Dunántúli Napló, 1964. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-17 / 89. szám

»M. Április is. RtAPiO 5 Mi várja a turistákat Baranyában? Újabb medencével g»ző agodUc a harkányi strand. I senyuszodája is lesz. Ezenhivül több, új, modern létesítm letileg is megnagyobbodott strand. Az idegenforgalom évről évre emelkedő tendenciát mutat Baranyában. 1957-ben 21 000, 1959-ben 62 000, 1963- ban 147 000 látogató volt. Kü­lön érdemes foglalkozni Har­kány látogatottságával. 1957- ben 254 ezren, 1963-ban 633 ezren keresték fel. De ugyan­ilyen fokozatos emelkedést ta­pasztalhatunk a többi bara­nyai üdülőhely forgalmában. Baranya látogatottságát az utóbbi években éppen annak köszönheti, hogy a megyei ta­nács évről évre nagy összege­ket fordít az üdülőterületek fejlesztésére. Ma már Abali- get nemzetközi camping. Nyu­gatnémetek, olaszok, franciák, angolok és NDK-beli turisták vették igénybe a négyszemé­lyes nyaralókat A siklósi vár és környéke ugyancsak nem­zetközi vonzással bír. Tavaly például algériai, román, szov­jet vendégek szálltak meg tu­rista-szállójában. Harkány lengyel vendégeket fogadott és inkább a strandja jelent vonzást még a téli időszak­ban is. A Keleti tenger part­járól érkezett német turisták­nak különösen nagy élmény volt a havas környezetben a téli fürdés. A fejlődés azt mutatja, hogy a hazai és a külföldi tu­risták egyre jobban érdek­lődnek a baranyai adottságok iránt. Mit nyújt ebben az év­ben Baranya az idelátogatók­nak? Harkányban a nagy-szezon­ra már elkészül az új, ötven méteres hidegvizes medence, amely versenycélokra is alkal­mas. A jelenlegi strand terü­letét húsz holddal bővítik. Ta­valy fehívás jelent meg az egészségügyi szervek vélemé­nyével, amely szerint nem kí­vánatos ifjúsági csoportok lá­togatása Harkányban és Hé­vízen. Akkor az indoklásban az volt, hogy Harkány meleg­vize káros a fiatal szervezetre. Most — az új hidegvizes me­dence megépítésével nem lesz akadálya annak, hogy a Sik­lóst látogató ifjúsági csopor­tok betérjenek a harkányi strandra is. A terület bővíté­sével, az új medencével most! már joggal várhatjuk, hogy; ebben az évben hétszázezer-; nél is több vendég keresi majd fel Harkány strandját Siklós elválaszthatatlan Harkánytól és távlatokban itt egy nagyobb üdülő-fürdő- idegenforgalmi várost kíván­nak kialakítani. A várat ezek­ben az években 16 millió fo­rintos költséggel helyreállít­A Pécsi Vendéglátó Válla­lat felvesz utcai fagylalt mozgóárusokat. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán. Pécs, limit utca 2. ják. Ebben az évben mintegy hatszázezer forintot költenek rá. Befejezik a födémcserét és a második emeleten a szállás­helyiségek is elkészülnek. A vár déli szárnyában, a má­sodik emeleten már az utolsó simításokat végzik. A termek­ben a Janus Pannonius Mú­zeum új kiállítást rendez be még a nyáron. Siklóst évente százezren látogatják és ehhez fel kell készülnie a vendég­látó iparnak is. Abaligeten már elkészült a második tó, így az „öreg” ta­vat csak fürdésre használják, míg az új tó csónakázókat fogad. A fürdőző tó aljának egyré- szét kikövezik és napozókat létesítenek. A turistaházat és a camping berendezéseit fel­újították és átfestették. Aba­ligeten és Orfűn ötven padot helyeznek el és az Idegenfor­galmi Hivatal húsz alumí­nium csónakot vásároL Mohácson folytatják a vál­lalati üdülők kiépítését a szi­geti oldalon a városi tanács áltaj kijelölt parcellákon. Be­fejezték a szigetvári vár bel­ső megvilágításának kiépíté­sét és kialakították a mú­zeumi helyiségeket és az év közepén már megnyitják a Zrínyi Múzeumot A sziget­Fehérfald, OttJtt-Joopöl* házban lakik Patacsan a 71 éves Markó néni. Két fia él vele, a 35 éves Gyula és a 32 éves Dezső. Híre járt már annak, hogy az idős, beteg asszonynak pokol az élete, mert Gyula megkese­ríti minden percét Amikor a ház udvarába belépek, egy munkásra hába öltözött férfi szólít meg: kit keresek? Ö Markó Dezső, mondom, miért jöttem, szó nélkül vezet végig a folyo­són és nyitja ki az ajtót — Itt bent fekszik édes­anyám — mondja, — nai­gyon beteg, felkelni sem tud. A szoba sötét ablak nincs rajta. Dezső villanyt gyújt A „látvány” elszomorító. A földes szobában már nem is szegénységet, hanem nyo­mort mutatnak a bútorok: Egy szekrény, — ajtaja nincs — rongyokkal teke. Az asztalon néhány tört- szélű tányér. Egymás mel­lett két ágy, ágyneműnek nem nevezhető sötétbarna és fekete pokrócdarabokkal. Az ágyban fekete beliner- kendővel letakarva fekszik Markó néni Dezső odaül st ágy anőé­re, az idős néni megnyug­szik és beszélni kezd. — Én már nem gyógyulok meg soha. Majd talán a sár­ga föld... Bár már ne is élnék! Keserűség, lemondás min­den szava. Vasutas özvegye TBRVtZCr nweír ■D VILE? MCbtUCC ^ KAbTÜKlsÓ K TERVCZCT*««r \S£ObSC pMqeeA OfcCTé gjr most már hidegvíz es ver- énnyel is gazdagodik a terű­vári munkák már az évfordu­ló jegyében folynak. A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal három cam­ping tervezésére kapott hitelt ebben az évben. A campinge- ket a következő években épí­tik fel Harkányban, Mohá­cson és Sikondán. Csak ter­vezésükre 240 ezer forintot költenek. Abaligeten, Orfűn és Szigetváron hatalmas terü­letű, új parkokat alakítanak ki. Az utak mentén az egyes községeknél köszöntő és út­baigazító táblák fogadják a turistákat, amelyek elkészíté­sére ebben az évben mintegy ötvenezer forintot költenek. Ax érdeklődés máris nagy Baranya iránt Éppen a napokban érkezett levél a Ba­ranya megyei Idegenforgalmi Hivatalhoz Poznanból, hogy húsz-tagú lengyel turistacso­port hosszabb időt szeretne tölteni Siklóson és környékén. Voltak érdeklődők már Cseh­szlovákiából és Romániából la, akik elsősorban az abali- geti barlang gyógyhatását sze­retnék kipróbálni. Az Idegen­forgalmi Hivatal máris készül több-nyelvű leporellók kiadá­sára, hogy megfelelően tájé­koztathassa a külföldieket I Intézkedések a bányaüzemek vagyonvédelméről Legutóbb két esztendővel ezelőtt s most ismét alapos vizsgálat zajlott le a Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemei­ben a társadalmi tulajdon vé­delmének helyzetéről. Az utóbbi két esztendőben több utasítás és rendszabály látott napvilágot amelyek kedvező­en befolyásolták a társadalmi tulajdon védelmét Korábban tapasztalható volt — itt-ott néhány üzemben még ma is —> hogy egyes ve­zetők a bűnösség megállapí­tása kérdésében elnézőek és ebből kára származott az üzemnek. Ebben a vonatko­zásban javulás tapasztalható különösen a zobáki, szabol­csi, pécsbányatelepi üzemek­ben, ahol a vezetők minden esetben szigorúan érvényesí­tették a trösztigazgatósági szinten hozott rendszabályo­kat Az elmúlt esztendőben 54 esetben fordult elő lopás az üzemekben. A 26 ezer forint­nyi kárból azonban csupán 14 500 forint térült meg. A jogtalan eltulajdonítás leg­több esetben olyan anyagok­ra irányult amelyek magán­építkezéseknél felhasználha­tók. Komoly kár származott az anyag hűtlen kezeléséből is. Amíg 1962-ben 50 700 fo­rint, 1963-ban már 171 988 fo­rintot tett ki az az összeg, amellyel felelőtlen személyek hűtlen anyagkezeléssel a trösztöt megkárosították. Sok­helyütt azt tapasztalták, hogy a szállítószalagok elszakadoz­tak, különböző alkatrészeket, anyagokat elhagytak a vága­tokban, de a hanyag kezelés következménye az is, hogy a csillék egy-egy munkahelyen megrongálódtak. A felelőtlen cselekményekből származó 1963. évi kárösszeg kétszerese az előző évinek. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy a társadalmi tulajdon védelmének helyzete rosszab­bodott az elmúlt esztendőben. A jobb szervezés révén ugyan is sokkal több káros cselek­mény jutott a rendészet tudo­mására, mint a korábbi évek­ben. A vizsgálatot végző bizott­ság megállapította, hogy helytelen szemlélet uralkodik néhány üzemben, amikor a felsőbb vezetésre hárítják a felelősséget, holott a munkahelyek vezetői — akik közvetlenül kapcsolatban állnak a termeléssel —, sok­kal többet tehetnének a visz- szaélések, lopások, hűtlen ke- 1 zelések, anyagpazarlások meg­gátolására Az is igaz, hogy nem lehet mindent szép szóval elérni. A legtöbb kár a hűtlen kezelés­ből adódott, azonban a kár­térítési összegek sajnos ritkán állnak arányban magával a kár összegével. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a megfe­lelő rendelkezést kell fogana- tosítaniok és mindenkivel megfizettetni azt a kárt, ame­lyet hanyag munkájával oko­zott A munkafegyelem lazulásá­ra mutat, hogy bizonyos mun­kák befejeztével a dolgozók otthagyják a helyszínen az el­bontott fa-, vas-, villamossági és egyéb anyagokat Nagyobb gondot kell fordítani az anya­gok szakszerű és rendezett tá­rolására, s különösképpen szükség van a korrózió veszé­lyének kitett értékes anyagok védelmére Is. Ez a probléma évek óta fennáll, s most már nemcsak egyszerűen a „fele­lősség kérdését” kell felvetni, hanem a felelősségrevonást is alkalmazni kell a mulasztók­kal szemben. A társadalmi bíróságok szervezetten működnek. Azon­ban sokkal több ügyet kellett volna a társadalmi bíróságok­nak letárgyalniok, különösen a hanyag anyagkezelés tár­gyában. A vizsgálat eredményeként nyolc pontba foglalták a te­endőket. Ezek között szerepel, hogy az üzemek műszaki veze­tői következetesen alkalmaz­zák a felelősségrevonást a mulasztókkal szemben. A ha­nyagságból és lazaságból ere­dő károkozások esetében a cselekménytől függően kárté­rítést, illetve részkártérítést eszközöljenek. Az üzemek ve­zetői ne idegenkedjenek a művezetők, csoportvezetők és j egyéb felügyeleti személyek . felelősségrevónásától sem, ha [ azt tapasztalják, hogy a ká­ros cselekményeket elkendő­zik vagy elhallgatják« A fegyelmi eljárás során hozott határozatokat, kártérítést, társadalmi bírósá­gi eljárásokat és egyéb intéz­kedéseket minden esetben ismertessék a dolgozók előtt« Az üzemek jogügyi előadói meghatározott Időközökben tartsanak a dolgozók részére előadásokat a társadalmi tu­lajdon védelméről, az ezzel kapcsolatos jogi kérdésekről« Az üzemrendészet pedig a he­lyi párt- és szakszervezeti, va­lamint gazdasági vezető segít­ségével úgy szervezze meg a társadalmi aktívákat, hogy azok a munkaterületükön a jövőben sokkal hatékonyab­ban tevékenykedjenek a tár­sadalmi tulajdon védelme ér­dekében. Orvosi ügyelet Pécs mj. Tárod biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1864. április 18-án (szombaton) du. 1« órától hétfő reggel T óráig a kővetkező helyeken: I kerület részéie: Ax űj-meszesl körzeti orvosi rendelőben. TeL: 51-81. Járóbetegek részére rendelő* de. 8—18 és d*. 15—11 óráig (szombat du. is). n. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes or­vosi szoba) TeL: 80-00. Járóbete- gek részére rendelés de. 10—li és du. 18—17 óráig (szombat du. Is). HL kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-88, Járóbetegek részére rendelés de. 8—0 és du. 14—15 óráig (szom­bat du. te). Ha a megadott telefonszámok nem Jelentkeznek, a hívást a (Iá­nak (Posta) kell bejelenteni. „■/W öli SZÍNHÁZ ltMm A MAGVAS SAIJIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1884. április 18-t, szombati műsor* • 223,8 a középhullámon: 17.30: Szeib-horvát nyelvű műsor: Jelentés a földekről. — Tudó­sítás. Találkozások: A labdarógó. — Beszélgetés Bartulov Mártonnal. A könyvesbolt kirakatából. Verlca Svoboda románcokat énekel. 18.00: Német nyelvű műsor: Tavaszi séta láptódon. — Zenés riportműsor. 18.30: Hétvégi gondolatok. 18.40: Zenélő levelezőlap. L rósz. A PATACSI FENEGYEREK felnevelte fialt és most; „Szívesebben meghalnék, mint így .. Gyula a család réme« Erős, munkabíró ember. Dolgozott a vasútnál is, ké­sőbb az ÉPFU-nál volt gép­kezelő. De foga nem füllött a munkához — otthagyta munkahelyeit Hónapok óta Itthon van. Elvétve ha egy-egy na­pon valami alkalmi mun­kát vállal. Iszik, része- geskedfk... — suttogja az Idős asszony. — Ha pedig éjjel részegen hazajön, üt, ver.«, — Nem bírok vele, erő­sebb nálam, múltkor is ve­rekedtünk — fűzi hozzá Dezső. Hazajött éjjel és az összes tányért, poharat ösz>- szetörte. Követelőzik, pénzt, kasztot, s ilyenkor csak me­nekülni lehet tőle. Dezső a vasúton segéd­munkás, a raktárban dolgo­zik, havi 1500 forint körül keres. Fizetéskor nincs ma­radása Gyulától. Fojtogatja, rángatja a pénzért. Aztán megy inni. Ha szegény, idős édesanyja megkapja a havi 350 forintos nyugdíját, Gyu­la már teszi is kezét a pénz­re. Egy fillér nem sok, any- nyi sem marad belőle — vi­szi a kocsmába. S h ' -»zatántonogT- Jaj akkor oakflB mondja Markó néni — A múltkor is éjfél után vágó­dott be részegen. „Vacso­rát” — ordította. — Fel­keltem és elétettem, amit betegen még főzni tudtam, egy kis krumplistésztét... „Ezt adni nekem vacsorá­ra?” — ordította és a ha­jamnál fogva rángatott, le­vágott a földre, rugdosott. Pörköltet követelt. Honnan vegyek, amikor nincs pén­zem. ö soha egy fillért sem ad. Mondtam neki, hogy nem tudok pörköltet főzni Jaj, istenem, mit tett ve­lem! Elkapott és az égő tűz­helyre ültetett Jaj nekem™ Nagy sóhajtás tör fel a mellléből, sírni már nem tud, nincsen könnye.,. — Én éjszakás voltam* dolgoztam, akkor történt — mondja Dezső. Egy szomszéd vette te a* égő tűzhelyről a segítségért kiabáló idős asszonyt, aki a rúgásoktól a fején is meg­sérült Mit mondanak a anrmmé dók? Idős ember Kesztyűs Já­nos és felesége. Évtizedek éta Markóék szomszédjai. — Én a Gyulát még kis­korából ismerem. Akkor is kötekedő, verekedés gyerek volt — mondja Kesztyűs — Teljesen. Omfc ha iszik — s mikor nem — akkor, hogy itt mi van, azt el sem lehet mondani Szegény Mankó néni a múltkor én mentem át hozzájuk és ki­mostam néhány holmiju­kat ... Gyula, nemcsak a családot, de szinte egész Pata csőt rettegésben tartja. Munkakerülő, mihaszna em­ber, még a hideg vizet sem érdemli. Gyulán és Dezsőn kívül még négy fia él job­ban gondoskodhatnának anyjukról. Nem mondom, néha meglátogatja egyik, másik, de ez kevés« Az az anya, aki hat gyermeket ne­velt fél nem ezt érdemli. S mit mond a másik szóm szód? — Ha Gyula néha józan, mindenről el lehet vele be­szélgetni. De ez nagyon rit­ka alkalom. Hogy éjszakán­ként má van itt kérem! Kiabálás, orditoeás ... Néha már azt gondolom, hogy Gyula nem normális. Pedig az, régóta ismerem.«. A kép világos. Marké Gyula notórius munkakerü­lő, az emberségnek még esők szikrája sem él benne. — Hol van most Gyula? — nebegi félelemtől reszke­tő hangon Markó néni. Markó Gyulát a rendőr­ség letartóztatta. Markó né­ninek nem keajL éjszakán­ként ezután félnie, s a pa- tacsiakis nyugodtan hajthat­ják álomra fejüket. . 18.58: Déi-dunántt» híradó. 18.10: Levelekre válaszolunk. 15.20: Zenélő levelezőlap. H. rész« 18.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZI Nemzeti Színház: Balett 8M (délután 3 órakor). Ady-bérlet. — Amerikai Elektra (este 7 órakor). Spmlay-bérlet. Tájszfnház: Susmu* (este fél 0 órakor). Félsőszentmétom. ZENEI Zrínyi Művelődési Ház (Komló): m. bérleti hangverseny (este 7 órakor). Liszt-terem: I. Országos Kama­rakórus Fesztivál hangversenye (este 7 órakor). kozh Park: Pénzcsináló (fél f, fél 7 és fél * órakor, szélesvásznú). Petőfi: Pénzcsináló (4, ( és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Férjek (4, 4 és 8 óra­kor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Kacsa a köcsögben, A harmadik, 64/7. sz. vUáglilradó, Emberek és viharok. Janika ál­mai. (Előadások U órától 3 óráig folytatólagosan). Epftőlr Kultúrotthona: Udvari bolond (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárvárosi: Germinal (6 órakor, szélesvász­nú). Csak 18 éven felülieknek! Jószerencsét (Pécsszabolcs): 3+2 (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): A rendőr- felügyelő (7 órakor, szélesvásznú)« Május L (Vasas IL): Othelló (7 órakor). Kossuth (Mohács): Robin Hood új kalandjai (6 és 8 órakor, szé­lesvásznú). Táncsics (Siklós): M éhkirálynő (fél 8 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Zrínyi (Szigetvár): Az arénában (8 órakor). DUNANTÜU NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János u. il. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. n- Telefon: • 15-32, 15-33. 50-00. ___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály ti. 10 sz __Felelős vezető: Melles Rezső. T erjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél, díj 1 hónapra »«ML 2 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom