megol­dódik majd a városi szemét elhelyezésének problémája is és olcsón, kevés beruházással megszüntetik a levegő szeny- nyeződését Erb János — Tessék Madaraslné. Átveheti a seprűt — mond­ja a könyvelő és átnyújtja a cédulát. — Hiába, elkopott a régi, új kell. Gyorsan bejöttem elintézni, mert most elég sok a dolgom. Esküvőre ké­szülődünk. A Pista fiam es­küszik a jövő héten. Nem csinálunk nagy felhajtást, csak vacsorát adunk. Sokba kerülne a nagy lakodalom, a gyerekek pedig nem na­gyon kereshettek a télen az állami gazdaságban. Még el nem felejtem, az elnök itt­hon van? — Kint jár valahol az udvari határban, majd dél­re visszajön. — Szerettem volna elin­tézni a kislányom belépé­sét. Az Erzsikéin a tsz-ben szeretné dolgozni. A barát­nője, a Panda Erzsi már áp­rilis elsejétől rendszeresen jár a kertészetbe. Mindig együtt vannak, hát csak le­gyenek együtt a munkában is. Legalább itthon van. Aztán még tanulhat is. Erre a beszélgetésre nyi­tottam be a majsi Táncsics Termelőszövetkezet irodá­jába. Szép, nagy épület a központ, formájában régi, de a festés meglepő. Friss, halványzöld, sárga, szürke és rózsaszín. Rendbentartott épület és a termekben neon- világítás. A termelőszövetkezet a megye legöregebbjei közé tartozik, 1949 szeptemberé­ben alakult. Hol tart az­óta? Legjobban talán az Tizenöt év közösen alapitó tagok tudják. Akad még néhány belőlük. — Engem keresnek? Nem érek én rá, dolgozni kell — mondja Borbás néni, amint fakult munkaruhában, izmos karján felgyűrt ruhaujjal kijön a raktárból. — Nem tudok én mást mondani, csak azt, hogy aki dolgozik, megél. Én minden­nap idejárok, egyszer sem hiányoztam, csak most a télen egy hónapot. Ekkor is azért, mert elütött egy személyautó. Életemben négy operáción estem át, de azért a múlt évben is megkeres­tem a 316 munkaegységet. Jó tíz évvel ezelőtt, a tsz megalakulásakor még a ka­szát is a kezembe vettem. — Hányán voltak akkor? — ötven család alakította meg, voltunk vagy hetve­nen. Aztán se iga, se ta­karmány. Amink volt, ösz- szeadtuk. Hat pár lóval meg harminc—negyven marhá­val kezdtük. Az aratásnál már éjjel két órakor a ga­bonatáblában voltunk, fon­tuk a kötelet, mert olyan aratógép dolgozott, hogy ló húzta. Mondom, még én is vágtam a rendet. Az első év? A munkaegység értéke év végén hat forint volt. azonkívül szétosztottuk a termést. Disznókat hizlal­tunk, sokat dolgoztunk, hogy a hat gyereknek min­dene meglegyen. — Én elégedett vagyok a 6—16 forintos munkaegység értéke szépen megnőtt, ta­valy már 31 forintot kap­tunk. Csak azért még talá­lok ám hibát, mindig meg is mondogatom melegíbe. Az a baj, hogy nem mindenki végzi lelkiismeretesen a munkáját. Tudja, amikor hordják a gabonát ide a raktárba és kifestik a zsák, nem törődnek ám vele. Rá­taposnak a magra, hagyják elveszni. Azt mondják, ki­csit nagy a szám. Az agronómián Varga György tsz-elnök vastag, sű­rűn gépelt íveket szed elő a fiókjából. A termelőszövet­kezet eredményei, fejlődése számokkal, összehasonlítha­tó adatokkal. Az 1953-as években 175 tagja volt a termelőszövet­kezetnek, az egy tagra eső jövedelem 6000 forint volt. 1957-ben 125-re csökkent a létszám, a jövedelem tagon­ként 9000 forint, 1963-ban viszont már 495 tagot szám­láltak és egy tagra 10139 forint jutott. A munkaegy­ség értéke 28 forintról 31-re emelkedett. Erre az évre 32 forintot terveztek. Saját sza­porulatból 119 marhát szer­ződtettek, ebből 45-öt ex­portra, sertésből pedig 900­ati Az utóbbiból 4«0-at le­szállítottak 100—120 kiló át­lagsúllyal. Úgy tervezik, hogy fél év alatt mind a 900-at leszállítják. A tejter­melésre is gondot fordíta­nak, minden évben fokoza­tosan növekszik az egy ál­latra eső átlag, a tavalyi 2981 literről az idén 3000- re növelik. A növényter­mesztésben jövedelemforrás a 120 hold cukorrépa és a 30 hold kender, valamint a 23 holdas kertészet, amely tavaly egymagában mint­egy 400—420 ezer forintot hozott. A kertészetet fej­lesztik majd. Mihelyt elké­szül a Duna menti öntöző- fürt, 1200 holdon termeszt­hetnek öntözéssel különféle konyhakerti zöldséget. Tá­volabbi tervükben szerepel a gyümölcsös növelése. Mint­egy 150 holdon őszibarac­kot szeretnének telepíteni 5 év alatti A tsz gépesítése az idén befejeződött, az elnök szerint azonban még szük­ség lenne egy nehéz uni­verzálisra, gépkocsira és munkagépekre, amelyek megkönnyftenék a répa ke­zelését, betakarítását» Sokat adnak arra is, hogy minden ágazatban szakem­berek vezessék a munkát. Januárban került a kerté­szetbe az új kertészmérnök, Pálcáért Miklóo, — Vidéki ember vagyok, hogy is választhattam volna más pályát — mondja Pal- czert Miklós. — Mindig tet­szett a kertészet és szőlé­szet, már általános iskolás koromban. Ezért iratkoztam a villányi szőlészeti és gyű' mölcstermesztési techni­kumba. Aztán visszamen­tem az Alföldre, Izsákra az állami gazdaságba. Ott bri­gádvezetőként dolgoztam. A katonaidő letöltése után ide jöttem Majsra a bátyá­mékhoz, és beléptem a tsz- be. így jutottam ösztöndíj­jal a kertészeti és szőlészeti főiskolára. Csendes, halkszavú fiatal­ember Palczert Miklós, de amikor a kertészetre terelő­dik a szó, felvillan a sze­me. Ez a terület szinte tel­jesen az övé. De üzemgaz­dász! feladatokat is végez, tervez, adatokat rendszerez. Reggel 6-tól este 6-ig dol­gozik. Pedig egyelőre nem is foglalkozik szakmájának minden ágával; ugyanis dísz növény, gyógynövényter­mesztő, kert- és faiskolater­vező is. — Mi a távolabbi terve? — Itt akarok dolgozni — mondja magától értetődő természetességgel. — Nem­csak mert ide köt a szerző­désem, hanem tetszik a fa­lu, a gazdaság. A munka is érdekes, különösen az lesz pár év múlva, amikorra megnövekszik a kertészet, a gyümölcsös és a szőlő terü­lete. Sok munka vár itt ránk, mindannyiunkra egy­formán, Bozsér Erzsébet r

Next

/
Oldalképek
Tartalom