Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-21 / 92. szám
wm. Április 21. napiA 3 A pedagógusok részt Tesznek a társadalom ügyeinek intézésében Aktívafilés a pártbizottságon Görcs László, a Leówey Klára Gimnázium Igazgatója hozzászólása a pedagógusok aktívaértekezletén. Tegnap dé4 előtt 9 órai kezdettel pedagógus aktíva ülést tartott az MSZMP Pécs városi Bizottságának ágit. prop. osztálya a pártbizottságon. Jelen volt Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Szentirányi Józsej elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának munkatársa, Szentistványi Gyuláné, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője és Gábriel Józsej, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A referátumot A pedagógusok között végzett ideológiai-politikai munka néhány tapasztalata címmel Szentistványi Gyuláné tartotta. Bevezetőben ismertette a város oktatásügyi helyzetét. Pécsett csaknem 100 százalékban szaktanárok tanítják a szaktárgyakat, 6 a pedagógusok, néhány helyettesítéssel kapcsolatos nehézségtől eltekintve, csaknem valamennyien a szaktárgyukat tanítják. Már az 1962—63-as tanévben sikerült elérni, hogy a pedagógusok zöme elvégzett valamilyen Ideológiai alaptan folyamot, az ideológiai képzés fősúlya igy most már az esti egyetem és más, magasabb szintű formák felé tevődik át. Kielégítőnek mondható a szakmai továbbképzés is, különösen gyümölcsözőek voltak az iskolai vezetés demokratizmusáról, a tanulóközösségek fejlesztéséről és egyéb, fontos kérdésekről folytatott viták. Javult a tanácsok irányító tevékenysége és a szak- t fel ü evelet ellenőrző munkája is, ugyancsak javult az iskolák vezetése. A pedagógusok politikai helyzetét néhány számadattal is érzékeltetni lehet. A legutóbbi tanácsválasztások alkalmával például emelkedett a tanácsokban dolgozó pedagógusok száma. Ma 24 pedagógus tanácstag a városi, illetve kerületi szervekben, közülük öten vb-tagok. A KISZ j és az úttörőmozgalom . segítő- | seben sokam vesznek részt., bár itt nagyon sok javitanivaló akad még a tanulók önállósága. a pártszervezet iránvító szerepe tekintetében. A Nő- teráesban való munka leginkább a szülői munkaközösségek támogatásán keresztül valósul meg. számos pedagógus nődig résztvesz a Hazafias Népfront tevékenységében. Sokan dolgoznak kulturális intézmépwk vezetőségében, a peremterfiletek kulturális életének irányításában, a Kul- tijT-m«. Szemle szervezésében, a TTT-ben — az elmúlt, tan- ! — va.ervis a népművelés külön fpio áefpiban. Külön felmérés készült a pedagáousok anyagi helyzetéről, szociális kulturális ellátottságáról A feltáruló kép részben tükrözi az általában ala- esonvabb fizetések követke;! fcében fennálló helyzetet, más- I részit mutatja, hogy nagy általánosságban a pedagógusok mégis rendezett körülmények között, kulturális tekintetben eléggé magas színvonalom élnek. A vizsgált 101 pedagógus közül 55-nek van takarékbetétkönyve, háromnak autója, 49-nek televíziója, valameny- nyinek mosógépe és öt kivételével ugyancsak valamennyinek rádiója. 1962 és 63-ban 21 fő járt egy alkalommal külföldön, néhányam többször és hosszabb ideig is, és 64-on nem utaztak ezalatt az idő alatti Napilapot mindnyájan járatnak, huszomketten két újságot is. A beszámoló Ismertette még a történelem, biológia és fizika-tan f tás három iskolában megvizsgált tapasztalatait, va lamint azt, hogy mennyire sikerült megvalósítaná ezeken a tárgyakon keresztül is a világnézeti nevelés célkitűzéseit. Ezután pedig Szentistványi Gyuláné ismertette a városi pártbizottság határozatait a pedagógusok politikai- világnézeti helyzetével kapcsolatban. A határozat megállapítja, hogy a pedagógusok odaadóan működnek közre a szocializmus építésének munkájában, s nemcsak munkahelyükön, az iskolákban, hanem a nemzeti egységben is egyre inkább felismerik helyüket. Szükséges azonban, hogy a pedagógus pártszervezetek tovább segitsék az iskolákban folyó munkát, az oktatási reform megvalósítását, szükséges a pedagógusok politikaá képzését szélesebb körben és magasabb szinten folytatni, s közre keli működni a népművelés fontos feladatainak, pál dá.ul a felnőttoktatásnak a megvalósításé ban. Több elismerést és támogatást kell a társadalmi szervezetekben dolgozó pedagógusoknak biztosítani. A beszámoló után sor került a hozzászólásokra. A felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy fokozni kell az őszinte, bátor kritikai szellemet egvmús között, a nevelő- testületekben; a továbbképzés, sőt, önképzés folyamatának egy-..en pillanata sem szabad megszakadnia, mert az azonnal zökkenőt okoz az ok- tato-nevelőmunkábam, de felemlítettek egy sor nehézséget is, s tettek néhány javaslatot. Felszólalt Szentirányi József elvtárs is, aki különösképpen az önmagunkkal szembeni igényesség szükségét és a marxizmus alaposabb, határozottabb, minden részletre ki terjedő elsajátításának fontosságát hangsúlyozta, hozzá- ióvp hoffv az elméleti tudás kellő érzelmi .motiváltsága, valamint megfelelő gyakorlati alkalmazása vezethet csak eredményre a pedagógiai mun kában. Majd Ambrus Jenő elvtárs is szót kért. s elmondotta, hogy ma már variban mindenütt meg lehet találni a oedagógusökat, ahol a társadalom üeveit intézik, az oktatás színvonala is nőtt, bár még mindig vannak megoldamiva- lók, mint példáiul az internacionalista nevelés nem könnyű területén vagy a helyes KISZ-élet megteremtésében, vagy a politechnikai oktatás feladatának va- -'ten telies, világosan felismert értelmezésében. Szentistványi Gyuláné élvtársnő néhány szóval összefoglalta az aktíva ülés fontosabb tapasztalatait, majd Gábriel József elvtárs zárta a vitát, s hangsúlyozta, hogy az űj tanévet majd ezeknek a hasznos útmutatásoknak fel használásával kell megkezdeni. Vízágyúk a salakdombon Szeptemberre befejeződik a nagy munka — A salakhegyre hordják majd a szemetet és betelepítik növényekkel A régi erőmű öt évtized salakjával 75 méter magas, másfél millió köbméteres hegyet épített Újhegyen. Több évvel ezelőtt minimálisra csökkent az erőmű termelése, leszerelték a salakszállító berendezést is. A domb nem nőtt továBb, de megmaradt mint a város levegőjének egyik legnagyobb szennyezője. Száraz, szeles időben szélárnyékos oldalán valóságos felhőbe burkolja a környéket, beszennyez mindent, és tetemes károkat okoz. A KÖJÁLL vizsgálata szerint a pernyeszennyeződés évi kihatása 1 millió 800 ezer forint kár. A salakhegy okozta terméskiesés a mezőgazdaságban egy évben kétmillió forint. Gyárvárosban és a salakdomb környékén 10 százalékkal több a szemmegbetegedés, mint a város többi részén. Ugyanott évente 60 ezer forinttal több tisztítószert használna!» az emberek. A szabadban fehérnemű, ruhák szárítása szinte lehetetlen, mert órák alatt piszkosabb lesz, mint mosás előtt volt. A szennyeződés megszüntetése égető probléma. Több elgondolással próbálkoztak, lelocsolták fenolos vízzel, hogy kemény réteg képződjék a felületén, de ez átmenetileg, rövid időre volt csak jó, emellett nehézkes eljárás is. A téglagyárak, a panelgyár sokezer köbmétert elhordták belőle, de ha arra várnánk, hogy így fogyjon el, harminc év is eltelne Uj megoldás kellett. Vagy három éve támadt az ötlet; vízzel kell lemosatni a hegyet. Hosszú előkészületek után egy hónappal ezelőtt működésbe hozták a hegy lábánál a hatalmas szivattyút és két monitorral megkezdték a salak lemosását. Erdős Pál és Farkas István azóta már mély völgyet vájtak a vízágyúkkal. 32 atmoszférán vízsugarakkal 70 000 köbméter salakot „küldtek” a hegy alatti mesterséges tóba. A vízsugarak nyomán helyenként vastagon, fojtóan gomolyog a gőz, amikor megbolygatnak egy-egv tűzfészket. A magasban állandóan mozgó levegő pedig szüntelen szórja rájuk a finom, de maróan éles port, úgyhogy a munka befejeztével még a hegy alatti gázos levegő is felüdülés számukra. Egyelőre még csak ketten „gyalulják” a hegyet, de a jövő héttől kezdve már két műszakban dolgoznak a vízágyúk. A két műszakban havonta 70 ezer köbmétert mosnak le és szeptemberre, a munka befejezésére már csak 20—25 méter magas lesz a salakkolosszus. Alapterülete 40 000 négyzetméterről 60 000 négyzetméterre nő és oldalán az eddigi 38—40 fokos lejtő 6—8 fokosra szelídül. A kisebb magasság máris jelentősen csökkenti majd a pernyeveszélyt, de ennek végleges megszüntetése a lefaragott hely növényekkel való beültetésével valósul csak meg. A Pécsi Tanárképző Főiskola növénytani tanszékének adjunktusa, Vöröss László Zsigmond tavaly kilencféle Óvodai tájértekezlet Pécsett Ma délelőtt 9 órakor kezdődik a háromnapos óvodai tájértekezlet Pécsett a Leő- wey Klára Leánygimnázium klubjában. Korábban országosan rendezték meg az óvodai napokat, továbbképzés jelleggel, azonban ezek nem biztosították a helyi problémák széleskörű megvitatását, ezért került sor ma a Tolna, Baranya megyei és pécsi óvodai szakvezetők tájértekezletére, amelyre meghívnak néhány pécsi vezető óvónőt is. A hatvan tagú hallgatóság előtt Gábriel József, a Pécsi Városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg a táj értekezletet, majd megvitatják a gyermekek aktivitását, nevelését. Délután Pécs több óvodáját keresik fel és a tapasztalatokról szerdán vitatkoznak. Csütörtökön a tájértekezlet résztvevői Pécsett és Baranyában folytatják a gyakorlati ismerkedést ax óvodai neveléssel. A salakdomb egyik kísérleti parcelláján termett, szépen fejlett hajdinabokor. növénnyel kísérletezett, kutatva, melyek lennének a legalkalmasabbak a salakhegy betelepítésére. A nyári hónapokban itt vizsgázott a tarackbúza, feketeüröm, csillagpázsit, hajdina, csicsóka, sep- rüfű, ördögcéma, az akác és a rozs. Ezeket a növényeket különböző fedőrétegekbe és a sima salakba ültette. Kísérleteivel arra a következtetésre jutott, hogy a salakhányó városi szeméttel való borítása lehetővé teszi a megszelídített dombon a növényi kultúra meghonosítását, a por lekötését A növényzet nemcsak megakadályozza a levegő szennyeződését, hanem a széndioxid elvonásával és oxigén termelésével javítja is. A salakdombon ezzel megoldódik majd a városi szemét elhelyezésének problémája is és olcsón, kevés beruházással megszüntetik a levegő szeny- nyeződését Erb János — Tessék Madaraslné. Átveheti a seprűt — mondja a könyvelő és átnyújtja a cédulát. — Hiába, elkopott a régi, új kell. Gyorsan bejöttem elintézni, mert most elég sok a dolgom. Esküvőre készülődünk. A Pista fiam esküszik a jövő héten. Nem csinálunk nagy felhajtást, csak vacsorát adunk. Sokba kerülne a nagy lakodalom, a gyerekek pedig nem nagyon kereshettek a télen az állami gazdaságban. Még el nem felejtem, az elnök itthon van? — Kint jár valahol az udvari határban, majd délre visszajön. — Szerettem volna elintézni a kislányom belépését. Az Erzsikéin a tsz-ben szeretné dolgozni. A barátnője, a Panda Erzsi már április elsejétől rendszeresen jár a kertészetbe. Mindig együtt vannak, hát csak legyenek együtt a munkában is. Legalább itthon van. Aztán még tanulhat is. Erre a beszélgetésre nyitottam be a majsi Táncsics Termelőszövetkezet irodájába. Szép, nagy épület a központ, formájában régi, de a festés meglepő. Friss, halványzöld, sárga, szürke és rózsaszín. Rendbentartott épület és a termekben neon- világítás. A termelőszövetkezet a megye legöregebbjei közé tartozik, 1949 szeptemberében alakult. Hol tart azóta? Legjobban talán az Tizenöt év közösen alapitó tagok tudják. Akad még néhány belőlük. — Engem keresnek? Nem érek én rá, dolgozni kell — mondja Borbás néni, amint fakult munkaruhában, izmos karján felgyűrt ruhaujjal kijön a raktárból. — Nem tudok én mást mondani, csak azt, hogy aki dolgozik, megél. Én mindennap idejárok, egyszer sem hiányoztam, csak most a télen egy hónapot. Ekkor is azért, mert elütött egy személyautó. Életemben négy operáción estem át, de azért a múlt évben is megkerestem a 316 munkaegységet. Jó tíz évvel ezelőtt, a tsz megalakulásakor még a kaszát is a kezembe vettem. — Hányán voltak akkor? — ötven család alakította meg, voltunk vagy hetvenen. Aztán se iga, se takarmány. Amink volt, ösz- szeadtuk. Hat pár lóval meg harminc—negyven marhával kezdtük. Az aratásnál már éjjel két órakor a gabonatáblában voltunk, fontuk a kötelet, mert olyan aratógép dolgozott, hogy ló húzta. Mondom, még én is vágtam a rendet. Az első év? A munkaegység értéke év végén hat forint volt. azonkívül szétosztottuk a termést. Disznókat hizlaltunk, sokat dolgoztunk, hogy a hat gyereknek mindene meglegyen. — Én elégedett vagyok a 6—16 forintos munkaegység értéke szépen megnőtt, tavaly már 31 forintot kaptunk. Csak azért még találok ám hibát, mindig meg is mondogatom melegíbe. Az a baj, hogy nem mindenki végzi lelkiismeretesen a munkáját. Tudja, amikor hordják a gabonát ide a raktárba és kifestik a zsák, nem törődnek ám vele. Rátaposnak a magra, hagyják elveszni. Azt mondják, kicsit nagy a szám. Az agronómián Varga György tsz-elnök vastag, sűrűn gépelt íveket szed elő a fiókjából. A termelőszövetkezet eredményei, fejlődése számokkal, összehasonlítható adatokkal. Az 1953-as években 175 tagja volt a termelőszövetkezetnek, az egy tagra eső jövedelem 6000 forint volt. 1957-ben 125-re csökkent a létszám, a jövedelem tagonként 9000 forint, 1963-ban viszont már 495 tagot számláltak és egy tagra 10139 forint jutott. A munkaegység értéke 28 forintról 31-re emelkedett. Erre az évre 32 forintot terveztek. Saját szaporulatból 119 marhát szerződtettek, ebből 45-öt exportra, sertésből pedig 900ati Az utóbbiból 4«0-at leszállítottak 100—120 kiló átlagsúllyal. Úgy tervezik, hogy fél év alatt mind a 900-at leszállítják. A tejtermelésre is gondot fordítanak, minden évben fokozatosan növekszik az egy állatra eső átlag, a tavalyi 2981 literről az idén 3000- re növelik. A növénytermesztésben jövedelemforrás a 120 hold cukorrépa és a 30 hold kender, valamint a 23 holdas kertészet, amely tavaly egymagában mintegy 400—420 ezer forintot hozott. A kertészetet fejlesztik majd. Mihelyt elkészül a Duna menti öntöző- fürt, 1200 holdon termeszthetnek öntözéssel különféle konyhakerti zöldséget. Távolabbi tervükben szerepel a gyümölcsös növelése. Mintegy 150 holdon őszibarackot szeretnének telepíteni 5 év alatti A tsz gépesítése az idén befejeződött, az elnök szerint azonban még szükség lenne egy nehéz univerzálisra, gépkocsira és munkagépekre, amelyek megkönnyftenék a répa kezelését, betakarítását» Sokat adnak arra is, hogy minden ágazatban szakemberek vezessék a munkát. Januárban került a kertészetbe az új kertészmérnök, Pálcáért Miklóo, — Vidéki ember vagyok, hogy is választhattam volna más pályát — mondja Pal- czert Miklós. — Mindig tetszett a kertészet és szőlészet, már általános iskolás koromban. Ezért iratkoztam a villányi szőlészeti és gyű' mölcstermesztési technikumba. Aztán visszamentem az Alföldre, Izsákra az állami gazdaságba. Ott brigádvezetőként dolgoztam. A katonaidő letöltése után ide jöttem Majsra a bátyámékhoz, és beléptem a tsz- be. így jutottam ösztöndíjjal a kertészeti és szőlészeti főiskolára. Csendes, halkszavú fiatalember Palczert Miklós, de amikor a kertészetre terelődik a szó, felvillan a szeme. Ez a terület szinte teljesen az övé. De üzemgazdász! feladatokat is végez, tervez, adatokat rendszerez. Reggel 6-tól este 6-ig dolgozik. Pedig egyelőre nem is foglalkozik szakmájának minden ágával; ugyanis dísz növény, gyógynövénytermesztő, kert- és faiskolatervező is. — Mi a távolabbi terve? — Itt akarok dolgozni — mondja magától értetődő természetességgel. — Nemcsak mert ide köt a szerződésem, hanem tetszik a falu, a gazdaság. A munka is érdekes, különösen az lesz pár év múlva, amikorra megnövekszik a kertészet, a gyümölcsös és a szőlő területe. Sok munka vár itt ránk, mindannyiunkra egyformán, Bozsér Erzsébet r
