Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
1961 ÁPRILIS 19 If röat%cuzL piiléaer (Limit Az apja vére../1 Az apa makacs, indulatos természetű, olyan ember, akivel nehéz szót érteni. A gyermeken, 4—5 éves korában, ha sonló tulajdonságok ütköznek ki: konok, engedetlen, nem hajlik a jó szóra. Elhangzik az anyai ítélet: ,,Az apja vére ..Többnyire lemondó sóhaj kíséri a megállapítást, amely mind gyakrabban ismétlődik, végül bélyegként súlyosodik a gyermekre. HÁROMSZOROS HIBÁT követett el az anya e néhány meggondolatlan szóval, érdemes tehát szemügyre venni ezt az elég gyakori esetet. Először: téves nézetet hangoztatott a fejlődő értelmű- gyermek előtt. Egyenlőségi jelet tett az apa kialakult, eset leg nehezen megváltoztatható rossz tulajdonságai és a gyermek átmeneti bizonyos életszakához kötött hibái közé — Látszat alapján, felületesen ítélt, mintha azt állította volna, hogy a Nap forog a Föld körül. Az igazságok közlése megkönnyíti a gyermek gondolkodási erőkifejtését, eligazodását a világban, a tévedése- két pedig később fáradságosan kell majd helyesbítenie. Másodszor: a gyermek önkéntelenül alkalmazkodik a róla alkotott képhez. A fel- t A gyermek (a szervi elvál- nőfct, különösen az anya te- 1 tozásokkal együtt járó pszichi kintélyével elhangzott szavak mélyen vésődnek tudatába, akarata ellenére „olyan lesz”, kai defektusokat kivéve) olyan képességeket örököl, amelyek minden emberrel közösek. — amilyennek tartják. Ha koráb- ; Ilyen például a beszéd kész- ban észre sem vette apjának sége — de, hogy milyen nyel- ezeket a tulajdonságait, jellem i vet tanul meg a gyermek, az vonásait, most figyelni kéz - kizárólag a környezetétől függ és természetes utánzó ösztöné j Ha magyar szülők gyermeke vei másolja. Az elhamarko- 1 születésétől németek között él, dott, egyben megbélyegző íté- j német lesz az „anyanyelve”, let így válhat negatív érte- Ugyanígy minden örökbefolemben jellemformálóvá. A harmadik, talán legsúlyosabb hibát azzal követi el az anya, hogy téves nézetével szinte lemond gyermeke neveléséről — akár keserű sóhaj, akár ingerült kitörés kiséri szavait. Elhiteti magával, hogy a gyermek olyan lesz, mint az apja, tehát nem is érdemes irányítani, hajlítani, jóra fogni. ŐSRÉGI TEVEDES késed maradványa „aes apja vére” és minden, éhhez hasonló megállapítás. Hosszú időn át valóban azt hitték, hogy a vér az átöröklés hordozója. Nem részletezzük, milyen bonyolult, de megismerhető törvények szerint öröklik az utódok szüléik testalkatát, hajuk vagy szemük színét. A lelki-szellemi tulajdonságokká] azonban más a helyzet Beszéljünk a kézimunkáról amely aműgyis nagy beszédtéma női körökben. Társaságban, orvosi — vagy pályaudvari váróban (sőt elég hely telenijl még értekezleten is!) gyakran látni csillagos-térítőt horgoló nőket, akik buzgón dolgoznak, s izgatottan tanulmányozzák és kérik kölcsön egymás mintáit, — a felfedezés örömével veszik birtokukba a még nem ismert változatokat. Kézimunkáról lévén szó, a legtöbben rögtön hór- golásra, éspedig csillagos-térítő horgolására gondolnak, A csillaghorgolás nagy népszerűsége érthető s nincs is benne semmi rossz. Orvosi és tapasztalati tény a kézimunká- zás idegnyugtató hatása. Egy- egy elkészült terítő ezenfelül az alkotó munka örömével ajándékozza meg készítőjét. A kis csillagokból pedig naponta növekszik és újul meg ez az öröm, — s a csillag-horgoláshoz nem kell nagy apparátus: a horgolótű és a gombolyag cérna a legkisebb kézitáskában is elfér; ölben tartható, nem foglal sok helyet, egy- egy eleme hamar elkészül, — bizonyára ebben is rejlik közkedveltségének titka. Egy férfi-kollégám azonban azt mondta el: viszolyogva ül le olyan fotelbe, amelynek két karfáját és hát-támláját egy- egy odabiggyesztett, csillagos- terítőcske díszíti. Ha nincs rögzítve, félő, hogy zakója hátára tapad; ha odatűzték, a gombostű jelenléte okoz aggodalmat, azonfelül kényelmetlen számára az az érzés, hogy sötét zakója esetleg elpisz- kítja a nagy gonddal hófehérre mosott és keményített csillagot. (Nem tudta szegény má sik nembeli, hogy a gondos vendéglátó háziasszony éppen FEHÉR SZÍTAKOR HÖLGYEK RÉSZÉRE A holland hölgyeknek módot adnak, hogy alkalmazkodjanak az új dohányzási szokásokhoz. Megállapították ugyan is, hogy a dohányzás ártal- masságát hangsúlyozó jelentések következtében Hollandiában csökkent a cigarettafogyasztás és hölgyek is kezdenek áttérni az egészségesebb szivarozásra. Az Eindhoven-i dohánygyár rövidesen megkezdi fehér színű „hölgyszivarok” előállítását. A fehér színnel akarják elvenni a szivar „férfias jellegét". kímélés eSjáb«® aggaítei tele a kárpitozott ülőbútorokat csillagokkal, hogy a karfáját és a hát-támlát kopástól, pisz- kolódástól védje.) Dé valóban: nem jobban védi-e érintésétől a szép bútorszövetet, ha egy-egy csillagocska helyett az egész fotelt beborító, köny nyen mosható, tarkamintás vé dőhuzatot borítunk rá? Arról nem is szólva bővebben, hogy a csupa esillagterítővel feldíszített lakás szegényes, fantáziátlan díszítés, mert egyhangú. Egy-egy modern szobaberendezéshez bőven elégséges (é$ nem kötelező!) egy — lehetőleg nem szokványos, hanem ritka, antik mintájú — horgolt terítő az asztalra. A többi bútorra, polcra, kisasztalra tehetünk népművészeti boltban kapható (vagy önmagunk készítette hasonló) hímzett, vagy szóttes térítőt, festett selyem szettet, rátété* t üli-kézimunkát Vannak berendezési tárgyak, amelyek nemes formáikkal, a fa szép színével, pácolásával önmaguk ban keltenek esztétikai élvezetet: ezeken felesleges, sőt zavaró a terítő. A rádió, TV- készülék, a mosható fekete lakk-asztallap az alacsony kis asztalom, — arumagábatn szép, s nem kíván további dússá téstj A női kézimunka-szeretetnek pedig szinte beláthatatlan : területe van, a lakásdekorálá- ■ son kívül is. Kézimunkával! készíthetünk magunknak és \ hozzátartozóinknak szép és J értékes ruházati cikkeket: egy < kézzel kötött gyapjú-pulóver, < sál, sapka, kesztyű, ruha, 5 vagy kosztüm mindig értéke-; sebb (— éppen mert kézi- J munka —) az üzletben kap- < ható gyári árunál. Aki nem < kedveli a kötést, hímezhet: < egyszerű, kereszt-szemes térítőt a gyermekszobába; keliin- aiapú, mintás faivódót a re-l kamié mögé, hát támlának;! gadott gyermek példája azt mutatja, a közmondással ellentétben, hogy az alma mesz- sze eshet a fájától. Akár iszákosok vagy bűnözők gyermeke is a legtisztességesebb emberré válhat megfélelő környezetben. A „rossz hajlamok” éppen úgy nem öröklődnek, mint az anyanyelv, Amiyel az öröklést össze szokták téveszteni, az a környezeti ráhatás. Sem a rend- szeretet, sem a rendetlenség nem a gyermekkel „veleszületett” tulajdonság, hanem a ne velés, tágabb értelemben az utánzás, tapasztalás eredményei PERSZE NEM NEVELHETŐ bárki, bármilyen életkorban bármire. Legkedvezőbb a felnőtt korig (nagyjából a 20. életévig) terjedő, úgynevezett plasztikus, hajlítható életszakasz a jó környezeti hatások kamatoztatására. Később is felszínre hozhatják a körülmények a jó (vagy rossz) tulajdonságokat, de ekkor már a kiforrottság miatt, nagyobb „ellenálló közeggel” kell számolni. Éppen ezért nem hang súlyozható eléggé, hogy a nevelés a születéssel kezdődik. A környezeti hatások nem különállóak, hanem egyide- jűek. Egyszerre érvényesülnek, tehát nem keresztezhetik, akadályozhatják egymást anélkül, hogy ne okoznának bajt a gyermek fejlődésében. Ez is a családi és az iskolai nevelés összhangjának fontosságát mutatja. (Később ugyan így nem lehet ellentmondásban például a munkahely és a baráti társaság nevelő hatása.) Végeredményben: mindenki a szüleinek a „vére” de ez — leszámítva a beteges, klinikai eseteket — csak annyit jelent, hogy a csecsemő embernek születik. Az emberi képességeit útravalójával, nagy lehetőségeivel indul el, s útközben megszerzi hozzá, amitől igazán emberré, egyéni adottságait kifejlesztő, társadalmi lénnyé válik. Ebben segítik a jó környezeti hatások, a közösségi erő, s később az önnevelés, Gy. L Sakktábla-mintás sportpulóver Magasnyakú norvégmintás pulóver Darázs kötésű kardigán Szaké rDezw reeepfft Harminc éve szakács, 14 éve dolgozik a Nádorban Szabó Dezső konyhaiönök. Déván tanulta a szakácsmesterséget, Pozsonyban a cukrászatot. Ajánlata a következő: — A töltött vagdalt sertésszeletek igen kiadósak, köny- nyen elkészíthetők. Tíz adagra mondom a receptet, nekem így könnyebb: Egy kiló 20 deka darált sertéshús, három zsemlye, három tojás, fél deka magyarbors, kevés sö, és kevés majoránna. Ezenkívül a tölteléket tíz adagra: öt darab zsemlye öt tojás, fél deka magyarbors, kevés majoránna, kevés petrezselyemzöldje és só. Az elkészítés módja: a darált húsból vagdaltat készítünk, majd tíz egyenlő részre osztjuk és szelet formára szétlapítjuk. A már előzőleg elkevert zsem- lyés tölteléket a közevébe helyezzük és összehajtogatjuk. Lehetőleg sertés hálóba vagy zsirpapírba becsavarjuk és megsütjük. Tálaláskor a zsir- papírt eltávolítjuk, sertésháló viszont elfogyasztható. Petrezselymes sós burgonyával, felessalátával tálaljuk. „MINDEN Nö 85 ÉVES” Ez a rokonszenves jelszava az idei tavaszi divatnak. Az új divatvonal nőiesebb az eddiginél, visszatérnek a széles övék a karcsú derékra, a szoknya csípőben szűk, de lefelé bővül, sőt gyakran erősen harangozik. Görbe bögre • • ® DCieiittyelurek TÖRTÉNET A NYÚLFAROKRÓL (Orosz rneae-feldöleozás) 2F ord tél szorongatta az ^ embereket, Mininkn* A nyulak el te mentek tes- állatokat. tületileg a gyűlésre. Aggódó Az éhes farkftsok, csapatos- nyúlmamák vezették kicsi fiai tví kószálták a falvak körül, kát, deresbajszú nyúlapók de a pásztorok elverték őket mozgatták kíváncsian tapsiegyszerű technikájú, csomód \ a nyájak közeléből. Az erdő- füleiket, hogy egyetlen han- zofct szőnyeget (a szőnyegfo-) bem a fák, derekáig állt a hó got se mulasszanak el, amí- nal kg-ja 180 forintért kap- <és jeges északi szél üvöltőt* kor a farkascsorda vezére, a ható), amely nagyon divatos jj nappal és éjszaka. A nyulak legöregebb szürke ordas egy és otthon készítve, lényege- í erdőn-mezőn behúzódtak vac- odvas fatönkön szólásra emelésen olcsóbb az üzletinél. A >káikba és bizalommal várták kedett: másféle, a csillaghorgolástól s a nehéz idők múlását,, Egy- — Erdő-mező lakói, testvé- eltérő kézimunka még egy < szer azonban csivitelő han- reim, Nyulak! — így kezdte örömet ad: a változatosság < gokra lettek figyelmesek. Cin- beszédét és udvariasságában örömét, az új minták, techni-) kék ereszkedtek le a magas- még a fejét is meghajtotta a Icák elsajátításának jóérzé- £ bői 3 hangosan kihirdették a körben ülő nyulak felé. — 5ét. A népi hímzés (kalocsai, i ityúl-fészkek előtt: Egy hazának a fiai vagyunk, palóc, matyó, stb.) sokféle faj l -rr figyelem, figyelem! Űze- hiszen hazánk az erdő, a métája pedig azt jelenti, hogy l netet hoztunk a farkasoktól, das. Egy a gondunk is: a go- modern otthonunkba átment- > Ma, alkonyaikor nagygyűlés nősz úr, a tél, az éhség, meg 3ük népünk asszonyainak már 5 tesz a tisztáson, a hatszdzéves a vadász. Azt mondom tímár feledésbemenő, gazdag> fa alatt. Rólatok lesz szó, tek, Nyulak: fogjunk össze, formaművészetét, sajátos szín j Nyúlok. Saját érdeketekben kössünk szövetséget, hogy egy kultúráján l mindnyájain jelenjetek meg! mást a bajban el nem hagy— Kérek egy pohár vizet... — ezzel a mindennapi kéréssel állítottam be a múltkor egy igen takaros falusi ház konyhájába. A háziasszony kedvesen mo solygott rám; odalépett a vi- zespadhoz és belemerített a vödörbe egy kék zománeos bögrét. Előbb azonban illendően kilöttyintette, aztán mé- gicsak abban nyújtotta felém az üdítő italt. Beszéltünk is pár szót, s közben megláttam, hogy egy háromév körüli kisgyerek megfogja ugyan azt a bögrét és jót kortyol a vízből, amit én hagytam benne az imént. No remélem, tőlem nem kapott semmiféle betegséget, hanem azért senki felöl nem lehet egészen biztos az emberi Sajnos, faluhelyen a vízhez úgy hozzátartozik a zomán- cos bögre, akár a vödör meg a pad. És, ami még sajnálatosabb, még városokban is, ahol vízvezeték van, — ugyan abból az egy pohárból iszik az egész család. Voltam én már olyan helyütt vendégségben, hogy tizen ültünk az asztal körül, s aki szomjas volt. bizony, abból az egyetlenegy közös pohárból ihatta a vizet. A borhoz viszont mindenki kapott külön poharat. Először is, mert azzal koccintani szokás, másodszor pedig, mert a bor valószínűleg „előkelőbb” folyadék a víznél... Hogy a közös bögre, pohár mennyiféle bajnak lehet az okozója, arról az orvosok eleget tudnának beszélni. És héjak, sőt áldozatkészen támogatjuk, ha kell, életünk, vérünk árán is! — Éljen, — bömbölt bele a szónok beszédébe a többi farkas, a nyúlnemzetség meg csodálkozva várta, mi fog kisülni ebből. Nem kellett sokáig várniuk, mert a farkasok szószólója, a lehető legszelídebbre halkítva vonyitó hangját, máris folytatta: — Szerződésünk első pontja így szól: szükség esetén az éhes farkasok megehetik az útjukba kerülő nyúlhúst. — Ennek fejében természetesen a nyulak is megehetik az útjukba kerülő farkasok húsát, mert ez Így igazságos! — Éljen! — zúgták megint szikrázó szemmel a farkasok s a kicsi tájékozatlan nyuszi- gyerekek is lelkesen integettek bajszukkal a szónok felé. Am ekkor szót kért a legderesebb szőrű nyúlapó s a nyúlnemzetség nevében a következőket válaszolta: — Bölcsen beszéltél, erdők, fia, tiszteletreméltó Szürke Ordas! Megértettük, amit mondtál, csak egy dolog aggaszt engem. Ä nyulak far1 —• mint te is tudod, — icurka- picurka, közöl sem olyan szép, hosszú, lompos, mint tiétek. szélnek is, csak sajnos:, még gyakran, — hiába. Elavult érvelés, hogy „óreg- apámék száz évig éltek, nem voltak betegek soha életükben, orvosnak még a színét sem látták, pedig a romances bögre sohasem kopott el a veder mellől...” Sok minden elkopott bizony, s ez a bizonygatás is. Nem véletlen az a statisztikai adat, hogy az ntóbbi esztendőkben milyen mértékben csökkent a TBC megbetegedések száma, s hogy egyes járványos betegségek eltűnőben vannak. Pedig „őregapá- mék" idejében például a TBC hazánkban népbetegségnek számított. Ezt bizonyítják falusi temetőink fejfái: és mindenki tudna mondani olyan családot, amelynek számos tagja TBC-ben balt meg. 8 ebben bizony nagy szerepe volt annak a zománeos közös bögrének is... Amelyet jó volna onnan a vödör mellől legalábbis úgy száműzni, bogy maradjon csak meg merőeszköznek. A* üvegáru olcsó, a mú- anyagpohár fillérekbe kerül. Az ember egészsége, élete pedig megfizethetetlenül drága. S akik sok szempontból büszkén valljuk magunkat modern embernek, lépjünk Itt is előre egyet. De bögre nélkül... S*. L farkasoké. Csak amolyan nyúl farknyi — ahogy mondani szó kas. így, mivel az éhes nyúlnak joga van az útjába kerülő farkast szép, lompos farkával együtt elfogyasztani, — a tiszteletreméltó farkasok igencsak megrövidülnek, mikor ők eszik meg a nyvlakat. Megrövidülnek bizony, nem is egy, hanem több nyúlfarknyival. Ezért azt mondom: mielőtt megkötjük a szerződést, mi nyulak visszavonulunk egy kis tanácskozásra, hogy ki- okoskodjuk, mivel is kárpótolhatnánk benneteket a nvúl- farok rövidsége miatt titeket ért veszteségért. £. ,4, z ellen az öreg ordas sem szólhatott semmit. A nyulak tehát visszavonultak tanácskozni a domb mögötti tisztásra. Mikor kikerültek az ordas komáék látó- távolából, felhúzták a nyáléi- pöket; és, usgyi neki, vesd el magad, illa berek, nádak, erek — mire a farkasok feleszméltek már erdőn-mezőn túl jártak. Azóta sem kötötték meg az erdőben a farkasok és a nyu lak testvériségéről szőlő szar. ződést. B. S. I \ M
